Kelet-Magyarország, 2017. január (74. évfolyam, 1-26. szám)

2017-01-09 / 7. szám

2017. JANUÁR 9., HÉTFŐ KELET Vannak feladatok, amelyeket a rendkívüli hideg ellenére is el kell végeznie valakinek. NYÍREGYHÁZA. Meglepő képet mutatott szombaton a Búza téri szabadtéri piac. A mínusz 15-17 fokos hideg elől az el­adók bemenekültek a csarnok­ba, s ott kínálták portékáikat. Csupán egy kereskedő - a fel­sősimái Olesnyovics György- várta a vásárlókat a szabad­ban. „Talán kibírok 2-3 órát...”- Máskor már öt órakor itt va­gyok, de most csak fél kilenc körül jöttem. Mivel minden megfagy ebben a nagy hideg­ben, nem is hoztam be zöldsé­get, csak kukoricát, naprafor­gót, madármagot - mondta el érdeklődésünkre. - Nem kel­lemes itt kinn, de hozzá lehet szokni. Húsz éven keresztül az építőiparban dolgoztam, nem idegen számomra a hidegben végzett munka. Beöltöztem rétegesen, mozgok is közben, így talán kibírok 2-3 órát, utá­na megyek haza. A csarnokba nem akarok bemenni, mert ott meleg van, csak lefőnék. Szerencsére a vevőim itt kint is megtalálnak - tette hozzá a karakán árus. A Pinkerton Biztonságvé­delmi Kft.-nek olyan bizton­sági őrei is vannak, akik cégek telephelyeit őrzik. Bizonyos időközönként - óránként, másfél óránként, vagyis ahogy a „csekkoló” rendszer riaszt - szemlét kell tartaniuk éjszaka is a veszélyes, rosszul bevilágí­tott vagy távolabbra eső helye­ken. Igaz, fűtött helyiségből indulnak, s rengeteg forró teát fogyasztanak, így kizárt, hogy Húsz év az építőiparban: megszoktam a hideget. OLESNYOVICS GYÖRGY Volt, hogy Varga Szilvia úgy érezte, feladja, de erőt gyűjtött, s dolgozik tovább FOTÓ: SIPEKI PÉTER valaki átfagyjon. Általában a szemle sem tart 40 percnél tovább. Az állomány 50 száza1 léka ráadásul rendőrségi, tűz­oltó- vagy katonai szolgálatot látott el, tehát nem elkényel- mesedett emberek. Mindezt Tóth István is megerősítette, aki immár ll éve rója a csek- kolási pontokat, s kétnaponta munkába áll. A hideg olyany- nyira nem rémiszti, még dol­gozni is kerékpárral jár, mind­egy, mennyit mutat a hőmérő. - Ószintén szólva jobban zavar a plusz 40 fok, mint a mínusz 20 - árulta el. - Egyébként a tél a munkát is segítheti, mivel a lehullott friss hóban azonnal észrevenni a lábnyomokat. Persze, ha valaki illetéktelenül be akar jönni a védett terüle­tünkre, évszaktól, időjárástól, de még napszaktól függetlenül is megteszi - mondja a korcso­lyázni is szerető biztonsági őr. Varga Szilvia lapunk kéz­besítője, s Nyírteleken teszi a dolgát minden hajnalban, hogy olvasóink reggeli kávéja mellett a Kelet-Magyaror- szág is kéznél legyen. Ehhez viszont már hajnal 3 órakor talpon van, s egy óra múlva útnak is indul. A korai kelést megszokta, de a nagy hideggel aligha lehet megbarátkozni. A nejlonzacskó sem segít- Néha muszáj rövid melege­dő szüneteket tartani - me­sélte el. - Forró teával sem lehet kezdeni a műszakot, mert akkor hamar vécére kell menni. S mindehhez még ott van a szolgálati kerékpár, ala­posan telepakolva. Egyszer én is megjártam, egy kapualj­ban, ahol nem takarították el a havat, megcsúsztam, a bicaj a lábamra esett, s lett egy bo­kaficamom. Kézbesítőnk elmondta azt is, hogy a párja sokszor bese­gít neki, de csak ha éppen nem dolgozik. Egyébként a hi­deg nagyjából mínusz 5 fokig még elviselhető, de a dupláját már nagyon nehezen viseli. Fázik a láb - pedig még a nej­lonzacskót is kipróbálta láb­melegítőnek -, s hiába a dupla kesztyű, néha az ujjak is majd lefagynak. Szilvia is bevallot­ta, hogy - bár több mint 10 éve csinálja - néhányszor már majdnem feladta. Aztán gyűj­tött némi erőt, s tolta tovább a kézbesíteni valót.- Nagyon korán még mele­gedni sem lehet sehol, se bolt, se kocsma nincs nyitva, s az emberek se hívtak még be soha egy pohár kávéra. Sőt! Van aki azzal fogadott: hol volt ilyen sokáig. Persze azért néha egy-két köszönő szó is elhangzik, km-mj, mml Ki sem lehetett szállni, hogy kinyújtózzon Somfalvi István rengeteget vezetett már életében, de ta­xizni csak két hónapja kezdett a Főtaxinál. Ez a mostani hét­végi hideg - lévén, hogy egész éjszaka dolgozott - még őt is próbára tette.- Annyira hideg volt, hogy az autóból kiszállni sem lehe­tett - hogy kinyújtózzunk -, s a motort is folyamatosan járatni kellett, mert enélkül azonnal kihűlt az utastér. Ez a zimankó alaposan megviseli a gépko­csit is, különösen, ha diesel, mint az enyém, ugyanis alap­járaton könnyen eltömődhet a részecskeszűrő. Ötszázezer fo­rintos kár pedig senkinek nem hiányzik. Utas viszont ilyenkor könnyebben akad, mivel any- nyira fáznak az emberek, hogy a legrövidebb távot se nagyon vállalják gyalogosan. Amíg pe­dig várjuk az ügyfelet, interne- tezünk vagy olvasgatunk. Van, aki szívesebben beszélgetne valamelyik kollégájával, de most inkább a volán mellett maradt mindenki - sorolta. A fagyhalál megelőzése érdekében A rendőrök is foko­zottabban figyeltek a rászoruló, fagyoskodó emberekre. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. A fagyveszély miatt az önkor­mányzatok és a civil szerveze­tek is nagyobb figyelmet fordí­tottak a bajban levők iránt. A hétvégén például Uszkán a települési őrök és a szociális gondozók négy olyan csalá­dot, köztük gyermekeseket is találtak, akiknek otthonában valamilyen okból nem volt megoldható a fűtés. Őket az önkormányzat az idősek nap­közi otthona fűtött helyisége­iben helyezte el, ahol szerény Szombat este bejelentés ér­étkezést is biztosít számukra, kezett az ügyeletre, hogy egy Szenes Zoltán, a Periféria Egyesület megbízott szakmai vezetője teát osztott kunyhóban élő hajléktalanoknak fotó: mti/balázs attila anya és lánya az otthonában fagyoskodik Kisvárdán, mert elfogyott a tüzelőjük. A Kisvár- dai rendőrök a megadott címen az 54 éves asszonyt és 21 éves lányát éjszakára egy kisvárdai hajléktalan szállóra vitték. Bevitték az idősotthonba Szombaton egy gávavencsel- lői férfit a fűtetlen otthonában már a kihűlés veszélyeztette, mert elfogyott a tüzelője. A rendőrök az 54 éves férfit a jelenleg melegedőként is mű­ködő idősek otthonába vitték, a tüzelőanyag pótlásáról pedig az önkormányzat gondosko­dik. KM Nézőpont Kiss László Tél tábornok tűzszünete Tél tábornok támadása - egykori főszerkesztőm azt mond­ta, ha valaki még egyszer le meri írni ezt a címet, képlete­sen szólva lelöveti. Szó ami szó, a téli rendkívülien zord idő az én szakmámban, az újságírásban nagy szüret. És óriási termőideje a közhelyeknek, túlzásoknak, szóvirá­goknak - ilyenkor árulja el magát igazán a szakmám, hogy mennyire fantáziátlan is tud lenni. Előre le lehet írni, ki­ket, hogy és hol szólaltatnak meg, milyen címek lesznek, mit látunk, mit olvasunk. Ráadásul mióta az internetes újságírás előretört, ahol a cím az isten - hiszen ha nem kattintanak rá, ugrott egy látogató, nem lesz forgalom, amiből mindenki él - aztán megturbózzák rendesen a mondandót, tél tábornok szegény a futottak még kate­góriában sem indulhatna. Figyeljék csak: „a döbbene­tes hírei vannak a meteoro­lógusoknak” cím könnyen lehet, annyit fed, hogy jön egy morcosabb hidegfront a hét közepén. És az időjárás, az príma terület, mindig jön valami, és itt aztán politikai hibát is nehéz véteni. Most jó hideg van, ami abszolút toptéma, bár a hó lenne az igazi, mert az látványos is. A hideg, az annyira nem, még ha dermesztő is. Lefényképezni például azt, hogy milyen hideg van, elég nehéz, hacsak nem a sarkkörön vagyunk, ahol a kilottyantott víz a levegőben hóvá fagy, de itt még nem tar­tunk. Amikor valami rendkívüli helyzet van a téli időjárásban, általában a politikai gépezet is belendül, mert ez rendkívül alkalmas, akárcsak az árvízi helyzet, annak demonstrálására, hogy minden a helyén van, megbízhatóan működik, és min­denre figyel az államgépezet. Van erre példa minden történelmi időszakból, az én kedvencem az, amikor egy nagy hónál a tanyavilágot cé­lozta meg a segítségnyújtás, mégpedig helikopterrel. Felé szálltak a tanyának, hogy ledobjanak egy zsákban kenye­ret, tejet, miegymást. Kommunikálni ugye nem tudtak az irtózatos zajban a levegőből, csak azt látták, kegyetlenül integet lenn a gazda. Príma, dobták a zsákot, amivel aztán elsőre leszakították azt a villanyvezetéket, ami a tanyához biztosította az áramot. Amúgy azt integette, hogy nem kell semmi, de közel vannak a vezetékhez. Nem akarom elbagatellizálni vagy viccet faragni abból, hogy vannak helyzetek, amikor a természet odacsördít, és életek, vagyonok mennek tönkre, és hihetetlen nagy szükség van minden erőfeszítésre. Inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a legtöbbet mi tudunk tenni a magunk kis környezetében. Annyit és ott, amennyi megy és természetes. Felvágjuk a fát a szomszéd néninek, egyáltalán megnézzük, van-e baja, vagy nincs. De roppant szimpatikus a Bikemaffia nevű kezdeményezés is, amelyben dvüek biciklivel járják a várost, rajta élelmiszercsomagok, néhány szükséges és fon­tos holmi, és nézik, hol van segítségre szoruló utcán lakó. A hideg, a hó, a természet fenyegetése kihozza belőlünk a jobbik énünket. Talán azért, mert ez egy olyan helyzet, ami ritkán áll elő egy társadalomban: mindenki a bőrén érezheti, amikor fázik, mit érezhet a másik. Itt nem kell pszichotréning, ehhez elég kimenni az utcára. Persze, ha jön a jó idő, visszaáll minden, folytathatjuk a gyűlölkö­dést, de addig legalább tél tábornok tűzszünetet rendel el. laszlo.kiss@eszak.hu Kelet kvíz 1899-ben készült el az új községháza, és azóta van itt elöljáróság, a) Paszabon b) Mérken c) Gyürén d) Tyúkodon A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el A hideg, a hó, a ter­mészet fenyegetése kihozza belőlünk a jobbik énünket. Megkérdeztük Önök is leszedik vízkeresztkor a karácsonyfát? Balogh Kim Bettina Mi már szilveszter után leszedtük a karácsonyi díszeket. Nálunk utána már mindenkit zavar a fenyő, s mivel én is díszítek, én is rakok el mindent. Persze, a díszítéshez mindig nagyobb kedvem van. Lóczi Dávid Bertalan Hagyománytisztelők va­gyunk, s mindig vízkereszt után bontjuk le az ünnepi fát. Nálunk leszedni apa szokta a díszeket, az öltözte­tésnél viszont a testvérem­mel besegítünk, mert szeret­jük a készülődés hangulatát. Rózsa Marianna Imádjuk a karácsonyt, s fenyőt is állítunk, amit vízkereszt napjáig a lakásban tartunk. A díszítés szerintem egyemberes munka, s mindig az én feladatom, bármeddig is tartson. Leszedni viszont már mindig más szokta. Oszlánszki Mária Az idén nem állítottunk fenyőt, a karácsonyt a két gyermekemmel a szüleimnél ünnepeltük, fát is ott díszítet­tünk közösen. De anyukám nem várta meg vízkeresztet, leszedte, mert a szobai me­legben hullatta a levelét. ■ Mesevilág A Burattino Bábszínház hétvégén két előadással is várta a kicsiket és szüleiket. fotó: racskó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom