Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

2017. ÁPRILISI., SZOMBAT Nincs a homlokukra írva: autista Az autista gyerme­ket nevelő szülőknek meg kell küzdeniük az elszigetelődéssel és az előítéletekkel. NYÍREGYHÁZA. Gaál Tibor és fe­lesége, Zsófia három gyerme­ket nevelnek. Fotóikról egy teljesen átlagos család moso­lyog ránk: apa, anya, a legidő­sebb, komolykás Attila, vörös hajú öccse, Levente és egy csodálatos kislány, Csenge. A valóságban azonban kicsit sem hétköznapi família az övék. Valami nincs rendben- Tudjuk, hogy Atesz nem át­lagos gyermek, de hivatalos orvosi diagnózis nem született erről, mert attól tartottunk, hogy hiába képes beilleszked­ni, elesik az integrált oktatás lehetőségétől. így hagyomá­nyos óvodába járt, az iskolá­ban is ügyesen teljesít - mesél­te a fiatal apuka, s hozzátette: második fiáról korán kiderült, hogy valami nincs rendben.- Szokatlanul jó baba volt, Attila után főleg, amit annak tudtunk be, hogy más a ter­mészete. Amikor még másfél éves kora körül sem szólalt meg és egyre furcsábban visel­kedett, sejtettem, hogy gond van. Zsófi és az anyukája pró­bálták hárítani az aggodalma­mat, ami természetes: senki nem ismeri be könnyen, hogy beteg a gyermeke. Aztán két éve, amikor elvittem Levit be­szoktatni a bölcsődébe, más­nap már gyógypedagógussal vártak minket, ugyanis az első napon szokatlan dolgokat pro­dukált. Felült egy kismotorra, amivel körözött az udvaron, és Úgy orszá­gosan, mint globálisan egyre több az autista. FARKASÁRPÁD az sem zavarta, ha egy kis társa az útjába került... Nem reagált a környezetére, eleinte szentül meg voltunk győződve arról, hogy siket, de kiderült, hogy a hallásával semmi baj nincs. A neurológiai és gyermek­pszichiátriai vizsgálatok után a szülőknek szembesülniük kellett a diagnózissal: kisfi­úk autista. - A szakemberek nem gondolkodtak sokat, hiszen abban az időszakban Leviről szinte üvöltöttek az autizmus jelei. Egyelőre nem tudják, hogy a spektrum me­lyik fokán áll, mert a fejlesztő foglalkozásoknak köszönhe­Farkas Árpád - aki egyedül nevel egy autista és egy egész­séges gyermeket - 2013-ban hozta létre a Most Élsz Egye­sületet, melynek célja, hogy megdöntse azt az általánosan elfogadott paradigmát, misze­rint az autizmus egy idegrend­szeri fejlődési rendellenesség. - Úgy országosan, mint globá­lisan egyre több a diagnosz­tizált autista. Amerikában és tőén - melyekre az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Se­gítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségéhez hordjuk - na­gyon sokat javult az állapota. Próbál kommunikálni, szófo­gadó, mindent megért, ám a két nyíregyházi, speciálisan autistákkal foglalkozó óvoda egyikében sem sikerült elhe­lyezni. Mindkét intézmény­ben kilenc-kilenc hely van - ami abszurd egy megyeszék­helyen -, de az egyik vegyes csoport, ahová Down-szind- rómás és egyéb problémák­kal küzdő gyermekek járnak. Minket azért utasítottak el az Nyugat-Európában évtize­dekkel és dollármilliárdokkal előrébb járnak ennek az itthon csak egyfajta állapotnak defi­niált betegségnek a kutatásá­ban, gyógyításában. Rájöttek, hogy a szervezet összetett és bonyolult működési zavaráról van szó, amiket laboratóriumi vizsgálatokkal térképeznek fel, és nem az autizmust ma­gát, hanem az egyes betegsé­egyik óvodában, mert a kicsi nem szobatiszta, de ez nem ritka az autista gyermekeknél. Túltelítődnek az érzékei- Levi hamarosan hatéves lesz, de mivel integrált csoportba nem mehet, a speciálisokba pedig nehéz bekerülni, még nem volt közösségben. Nincs más választásom, mint otthon maradni vele, így csak a fele­ségem dolgozik, ami nagyon megnehezíti a helyzetünket - sóhajtott Tibor, s elárulta: egy autista gyermek számára fon­tos az állandóság. Nem mind­egy, mit eszik, milyen ruhát és geket kezelik. Szorgalmazzuk, hogy hazánkban is elérhetőek legyenek azok a diagnosztikai eszközök, amikkel a háttér­betegségeket fel lehet tárni, illetve azt, hogy az orvosokat, pedagógusokat felkészítsék az autista gyermekek fogadá­sára. Az integratív orvoslásra helyeznénk a hangsúlyt. Az elmúlt hetekben dr. Frecska Ede egyetemi docens, a Deb­cipőt vesz fel. - Vannak rossz napok... Van, hogy túl erősen, máskor túl gyengén érzéke­li a körülötte lévő világot, és egyik sem jó. Néha egy toll kattanása is kalapácsütésként hat, ami annyira megrémíti, hogy tombol és szinte lehe­tetlen megnyugtatni. A má­sik véglet, amikor alig érzékel valamit, és ő dolgozik azon, hogy minél több külső hatás érje. Ami egy átlagos család­nak mindennapos program, például a bevásárlás, nálunk tortúra, hiszen egy áruházban mindenhol reklámtáblák tor­nyosulnak, erősek a fények, rengeteg az ember és szól a rá­dió. Sűrítve kapja az ingereket, így ha túltelítődnek az érzé­kei, elfogja a rettegés, kiborul és visít, őrjöng a bolt köze­pén. Az emberek meg néznek ránk, hogy micsoda nevelet­len, rossz gyermekünk van, sőt az idősebbek néha szaftos megjegyzéseket is tesznek. Nincs ráírva, hogy autista, de az előítéletekkel nagyon ne­héz megküzdeni. Nem járunk társaságba, mert nem tudjuk kire hagyni a gyerekeket, egy­re kevesebbet érintkezünk másokkal. Kettesben is ritkán lehetünk, ami elég erősen próbára teszi a kapcsolatun­kat. Legutóbb tavaly nyáron töltöttünk együtt Zsófival egy órácskát, sétáltunk a sóstói er­dőben. Nyaralásszintű kikap­csolódás volt. KM-CSA receni Egyetem Pszichiátriai Klinikájának igazgatója aláírta a stratégiai együttműködési megállapodást, mely az egye­sület és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátri­ai Klinikája között született. Eszerint közösen veszünk részt különböző, az autizmus spektrumbetegség és a hiper- aktivitás vizsgálatát célzó ku­tatásokban. A szervezet összetett és bonyolult működési zavara Legalább háromszor annyi energia kell hozzájuk Fejlesztő foglalkozás a Göllesz-iskolában illusztráció: internet Ezek a gyerekek egyén­re szabott órarendet követnek. NYÍREGYHÁZA. A Göllesz Vik­tor Speciális Szakiskola, Ál­talános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszer­tani Intézmény falai között 36 autista gyermeket nevel­nek. Többségüket vegyes - tanulásban akadályozott, s néhány ép intellektusú, ám súlyos magatartászavarokkal Van babzsák vagy „önki­szolgálás" tantárgy is. JUHÁSZNÉ CSIPKÉS SZILVIA küzdő gyermekből álló - osz­tályokban helyeztek el. Van egy speciális csoportjuk is, ahol nem beszélő gyerme­kekkel foglalkoznak - tudtuk meg Juhászné Csipkés Szilvi­ától, az intézmény autizmus spektrumzavarokra szakoso­dott gyógypedagógusától. Képkártyákkal jeleznek- Az autizmus betegség széles spektrumába sokféle fejlettsé­gi szinten álló gyerek tartozik, a halmozottan fogyatékos, súlyosan sérültektől a nagyon jó képességű Asperger-szind- rómásokkal bezárólag. A nem beszélő gyerekek az előbbi kategóriába tartoznak. A gye­rekek a szimbólumszintérté- süknek megfelelően képek segítségével kommunikálnak, hat fázis szerint mérjük a fej­lődésüket. Az elsőben a kép­kártyáikkal jelezni tudják a szükségleteiket, a másodikban közlekedni tudnak a térben, a harmadikban képesek jó és rossz között különbséget ten­ni, ám a mondatszerkesztés és a teljes körű fogalomhasználat 5., 6. fázisáig a nem beszélők­ből szinte senki nem jut el. Az arckifejezések olvasását, a szo­ciális szabályok ismeretét is ta­nítjuk nekik, számukra a teret is strukturálni kell: szabad­idős, ebédelő vagy tanulásra alkalmas részt jelölünk ki, így nem zavarják egymást. Egyén­re szabott órarendet követnek, mert a tevékenységváltást is nehezen viselik - tudtuk meg a szakembertől, aki elmondta: az intézményben folyó munka sokban hasonlít a hagyomá­nyos iskolákéra, de legalább ugyanennyiben különbözik is. Itt minden osztályban gyógypedagógus dolgozik a gyerekekkel, van „babzsák vagy önkiszolgálás” tantárgy is, egy osztályba legfeljebb 12-en járhatnak, mivel egy autizmussal élő gyermekhez háromszor annyi energia kell, mint egy éphez. km-mj Hát ezért ugrálnak Képzeljünk el egy olyan világot, ami folyamatosan, egyik pillanatról a másikra változik. Egyszer fülsiketítő a hangzavar, elviselhetetlen a fény, kötélhurokként fojtogat a ruha, kétségbeejtő, ahogy eltűnnek és felbukkannak az emberek, míg máskor tompa, suttogó ködbe burkolózik minden és mindenki. És ahogy a világ változik, úgy alakulnak az érzéseink: kegyetlen vágtában váltako­zik a boldogság, a bánat, a rettegés, az ölelni és a távo­lodni vágyás. Ijesztő, nem? S talán még rémisztőbb, ha nem tudunk hangot adni mindannak, ami bennünk zajlik, vagy nem úgy, hogy a körülöttünk élők azonnal megértsék és segíthessenek. Él Japánban egy Naoki Higashida nevű, súlyosan autista fiú, aki megtalálta a kiutat a csendből. Kiala­kítottak számára egy olyan kommunikációs módszert, aminek a segítségével el­mondhatja, mit gondol, mit érez, és megmagyarázhatja, mit miért tesznek a hozzá hasonló emberek. Hát ezért ugrálok címmel könyvet írt arról a belső bolygóról, amit egyelőre nem sikerült még felfedeznie senkinek. Letag­lózó őszinteséggel írja le töb­bek között azt is, mi játszódik le benne egy-egy dühroham I alkalmával, hogy mennyire szeretne „normálisan” visel­kedni, és micsoda szomorú­sággal tölti el, hogy nem tud parancsolni önmagának és hogy ezzel fájdalmat okoz másoknak. De nem hiányzik a kötetből a humor sem, ki­derül, hogy ő is nevet magán, amikor kukorékolva csapkod és rohangál körbe-körbe, I ahogy megismerhetjük azt is, hogyan vélekednek az autisták az időről és az emlékezésről. Fájóan szép már a könyv címadó gondo­lata is: „Amikor ugrálok, az olyan, mintha az érzéseim az égbe emelnének. (...) mintha leráznám a kötelékeket, ame­lyek rögzítették a testemet. (...) kedvem támad madárrá változni.” alexandra.csaki@kelet.hu Kelet kvíz Itt született Czine Mihály irodalom­történész, kritikus, a) Nyírmihálydi b) Hodász c) Nyírmeggyes d) Nyírcsászári A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Hinni a templomban kell, nem az iskolában - vallják az egyházi szerepvállalást ellenzők ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHÍV Új atyja lehet a Zay Annának Az egyház szeretne át­venni az egészségügyis iskolafenntartását. NYÍREGYHÁZA. „Totális táma­dást indított a napokban a nyíregyházi Zay Anna iskola megkaparintásáért a görög­katolikus egyház. A tervezett döntéssel a szülők, a tanulók és a tantestület sem ért egyet, mindenki a maga módján vé­dekezik” - számolt be a közel 30 éves múlttal rendelkező, megyénk egyetlen egészség­ügyre specializálódott közép­iskolájának háza táján zajló történésekről egy lapunkhoz forduló szülő. A fenntartóváltással kapcso­latos kérdések és aggályok az elmúlt napokban a szocialista párt nyíregyházi sajtótájékoz­tatóján és a városi közgyűlé­sen is felmerültek. Dr. Kovács Ferenc polgármester megerő­sítette, hogy a fenntartó állami szervet valóban megkereste a katolikus egyház. Informáci­óink szerint a napokban fóru­mot tartottak a Zayban, ahol az egyház képviselője ismertette, milyen előnyökkel járna, ha ősztől az ő irányításukkal mű­ködne tovább az intézmény. A tantestületnek, a diákoknak, illetve a szülőknek hamarosan szavazniuk kell arról, támogat­ják-e a fenntartóváltást. Dr. Sivadó Csaba, a Nyíregy­házi Egyházmegye oktatási referense és Kelemen Lász- lóné iskolaigazgató egyelőre nem nyilatkozott a történtek­ről és a fejleményekről, km-pi ■ Pohármuzsika az iskolaudvaron A Kodály Zoltán iskola tanulói pénteken, a fordított napon poharakkal zenéltek az intézmény udvarán. fotó: sipeki Péter KELET Háttér 3 Nézőpont Csáki Alexandra Farkas Árpád kislánya, Laura állandó felügyeletet igényel mti fotó: Balázs attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom