Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-05 / 55. szám
2016. MÁRCIUS 5., SZOMBAT REUT Háttér o „Lesz-e még fedél a fejünk felett?” Szörnyű volt a pusztítás a 2001-es tiszai árvíz következményeként. tarpa, tákos. „A gátszakadást megelőzően már három napja esett az eső a Tisza teljes vízgyűjtő területén. Az öregek nyugtatgattak: itt 1948-ban se volt ár, s biztosan most sem lesz. Később hangosbemondón figyelmeztettek mindenkit: jobb ha felkészülünk a legrosszabbra. Némi ruhát összekészítettünk, de élelemről nem kellett gondoskodnunk, mert azt ígérték, Gemzsén - ahová a falut kitelepítik - ellátást is kapunk majd. Március 6-án, nyolc óra tájban hagytuk el az otthonainkat, igyekeznünk kellett, mert három óra elteltével a víz is megérkezett, ráadásul két irányból.” Csónakkal a faluban így emlékezett vissza a tákosi Molnár Béla a 15 évvel ezelőtti tiszai árvízre, amely elől több mint egy tucat szabolcsi település volt kénytelen elmenekülni 2001-ben.- Az állatokat felhajtották a falu legmagasabb pontjára, Csak nehogy Borzalmas látvány volt, amikor a víz levonulása után letarolták a házakat Tákoson, jó ha kilenc épület maradt. Az embereket sátrakba költöztették a házak felújításáig és az új lakások megépítéséig.- Téglákon állt a fekvőhelyem, s egyedül attól rettegtem, hogy a vízisikló - amiből rengeteg volt a környéken a templom mellé, a disznók ösztönösen is odataláltak, de baromfiból sok elpusztult - mesélte Molnár Béla, aki nem csak átélte az árvizet, de később kőműves mesterként három új lakás felépítésénél is szorgoskodott. - Gemzsén többeket az iskolában szállásoltak el, de a nagycsaládosokat, így bennünket is magánháznál fogadtak be. Voltak, akik a saját rokonaikhoz költöztek. a sikló jöjjön!- belebújik az ágyamba. Közel öt hónapig éltem így, volt hogy beázott a sátor, eláztatva a holmimat, ha pedig javult az idő, olyan meleg volt, hogy főzni se lehetett a forróság miatt - mesélte ezekről az időkről Kiss Zoltánná, aki négy és fél hónapig élt így, s csak 2001. november 23-án költözhetett be az új házába.- Pár nap elteltével kezdtünk visszaszállingózni, hogy megnézzük, milyen a helyzet. Akkorra a 41. számú főutat Tákos és Gergelyiugornya, illetve Csaroda között átvágták, a falut már csak csónakkal tudtuk megközelíteni. Nálunk, benn a házban negyven centiméteres víz állt, az udvaron pedig, ahogy lejt a domb, a töltésnél álló disznóól ereszcsatornájáig ért a zavaros lé. Kiss Zoltánná már az árvíz idején is egyedül élt Tákoson, gyermekei a szomszéd faluban, Csarodán laknak.- A lányom hívott fel telefonon, s rám parancsolt, hogy készítsem össze a személyes holmijaimat, amit tudok tegyek fel a szekrény tetejére. Nem akarózott, mert bíztam abban, hogy nem jön el idáig a víz. Azért a legfontosabbakat magamhoz vettem, és mivel áramtalanították a falut, a húsokat kiszedtem a fagyasztóból, s a nászasszonyommal elmentünk Vitkába a húgomhoz, a lányomék is elkísértek.- Esténként csak erről beszéltünk, és egyfolytában néztük a tévét, ahová egyszer egy riportban én is bekerültem. A felvételen csak sírtam, mert még akkor se bíztam benne, hogy lesz majd hol laknom. Meglátott ott egy budapesti özvegyasszony, és ötezer forintot küldött nekem, én pedig hímeztem neki néhány apróságot viszonzásul. Anna néni azt is elmesélte, hogy Göncz Árpád egySokan a Tar- pai-Nagyhe- gyen vészelték át a katasztrófát. SZABÓ LÁSZLÓ A végeredmény A 2001-es árvízi kár és a helyreállítás számokban A becsült kár: 15 milliárd forint A helyreállítás költsége: 33 milliárd Úiláépltett lakóház: 731 Helyreállított lakóház: 1580 Lakáscsere: 232 Pénzbeli kártalanítás: 168 milliót ajánlott fel a tákosi árvízkárosultaknak, mivel az ő felesége a falu díszpolgára. A pénzből az önkormányzat csillárokat, és más lámpatesteket vásárolt, s szétosztották az új lakástulajdonosok között. A traktorok is elakadtak Szabó László a rádióból értesült róla, hogy gond van, végül a fia hívta fel telefonon, hogy átszakadt a gát. Mire a nyíregyházi munkahelyéről hazaért a tarpai, falu széli házukhoz, kezdett bejönni a víz Tivadar felől.- Igyekeztünk menteni, ami menthető, a ruháinkat kiakasztgattuk a gázcsövekre, a paplanokat föltettük a radiátorra, hogy ne ázzon el minden. Sokan kimenekültek a Tarpai-Nagyhegyre, a szőlősökbe, ott vészelték át a katasztrófát. Aki tehette, a hétvégi présházában húzta meg magát, de voltak, akik sátrakba kényszerültek. A hegyre vezető utat is elöntötte az ár, még a traktorok se tudták a szőlőst megközelíteni, az egyik bele is fordult a sáros latyakba.- A házunk megmenekült, csak a padló süllyedt meg any- nyira, hogy a fal mellett álló szekrények elkezdtek befelé dőlni, kévésén múlt, hogy be nem borultak - mesélte el Szabó László. km-mj Komoly árvízvédelmi beruházások Tarpa madártávlatból 2001. március 6-a után archIv fotó: Balázs attila v / |t—i—r-r-i—r ■ Elnöki csillárok Anna néni elmondta: Göncz Árpád akkori köztársasági elnök egymillió forintot adományozott az árvíz sújtotta falunak, amiből csillárokat és lámpatesteket vásárolhattak. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Ativadari szűkület megszüntetését pénz hiányában egyelőre elnapolták. NYÍREGYHÁZA. A 15 évvel ezelőtti beregi árvízre emlékező tudományos konferencián dr. Bakondi György azt is kiemelte, hogy európai mércével mérve is példátlan volt az az összefogás, ami az itt élők, az ide segíteni érkezők és az akkori kormány között létrejött.- Azóta a vidéken komoly gátfejlesztések voltak, felépült két árapasztó tározó is, s az előrejelzés pontossága is biztonságosabbá tette az itt élők életét - tette hozzá a szakember. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az árvíz hidrológiai hátterét elemezve a rendkívül intenzív esőzést emelete ki, hiszen három nap alatt a hegyvidéken 296 milliméter csapadék hullott.- Jelenleg Kárpátaljáról már gyors és pontos információkat kapunk az azóta kiépült távjelző rendszeren keresztül, hisz órákon múlik a sikeres védekezés - tette hozzá a szakember.- Komoly töltésfejlesztés volt Beregben, mely hamarosan folytatódik, két árapasztó tározó épült; különösen a beregi igen fontos stratégiailag, mely megakadályozza, hogy a Tiszából kiömlő víz visszafolyjon Kárpátaljára. Sajnos, a Kisar-Tivadar közötti új híd építése egyelőre elmarad pénz hiányában. Viszont EU-s támogatással megépülhet majd a Tisza-Túr-közi árapasztó tározó. Ezzel párhuzamosan várhatóan megépülnek Mezővárinál és Ti- szaújlaknál is az árapasztók Kárpátalján. KM-GYL Komoly gátfejlesztések voltak a vidéken, felépült két árapasztó tározó is. OR. BAKONDI GYÖRGY Nézőpont Györke László Élet a lavór alján A lavór alján élünk, és szinte kizárólag külföldről kapunk folyóvizet. Hideget, meleget, hol sokat, hol meg keveset, jobbára tisztát, de volt már ciános is, mint 2000-ben. Akkor bizony megijedtünk a tömeges halpusztulás láttán, de aztán győzött a Tisza és újra kivirágzott. Amikor 2001-ben a Tisza két helyen is átszakította a gátat Tarpánál, az emberek kerültek veszélybe. Bár emberéletben nem esett kár, viszont az anyagi veszteség igen jelentős volt. A védekezés és teljes újjáépítés mintegy 60 milliárd forintba került. Erre a nem mindennapi katasztrófára emlékeztek pénteken a megyeházán. Tudományos szempontból (is) elemezték az eseményeket. Sok érdekes adatot hallhattunk, láthattunk. Az én emlékezetembe azonban Kerti Andor - aki csak nekem mondta, amit mondott - szavai vésődtek be igazán tartós megőrzésre. Ő vezette annak idején azt a védelmi osztagot, mely a töltésnek azon a szakaszán dolgozott, ahol a szakadás bekövetkezett március 6-án délután fél kettőkor. Tudod, mondta a szakember, én a? 1970-es árvizet 12 éves koromban éltem át. A házunk nem sokkal a május 9-ei árvíz előtt készült el. A szemem láttára veszett oda mindenünk. Ezt sose lehet elfelejteni. Amikor 2001-ben bekövetkezett a gátszakadás, hallatlan szomorúság fogott el, hiszen felvillant a fájdalmas gyermekkori emlék. Ezt sem lehet sose elfelejteni. Igaz, azóta sok minden történt a Felső-Tisza mentén: új gát épült 6,3 milliárd forintból Vásárosnamény és Lónya között, átadták a Szamos-Kraszna-közi és a Beregi-tározót is. Előbbi 17, utóbbi 33 milliárdba került. laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz A község neve a forrásokban 1327- ben tűnt fel először, amikor Erzsébet asszony a falu egynegyedét mint nászhozományt fiainak átengedte. a) Csengerújfalu b) Csengersima c) Csegöld d) Ura A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Árvízi krónika, 2001 Március 3.: A Kárpátokban átlagosan 60 milliméter csapadék hullik, ehhez 40 milliméternek megfelelő hójselolvad^_ _ _____ ____ Március 4, A Tisza egyik kárpátalja[mellékfolyója, a Borzsa elönti llosvát és környékét. Március 5.: Rahónál a Tisza 575 centiméter (500 cm-ig volt vízmérce). A Tisza Tiszabecsnél vasárnap reggel és hétfő reggel között több mint öt métert emelkedik. __________________ Március 6.: Hajnali ötkor tetőzik a Tisza Tiszabecsnél 719 centiméterrel (+11). A reggeli órákban a víz több ponton eléri a gátkoronát Tiszabecs és Kisar között. Kispalád egyharmadát elönti a víz a 8atár felől. Délelőtt Túrricse és Csaholc közelében két suvadás keletkezik a Túr gátján. Délután fél kettőkor átszakad a gát Tarpánál. Ekkor Tivadarnál 1014 centit mérnek. A víz Tarpának tart. A 41-es főút déli oldalán még hét településnek, Tákosnak, Csarodának, Hetefejércsének, Gulácsnak. Jándnak és Tivadarnak kell menekülnie. Március 7.: Hajnalban elrendelik Vámosatya, Tiszaadony, Tiszaszalka, Tiszavid, Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny, Gergelyiugornya, Gelénes, Beregdaróc, Beregsurány és Barabás kimenekítését. _____ _____ Március 8.: Éjfélkor az egyik, háromkor a másik ponton (Tákostól keletre és nyugatra) átvágják a 41-es főutat. A víz délelőtt 10 óra körül Vámosatyára ér.______________________ Március 9 A mentés folytatódik a Beregi-öblözetben, még mindig másodpercenként 100 köbméter víz zúdul a tájra. Tiszamogyorósnál két helyen átszakad a nyári gát, melléképületeket áraszt el. _____ ______ Március 10.: Tarpánál megkezdődik a terep előkészítése a szádfalazáshoz, Tiszaszalkánál megnyitnak egy zsilipet, mely visszavezeti a vizet a Tiszába (a kiömlött 140 millió köbméterből 20 milliót.) Március 11 Tovább halad a víz északi irányba: Tiszaadony, Tiszakerecseny kerül veszélybe. Kárpátaljai településeket (Haranglábot, Hetyent, Csonkapapit) is fenyeget az ár. Bereg- surányba, Tivadarba. Marokpapira, Beregdarócra visszatérhetnek az emberek. Március 12.: Nagy erűkkel folyik a tarpai gát helyreállítása. A Kárpátokban újra esik, már Tiszabecsnél is emelkedés tapasztalható. A víz átlépi az országhatárt: elönti a kárpátaljai Haranglábot. Megkérdeztük ön hogyan élte át a tizenöt esztendővel ezelőtti természeti katasztrófát? A 15 évvel ezelőtti tiszai árvíz mély nyomokat hagyott a beregi emberekben. A gulá- csi Lakatos József feleségével tartózkodott az otthonukban. - Pillanatok alatt alkalmazkodtunk a megváltozott helyzethez, amikor a derékig érő víz elérte az udvarunkat. Keresztény ember vagyok. A Jóisten segedelmével éltük túl az egészet - fogalmazott. A tarpai Sípos László sosem felejti el a történteket. - Reggel indultam iskolába Nyíregyházára, akkor még a medrében volt a folyó. Mire hazaértem, kiöntött, ott állt a víztömeg az udvarunkban. Ma is élénken él bennem a látvány. A vízi túrákkal is foglalkozó Dallos Sándor tisztes távolból figyelt: - Tévéből értesültünk a hírekről, hát- borzongató volt mindaz, ami akkor végbement. Kocsis Zsolt akkoriban Tiszaadonyban élt. - Sokat köszönhetünk annak, ahogy a polgármesterünk koordinálta a drámai helyzetet. A tiszaszalkai Kristán Zoltán 15 éve a Zoltán-napot a töltésen töltötte. - Napközben homokzsákokat pakoltunk, éjszaka pedig figyeltük a buzgárokat. Ahol tudtunk, segítettünk. A tivadari Danó Sándor is testközelből élte át a traumát. - Megdöbbentő, sokkoló volt a látvány. Az ösz- szefogásnak köszönhetően sikerült talpra állniuk a beregi embereknek. km-ltl LAKATOS JÓZSEF: A Jóisten segedelmével éltük túl az egészet. SIPOS LÁSZLÓ: Állt a DALLOS SÁNDOR: víztömeg az udvarunk- Hátborzongató volt ban. minden. KOCSIS ZSOLT: A polgármesterünk koordinálta a helyzetet. L KRISTÁN ZOLTÁN: A Zoltán-napot is a töltésen töltöttük. DANÓ SÁNDOR: Megdöbbentő, sokkoló volt a látvány.