Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-25 / 48. szám
2 Mindenfelől 2017. FEBRUÁR 25., SZOMBAT „Álomgyilkosság történt” Orbán Viktor a Kossuth Rádió stúdiójában fotó: mti/mAthé Zoltán Orbán Viktor kormányfő mondta ezt a Kossuth Rádiónak adott interjúban az olimpiai fejlemények kapcsán. Budapest. Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy fogalmazott: azért kellett a pályázat visszavonását javasolni, hogy megmentsék Magyarországot a szégyentől. „Ronggyá verték volna”- A népszavazás egy magyar ügy, de az olimpiát nem Magyarországon kell megnyerni, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előtt. Itthon még a referendumot akár meg is lehet nyerni, de akkor is csak legfeljebb többség lesz, az olimpia elnyeréséhez viszont nemzetközi szinten nem többség, hanem egység A Momentum reagált A Momentum Mozgalom reagált Orbán Viktor kormányfő rádióinterjújára. Az MTI-hez küldött közleményben azt írták, nem ők kezdték .az SZDSZ ifitagozataként” politikai karrierjüket, hanem a Fidesz, és nekik nem voltak közös jelöltjeik az SZDSZ-szel. kell - fejtette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy ezért is nem rendeznek népszavazást Párizsban és Los Angelesben, a 2024-es játékokra pályázó másik két városban. Megjegyezte, a nyári olimpiák történetében nincs példa arra, hogy olyan város kapta volna meg a rendezés jogát, ahol népszavazás volt. Szerinte az olimpiarendezésről szóló döntésen a népszavazásos „vitából odaérkező” budapesti olimpiai pályázatot „ronggyá verték volna”, kérdés, hogy kapott volna-e egyetlen voksot is, és ennek a veszélynek, „lejá- ratódásnak” nem lehetett kitenni az országot. „Vérzik az ember szíve” „Vérzik az ember szíve” - folytatta -, mert sok magyarnak volt ez a régi álma, és most „itt történt egy álomgyilkosság”. „Van egy politikai szervezet, amelyik nem is titkolta el, hogy őt nem az olimpia érdekli igazából, hanem párttá akar alakulni, és be akar lépni a politikai élet színpadára, és ezért nem drágállotta azt sem, hogy álomgyilkossá váljon” - fogalmazott Orbán Viktor. Az olimpia elleni népszavazáshoz aláírást gyűjtő Momentum Mozgalmat egy új SZDSZ-nek minősítette. „Azt is tudjuk, mi következik, mert ezt is átéltük már: kis lökdösődés az MSZP-vel, aztán MSZP-SZDSZ-koalíció, erre kell felkészülnünk” - mondta. Arra a kérdésre, hogy szerinte az ő politikai pályafutásában lesz-e Magyarországon olimpia, a miniszterelnök azt felelte: a modern orvostudomány állása szerint az emberi élet határai kitolódnak, tehát „jó esélyem van erre”. mm ■ Tarlós István: szerdán döntünk Várhatóan jövő szerdai rendkívüli ülésén dönthet a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról a Fővárosi Közgyűlés - közölte Tarlós István főpolgármester pénteken budapesti sajtótájékoztatón. A főpolgármester szerint az egység „ilyen mértékű” megbomlásával nincs értelme pályázni az olimpiarendezésre. Megjegyezte, sikerült az országról egy olyan hamis képet kialakítani, mintha a magyarok általában ilyenek lennének, hogy nem tudnak egységre jutni. FOTÓ: MTI/SZIGETVARY ZSOLT LMP: Legyen népszavazás! BUDAPEST. Az LMP népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről, az erről szóló kérdést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz - jelentette be a párt társelnöke pénteken budapesti sajtótájékoztatón. Szél Bernadett azt mondta: az olimpiai aláírásgyűjtéseknél bebizonyosodott, az emberek nem hagyják, hogy bizonyos kérdésekben a kormány a fejük felett és a hátuk mögött döntsön. Azért nyújtják be a kérdést, mert a paksi atomerőmű bővítése még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás - közölte a társelnök. mti Volt-e puccskísérlet, tudni szeretné az MSZP Majtényi László: DK-s támogatás Budapest. A Demokratikus Koalíció elnöksége arra kérte a párt parlamenti képviselőit, hogy támogassák Majtényi László köztársasági elnökké jelölését, majd az államfő személyéről döntő szavazáson is voksoljanak rá. Az elnökségi ülést követő sajtótájékoztatón Majtényi László úgy látta, meglesz a jelöléséhez szükséges negyven képviselői ajánlás. A volt ombudsman korábban az MSZP frakciójával és az LMP elnökségével is találkozott. mm BUDAPEST. Az MSZP feljelentést tesz ismeretlen tettesek ellen kémkedés és más állam elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt „a Matolcsy György jegybankelnök által nyilvánosságra hozott puccskísérlettel” összefüggésben - közölte a párt. Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában beszélt arról, a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re, és ami történt, egy nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik. Az MSZP közleményében azt írta: feljelentésük nyomán kiderülhet, hogy Matolcsy György „blődségeket” beszélt, vagy mulasztott, mert nem tett feljelentést, illetve ha tett, arról nem számolt be a parlamentnek. mm Jön a kárpótlási kiegészítés Budapest. Mintegy 60 ezer embert érint rehabilitációs kárpótlási nyugdíj-kiegészítés - mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán előző nap jelentette be, hogy hatvan százalékkal emeli a kormány mindazok nyugdíját, akik megjárták, megszenvedték a Gulag poklait az egykori Szovjetunióban. Pénteken pedig televíziós műsorban azt mondta: 1945 és 1963 között minden törvénysértő ítélet elszenvedője megkapja az emelést, mm Személyesen köszöni meg Devizaárfolyam (2017.02.24.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 308,58 +0,62 USA dollár 291,28 -0,71 Svájci frank 289,77 +0,87 Angol font 365,18 +0,92 Román lej 68,31 +0,14 Ukrán hrivnya 10,79 -0,06 Horvátkuna 41,53 +0,09 Lengyel zloty 71,60 +0,11 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Fonás: MNB Hazahozzák Veronából az utolsó súlyos sérültet is. Budapest. Szijjártó Péter külügyi tárcavezető elmondta, a veronai kórház orvosai kedden döntöttek úgy, hogy a súlyos fejsérülést szenvedett, azóta is kómában lévő sérült szívműködése és légzése lehetővé teszi a szállítást. A sérült szállítását a biztosító finanszírozza - jegyezte meg a miniszter. Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy két hét múlva esedékes hivatalos római látogatása előtt ellátogat Veronába. Az olasz városban találkozik a polgármesterrel és azon hatóságok vezetőivel, amelyek részt vettek a magyarok mentésében, ellátásában és hazautaztatásában, kifejezi majd nekik Magyarország köszönetét. Január 20-án éjjel az olasz- országi Verona közelében szenvedett balesetet egy magyar fiatalokat szállító autóbusz. A szerencsétlenségben tizenhatan meghaltak, hu- szonhatan megsérültek, mm Szijjártó Péter fotó: mti/mAthé z. Vendégkommentár Dyés Gábor Az elhurcoltak emléke tovább él Magyarország kormánya a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyüvánította, később az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbították. E bő két, emlékezésre és emlékez- tetésre szánt esztendő folyamán, a kiírt pályázatoknak is köszönhetően több olyan programot szerveztek országszerte, amelyek során talán sikerült az emberek figyelmét e szomorú események, különösen a málenkij robot felé fordítani. Programokban a megyénk is bővelkedett, amelyekről a megye napilapja is rendszeresen tudósított. Konferenciákat szerveztek, előadásokat tartottak, kiállításokat rendeztek, dokumentumfilmek készültek, emléktáblákat állítottak, kiadványok jelentek meg, koncertekkel emlékeztek, sőt egy zenés színdarabot is színre vittek. Megannyi lehetőség, hogy szembesüljünk a múltunkkal. Azzal a múlttal, amelyről hosszú-hosszú évek alatt beszélni sem volt szabad, nemhogy emlékezni rá. Hány család zárta magába azt a titkot, amelyet a málenkij robotból hazatért hozott magával, és hány embernek okozott fájdalmat és lelki gyötrelmet a kibeszéletlenség, a hazugság, amely a témát körülvette? A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének is több települését érintette a polgári lakosok málenkij robotra elhurcolása, amely három hullámban történt. 1944. október végén és november elején a megye dél-nyírségi területeiről és Nyíregyházáról hurcolták el az embereket. Ennek okaként a szovjetek hadműveleti kudarcait lehet megemlíteni, amelyeket az alföldi páncéloscsata során szenvedtek el, így polgári lakosokkal egészítették ki a hadifogolylétszámot. A második hullám a Csonka-Bereg megye területén lévő településeket érintette, ahonnan 1944- november közepétől december elejéig, elsősorban etnikai tisztogatási céllal gyűjtötték össze a civil lakosokat. Végül 1945 januárjában a hírhedt OO60. számú parancs alapján a német származású emberek összeírását és elszállítását rendelték el. Ez a megyének elsősorban a svábok lakta településeit érintette (Gávavencsellő; Rakamaz és környéke; szatmári svábok, pl. Mérk és Vállaj). Csak az 1989-es rendszerváltással nyílt lehetőség a vörös csillag árnyékában elkövetett bűnök feltárására és lehetett végre nyíltan beszélni, emlékezni és emlékeztetni az elmúlt időszakban hallgatásra ítélt eseményekről, így a málenkij robotról is. Tzetan Todorov szerint „különösen fontos, hogy az utókor visszaemlékezzen az egyén vagy csoport által megélt tragikus eseményekre”, sőt az ilyen elhallgatott és kibeszéletlen témák esetében „a megemlékezés joga kötelezettséggé válik”. 1989-et követően ezeket a nagy mulasztásokat kellett tehát pótolni: feltárni az elhallgatott múltat, hagyni, hogy az emberek kibeszélhessék magukból az őket ért sérelmeket, és a közterületeken a különböző emlékjelek felállításával megteremteni azokat a helyeket, ahol a múltidéző megemlékezés és a kegyelet lerovása méltó keretek között biztosítható. Fontos szerepük van ezeknek az emlékhelyeknek, hiszen a múltidézésen túl az érintettek egy gyertya gyújtásával vagy egy koszorú elhelyezésével emlékezhetnek a sokszor idegen földön, ismeretlen helyen nyugvó hozzátartozóikra is. Azzal, hogy az elhunyt neve felkerült az emlékjelre, amely előtt imát lehetett rebegni, illetve egy mécsest gyújtani, az elveszített után érzett fájdalom megmaradt ugyan, de annak terhe az emlékezés lehetőségével és a kegyelet lerovásával mérséklődhetett. Sajnos, a történelemtankönyvek még mindig nem fektetnek kellő hangsúlyt a téma ismertetésére. A rendszerváltás óta eltelt több mint negyedszázad sem volt elég, hogy az oktatásban a tankönyvre hagyatkozó tanár kellő segítséget kapjon. Ráadásul a legújabb fejlesztésű hetedikes és nyolcadikos tankönyvek még a fogalmat sem említik, csupán annyit közölnek, hogy „A hadifogságba esett, illetve a Szovjetunióba hurcolt mintegy 600 ezer katona és polgári személy közül egyharmaduk soha nem térhetett haza”. A tanár lelkiismeretére és felkészültségére van bízva, hogy a reábízott diákok megismerik-e kellőképpen történelmünk e mostohán kezelt időszakát. A mai nappal az emlékév véget ér, de a málenkij robotra elhurcoltak emlékét továbbra sem szabad feledni, azt ápolni, őrizni kell. Csak remélni tudom, hogy a fiatalabb generációhoz is eljutott üzenete, s többen tudják már, mint előtte, mit takar e két szó: málenkij robot. Szerzőnk helytörténész, a Nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola történelem tanára kelet@kelet.hu mm 1989-et követően nagy mulasztásokat kellett pótolni: feltárni az elhallgatott múltat, hagyni, hogy az emberek kibeszélhessék magukból az őket ért sérelmeket. KELET
