Kelet Magyarország, 2016. március (73. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-05 / 55. szám

2016. MÁRCIUS 5., SZOMBAT REUT Háttér o „Lesz-e még fedél a fejünk felett?” Szörnyű volt a pusztítás a 2001-es tiszai árvíz következményeként. tarpa, tákos. „A gátszakadást megelőzően már három napja esett az eső a Tisza teljes víz­gyűjtő területén. Az öregek nyugtatgattak: itt 1948-ban se volt ár, s biztosan most sem lesz. Később hangos­bemondón figyelmeztettek mindenkit: jobb ha felkészü­lünk a legrosszabbra. Némi ruhát összekészítettünk, de élelemről nem kellett gon­doskodnunk, mert azt ígér­ték, Gemzsén - ahová a falut kitelepítik - ellátást is kapunk majd. Március 6-án, nyolc óra tájban hagytuk el az otthona­inkat, igyekeznünk kellett, mert három óra elteltével a víz is megérkezett, ráadásul két irányból.” Csónakkal a faluban így emlékezett vissza a tákosi Molnár Béla a 15 évvel ezelőtti tiszai árvízre, amely elől több mint egy tucat szabolcsi tele­pülés volt kénytelen elmene­külni 2001-ben.- Az állatokat felhajtották a falu legmagasabb pontjára, Csak nehogy Borzalmas látvány volt, ami­kor a víz levonulása után le­tarolták a házakat Tákoson, jó ha kilenc épület maradt. Az embereket sátrakba költöz­tették a házak felújításáig és az új lakások megépítéséig.- Téglákon állt a fekvőhe­lyem, s egyedül attól retteg­tem, hogy a vízisikló - amiből rengeteg volt a környéken a templom mellé, a disznók ösztönösen is odataláltak, de baromfiból sok elpusztult - mesélte Molnár Béla, aki nem csak átélte az árvizet, de ké­sőbb kőműves mesterként három új lakás felépítésénél is szorgoskodott. - Gemzsén töb­beket az iskolában szállásoltak el, de a nagycsaládosokat, így bennünket is magánháznál fo­gadtak be. Voltak, akik a saját rokonaikhoz költöztek. a sikló jöjjön!- belebújik az ágyamba. Kö­zel öt hónapig éltem így, volt hogy beázott a sátor, eláztat­va a holmimat, ha pedig ja­vult az idő, olyan meleg volt, hogy főzni se lehetett a for­róság miatt - mesélte ezekről az időkről Kiss Zoltánná, aki négy és fél hónapig élt így, s csak 2001. november 23-án költözhetett be az új házába.- Pár nap elteltével kezd­tünk visszaszállingózni, hogy megnézzük, milyen a helyzet. Akkorra a 41. számú főutat Tákos és Gergelyiugornya, illetve Csaroda között átvág­ták, a falut már csak csón­akkal tudtuk megközelíteni. Nálunk, benn a házban negy­ven centiméteres víz állt, az udvaron pedig, ahogy lejt a domb, a töltésnél álló disz­nóól ereszcsatornájáig ért a zavaros lé. Kiss Zoltánná már az árvíz idején is egyedül élt Tákoson, gyermekei a szomszéd falu­ban, Csarodán laknak.- A lányom hívott fel telefo­non, s rám parancsolt, hogy készítsem össze a személyes holmijaimat, amit tudok te­gyek fel a szekrény tetejére. Nem akarózott, mert bíztam abban, hogy nem jön el idáig a víz. Azért a legfontosab­bakat magamhoz vettem, és mivel áramtalanították a falut, a húsokat kiszedtem a fagyasztóból, s a nászasszo­nyommal elmentünk Vitkába a húgomhoz, a lányomék is elkísértek.- Esténként csak erről be­széltünk, és egyfolytában néztük a tévét, ahová egyszer egy riportban én is bekerül­tem. A felvételen csak sírtam, mert még akkor se bíztam benne, hogy lesz majd hol laknom. Meglátott ott egy bu­dapesti özvegyasszony, és öt­ezer forintot küldött nekem, én pedig hímeztem neki né­hány apróságot viszonzásul. Anna néni azt is elmesél­te, hogy Göncz Árpád egy­Sokan a Tar- pai-Nagyhe- gyen vé­szelték át a katasztrófát. SZABÓ LÁSZLÓ A végeredmény A 2001-es árvízi kár és a helyreállítás számokban A becsült kár: 15 milliárd forint A helyreállítás költsége: 33 milliárd Úiláépltett lakóház: 731 Helyreállított lakóház: 1580 Lakáscsere: 232 Pénzbeli kártalanítás: 168 milliót ajánlott fel a tákosi árvízkárosultaknak, mivel az ő felesége a falu díszpolgára. A pénzből az önkormányzat csillárokat, és más lámpates­teket vásárolt, s szétosztották az új lakástulajdonosok kö­zött. A traktorok is elakadtak Szabó László a rádióból érte­sült róla, hogy gond van, vé­gül a fia hívta fel telefonon, hogy átszakadt a gát. Mire a nyíregyházi munkahelyéről hazaért a tarpai, falu széli há­zukhoz, kezdett bejönni a víz Tivadar felől.- Igyekeztünk menteni, ami menthető, a ruháinkat kiakasztgattuk a gázcsövek­re, a paplanokat föltettük a radiátorra, hogy ne ázzon el minden. Sokan kimenekül­tek a Tarpai-Nagyhegyre, a szőlősökbe, ott vészelték át a katasztrófát. Aki tehette, a hétvégi présházában húzta meg magát, de voltak, akik sátrakba kényszerültek. A hegyre vezető utat is elöntöt­te az ár, még a traktorok se tudták a szőlőst megközelí­teni, az egyik bele is fordult a sáros latyakba.- A házunk megmenekült, csak a padló süllyedt meg any- nyira, hogy a fal mellett álló szekrények elkezdtek befelé dőlni, kévésén múlt, hogy be nem borultak - mesélte el Szabó László. km-mj Komoly árvízvédelmi beruházások Tarpa madártávlatból 2001. március 6-a után archIv fotó: Balázs attila v / |t—i—r-r-i—r ■ Elnöki csillárok Anna néni elmondta: Göncz Árpád akkori köztársasági elnök egymillió forintot adományozott az árvíz sújtotta falunak, amiből csillárokat és lámpateste­ket vásárolhattak. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Ativadari szűkület megszüntetését pénz hiányában egyelőre elnapolták. NYÍREGYHÁZA. A 15 évvel ez­előtti beregi árvízre emlékező tudományos konferencián dr. Bakondi György azt is kiemel­te, hogy európai mércével mérve is példátlan volt az az összefogás, ami az itt élők, az ide segíteni érkezők és az ak­kori kormány között létrejött.- Azóta a vidéken komoly gátfejlesztések voltak, fel­épült két árapasztó tározó is, s az előrejelzés pontossága is biztonságosabbá tette az itt élők életét - tette hozzá a szakember. Láng István, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese az árvíz hidrológiai hátterét elemezve a rendkívül intenzív esőzést emelete ki, hiszen három nap alatt a hegyvidéken 296 milli­méter csapadék hullott.- Jelenleg Kárpátaljáról már gyors és pontos információ­kat kapunk az azóta kiépült távjelző rendszeren keresz­tül, hisz órákon múlik a sike­res védekezés - tette hozzá a szakember.- Komoly töltésfejlesztés volt Beregben, mely hamaro­san folytatódik, két árapasztó tározó épült; különösen a be­regi igen fontos stratégiailag, mely megakadályozza, hogy a Tiszából kiömlő víz vissza­folyjon Kárpátaljára. Sajnos, a Kisar-Tivadar közötti új híd építése egyelőre elma­rad pénz hiányában. Viszont EU-s támogatással megépül­het majd a Tisza-Túr-közi árapasztó tározó. Ezzel pár­huzamosan várhatóan meg­épülnek Mezővárinál és Ti- szaújlaknál is az árapasztók Kárpátalján. KM-GYL Komoly gát­fejlesztések voltak a vidéken, felépült két árapasz­tó tározó is. OR. BAKONDI GYÖRGY Nézőpont Györke László Élet a lavór alján A lavór alján élünk, és szinte kizárólag külföldről kapunk folyóvizet. Hideget, meleget, hol sokat, hol meg keveset, jobbára tisztát, de volt már ciános is, mint 2000-ben. Akkor bizony megijedtünk a tömeges halpusztulás láttán, de aztán győzött a Tisza és újra kivirágzott. Amikor 2001-ben a Tisza két helyen is átszakította a gátat Tarpánál, az embe­rek kerültek veszélybe. Bár emberéletben nem esett kár, viszont az anyagi veszteség igen jelentős volt. A véde­kezés és teljes újjáépítés mintegy 60 milliárd forintba került. Erre a nem mindenna­pi katasztrófára emlékeztek pénteken a megyeházán. Tudományos szempontból (is) elemezték az esemé­nyeket. Sok érdekes adatot hallhattunk, láthattunk. Az én emlékezetembe azonban Kerti Andor - aki csak nekem mondta, amit mondott - sza­vai vésődtek be igazán tartós megőrzésre. Ő vezette annak idején azt a védelmi oszta­got, mely a töltésnek azon a szakaszán dolgozott, ahol a szakadás bekövetkezett március 6-án délután fél ket­tőkor. Tudod, mondta a szak­ember, én a? 1970-es árvizet 12 éves koromban éltem át. A házunk nem sokkal a május 9-ei árvíz előtt készült el. A szemem láttára veszett oda mindenünk. Ezt sose lehet elfelejteni. Amikor 2001-ben bekövetkezett a gátszakadás, hallatlan szomorúság fogott el, hiszen felvillant a fájdal­mas gyermekkori emlék. Ezt sem lehet sose elfelejteni. Igaz, azóta sok minden történt a Felső-Tisza men­tén: új gát épült 6,3 milliárd forintból Vásárosnamény és Lónya között, átadták a Szamos-Kraszna-közi és a Beregi-tározót is. Előbbi 17, utóbbi 33 milliárdba került. laszlo.gyorke@kelet.hu Kelet kvíz A község neve a forrásokban 1327- ben tűnt fel először, amikor Erzsébet asszony a falu egynegyedét mint nász­hozományt fiainak átengedte. a) Csengerújfalu b) Csengersima c) Csegöld d) Ura A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Árvízi krónika, 2001 Március 3.: A Kárpátokban átlagosan 60 milliméter csapadék hullik, ehhez 40 milliméter­nek megfelelő hójselolvad^_ _ _____ ____ Március 4, A Tisza egyik kárpátalja[mellékfolyója, a Borzsa elönti llosvát és környékét. Március 5.: Rahónál a Tisza 575 centiméter (500 cm-ig volt vízmérce). A Tisza Tiszabecsnél vasárnap reggel és hétfő reggel között több mint öt métert emelkedik. __________________ Március 6.: Hajnali ötkor tetőzik a Tisza Tiszabecsnél 719 centiméterrel (+11). A reggeli órák­ban a víz több ponton eléri a gátkoronát Tiszabecs és Kisar között. Kispalád egyharmadát elönti a víz a 8atár felől. Délelőtt Túrricse és Csaholc közelében két suvadás keletkezik a Túr gátján. Délután fél kettőkor átszakad a gát Tarpánál. Ekkor Tivadarnál 1014 centit mérnek. A víz Tarpának tart. A 41-es főút déli oldalán még hét településnek, Tákosnak, Csarodának, Hetefejércsének, Gulácsnak. Jándnak és Tivadarnak kell menekülnie. Március 7.: Hajnalban elrendelik Vámosatya, Tiszaadony, Tiszaszalka, Tiszavid, Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny, Gergelyiugornya, Gelénes, Beregdaróc, Beregsurány és Barabás kimenekítését. _____ _____ Március 8.: Éjfélkor az egyik, háromkor a másik ponton (Tákostól keletre és nyugatra) átvágják a 41-es főutat. A víz délelőtt 10 óra körül Vámosatyára ér.______________________ Március 9 A mentés folytatódik a Beregi-öblözetben, még mindig másodpercenként 100 köbméter víz zúdul a tájra. Tiszamogyorósnál két helyen átszakad a nyári gát, melléképüle­teket áraszt el. _____ ______ Március 10.: Tarpánál megkezdődik a terep előkészítése a szádfalazáshoz, Tiszaszalkánál megnyitnak egy zsilipet, mely visszavezeti a vizet a Tiszába (a kiömlött 140 millió köbméter­ből 20 milliót.) Március 11 Tovább halad a víz északi irányba: Tiszaadony, Tiszakerecseny kerül veszélybe. Kárpátaljai településeket (Haranglábot, Hetyent, Csonkapapit) is fenyeget az ár. Bereg- surányba, Tivadarba. Marokpapira, Beregdarócra visszatérhetnek az emberek. Március 12.: Nagy erűkkel folyik a tarpai gát helyreállítása. A Kárpátokban újra esik, már Tiszabecsnél is emelkedés tapasztalható. A víz átlépi az országhatárt: elönti a kárpátaljai Haranglábot. Megkérdeztük ön hogyan élte át a tizenöt esztendővel ezelőtti természeti katasztrófát? A 15 évvel ezelőtti tiszai ár­víz mély nyomokat hagyott a beregi emberekben. A gulá- csi Lakatos József feleségével tartózkodott az otthonukban. - Pillanatok alatt alkalmaz­kodtunk a megváltozott hely­zethez, amikor a derékig érő víz elérte az udvarunkat. Ke­resztény ember vagyok. A Jóis­ten segedelmével éltük túl az egészet - fogalmazott. A tarpai Sípos László sosem felejti el a történteket. - Reggel indultam iskolába Nyíregyházára, akkor még a medrében volt a folyó. Mire hazaértem, kiöntött, ott állt a víztömeg az udvarunk­ban. Ma is élénken él bennem a látvány. A vízi túrákkal is foglalkozó Dallos Sándor tisz­tes távolból figyelt: - Tévéből értesültünk a hírekről, hát- borzongató volt mindaz, ami akkor végbement. Kocsis Zsolt akkoriban Tiszaadonyban élt. - Sokat köszönhetünk annak, ahogy a polgármesterünk koordinálta a drámai hely­zetet. A tiszaszalkai Kristán Zoltán 15 éve a Zoltán-napot a töltésen töltötte. - Napköz­ben homokzsákokat pakol­tunk, éjszaka pedig figyeltük a buzgárokat. Ahol tudtunk, segítettünk. A tivadari Danó Sándor is testközelből élte át a traumát. - Megdöbbentő, sokkoló volt a látvány. Az ösz- szefogásnak köszönhetően sikerült talpra állniuk a beregi embereknek. km-ltl LAKATOS JÓZSEF: A Jóisten segedelmével éltük túl az egészet. SIPOS LÁSZLÓ: Állt a DALLOS SÁNDOR: víztömeg az udvarunk- Hátborzongató volt ban. minden. KOCSIS ZSOLT: A polgármesterünk koor­dinálta a helyzetet. L KRISTÁN ZOLTÁN: A Zoltán-napot is a töltésen töltöttük. DANÓ SÁNDOR: Meg­döbbentő, sokkoló volt a látvány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom