Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-25 / 48. szám

2017. FEBRUÁR 25-, SZOMBAT KELET Háttér 3 Népességrobbanás a határszélen Nézőpont Dankó Mihály Megkérdeztük Ön mit tervez a tavasziasnak ígérkező hétvégére? Székely Péter, Nyíregyháza A hétvégén indulok vissza Berlinbe, ugyanis ott dolgozom mint festő. Ettől függetlenül örülök a jó időnek, mert jobb ilyenkor utazni, és a festék is hamarabb szárad. Zvara István, Nyíregyháza Hosszú telünk volt, keményebb, mint bármikor 1987 óta. Ezért a hétvégén örömmel használom ki a felmelegedést, és séta közben mélyeket szippantok a Sóstói­erdő tölgyillatú levegőjéből. Popovics Mercédesz, Nyíregyháza Nagyon örülök, hogy végre melegebb van, nekem túl hideg volt a tél. Úgy tervezem, a hétvégén görkorizni fogok Borbánya utcáin családtagok és barátok társaságában. mihaly.danko@kelet.hu Kelet kvíz A jobbágyfelszabadítás idején 642 lakosa volt, és jellegzetes kisneme- si falunak számított. a) Pátroha b) Berkesz c) Tiszabecs d) Gégény A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Bódi Dávid, Kótaj Örülök a tavasznak, alig várom a szabadtéri bulikat. A hétvégén irány Sóstó - Money névre hallgató kutyám bizonyosan boldogan játszik majd a tavaszi napsütésben. ■ Maskarát öltöttek a fiatalok Kiszebáb is égett pénteken a nyíregyházi Bem József Általá­nos Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézményének udvarán, ahol a diákok maskarákat, maszkokat öltöttek magukra. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Lónyán, a többiek szinte ki­vétel nélkül az elmúlt évek­ben költöztek a településre - ezt már az a 77 éves helyi férfi nyilatkozta nekünk, aki úgy volt csak hajlandó véle­ményt mondani, ha nevének monogramját írjuk ki a cikk­ben. B. J. így folytatta: sokan csak papíron lónyaiak, ezt az üresen álló házak száma is hűen tükrözi. A harminc éven át traktorosként dolgo­zó férfi felesége hozzátette: a magyar nyugdíj felvételének lehetősége is idecsalogatja az elcsatolt területeken élő kárpátaljaiakat. Érdekes: a Szovjetunió már réges-régen megszűnt, a szovjet-magyar államközi egyezmény pedig a mai napig érvényben van.- Ettől függetlenül én nem neheztelek senkire, de azért a mi helyzetünk sem könnyű, amikor mindenfelől azzal riogatnak bennünket, hogy a gyermekeinknek már nem lesz nyugdíjuk - mondta a 77 éves asszony, majd visszavet­te a férje a szót.- Sokan csak házat jönnek át venni, olyan kocsikkal, hogy pislogunk. Egy 10-szer 10-es családi házat már 1,5 millió forintért meg lehet vá­sárolni Lónyán. Ezzel még nem is volna baj, de sokan nem gondozzák tovább a por­ták végén magasló gyümölcs­fákat, illetve a zöldségesker­teket - mondta B. J. TARNAVÖLGYI GERGELY getgely.tarnavolgyi@kelet.hu Jönnek, megveszik a lepukkant portákat, majd felújítják. Ez javít az összképen. DARÓCZI GÁBOR Toborzást tart a rendőrség Nyíregyházán Fejet hajtottak az áldozatok emléke előtt fotó: sipeki Péter és újra beszélni kell a kommu­nizmusról. A mai fiataloknak át kell érezniük, hogy milyen nagyszerű dolog szabadon és demokráciában élni. A cél az, hogy a hazaszeretetük mellett ismerjék meg a múltunkat. Mindazok előtt hajtsunk főt, akik elszenvedői, kárvallottjai, áldozatai voltak a szörnyű dik­tatúrának. Elhangzott: egy Torna And­rásról szóló, Nyíregyházán még nem sugárzott dokumen­tumfilmet láthatnak a kom­munista diktatúra áldozatai­nak emléknapján az NYTV-n. Ravasz Balázsnak az utolsó magyar hadifogolyról készült alkotása szombaton este fél hétkor és vasárnap reggel fél kilenckor tekinthető meg. km nyíregyháza. A Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Rendőr-fő­kapitányság toborzócsoportja február 25-én 9 órától a me­gyeszékhelyen található Kor­zó, ll órától pedig a Nyír Plaza bevásárlóközpontokban várja a határvadász-képzés iránt ér­deklődőket. A toborzócsoport tagjai készséggel adnak tájékozta­tást a hivatásos szolgálat iránt elhivatottságot érzőknek a jelentkezés feltételeiről, a fel­vételi eljárásról, valamint a képzésről. Határvadász csak cselekvőképes, a 18. életévét betöltött, a felvételi követel­ményeknek megfelelő ma­gyar állampolgár lehet. KM emelkedett a lakosságszám - mondta a rokkantsági el­látásban részesülő Demeter Istvánné, majd hozzátette: vannak olyanok, akik, miután megszerezték a magyar papí­rokat, továbbállnak nyugatra, esetleg Szlovákia vagy Cseh­ország felé veszik az irányt. A pozitív oldal felé Daróczi Gáborral, Barabás polgármesterével szemé­Áttelepülők nyugdíja Már többször szóba került a Kárpátaljáról mostanában a hazánkba áttelepültek sorsa, helyzete, s mindennek az előnye. Volt olyan telefonáló, aki tudni vélte, hogy az egyik határ menti faluban egy házszámra több nyugdíjas is be van jelentkezve. (Ez a nekik szóló dokumentumok kézbesítésénél derül ki.) Szerinte ezt a hivataloknak is észre kellene venniük, azok viszont a törvényre hivatkoz­nak... Mindez a kettős állampol­gársággal indult. Mert valóban „nagy adósságot törlesztet­tünk, amikor hatályba lépett ez a jogszabály”. Ehhez vi­szonyítva haladást jelentett a teljes magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége. Éltek és élnek is sokan ezzel, különösen az ukrán határon túli magyarok közül az idősek. Hisz nagy csábítás a nehéz élethelyzetből való szaba­dulás. S bár az itteni nyugdíj nem jár nekik automatikusan, de a szovjet utódállamokkal érvényben lévő megállapo­dás szerint az a fél viseli a nyugdíjterhek teljes összegét, ahol a nyugdíjas letelepedik. Feltétel még az is, hogy az illetőnek bejelentett itteni lakása legyen. Nem is lenne ezzel baj, csak mint a legtöbb helyen, itt is vannak kiskapuk: volt például olyan település­vezető, aki jó pénzért árulta az állampolgárságot. A valós helyzet aztán sok szóbeszédet és esetenként félelmet is szül. A mendemondák, a sokat­mondó hallgatások sem viszik előre az ügyet. A hatóságok pedig nem igazán tehetnek semmit. Azért bízzunk benne, hogy a jó szándékot nem csak a pillanatnyi politikai tőkeszerzés motiválja. Az áttelepülőknek pedig nem csak a pénz számít, előbb- utóbb igazi otthonra találnak nálunk. S nem csak elvenni akarnak a nemzet asztaláról, de le is tenni arra valamit! „Sokan csak házat jönnek át venni, olyan kocsikkal, hogy pislo­gunk”. BARABÁS. LÓNYA. Első Utunk Barabásra vezetett. Több he­lyi lakostól is megkérdeztük, szerintük mi az oka annak, hogy öt év alatt majdnem há­romszázzal nőtt a településen bejelentett lakcímmel ren­delkezők száma. Véleménye mindenkinek volt, azonban amikor megtudták, hogy egy hús-vér újságíróval állnak szemben, nyomban kijelen­tették: teljes nevüket nem ír­hatjuk le a cikkben.- Nézze azt a fehérre meszelt falú házat, oda csen­gessen be, ott talán szeren­csével jár - javasolta a 64 éves József, aki épp a gyümölcsfáit metszette. És igaza lett, De­meter Istvánné nem rejtette véka alá véleményét. A 63. születésnapját a minap ün­neplő barabási asszony úgy véíi, sokan csak a nyugdíj miatt igényelték meg a kettős állampolgárságot, a gyakor­latban azonban nem laknak a településen, maradtak ott­hon, Kárpátalján.- Ez a legfőbb oka an­nak, hogy robbanásszerűen Jó lenne, ha használnák... Természetesen bekopogtat­tunk a lónyai hivatal ajtaján is.- Amióta a kormány beve­zette a kettős állampolgárság intézményét, községünkben jelentős mértékben megug­rott a lakosságszám és egyre többen vásároltak leromlott állagú lakásokat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ezek az újonnan bejelentkezett lako­sok életvitelszerűen közsé­günkben is élnének - tudtuk meg Király Edittől. A lónyai polgármester hoz­zátette: az önkormányzat an­nak örülne, ha a megvásárolt ingatlanokat a tulajdonosok használnák is, esetenként fel is újítanák. Király Edittől megtudtuk azt is: az áttelepültek közül körülbelül lo-12-en (akik egyébként nyugdíjasok) él­nek életvitelszerűen Lónyán. Népességváltozás három faluban a Felső-Tisza vidékén lyesen szerettünk volna beszélni, ő azonban ottjár- tunkkor nem tartózkodott a hivatal épületében, így csak telefonon tudtuk szóra bírni. A településvezető vegyes ér­zelmekkel közelít a népesség- robbanáshoz, de mint kiemel­te, a mérleg nyelve inkább a pozitív oldal felé billen.- Az nem igen titok, hogy a kettős állampolgárság be­vezetése óta nő folyamato­san a lakosságszám, azelőtt ugyanis szépen lassan fogyat­koztunk. 2011 óta sokan tele­pültek át hozzánk Kárpátal­járól, s vették meg az üresen maradt ingatlanokat, azokat, melyek tulajdonosai sajnos meghaltak - mondta Daróczi Gábor, aki maga is Barabá­son nőtt fel, majd dolgozott cégvezetőként, lett önkor­mányzati képviselő, később alpolgármester, most pedig második ciklusát tölti polgár- mesterként.- Jönnek, megveszik a le­pukkant portákat, majd fel­újítják. Ez a település össz­képén sokat javít - közölte a polgármester, aki szerint az ukrán-orosz konfliktus, azaz a puskaporos keleti helyzet is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sokan Magyarországra költöznek.- Attól félnek, hogy előbb vagy utóbb besorozzák őket- tette hozzá Daróczi Gábor. A polgármester beszélt arról is, hogy az áttelepültek egy része nyugdíjas, akik magyar lakcímkártyával a zsebükben a kintinél jóval magasabb nyugdíjra formálhatnak jo­got.- Nem ritka, hogy egyszerre több generáció jön át. Az idő­sek nálunk élik tovább az éle­tüket, a gyermekek azonban tőlünk nyugatabbra próbál­nak szerencsét, de népszerű állomáshely Csehország is - mondta Daróczi Gábor. Kevés az „őslakos”- Legfeljebb kétszázötve­nen élünk „őslakosként” itt „Emlékezzünk ás emlékeztessünk!” Péntek esti közös főhajtás a kommunista diktatúra áldozatainak nyíregyházi emlékmű­vénél. nyíregyháza. Az Országgyű- lés 2000-ben döntött arról, hogy minden évben február 25-én tartják a kommuniz­mus áldozatainak emléknap­ját. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947- ben ezen a napon a kommu­nistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letar­tóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töl­tött fogságban, először a Gu­lagon, majd az Állambizton­sági Minisztérium moszkvai központi börtönében. Kovács Béla példája lett a pártálla­mi rezsim elszenvedőiként számon tartott embereknek- hangzott el a péntek esti, nyíregyházi megemlékezé­sen a kommunista diktatúra áldozatainak emlékművénél, mely az MSZMP egykori szék­háza mellett található. Az utolsó magyar hadifogoly- Emlékezzünk és emlékeztes­sünk! - javasolta ünnepi be­szédében dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.- Ez az emlékmű kifejezi, hogy a városunk nem felej­ti el azokat, akik ártatlanul szenvedték el a terrort. Újra

Next

/
Oldalképek
Tartalom