Kelet Magyarország, 2017. szeptember (74. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-02 / 205. szám
2017. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT kelet Adósságmentés 7 Ez nyomasztó teher volt Nyíregyházi látogatáson a miniszterelnök: Orbán Viktor (b) dr Kovács Ferenc polgármesterrel közösen jelentette be a megyeszékhely adósságának átvállalását fotók: Ékn-ARCHÍV Az adósságkonszolidáció a csődből mentette ki a települési önkormányzatokat. Budapest. A teljes magyar önkormányzati rendszer a csőd szélén állt 2010-ben: a települési önkormányzatok gazdálkodását 2010 előtt gyakorlatilag megbénította, hogy forrásaik a legalapvetőbb feladataik ellátását sem fedezték. Pillanatnyi gondjaikat hitelek felvétel voltak kénytelenek megoldani, de végül már hitelspirálban vergődtek, számos önkormányzat kilátástalan helyzetbe került, s jutott a csőd szélére. Történelmi léptékű A magyar települési önkormányzatok 2002-2008 között felhalmozott adósságállományának teljes mértékű állami konszolidációjára 2011 és 2014 között került sor. A központi költségvetés terhére átvállalt adósság zöme devizában állt fenn, amely magas árfolyamkockázatot, rajta keresztül pénzügyi instabilitást jelentett az államháztartás központi és lokális alrendszerének egyaránt.- A 2010-ben felállt új kormány történelmi léptékű döntése és intézkedése volt, amikor 1369 milliárd forint Az önkormányzatokat gúzsba kötötte az adósság ORBÁN VIKTOR adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat. Ezt megelőzően az ország önkormányzatai évente 150 milliárd forintot fordítottak tőke- és hitelkamataik törlesztésére, ez a bevételük harmada volt - jegyezte meg a miniszterelnök egyik nyíregyházi látogatásán. Nagyobb felelősséggel A terheket az állam átvállalta, így ezt az összeget sportra, kultúrára, fejlesztésekre fordíthatják. Ezzel párhuzamosan a hitel nélkül gazdálkodó 1172 önkormányzat támogatására kiemelt forrásokat biztosított a kormány. Az adósság konszolidációját kiegészítette egy új szabályozási környezet, amely a hitelfelvételt ésszerű keretek között tartva nem akadályozza az önkormányzati fejlesztések megvalósítását, ugyanakkor nem veszélyezteti az államadósság csökkentésével kapcsolatos célfeladatokat sem. Ez volt az áttérés a feladatfinanszírozásra, azzal a szándékkal, hogy a kötelező feladatok forrását a központi költségvetés biztosítsa, az önként vállalt feladatokat pedig a maguk által előteA konszolidációval párhuzamosan az állam döntött egyes, önkormányzati feladatkörben levő feladatok részleges vagy teljes átvállalásáról. így egészségügyi intézmények, kórházak, valamint az oktatási és kulturális intézmények átvételére is sor került, miként állami feladat lett a helyi tömegközlekedés remtett bevételekből állják az önkormányzatok. Pályázati kiírásokon az önkormányzatok kizárólag fejlesztésekre pályázhatnak, működésre nem. Egyebek mellett épületek, utak, járdák, sportlétesítmények korszerűsítésére lehet támogatást elnyerni, azaz olyan fejlesztésekre, melyek az ott élőket szolgálják, ékn biztosítása is. Az alap- és középfokú iskolák, és a nevelési intézmények fenntartói joga és kötelezettségei is az államhoz kerültek. Mindez lehetővé teszi az oktatási és egészségügyi szolgáltatások folyamatos és egyenletes fejlesztését úgy a szegényebb, mint a gazdagabb járásokban. A fejlődés azonos esélye Fellélegeztek a falvak, városok adósság nélkül Budapest. A 2010-es választás után felálló kormány fontosnak tartotta az önkormányzatok adósságának, helyzetének rendezését, hiszen a megyei és települési önkormányzatok 2010-re csaknem 1200 milliárd forint adósságot halmoztak fel. Először a megyei önkormányzatokat szabadították meg 190 milliárdos adóteher alól, 2012 decemberében ezt követte az 5000 fő alatti települések teljes mentesítése, ami 74 milliárd forintot jelent, majd 2013 első negyedévében az 5000 főnél nagyobb települések esetében a 40-70 százalékos átvállalás. Később a kormány úgy döntött: a fennmaradó 420 milliárd forint adósságtömeget is teljes egészében átvállalja, így 2014. február 28-ától már teljes egészében a helyi közösségi fejlesztésekre koncentrálhatnak a települési és megyei önkormányzatok. Azóta nem vehetnek fel hitelt az önkormányzatok, csak fejlesztési célból és csak a kormány engedélyével. A kormány az adósság átvállalásával elvárásokat fogalmazott meg: az önkormányzatoknak egy növekedési, fejlesztési tervvel kell előállniuk, amely új lehetőségeket teremt a helyi kis- és középvállalkozásoknak. A kormánytagok személyesen keresték fel az önkormányzatokat, hogy segítséget nyújtsanak a fejlesztési tervek elkészítéséhez. Lehetőséget adtak a helyi agrár- és iparkamaráknak, hogy bekapcsolódjanak ezekbe az egyeztetésekbe. ékn Útfelújítás Debrecenben - a városok törlesztés helyett fejlesztésre költhetnek Ügyfél és ügyintéző összhangja A vállalkozókat is érinti a költségcsökkentés Hadat üzentek a bürokráciának BUDAPEST. Az állami rezsicsökkentés a vállalkozásokat is érinti: 2016-tól 20 hatósági eljárás díja szűnt meg. A vállalkozókat érintően az adóhatósági igazolás, cégiratok kiállítása (cégkivonat, cégmásolat, cégbizonyítvány), cégbeszámolóval kapcsolatos közzétételi ’ díj, üzlet működési engedély, egyéni vállalkozói igazolványok kiadása. Éves szinten 800 000 eljárás ingyenessé vált, amely 2,5 milliárd forint megtakarítást jelentett a vállalkozóknak. A második ütemben, 2017 márciusában ingyenessé vált többek között a cégbejegyzés és közzétételi költségtérítés (egyéni cég, Bt., Kkt., Kft.), a hatósági bizonyítvány egyéni vállalkozók nyilvántartásából történő kiállítása, valamint az anyakönyvi kivonat kiállítása. Ez hozzávetőlegesen 175.000 eljárás évente, melyek újabb 2 milliárd forint megtakarítást jelentenek egy esztendőre vetítve. ÉKN Ma már egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb ügyeket intézni Magyar- országon. Budapest. A 2010 előtt a nagyobb egységekből felépülő regionalizációban gondolkodó szocialista-liberális kormányokkal szemben 2010 óta a decentralizáció jegyében került közelebb az állampolgárokhoz a közigazgatás. Szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt. A kormányzati szándék megvalósítására kiépült a járások rendszere, és 197 járás jött létre. A kormány célja, hogy egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb legyen Magyarországon ügyeket intézni. A kormányablakok száma 270-re emelkedett, amelyekben gyorsan és kényelmesen intézhető el több mint 1500 ügytípus. A járási hivatalok, a kormányab- lakok és az ügysegédek révén valóban sikerült közelebb vinni az állampolgárokhoz a köz- igazgatási szolgáltatásokat. A házépítés is egyszerűbb A cél az volt, hogy csökkenjenek az ügyintézési határidők és kevesebb adminisztratív teher háruljon az ügyekkel foglalkozó alkalmazottakra. A bürokráciacsökkentés többek között könnyebbé teszi az otthonteremtést is, mivel nincs szükség építési engedélyeztetésre, így 300 négyzetméterig lényegesen egyszerűbb lett házat építeni. Az állampolgárok számára több igazolvány elkészítése is ingyenes lett: illeték, illetve díjmentes lett a személyi igazolvány, a lakcímkártya és az első jogosítvány kiállítása, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadása, a felsőoktatási felvételi díja és az örökléssel kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás is. Most már ez is ingyenes Míg 2009-ben egy személyi igazolvány és lakcímkártya kiállításának a díja 2000 forint volt, addig ma már ingyenesen igényelhető. A jogosítvány kiállításának díja 2009- ben még 4000 forint volt, 2016. január l-jétől az első jogosítvány kiállítása ugyancsak ingyenes. Szintén ettől az időponttól ingyenes lett a 65 év felettiek magánútlevelének kiállítása, miközben 2009-ben 65 és 70 év között 7500 forintot, 70 év felett pedig 2500 forintot kellett fizetni érte. Ingyenes lett a felsőoktatási képzésre jelentkezés is, amiért 2009- ben még 9 000 forintot kellett fizetni. Szintén ingyenes lett 2016. január l-től a mozgásban korlátozott személy parkolási igazolványának pótlása, amiért 2009-ben még 3 100 forintot kellett fizetni. 2017 márciusától pedig az anyakönyvi kivonat kiállítása is ingyenes lett, ezért 2009- ben még 2000 forintot kellett fizetni. A bürokráciacsökkentés 10 milliárd forintot hagy az állampolgárok zsebében. A bürokratikus terhek csökkentéséből 2016. január elsejétől a NAV is kiveszi a részét. Az adóhivatal így már csaknem másfél millió magánszemély adóbevallását tölti ki. Nem véletlen, hogy többen történelmi pillanatokhoz mérik a közigazgatási rendszer átalakítását: véleményük szerint az államalapítás, vagy az 1870- es megyetörvény óta nem volt példa olyan horderejű változásra, mint amilyet a jó állam koncepciójával 2010-ben indított el a kormány a Magyary Program keretében. Magyary Zoltán fogalmazta ezt meg 1930-ban: „A politika bizonyos állami célok elérésének a művészete, a közigazgatás e célok elérésnek az eszköze. A kettő úgy viszonylik egymáshoz, mint a zenében a kompozíció és az előadás. A zenei kompozíció is csak a hangszer közvetítésével juthat a fülekhez. így a politikai célokat is csak a közigazgatás útján lehet megvalósítani.” ékn I TÉMATÁMOGATÁS. KÉSZÜLT MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MEGBÍZÁSÁBÓL. Elegancia, kedvesség és szakértelem - így intézik az ügyeket a kormányablakokban
