Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-05 / 55. szám

2016, MÁRCIUS 5., SZOMBAT KELET Igfijjjjl) Vádat emeltek költségvetési csalásért Budapest, Különösen nagy va­gyoni hátrányt okozó költség- vetési csalás és más bűncselek­mények miatt vádat emeltek pénteken Simon Gábor volt szocialista országgyűlési kép­viselő ellen - jelentette be a Központi Nyomozó Főügyész­ség vezetője sajtótájékozta­tón, Budapesten. Keresztes Imre ismertette: a főügyész­ség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra. mti Szakszervezet: biztosított az adatvédelem Budapest. A pedagógusok sztrájkbizottsága által kezde­ményezett adatfelmérés célja a részvételi hajlandóság meg­ismerése, az adatkezelés jog­alapja az érintett hozzájáru­lása - közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A PSZ a Magyar Időkben megjelentek­re reagálva (jogi aggályokat és adatvédelmi kérdéseket vet fel a sztrájklistája) kifejtette: felmérik, milyen a sztrájkké­szültség az érintettek körében. Tőkés László FOTÓ: ÉKN Az RMDSZ szerint elfogadhatatlan BUKAREST. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elfogadha­tatlannak minősítette, hogy bármilyen ürüggyel vissza le­hessen vonni Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalomban be­töltött szerepéért kapott állami érdemrendet. A politikus arra reagált, hogy előző nap Klaus Johannis államfő bejelentet­te: megfosztja Tőkés Lászlót a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatától. mti „Jobb külön cselekedni, mint együtt tétlenkedni” ■Mim Vendégkommentár Dr. Szabó-Tóth Kinga Van-e hozzá Férfi? ...és Nő? Nőnap kapcsán a nőkről, a női szerepekről írni akár hálás feladat is lehetne. Hálás, mert lehetne sok szépet írni az anyaságról, a nők családot összetartó szerepéről, a nőről mint lelki-testi-szellemi társról, mint meleg kályháról, amely mellé jó odakucorodni - nem csak hűvös téli esté­ken persze.... Én azonban most inkább arról szeretnék írni, hogy milyen változásokon mentek át a nők és a férfiak, miért is járunk kötéltáncot, miért érezzük úgy, hogy minden bi­zonytalan körülöttünk, miért érezzük úgy, hogy a férfiakat meg kellene mentenünk mert baj van velük (velünk persze semmi), miért érezzük úgy, hogy semmi sem biztos, csak a bizonytalanság. De az kézzelfoghatóan, tapinthatóan és nagyon. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádióban fotó: mti, koszticsák sz. A migránsokkal szem­beni hazai védekezés teljes költségét Ma­gyarország állja. BUDAPEST. Jobb külön-külön cselekedni, mint együtt tét­lennek maradni - fogalmazott az illegális bevándorlás euró­pai uniós kezeléséről szólva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Elsőként A kormányfő - akit „a nemze­ti különutakat” bíráló Angela Merkel német kancellár sza­vairól kérdeztek - hangsúlyoz­ta: Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyar- ország a legvédettebb álla­ma az EU-nak, amely viszont tétlen. Szerinte egyébként a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jövőt, a fejlődés lehetőségét veszé­lyezteti. Megjegyezte azt is, hogy a migránsokkal szem­beni hazai védekezés teljes költségét Magyarország állja, az EU nem segít. Nyomaté­kosította: Magyarország nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül. „Itt nem lesznek kerítésáttörések, be­vándorlózendülések, felgyúj­tott menekülttáborok, és nem fognak vadászni mindenfajta bandák magyar nőkre, a fele­ségeinkre meg a lányainkra” - fogalmazott Orbán Viktor. Közöjte, arra utasította Pin­tér Sándor belügyminisztert, hogy ha ilyesminek akárcsak a jelét látják, akkor azt csírájá­ban el kell fojtani, meg kell to­rolni. „Ebből a szempontból nem csinálunk Európát Ma­gyarországból, ez egy bizton­ságos hely marad” - mondta. A magyar határzárról szólva a jelenlegi fizikai akadályokat eredményesnek minősítette, de jelezte: „fizikailag” meg kell erősíteni a kerítésrend­szert, hogy szélesebb szaka­szokban is védhető legyen. Arra is fel kell készülni, hogy ha a magyar-román ha­társzakaszon baj van, akkor 2-3 hét alatt a teljes magyar­román határt „fizikailag meg kell tudnunk védeni” - tette hozzá. A miniszterelnök az interjúban érthetetlennek ne­vezte, Görögország miért tűr­te el, hogy Törökország felől milliószám lépjenek át a te­rületére ellenőrzés nélkül, és hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért szállították to­vább államilag a szárazföldre. Úgy összegzett: Görögor­szág megsértette a schengeni megállapodást, „beengedte és a nyakunkra küldte a me­nekülteket”, mégis „valakik” - például a németek, de „van­nak a függöny mögött mások is” - állandóan megvédték. Kitért Törökország és az EU viszonyára is, így például a tö­rökök vízummentes utazásá­nak kérdésére. Erre a magyar kormány azt mondja: „ha bárkinek meg fogjuk adni a jö­vőben (...) mi, magyarok a ví­zummentes belépést, az első Ukrajna kell, hogy legyen”. A magyar külpolitika támo­gatja, hogy az EU megálla­podjon Törökországgal, de ez önmagában kevés, nem váltja ki a saját védekezést - közöl­te. MTI Kúria: akadályoztak jogában Devizaárfolyam (2016.03.04.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 309,81 +0,86 USA dollár 282,62-1,68 Svájci frank 284,67-0,29 Angol font 399,60-0,72 Román lej 69,38-0,06 Ukrán hrivnya 10,57-0,27 Horvát kuna 40,76 +0,14 Lengyel zloty 71,48 +0,04 »> http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Sérült az esélyegyenlő­ség a Nemzeti Válasz­tási Irodában. Budapest. A Kúria szerint aka­dályozták a szocialista Nyakó Istvánt az országos népsza­vazás kezdeményezéséhez fűződő jogának gyakorlásá­ban, ami sérti az esélyegyen­lőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi köve-, telményét. A Kúria honlapján csütörtök este nyilvánosságra hozott határozat szerint múlt kedden a Nemzeti Választá­si Irodában (NVI) tartózkodó ismeretlenek akadályozták az MSZP-s politikust jogai gya­korlásában. A Kúria ennyiben megváltoztatta a Nemzeti Vá­lasztási Bizottság (NVB) dön­tését, egyebekben a határoza­tot helyben hagyta. Február 23-án tömegjelenet volt az NVI Alkotmány utcai épületénél, többen ott várták, hogy a Kúria honlapján meg­jelenjen a végzés arról, elu­tasítja-e a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott népsza­vazási kezdeményezést, és ha igen, akkor elsőként adhassák le kérdésüket. Végül elsőként Erdősi Lászlóné adta le kérdé­sét, négy másodperccel meg­előzve Nyakó Istvánt. A szo­cialisták szerint mindez úgy fordulhatott elő, hogy több „kopasz férfi” akadályozta politikusukat. Hétfőn az NVB Erdősi Lászlóné kezdeménye­zését hitelesítette, az MSZP-s Nyakó István kérdését ugyan­akkor - a párhuzamossági mo­ratóriumra hivatkozva - eluta­sította. Az NVB 7-5 arányban döntött, a hitelesítő határozat ellen szavazott Patyi András, a bizottság elnöke is. mti Fidesz: migránspártiak támadása Támogatják a kormány szándékát, hogy min­den eszközzel megóvja Magyarországot. BUDAPEST. A Fidesz értéke­lése szerint migránspártiak támadták meg a kormány kö­telező betelepítési kvótáról szóló népszavazási kezdemé­nyezését a Kúriánál. Halász János, a kormánypárti frak­ció szóvivője pénteki buda­pesti sajtótájékoztatóján azt mondta: akik megtámadták a Nemzeti Választási Bizottság kérdést hitelesítő döntését, azok korábban álprobléma­ként hivatkoztak a bevándor­lásra, elutasították a határ­zár kiépítését és az eljárások szigorítását, s migránsok betelepítéséről, integrációs politikáról beszélnek. Ha raj­tuk múlna, Magyarországon akár egy szegednyi migráns is élne már, akik a nyílt utcán zaklatnák a nőket, Budapest olyan lenne, mint Köln és drasztikusan nőne a bűncse­lekmények száma - sorolta a fideszes politikus, aki azt hangoztatta: „mi ebből nem kérünk, mi a népszavazást támogatjuk”. Hozzátette: tá­Halász János fotó: fidesz.hu mogatják a kormány szándé­kát, hogy minden eszközzel megóvja Magyarországot a migránsáradattól. Halász János az országos referendumot úgy jellemezte: a legerősebb demokratikus eszközzel szeretnék kikérni az emberek véleményét a kötele­ző betelepítési kvótáról. Arra a kérdésre, hogy mikor lehet népszavazás, azt felelte, az el­járási szabályok alapján legko­rábban nyáron vagy ősz elején írható ki. A jegybanki pénzek státuszáról úgy nyilatkozott, maga is megszavazta a Magyar Nemzeti Bankról szóló tör­vénymódosítást, s amennyi­ben az Alkotmánybírósághoz kerül a jogszabály, megvárják az eljárás eredményét. mti Fontosak az érzéseink, fontosak az érzelmeink. Szinte mindenünket odaadnánk azért, hogy boldogok legyünk. Legalább egy hétre. Legalább egy napra. Legalább csak erre az órára. Nehezen megy. Minőségi kapcsolatokat szeretnénk - mint ahogyan fontos a minőség általában is, fontos a minőségi étel, fontos, hogy gyermekeink minőségi oktatást kapja­nak. Folytathatnánk a sort végesteien végig... Szerelmet szeretnénk, igazi férfierőt. Biztonságot, önmagáért, a cselekedeteiért, a családjáért, a gyermekeiért felelősséget vállalni tudó és akaró férfiakat. Van-e hozzá férfi? Tesszük fel a kérdést rendre önma­gunknak, egymás között, különböző körökön és kurzu­sokon, és bizony a válaszok mögött ott van egy általános társadalmi bizonytalanság - és a válaszok mögött ott van­nak saját bizonytalanságaink is. Párterápiát végző szakem­berekkel beszélgetve kiderül: a párok rendre elmondják, hogy baj van a kapcsolatukkal, változást szeretnének. Mi­kor elhangzik a kérdés, hogy valójában mi a baj és milyen változást szeretnének, az addigi biztosnak hitt válaszpa­nelek egyszerre csődöt mondanak, és újra ránk köszönnek saját és társadalmi bizonytalanságaink. Tényleg. Mit is akarunk egymástól? Akarunk-e még egy­mástól valamit? Vagy már csak virtuális kapcsolatokban tudunk létezni, melyek azzal a reménnyel kecsegtetnek, hogy vannak, hogy léteznek, hogy ott lesznek és mi ott leszünk, mindig és mindenkor, de csak a valódi, az igazi hiányban derül ki, hogy valójában soha nem is voltak, nem léteztek, mindez csak határtalan képzeletünk szüleménye: nem lehet beléjük dőlni, nem lehet rájuk hagyatkozni, nem lehet bennük megmerítkezni, nem lehet velük valódi kérdésekre valódi válaszokat kapni, nem lehet velük jóízűeket hallgatni, mint ahogyan nem lehet egy kiadósat beszélgetni, egymást értelmezni - főleg megérteni. Mi, nők mindent tudunk a férfiakról persze. Azt is tudjuk, pontosan tudjuk, hogy mit akarunk. Akarjuk a kenyérkeresőt, akarjuk a megbocsátót, akarjuk az életvidámat, akarjuk az álmodozót, akarjuk a gondos­kodót, akarjuk a kiváló gyermekpesztrálót és -pelenkázót - igen, mindezt akarjuk, feltétlenül és egyszerre akarjuk. Akarjuk, hogy mindig ott legyen, akarjuk, hogy mutasson példát, akarjuk, hogy mutasson utat - ugyanakkor akarjuk, hogy keressen, ugyanakkor akarjuk hogy mellettünk legyen. Nagy energiákkal küzdünk (mi, nők és ők, férfiak) „Nagy Projektek” megvalósításán, nagy energiákat mozgósítunk, hogy jól nézzünk ki, nagy energiákat mozgósítunk, hogy fittek legyünk, nagy energiákat mozgósítunk, hogy jól tel­jesítsünk a munkahelyeinken. Vajon, ha ugyanennyi ener­giát fektetnénk mi, nők és ők, férfiak abba, hogy megért­sük a társunkat, ha ugyanennyi energiát (na jó, egyezzünk ki a felében legalább) fektetnénk abba, hogy a társunkat meghallgassuk, ha ugyanennyi energiát fektetnénk abba, hogy valódi beszélgetéseink legyenek azzal az emberrel, aki elvileg életünk egyik legfontosabb szereplője, akkor vajon nem működnének-e jobban családi kapcsolataink, nem lennénk-e jobb társak, nem lennének-e boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak a gyerekek és ami talán van ilyen fontos, de csak halkan mondom: nem lennénk mi is boldo­gabbak, elégedettebbek, nem gondolnánk-e vajori több­ször arra, hogy az életünk szerethető is lehetne valójában? Vajon nem éri-e meg életünk legszebb, legizgalmasabb, igazán fontos „projektje” ezt az energiát? Ezt a befekte­tést? Vajon van-e ehhez Férfi? És van-e ehhez Nő? Szerzőnk intézetigazgató, egyetemi docens kelet@kelet.hu Tényleg. Mit is aka­runk egymástól? Akarunk-e még egy­mástól valamit?

Next

/
Oldalképek
Tartalom