Kelet-Magyarország, 2016. december (73. évfolyam, 282-307. szám)

2016-12-12 / 291. szám

2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ KELET Háttér 3 \ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A rettegett kór rákfenéje Nézőpont Kiss László Bár sokat fejlődött a gyógyítás az elmúlt év­tizedekben, évről évre nő a daganatos megbe­tegedések száma. nyíregyháza. - Mesélhetné ezt a történetet bárki közö­lünk, hiszen a lényege ugyan­az, csak a kezdet más - kezdte megindító visszaemlékezését a Rákbetegek Országos Szer­vezete (RÓSZ) Nyíregyházi Napforduló Szolgálata na­pokban tartott jubileumi ren­dezvényén Horváth Imréné, majd elmondta, mit kapott a rettegett betegségtől.- Az ijesztő diagnózist 2000-ben műtét, majd sugár- kezelés és gyógyszeres terá­pia követte. Eltelt két év, job­ban lettem, gyógyulgattam. Az egyedüli célt az életben maradáshoz az unokáim je­lentették - mesélte a Napfor­duló Szolgálat oszlopos tagja, aki a mai napig hálás azért, hogy a sorstársi közösségben igaz barátokra lelt, s ma már ő segít másoknak talpra állni, lelki erőt meríteni.- Rengeteg hasznos progra­mon, rendezvényen, utazá­son vettem részt az elmúlt 14 évben. Elismert szakemberek sokasága segített nekünk új ismereteket szerezni és feltöl­tődni, nem beszélve a pezsgő klubéletről. 2008-ban újra be­teg lettem, de akkor már sok­kal nagyobb lelki erővel „in­dultam a harcba”. A legtöbb segítséget, szeretetet, odafi­gyelést a társaimtól kaptam, felkészítettek, mi vár rám a kemoterápián. Ma már jól vagyok, elfogadtam a sorsom és önmagam, képes vagyok A lelki ténye­zők idővel fizikai tüne- / teket produ­kálhatnak. DR. SZABÓ JÁNOS ^ A korszerű, modern berendezések nagyban elősegítik a pontos diagnózis felállítását Helyzetkép A leggyakoribb daganatok: Férfiaknál: tüdő, prosztata, fej-nyak, végbél, hasnyálmirigy, nyelőcső Nőknél: emlő, tüdő, végbél, fej-nyak, nemi szerv szeretet és erőt adni azoknak, akik tele vannak félelemmel. Remélem, még sokáig hasz­nára lehetek másoknak. Azt vallom: minden perc új esély arra, hogy mindent megvál­toztass! - summázta Horváth Imréné. Változtassunk életmódot!- A daganatos betegség egy olyan „sokfejű sárkány”, amelyet mindmáig nem si­került legyőznie az egyre fejlődő orvostudománynak- ismerte el lapunknak adott nyilatkozatában dr. Szabó Já­nos, a RÓSZ elnöke. Magyarországon évről évre növekszik a megbetegedé­sek száma. Évente 70 ezer új esetet diagnosztizálnak, 30 ezer embert „sírba tesz” a ret­tegett kór. Az aktív betegek száma mintegy 300 ezerre tehető.- Nagyon sok függ attól, milyen életmódot folyta­tunk, és melyik stádiumban fordulunk orvoshoz! Az em­berek jelentős részét komoly stresszhatás éri nap mint nap, nem tudják megfelelően ke­zelni indulataikat, és a lelki tényezők előbb-utóbb fizikai tüneteket produkálnak.- Az életminőség a másik rizikófaktor, hiszen keveset- A betegnek és a hozzátarto­zóknak is nehéz szembesülni­ük a rossz hírrel. Nincs egye­temes jó tanács arra nézve, hogyan dolgozza fel és milyen lépéseket tegyen az ember ilyen helyzetben, hiszen min­denki élethelyzete más és más- mondta Husztiné Hajdú Erika pszichológus, magatartáste­rapeuta, aki személyre szabott küzdőképességgel igyekszik felvértezni a hozzá fordulókat.- Volt, aki nem akarta vállalni a műtétet, más a szükséges kezelést és a parókaviselést Megkérdeztük: Hogy áll az ünnepi előkészülettel? KEREPESI MIKLÓS: Varázslatos ünnep a karácsony. DOMBÓVÁRI JÁZMIN: Magam készítem az ajándékokat. MARODA RÉKA: A szobám már ünnep) díszben pompázik. ILLÉS JÁNOSNÉ: Be­szereztem az unokáim ajándékát. VOLYÁK ZSÓFIA: Fej­ben vizsgákra, szívben karácsonyra készülök. BUDAHÁZI ISTVÁN: Dalokat hallgatok és verseket írok-olvasok. Kerepesi Miklós így válaszolt:- Az ajándékokat megvásárol­tam, de nem az esztelen köl­tekezés, hanem a szeretet je­gyében zajlik. A családommal közösen díszítjük majd fel a fe­nyőt, aztán eszünk az ünnepi halászléből, amit édesanyám páratlanul finoman készít. Va­rázslatos a karácsony: ilyenkor kevésbé figyelünk a nehézsé­geinkre, viszont sokkal jobban a nélkülözőkre. Dombóvári Jáz­min a saját készítésű, személy­re szóló ajándékok híve, adni és kapni is ilyeneket szeret.- Az iskolában rorátéra, elmél­kedésre járok, részt veszek a gyertyagyújtásokon, vasárna­ponként templomba megyek. Én így hangolódom rá az ün­nepre - mesélte a „szentim- rés” diáklány. - A szobám már ünnepi díszben pompázik, varázslatos hangulatot áraszt, írom a kívánságlistát a Jézus­kának, eddig minden évben megkapta... Persze, a szeret­teim megajándékozásáról sem feledkezem meg - mondta Ma- roda Réka. Illés Jánosné már be­szerezte unokái meglepetését, hogy miket, azt nem árulta el. Karácsonyra bejglit szeretne sütni. Volyák Zsófia egyete­mistaként még vizsgalázban ég, de a szívében már a szere­tet ünnepére készül. Budaházi István egyedül él, karácsonyi zenék, versek, bibliaversek segítségével hangolódik rá a közelgő ünnepre. KM-Pl Kelet kvíz Kiről nevezték el a nyíregyházi görögkatolikus hittudományi főiskolát? a) Szent Asztrik b) Szent Konstantin c) Szent István d) Szent Atanáz A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el „Romák, akikre büszkék vagyunk” nyíregyháza. Az 1956-os for­radalom idején élt roma szár­mazású hősöket mutat be az érdeklődőknek december 15-ei rendezvényén a XXI. Századi Roma Nők Országos Egyesülete. A szabadságharc 60. évfordulója alkalmából szervezett programnak csü­törtökön 10 és 13 óra között az Alvégesi Művelődési Ház ad otthont Nyíregyházán.- A nyitóbeszéd után ér­dekes előadásokkal, kultu­rális műsorral, filmvetítéssel és emlékkiállítással várjuk mindazokat, akik kíváncsi­ak az 1956-os szabadságharc nyíregyházi eseményeire, illetve arra, mit tettek a cigá­nyok a forradalom idején, ll órától Dandos Gyulára emlé­kezünk.- Ebédidőben Botos Lajos és népi zenekara muzsikál majd - adta hírül Ólmán Lász- lóné, a rendezvény háziasz- szonya. km ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN A sorstársak és a szakem­berek sokat segíthetnek. HUSZTINÉ HAJDÚ ERIKA mozgunk, az alkoholfogyasz­tási és dohányzási mutatók szintén „beszédesek”, és so­kan a szűrővizsgálatokat is elhanyagolják. Daganatos be­tegségek persze ezek nélkül is kialakulhatnak, de fontos, hogy ami rajtunk múlik, azt megtegyük a megelőzés érde­kében - mutatott rá dr. Szabó János, a Rákbetegek Országos Szervezete elnöke. PALICZ ISTVÁN istvan.palia@kelet.hu 01] le fiam, egyes! Azt szokták mondani, ha iskolapadba ül valaki, akkor tök mindegy, hány éves, gyerekké lesz újra. Sunnyog, puská­zik, rosszalkodik vagy stréberkedik, de teszi. Most, hogy bekarmolták az ország képzeletbeli ellenőrzőjébe a nagy marha egyest az iskolások tudását mérő nemzetközi PISA oktatási teszt eredményeként, mindenki így viselkedik. Van itt minden. A „nem is úgy van”-tól - azaz az egész teszt egy manipulativ, magyaridegen baromság - a „ki a hibás” játékig, amiben a konzervatívok a liberálisokra, a liberáli­sok a konzervatívokra, a kormány a tanárokra, a tanárok a kormányra mutogatnak, pont, mint amikor szóba kerül, hogy ki kente be baracklekvárral a tanító néni székét. De mindez nem változtat persze a lényegen, mint ahogy apámat sem érdekelték a különféle fantáziadús kommentár­jaim a rossz jegyek mellé. PISA-ügyben a legjobb magyará­zat, amit hallottam, az volt, azért ilyen gyenge az eredmény, mert a gyerekek nem vették komolyan a felmérést... Hát ennél azért én is jobbakat agyaltam ki tízévesen. Van­nak azért persze biztosan tud­ható dolgok. Az egyik ilyen például, hogy az az osztály­zat, amire most meredünk az ország ellenőrzőjében, nem egy-két és nem is öt-hat év alatt jött össze. Hanem annak a nagyszerű folyamatnak az eredménye, aminek jegyében Inkább akörül kelle­ne kutakodni, hogy mi, akik akkor a pad- ban ültünk, világo­san tudtuk, honnan hova tartunk. Személyre szabott küzdőstratégia kell utasította el. Egyesektől a kör­nyezetük távolodik el, mások magukba zárkóznak. A segítő sorstársak és a szakemberek feladata, hogy megmutassák a helyes utat és erőt adjanak a betegnek a testi-lelki küzde­lemhez. Hangverseny a rászorulókért nyíregyháza, a hátrányos helyzetűekért, szegényekért és a fogyatékkal élőkért éne­kel a Nyíregyházi Cantemus Kórus kedden 18 órától Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, a Nemzet Művésze vezényle­tével a Kálvin téri református templomban. A jótékonysági hangverseny része a magyar közmédia Jónak lenni jó! or­szágos kampányának. KM minimum harminc éve sza­kadatlan buherálják a közoktatást különféle politikai ideo­lógiák és egyéni ambíciók mentén. Mindenkinek megvan ebben a sara, és szerintem idejében jött ez saller, hogy kicsit észbe kapjon mindenki, aki tehet is valamit az ügyben. Én nem értek az oktatáshoz, és szerencsére mint hozzá nem értőnek más hozzá nem értőkkel szemben nem is áll hatalmamban beavatkozni az oktatásügybe. Csak emlé­keim vannak. Például arról, hogy az elmaradott hetve­nes évek vidéki gimnáziumában abszolút furmányos és agycsiszoló tesztrendszereket kell megoldanunk magolás helyett. Meg hogy mindenki megtanult érettségire nor­málisan beszélni, előadni és magyarul fogalmazni. Nem emlékszem, hogy adatokkal, szövegekkel kellett volna tömni a fejünket. Ellenkezőleg. Folyamatokat, összefüggé­seket, logikus rendszereket értettek meg velünk kémiából, biológiából, fizikából, káprázatosán jó ábrákkal, kicsiszolt magyarázatokkal, színes krétával, zöld táblán. Mondom, nem értek hozzá, hol kapott léket ez az egész, de hogy nem lehet az internetre meg a mobiltelefonra fogni, az tuti. Inkább akörül kellene még kutakodni, hogy mi, akik akkor a padban ültünk, többnyire világosan tudtuk, honnan hova tartunk, miért is csináljuk ezt az egészet. Mi a cél. Kinek az orvosi pálya, kinek a mérnöki vagy tanári. Azt is tudtuk, nem lesz egyszerű, mert sokan nem jutnak be az egyetemre. Azt is tudtuk, melyik cél lesz brutálisan nehéz, melyik egy kicsit könnyebb. Mindenki eldönthette, vállalja, vagy sem. Ma egy katyvasz kavarog mindenki előtt, semmi nem az, aminek látszik, menő egyetemeken is van gagyi szak rogyásig, a jó ács többet keres, mint egy kezdő orvos, még sincs elég, s mivel több a hely, mint a helyre vadászó, mindenki bejut valahova, legfeljebb majd kap egy három­éves fékezett habzású diplomát. Egyszóval, ha meglenne a világos célrendszer, az út már könnyebben teremtődne hozzá - talán még tanulni is lenne kedve mindenkinek. laszlo.kiss@eszak.hu Gyertyafényes ezüstvasárnap A szeretet lángjaival fordultak az adakozni vágyók felé vasárnap este a Kossuth téren. NYÍREGYHÁZA, a megyeszék­helyen tartotta az „Egymillió csillag a szegényekért” or­szágos ünnepségsorozatának záró eseményét vasárnap a Debrecen-Nyíregyházi Egy­házmegyei Karitász. Délután a Nyíregyházi Ró­mai Katolikus Társszékesegy­ház kórusa, valamint a Szent Imre és a görögkatolikus álta­lános iskola énekkarai adtak szívet melengető műsort a székesegyházban, majd a har­madik adventi gyertya lángja is fellobbant a város főterén. A pusztadobosi csoport Karitász lógót alkotott az or­szágos jótékonysági akció Közreműködött a pusztadobosi énekkar is FOTÓ: SIPEKI PÉTER megáldott gyertyáiból, majd olyan járókelőknek nyújtot­ták át a Kossuth téren, akik szívesen támogatják a Ka­ritász szegényeket támoga­tó akcióját. Az esti hálaadó szentmisét Palánki Ferenc fő­pásztor, nyugalmazott érsek és püspök mutatta be a szé­kesegyházban paptársaival. Zárásként szeretetvendég- séget tartottak a templom körül a nyíregyházi ünnepség résztvevői. km

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom