Kelet Magyarország, 2017. augusztus (74. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-21 / 194. szám
2017. AUGUSZTUS 21., HÉTFŐ Lökés a nyelvvizsgáknak Az első sikeres nyelvvizsga a lövőben ingyenes lehet ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK elejétől ingyenes lehet a 35 Az új rendelkezés akár csökkentheti a felsőoktatási intézményekben „beragadt” diplomák számát is. nyíregyháza. A nyelvvizsga díjának visszatérítése várhatóan motiválja azokat a fiatalokat is, akik bár tanultak és beszélnek nyelvet, valamilyen oknál fogva nem szereztek erről bizonyítványt. A 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás adatai alapján a fiatalok jóval nagyobb arányban vallják azt magukról, hogy megfelelő szintű nyelvismerettel rendelkeznek, mint ameny- nyien nyelvvizsgát is tettek. Az összes fiatal 73 százaléka állítja, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet, ez az arány erős emelkedést mutat az előző adatfelvételekhez képest. Az idegennyelvtudás ilyen mértékű növekedése azonban nem tükröződik a nyelvvizsgával rendelkezők arányában, amely 2012-höz képest változatlan: a fiatalok 31 százalékának van valamilyen szintű nyelvvizsgája legalább egy idegen nyelvből- olvasható a közleményben. Nem új keletű probléma- Nem csak három éves, attól régebbi probléma, hogy diplomák ezreit őrzik az egye- .temeken, főiskolákon, mert a nyelvvizsga bizonyítvány hiányában nem adhatják ki azokat a végzett hallgatóknak- fogalmazott Császár Zoltán.- Több mint öt éve államvizsgáztam, de a diplomaosztón csak vendégként vehettem részt. Az oklevelemet azóta is gondosan elzárva tartják a ma már Nyíregyházi Egyetemen. Bevallom, eleinte nem volt rá pénzem, úgy voltam vele, hogy ha elkezdek dolgozni, összespórolok egy intenzív angol kurzusra és a vizsgára. Amikor meg már az anyagiak nem jelentettek volna gondot, az időhiány és némi lustaA nyíregyházi ILS Nyelviskola kommunikációs vezetője megkeresésünkre elmondta: ők kevéssé érzékelik, hogy már végzett főiskolások, egyetemisták a diplomáért ülnének be hozzájuk az „iskolapadba”, legtöbb diákjuk középiskolás, akik előre gondolkodva már úgy készülnek, hogy mire felvételizni fognak egy, esetenként két nyelvből is nyelvvizsgájuk legyen. Császár Zoltán büszke arra, hogy náluk az elsőre sikeresen vizsgázók aránya meghaladja a 95 százalékot. Az igazgató arra is figyelmeztet, hogy a „fapados”, rövidtávon olcsóbbnak tűnő megoldások sajnos gyakran nem visznek el a célig. Érdemes az ár mellett más lényeges szempontokat is figyelembe venni. Egy ság akadályozott meg abban, hogy megszerezzem a középfokú C-met. A munkahelyemen nincs szükség a nyelvtudást igazoló papírra, annyira meg beszélek angolul, hogy megértessem magam a külföldi kollégákkal és a hozzánk érkező vendégekkel - árulta el érdeklődésünkre Kitti, aki szerint lökést adhat a vele egy cipőben járóknak, hogy az állam visszafizeti a vizsgadíjat, ha sikerül a szóbeli és az írásbeli. minőségi oktatáshoz kapcsolódó ár gyorsabban megtérül, ha figyelembe vesszük, hogy nem kell újra és újra nekivágni a nyelvvizsgának. Több évtizedes tapasztalattal rendelkező nyelvoktatási szakemberként azt mondja, fontos, hogy időben, 6. vagy 7. osztályban elkezdődjön a céltudatosabb nyelvtanulás, ha időben szeretné valaki a nyelvvizsgát a kezébe kapni. Természetesen ettől korábban is lehet bátran nyelvet tanulni, de a nyelvvizsga irányába terelni a tanulás folyamát életkori sajátosságok miatt elegendő ebben a korban, figyelembe véve az egyéni különbségeket is. Tanácsként fogalmazta meg mindazoknak, akik még nem vehették a kezükbe a diplomájukat, hogy amennyiben korábban már tanultak nyelvet, kezdjék a folyamatot egy szakszerű, előzetes tudásszint-felmérés- sel. Ne kezdjék újra teljesen az elejéről, mert a korábbi, elhalványultnak tűnő tudás a tanulás folyamán részben visszatérhet, a korábban tanultak előhívhatóak. Egy alapos szintfelmérés pontosan megmutatja, honnan érdemes folytatniuk. Császár Zoltán hozzátette: az mindenképp jó hír, hogy az állam a nyelvvizsga nélkülieket továbbra is segíti, hiszen az első sikeres vizsga jövő év evesnél fiatalabbaknak. Jól felkészít a vizsgára Gelegonya Dóra a Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola tanulója, szeptemberben kezdi a nyolcadik osztályt. - Jövő tavasszal, szeretnék középfokú vizsgát tenni németből, emiatt nagyon örülök, hogy a sikeres vizsga esetén visz- szakaphatjuk a vizsgadíjat. A Zelkben erős a német képzés, a heti nyolc nyelvóra jól felkészít a középfokú nyelvvizsgára, jó példa erre, hogy a most ballagok közül jó páran letették már a német vizsgát - mondta Dóra, aki éppen az államalapítás ünnepén töltötte be a 14. születésnapját. KM Nyíregyházi Egyetem A Nyíregyházi Egyetemen 2017-ben 938 hallgató zárta sikeresen a záróvizsgáját, közülük 637-en vehették át diplomájukat. - A nyelvvizsga hiánya miatt a korábbi években hasonló arányban nem kaptak diplomát a hallgatók, ugyanakkor számuk csökken. Intézményünk e téren, a nyelvtudásuk fejlesztésében is segíti a hallgatókat, így a Nyíregyházi Egyetem által kínált idegen nyelvi képzések, tanfolyamok, ■ a diptomamentő program, illetve a külföldi Erasmus ösztöndíjak adta nyelvi tapasztalatszerzés lehetőségeivel is egyre több hallgató él, talán ennek is köszönhető, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt egyre kevesebb oklevél marad az intézményben - tájékoztatta lapunkat Béres Tamás. Gondosan elzárva tartják Győztes változás a megmaradáshoz Orendi Mihály vehette tartott nyíregyházi ünnepat a megyeszekhely díszpolgárának járó emlékplakettet. nyíregyháza. A magyar nép jogfolytonossággal él a Kárpát-medencében, ezzel kivívtuk a környező országok tiszteletét és annak idején elindultunk az európai küldetésünk útján - hangzott el az államalapítás emlékére megségen. - István királyunk is felismerte, hogy a megmaradáshoz egy győztes változás kell, ehhez pedig a mai napig hűek vagyunk - fogalmazott dr. Kovács Ferenc, a megye- székhely polgármestere, aki szerint a munka, ahogy a régmúlt időszakban is, kiemelt jelentőséggel bír egy társadalom életében. Az ünnepi beszédek után dr. Szemán Nyíregyháza díszpolgára Orendi Mihály (balról) lett, míg Bartha Dénes, dr. Dicső Ferenc, Géresi József, Moldván Miklós és dr. Pethő József Inczédy György Életmű-díjat vehetett át Sándor címzetes főjegyző és dr. Kovács Ferenc díszpolgári címet adományozott Orendi Mihálynak, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökének, majd FOTÓ: SIPEKI PÉTER Inczédy György Életműdíjjal tüntette ki Bartha Dénest, dr. Dicső Ferencet, Géresi Józsefet, Moldván Miklóst és dr. Pethő Józsefet. km-tg Megkérdeztük: Beszél valamilyen idegen nyelvet? LexTiborné, Tiszafüred Én még a nyolcvanas években, az akkori rendszernek megfelelően az oroszt tanultam. Sok minden nem maradt meg, legfeljebb az olyan alapdolgok, mint a köszönés és az elköszönés. Lex Máté, Tiszafüred Jelenleg angolt tanulok a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumban. Az alapfokú vizsgát már megszereztem, tudom, hogy a diplomához kell a középfok, azon is rajta vagyok. Fekete István, Nyíregyháza Soha sem volt nyelvérzékem. A főiskolát is azért hagytam abba, mert tudtam, hogy a kötelezően előírt nyelvvizsgának nem fogok tudni megfelelni. Ezzel a rendszerrel nem is értettem egyet. Takács Nikoletta, Nyíregyháza Most kezdem a nyolcadik osztályt a Bem-iskolában. Angolból várhatóan heti 3-4 órám lesz, jó lenne ezt kihasználni, és nem volna rossz, ha majd a középiskolában megszerezném a nyelvvizsgát. Nézőpont Kiss László Mindenkire szükség van Mindenki foglalkoztatható - írja Pogátsa Zoltán közgazdász a Heti Válaszban. Nagyjából az a lényegi mondandója az elemzésének, hogy nem kell lemondani senkiről, mindenkinek lehet helyet találni a munkaerő-piacon. És itt nem a közfoglalkoztatásról beszél, hanem a valódi munkahelyekről. Vagy 200 ezren többen dolgoznak ma, mint korábban - írja -, s ezek a munkahelyek többnyire az uniós pénzeknek köszönhetően teremtődtek. Példákat is említ. Kisasszond: Kaposvár mellett a reménytelenség kis faluja, ahol Róna Péter oxfordi közgazdász hozott létre tehenészetet és sajtüzemet, s láss csodát, Róna sajtjai ma arany és ezüstérmesek nemzetközi sajtporondon. De ír a Nógrád megyei Szu- háról, ahol a helyi polgármester hozott létre kecskefarmot, sajtüzemet és pálinkafőzdét, de a cserdi polgármester is országosan ismertté vált a teljesen kilátástalan helyzetben lévő romák termelőerővé szervezésével. írja, hogy a mikrohitelek, a vidékfejlesztési pénzek rendelkezésre állnak - csak kell valaki, aki megvalósít, kitalál, szervez, vezet. És ez a mondat szerény véleményem szerint az egész lényege, és egyben az Achilles-sarka is. Ugyanis logikus az a kérdés, hogy Cserdihez vagy Kisasszondhoz hasonló település bár akad bőven hazánkban, mégsem lesz csak töredékükből fejlődésre képes közösség. A kulcs a „fáklyaemberek”, pontosabban a hiányuk. Kik ők? Olyan vezetésre, vállalkozásra termett, a közösség iránt elkötelezett emberek, akiknek kreativitás lakik az elméjükben és nem egyedüli céljuk a saját meggazdagodásuk. De ne legyünk igazságtalanok és maximalisták. Nagyon sok abszolút derék, rendes ember él ezeken a' helyeken, akár tisztségeket is viselve, sőt dolgozva a közért, kínlódva a falu költségvetésével, segélyekkel, a , paragrafusokkal. De hiányzik belőlük az a plusz, némi iróniával fogalmazva, az „x faktor” amitől ők valójában fáklyaként világíthatnák meg azt az utat, amerre a közösség elindulhatna, és ami nagyon fontos, követnék is, amikor ő megindul rajta. A politika, úgy tűnik, önmagában képtelen „kitermelni” ezeket az embereket, valami más kellene ehhez, de abban bizonyos vagyok, hogy egy-két, ahogy azt régen mondták „tálentumos” ember érkezése, vagy éppen visszatelepülése egy faluba, és szerepvállalása valóban csodákra képes. Talán azért is, mert magukkal hoznak egy csomó tudást, ismeretet, kapcsolatot a világból, amit a falu már rég elvesztett. Persze sok szerencsés csillagzat együttállása kell még és nagy szívósság, de azért látható, hogy a lecsúszó falvak egyik legnagyobb gondja hogy szóviccesen szólva „ elmegy az eszük” nincs helyben olyan szellemi kapacitás, tehetség, ami megadná a szükséges emelőerőt. Még mielőtt bárki azt mondaná, hogy bizony akadnak olyanok, akik már így sem szocializálhatok, nem lehet velük semmit kezdeni, azoknak idézem Pogátsa Zoltánt: Írországban kifejezetten alkoholisták és drogosok munkaerő-piacra visszavezetésére is írtak már ki sikeres pályázatokat. De a legerősebb érv mégiscsak az, hogy hamarosan így is, úgyis rákényszerülünk arra, hogy ezzel foglalkozzunk, mert nem lesz más munkaerő-forrásunk. laszlo.kiss@kelet.hu Kelet kvíz Itt született Riskó Ignác (1813-1890) Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője lett. a) Csenger b) Csegöld c) Fehérgyarmat d) Kispalád A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el A lecsúszó falvak egyik legnagyobb gondja hogy szóviccesen szólva ■ elmegy az eszük". “ Családi nap az Eissmann-nál Több mint ezer vendég részvételével, családi nap keretében ünnepelte huszadik születésnapját szombaton a nyíregyházi Eissmann-üzem, amely 1997-ben, a német anyavállalat első külföldi leányvállalataként nyitotta meg kapuját a megye- székhelyen. FOTÓ: SIPEKI PÉTER
