Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

2 Mindenfelől 2017. ÁPRILISI, SZOMBAT KELET Orbán Viktor: A csalás, az csalás, akárki is követi el Orbán Viktor a rádió stúdióiában fotó: mti/koszticsäk szilárd A CEU válasza: vissza­utasítják, hogy csalást követnének el. Budapest. A „Soros-egyetem” jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Nem keresték A kormányfő emlékeztetett: az Oktatási Hivatal vizsgála­ta megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabály­talanul működik, köztük „So­ros György egyeteme is”. Hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött, ennek az in­tézménynek is be kell tartania a jogszabályokat - hangoztat­ta, hozzátéve: „a csalás, az csalás, akárki is követi el”. A külföldi diplomát is adó „So­ros-egyetem” maga vallotta be, hogy külföldön nem foly­tat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal - mond­ta. Arra a kérdésre, hogy sze­rinte fél-egy év múlva is lesz-e Közép-európai Egye­tem (CEU) Magyarországon, Orbán Viktor azt válaszolta: ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik. Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kor­mányt az ügyben. A parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslat­ra utalva jelezte, egy külföl­di egyetem magyarországi működéséhez kormányközi megállapodást kell kötni. Arra a felvetésre, hogy a CEU-val is tárgyalnak-e majd, Orbán Viktor azt felelte: a CEU-nak csak be kell tarta­nia a törvényeket, „velük nem kell tárgyalnunk, mert- lehet, hogy szeretnék, de - most még nem ők az amerikai kormány”. A miniszterelnök azt is ki­emelte: a magyar egyetemek­nek igazán van sérelmezni valójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot miatti helyzet nem fair. Egy magyar egye­tem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez ké­pest „van egy egyetem, ame­lyik Magyarországon műkö­dik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait”- fejtette ki, úgy értékelve, hogy ez a magyar egyetemek­kel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatat­lan, hogy miért kellene ne­künk a saját magyar egyete­meinket hátrányba hozni”, és igazságtalan előnyt biztosíta­ni külföldieknek. Még nincs olyan törvény A CEU pénteken közlemény­ben utasította vissza, hogy csalást követne el. A felsőok­tatási intézmény arra reagált, hogy Orbán Viktor miniszter- elnök pénteki rádióinterjújá­ban a többi között azt mond­ta: „a csalás, az csalás, akárki is követi el”. A Közép-európai Egyetem (CEU) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a miniszterelnök kijelentésével ellentétben jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely meg­követeli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyaror­szágon diplomát adhassanak ki. Hozzátették: a CEU jogo­sult, akkreditált arra, hogy magyar és amerikai diplomát ( adjon ki, és 25 éve a magyar törvényeket betartva vesz részt a magyar felsőoktatás­ban, „bármilyen ennek el­lentmondó kijelentés hamis”. „A miniszterelnök kijelen­tésével ellentétben egyete­münk hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Kö­zép-európai Egyetem (CEU)” -jegyezték meg. Az intézmény később újabb közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben kiemel­te: sokat jelent számára a ha­zai és külföldi támogatás, de az „akadémiai szabadságuk védelme nem pártpolitikai ügy”. Az akadémiai szabadság minden magyar állampolgár ügye kell hogy legyen - rögzí- | tették. Jelezték: a CEU nem kezde­ményez, támogat vagy hagy jóvá semmilyen politikai szervezet által rendezett nyíl- ! vános tüntetést. „Őszintén hiszünk abban, hogy a magyar állampolgárok politikai meggyőződésüket félretéve, közös erővel védik ! meg a magyarországi felsőok- I tatási intézmények szabadsá­gát” - fogalmaztak. MTI A rektorok megtárgyalják A Magyar Rektori Konferen­cia (MRK) a felsőoktatási ke­rékasztal összehívását kez­deményezi a felsőoktatási törvény tervezett módosítása ügyében - közölte a felsőok­tatási intézményeket tömö­rítő szervezet pénteken az MTI-vel. Az MRK tájékoztatása sze­rint a sajtóból értesültek a felsőoktatási törvény módo­sítását célzó javaslatról. Kö­zölték: a rektori konferencia megtárgyalja az előterjesztést és kezdeményezik a felsőok­tatási kerekasztal összehívá­sát is. Százötven helyett kétszáz katona Szíjártó Péter és RexTiUerson, amerikai külügyminiszter fotó: mti/szabó árpád Szijjártó Péter: Magyar- ország támogatja, hogy a NATO csatlakozzon az Iszlám Állam elleni koalícióhoz. Brüsszel. A külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a NATO-tagországok brüsszeli miniszteri tanácskozásának szünetében nyilatkozott a ma­gyar újságíróknak. Szijjártó Péter elmondta, az amerika­iak világossá tették két elvá­rásukat a NATO-val szemben. Az egyik az, hogy a katonai szövetség vállaljon nagyobb szerepet a terrorizmusellenes küzdelemben, valamint azt, hogy a szövetségesek a koráb­bi megállapodásoknak megfe­lelően tegyenek eleget a védel­mi költségekre vonatkozóan vállalt kötelezettségeiknek. Beszámolt arról is, a kor­mány azt javasolja az Ország- gyűlésnek, hogy Magyaror­szág két évvel hosszabbítsa meg az év végén lejáró, az Isz­lám Állam ellen létrejött ko­alícióban való részvételét. Emellett azt, hogy 150-ről 200 főre emelje a koalíció munká­jában részt vevő magyar kato­nák számát, továbbá bővíteni kívánja az eddigi tevékenysé­gek körét. Kijelentette, a ma­gyar kormány egyetért azzal az amerikai elvárással is, hogy a katonai szövetség európai lábát a védelmi kiadások nö­velésével meg kell erősíteni. Aláhúzta, Magyarország meg fog felelni a megállapodás­nak, és 2024-ig el fogja érni a védelmi ráfordítások kétszá­zalékos szintjét. MTI BKV-s érdekvédők sztrájkot jelentettek be Devizaárfolyam (2017.03.31.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,70 -1,33 USA dollár 288,64 -0,19 Svájci frank 288,58 -1,21 Angol font 359,41 +0,91 Román lej 67,86 -0,37 Ukrán hrivnya 10,68 -0,01 Horvátkuna 41,49 -0,08 Lengyel zloty 73,14 -0,15 Valutapiac. További információk. Grafjka: ÉKN. Forrás: MNB Budapest. Sztrájkot jelentett be április harmadik és ne­gyedik hetére a BKV-mun- kavállalóknak 80 százalékát képviselő két szakszervezeti szövetség pénteken. A Városi Tömegközlekedé­si Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szak- szervezetek Szövetsége (BK- SZSZ) április 18-án 0 órától 20-a 24 óráig háromnapos, április 24-én 0 órától 28-a 24 óráig ötnapos sztrájkot hirde­tett. A munkabeszüntetés min­den ágazatra kiteljed, így az érinti a busz-, a troli-, a villa­mos- és a metróközlekedést is. A szakszervezetek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert a BKV-val folytatott kol­lektív munkaügyi vitában nem közeledtek az álláspon­tok a bérrendezésről. Az ér­dekképviseletek hároméves bérrendezést akartak elérni, amelyben 30 százalékos bér- fejlesztést kértek, ennek éven­kénti mértékéről külön tárgya­lásokon egyeztetnének. mti Levél is jön a kérdőívvel Budapest. Péntektől érkeznek a nemzeti konzultációs ívek a háztartásokba, a küldemények Orbán Viktor miniszterelnök levelét is tartalmazzák - közöl­te Dömötör Csaba államtitkár. A kormányfő a levélben arra kéri a magyarokat, álljanak ki a nemzeti függetlenség mellett, és a konzultáció kitöltésével segítsék a kormány küzdelmét az elhibázott brüsszeli javas­latok ellen. Meg kell védeni a határokat, és saját kézben kell tartani az adók, a bérek és a re­zsi szabályozását is - áll többek között a levélben az államtit­kár tájékoztatása szerint, mti Ezekben a napokban Európa és a világ Rómára figyelt. Az Európai Unió vezető politikusai azért gyűltek össze, hogy megemlékezzenek az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító Római Szer­ződés aláírásának 60. évfordulójáról. Az unió jogelődeinek számító EGK, Euratom, valamint az 1951-ben felállított Eu­rópai Szén- és Acélközösség alapot teremtettek a gazdasági integrációhoz, utat nyitottak az egységes belső piac felé. De mindenekelőtt békeprogramot jelentettek Európa számára. A gazdasági közösséget megalapító 6 állam - NSZK, Francia- ország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg - a n. világháború borzalmai után a helyreállítás, a gazdasági konszolidáció és a béke mellett kötelezték el magukat. Az Európai Közösségekből 1992- re Európai Unió lett. Az alapí­tókat egymás után követték előbb a nyugati demokráciák, majd a rendszerváltás hullá­mát elérő kelet-európai volt szocialista országok is. S bár a világban, sőt Európa számos pontján mind a mai napig há­borúk dúlnak, az uniót alkotó 27 tagállam között 70 éve nem volt fegyveres konfliktus. Ezt az erőfeszítést értékelte a Nobel-bizottság, amikor 2012- ben az Európai Uniónak ítélte a Nobel-békedíjat. Van okunk ünnepelni az elmúlt 60 évet. A béke fenntartása mellett megvaló­sult a négy szabadság elvére épülő egységes belső piac, ahol az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabadon áramolhat. Az unió a világ legnagyobb kereskedelmi szövetségeként gazdasági hata­lommá nőtte ki magát. Az elmúlt húsz évben az egy főre jutó GDP megduplázódott az EU-ban. Támogatási politikájával a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását segíti elő. Az unió elkötelezett híve a demokráciának, a jogállamiságnak, a szabadságjogok érvényesülésének. Már a Római Szerződés is tartalmazta az egyenjogúság elvét, a 2009-től életbe lépte­tett Alapjogi Charta alapelvként rögzíti az uniós polgárokat megillető diszkrimináció tilalmát. Van okunk ünnepelni az elmúlt 60 évet? Az európai egy­ség bomlani látszik, vagy inkább bomlásnak indult. 2015-ben Izland visszavonta belépési szándékát, tagjelölti státusza megszűnt. Nagy-Britannia lakossága 20l6-ban népszavazá­son a kilépés mellett döntött, a kiválás folyamata feltételez­hetően vitáktól nem mentesen fog zajlani, mint ahogy a vi­segrádiak történelmileg kialakult közösségében is időnként tetten érhető a nézetkülönbözőség. A regionális konfliktu­sok mellett a határokon átívelő terrorizmus, a rasszizmus, a fokozódó migrációs nyomás, a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a szegénység jelentenek komoly próbaté­telt és kihívást a tagállamok számára. 2017. március 25-én Rómában a 27 tagállam, az unió ve­zető tisztségviselői, úgymint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökei Nyilatkozatban összegezték a múlt eredményeit, és fogalmazták meg a jövőre vonatkozó célokat. Nem véletlen az aláírók névsora. A nemzeti érdeket a tagállamok állam- és/vagy kormányfői képviselték, az uniós polgárok érdekközvetítőjeként az Európai Parlament lépett fel. A szupranacionális Európai Bizottság a közös érdeket, az európai egységet szimbolizálta. Valójában így néz ki az unió döntéshozatali mechanizmusa. Együttműködés, egyensúly a három érdekszféra - tagállam, európai közösség, uniós polgár - között. Olyan, mint egy háromlábú szék. Egyik sem lehet meg a másik nélkül. Ha csorbul vagy túlsúlyba kerül bármely érdek, instabillá válik. Tagadhatatlan, hogy az unió eddigi története során szá­mos vitát, belső válságot, reformot megélt már. De ahogy a nyilatkozatban megfogalmazták a politikai vezetők, minden konfliktus, aggály és nehézség ellenére még mindig a „célok elérésének legjobb eszköze az Európai Unió”, amely a pol­gárokkal és a tagállamokkal együtt képes a globális és belső kihívásokra reagálni. Mit hoz a jövő? Lesz-e még unió? Kiválás vagy bővítés? Optimista vagy pesszimista jövőképet sugall a most aláírt Római Nyilatkozat? Felelősség, összefogás, megoldásra váró feladatok sokasága ebben a néhány oldalas dokumentum­ban. A pontokba szedett célkitűzések erős Európát ígérnek. Felvetődik a kérdés, vajon miért ilyen óvatos az unió vezeté­se, hogy a Római Szerződés 60-dik évfordulóján mindössze 10 évre szóló célkitűzést vállal magára. „Az elkövetkező 10 évben olyan uniót kívánunk építeni, amely biztonságos és védett, amelyet jólét, versenyképesség, fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás jellemez.” Óvatosság, pesszi­mizmus vagy realitás? A jövő dönt. Szerzőnk a Nyíregyházi Egyetem főiskolai tanára. ketet@kelet.hu yt m w w De ahogy a nyilat­kozatban megfogal­mazták a politikai vezetők, minden konfliktus, aggály és nehézség ellenére még mindig a „célok elérésének legjobb eszköze az Európai Unió".. Vendégkommentár Dr. Rozgonyi Ibolya Rómától Rómáig: az unió hatvan éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom