Kelet-Magyarország, 2017. június (74. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-14 / 136. szám

2017. JÚNIUS 14., SZERDA Meggyre fel, magyarok! Bevallom, az én szívem csücs­ke a szilva. Ám ha meggyről esik szó, akkor is büszkén húzom ki magam, méghozzá több okból is. Az egyik, hogy hazánk az EU-ban a lengyelek után a második legnagyobb meggytermesztő, s ezen belül megyénkben terem a legtöbb ebből a rendkívül egészsé­ges, bíborszín csonthéjas­ból. Abból a gyümölcsből, amelynek fajtái közül például az Újfehértói fürtös a nyíregy­házi Pethő professzor áldásos nemesítői munkásságának is köszönhetően immár köz­kedvelt világfajta a tengeren­túlon is. A meggy tehát afféle hungarikumnak (pálinkaként a szilva és alma társaságában) megyénk büszkeségének szá­mít. Magyar érdek versenyké­pességének a növelése. Igen ám, de az elmúlt idők meggyszezonjai botrányoktól voltak hangosak, főként a be­csületes összefogás hiányzott, a termelők közt éppúgy, mint a kereskedők, feldolgozók kö­zött. Egy törvénymódositás- nak köszönhetően mostantól talán javul a helyzet a hazai meggypiacon. Az új szabályo­zás szerint már a friss meggy Magyarországon történő értékesítése is szerződési kö­telezettséggel jár, melybe bele kell foglalni az árakat is. A bimbózó meggytermesz­tői összefogás példája, hogy egyik szervezetük javasolja tagjainak a nettó 280 forin­tos értékesítési árat, mivel a tárgyalások alapján az őket a napokban megkereső német és lengyel vevők ezt az árat elfogadták. Reméljük, széles körű ösz- szefogással az eddig gyakori meggypiaci botrányoknak az idén végre búcsút inthetünk. bela.galambos@kelet.hu Devizaárfolyam (2017.06.13) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró _________307,09 -0,56 USA dollár 273,87 -0,18 Svájci frank 283,25 -0,06 Angol font 347,79 -1,10 Román lej ______67,28 -0,13 Ukrán hrivnya ____10,54 +0,03 Horvát kuna ____41,47 -0,07 A migránsokat márpedig el kell osztani az EU országai között... A kvótával dacoló országokkal szemben lépett az Európai Bi­zottság. BRÜSSZEL, STRASBOURG. KÖte- lezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság (EB) Ma­gyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést - jelen­tette be kedden a brüsszeli testület. Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos strasbourgi sajtóértekezletén közölte: úgynevezett hivata­los felszólító levelet küldenek Budapestnek, Varsónak és Prágának, és így megindul az eljárás a 120 ezer menedékké­rő áthelyezését célzó mecha­nizmus ügyében, amelyet az EU-tagországok belügymi­niszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szep­temberében. A közlemény­ben írták: az elmúlt hónapok során ismételten felszólítot­ták azokat a tagországokat, amelyek eddig egyetlen me­nedékkérőt sem vettek át, va­lamint azokat, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Gö­rögországból. Sajnálatos mó­don azonban ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország még nem hoz­ták meg a szükséges intézke­déseket, és ezzel megsértik a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket. Avramopulosz hozzátette, ugyan ez nem büntetés, „nem ő most a legboldogabb embe­re a Földön”, de már minden más módszert bevetettek a tanácsi döntés végrehajtatása érdekében. Ha a felszólító le­vélre nem érkezik válasz vagy az érintett országok olyan észrevételeket tesznek, ame­lyek nem tekinthetők kielé­gítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lé­péseként úgynevezett indok­lással ellátott véleményt küld ki. Ezután - ha szükségesnek ítéli - a bizottság az uniós bí­róság elé viheti az ügyet. Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az EU bíróságán a kvótahatáro­zatot, a bizottság tájékozta­tása szerint Pozsony febru­árban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás. Mindenki magadönti el- A magyar kormány nem en­ged a hatáskörein jóval túlter­jeszkedő Európai Bizottság zsarolásának. Kifejezetten európaiatlan magatartásának tekinti, hogy az Európai Bi­zottság kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kö­telező betelepítéséről szóló kvótadöntést - jelentette ki Szíj jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: még az Eu­rópai Bizottság sem veheti el a tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, kit akar beengedni a saját országába, kikkel akar együtt élni és kikkel nem. Szijjártó Péter szerint a bevándorlási válságnak a kiváltó okait kell kezelni. A legfőbb kiváltó ok az Isz­lám Állam terrorszervezet, amellyel szemben rendkívül széles körű nemzetközi ösz- szefogás jött létre. mti Határozott lengyel és cseh ellenérvek- A lengyel kormány tisztelet­ben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság dönté­sével - reagált Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormány- szóvivő. Emlékeztetett: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirá­nyítását. Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt mil­lióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kocká­ra tegyék életüket - állapította meg Bochenek.- A cseh kormány tovább­ra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok elosztásában, amelyben az Európai Unió tagállamai egyeztek meg - je­lentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh mi­niszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzet­közi konferencián. Csehor- szágnak megfelelő érvei van­nak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni. Egyeztetés az osztrákok elnökével Alexander van der Bellen osztrák köztársasági elnök koszorúz a Hősök Emlékkövénél, Budapesten kedden fotó: mti/balogh zoltán Az ausztriai cégek csaknem nyolcvanezer embernek adnak mun­kát. Budapest. Gazdasági kérdé­sekről és a Nyugat-Balkán stabilitásáról is tárgyalt egy­mással Orbán Viktor minisz­terelnök és Alexander van der Bellen osztrák köztársa­sági elnök kedd délután az Országházban - tájékoztatott Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A megbeszélésen kiemelték a magyar-osztrák jószomszé­di kapcsolatok fontosságát, és a két ország gazdasági együtt­működésének továbbfejlesz­téséről is egyeztettek. Auszt­ria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, osztrák cégek pedig csaknem 80 ezer magyar em­bernek adnak munkát.- Határon átnyúló együtt­működési lehetőségeket rejt az e-mobilitás - mondta Alexander van der Bellen az osztrák-magyar gazdasági fórumon, ahol kifejtette: az európai uniós tagság megfe­lelő keretet nyújt ahhoz, hogy a két ország közösen nézzen szembe az előttük álló politi­kai, gazdasági és környezet- védelmi kihívásokkal. Hozzátette, a klímaválto­zás és a gazdaság területén Magyarország és Ausztria to­vábbra is nagyon egy irányba húz. A két ország kapcsolatá­ról elmondta, fontos a kiszá­mítható környezetet, amely­ben semmi nem veszélyezteti a termelést. A Magyarorszá­gon működő osztrák cégek jó munkáltatók, hosszú távon gondolkodnak. mti EzígyTaigetosz- törvény lenne?! Budapest. A köznevelési tör­vény közelmúltban elfoga­dott, a beilleszkedési, tanu­lási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket érintő módosításának hatályon kívül helyezését kezdeményezte az LMP az Alkotmánybíróságnál. Szél Bernadett, az LMP tár­selnök-frakcióvezetője ked­den Budapesten, az Ab épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a „Lex Taigetosz” néven elhíresült törvénymó­dosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Job­bik és hét független képviselő is támogatta. Úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következmé­nyekkel járna, „egész életüket megnehezítené. mti Civilek és a külföldi pénzek Szabó Tímea független képviselő mutatja a Nonrág Alap által támoga­tott civil projektekről összeállított listáját fotó: mti/kovács attila Erősebb lesz a magyar katonai misszió Irakban Elfogadták a külföldről támogatott szerveze­tek átláthatóságáról szóló törvényt. Budapest. Az Országgyűlés keddi ülésén az indítvány 130 igen, 44 nem és 24 - job- bikos - tartózkodó szavazatot kapott. A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek be­jelenteni a bíróságon külföld­ről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás el­leni törvényben meghatáro­zott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatá­sokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresz­tül kapnak. A Velencei Bizottság ész­revétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támo­gató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot. mti Döntött a parlament BÜNTETŐELJÁRÁS. Elfogadták az új büntetőeljárási törvényt kedden. A jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatá­sokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmé­nyek felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartal­mazza. TITKOS. A parlament elfogadta a titkos információgyűjtés szabályainak módosítását. Az új büntetőeljárási törvényben rögzítették: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan kü­lönleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak képezi szerves részét, vagyis információk mellett eredendően bizonyítékok megszerzésére is irányul. JOGTANÁCSOSOK. Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzé­sét kívánják ellátni. Budapest. Meghosszabbítja és növeli hozzájárulását a ma­gát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nem­zetközi koalíció munkájához Magyarország. A Magyar Hon­védség nemzetközi fellépé­sének további részvételéről szóló határozati javaslatot 133 igen 61 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház ked­den. Az Országgyűlés hozzájá­rult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam el­leni nemzetközi koalíciós mű­veletek elősegítése érdekében egy legfeljebb 200 (váltási időszakban 400) fős, a szük­séges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztasson az Iraki Köz­társaság területén. A kontin­gens partnerképesség-építé- si, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el 2019. december 31-éig. A terrorszervezet elleni harcban az iraki kormány 2014 júniusában fordult az ENSZ tagállamaihoz segítsé­gért. Magyarország az Egye­sült Államok felkérésére - az Országgyűlés döntése nyo­mán - 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz. A döntés egy legfeljebb 150 (váltási időszakban 300) kato­nából álló magyar kontingens iraki állpmásoztatásáról szólt, 2017. december 31-éig tartó mandátummal. MTI 2 Mindenfelől 1(011 Egy katona bezárja a kaput a járőrautó behajtása után a magyar-szerb határon álló biztonsági határzáron, Kübekházánál illusztráció: mti-archív/ujvári sánpor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom