Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2015-02-14 / 38. szám
6 Hazai tágakon 2015. FEBRUÁR 14., SZOMBAT HEBET Nyíregyházán és Pesten lesz a gyászszertartás NYÍREGYHÁZA. Mint már lapunkban is megírtuk, a napokban elhunyt Fehér Ottó, a Nyíregyházi Főiskola volt karvezetéstanára, a főiskolai női kar, valamint a Nyíregyházi Vegyeskar vezetője. A búcsúztató gyászszertartás február 21-én, szombaton 14 órakor kezdődik a Nyíregyházi Főiskola Bessenyei-aulá- jában. A hamvakat Budapesten „dunai hajós” szertartás keretében, február 22-én 14.30 órakor helyezik örök nyugalomra. (A hajó indulási helye: Budapest, XIII. kerület, Dráva utca, a pesti alsó rakpart utolsó kikötője.) Akik a pesti szertartáson részt szeretnének venni, jelezzék a gyászoló családnak. A család kérése továbbá az is, hogy a gyászolók mindkét rendezvényen egy-egy szál virággal búcsúzzanak el az el- | hunyttól. KM ■ Bálint-napi játszóház Kézműves foglalkozással egybekötött Bálint-napi játszóházat rendeztek a Petőfi Sándor tagiskola alsó tagozatosaival pénteken, a borbányai művelődési házban, fotó: sipeki Péter Kiengesztelődési vecsernye Máriapócson máriapócs. A katolikus hívek 15-én 18 órától kiengeszte- a nagyböjti időszakban ké- lődési vecsernyét tart a má- szítik fel lelkűket és testüket riapócsi bazilikában, s ezután húsvét ünnepére. A görög ka- - a „vajhagyó vasárnapon” - tolikus egyházmegye február kezdetét veszi a böjt. km Teremben tervezik az idei évet a horgászok levelek. Közgyűlést rendez a Leveleki Önkormányzati Horgász Egyesület február 14-én 9 órától a helyi művelődési házban. A vezetőség beszámol az elmúlt évi munkáról, az egyesület vagyoni és jövedelmi helyzetéről, a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról. Tájékoztató hangzik el továbbá a Leveleki-víztározó idei horgászrendjéről és a területi jegyek áráról, majd a horgászat időszerű kérdéseiről tart előadást Fesztóry Sándor, a megyei horgász szövetség ügyvezető igazgatója. km Törpe dísztyúk is várta a kiállítás látogatóit kálmánháza. Galamb- és dísz- baromfi-bemutatónak adott otthont a napokban a kálmán- házi művelődési ház, ahol Schmidt István, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők V-266-os egyesülete elnökének és tenyésztőtársainak jóvoltából az érdeklődők megismerkedhettek 32 galambfajta 150 egyedével, valamint valamint 10 díszbaromfifajta 30 egyedével. A vendégek láthattak a legkisebb, törpe dísztyúktól, a chabotól az egyik legnagyobb fajtáig, az óriás chokinig sokféle szárnyast. A kálmánházi óvodások, az általános iskolások és a község lakói szép számban látogatták a bemutatót. Az esemény kerekasztal-beszélgetéssel fejeződött be, a szakemberek a kitenyésztés és az elismertetés alatt álló Nyíregyházi díszgalambot mutatták be. A szakmai tapasztalat- cserén a nagykárolyi kisállattenyésztők, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye tenyésztői j is részt vettek - tájékoztatta szerkesztőségünket a rendezvényről Rákóné Imre Ágnes, a művelődési ház vezetője, km j Sok érdekesség várta a látogatókat a kiállításon fotó: tudósítónktól ■ Az udvaron Amint az időjárás megengedi, máris a nyár végén átadott új bölcsőde udvarán játszanak és levegőznek a kemecsei kicsinyek. fotó: m. magyar László Báloznak a Kölcseyért nyíregyháza. A tavalyi év nagy sikerű rendezvénye után jótékonysági bált rendez az idén is a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium tantestülete és szülői munka- közössége. A mulatság február 2l-én, szombaton 19 órakor kezdődik az Orosi úti Kemence Csárdában. Márk Attila Olivér igazgató és az oktatási intézmény tantestülete szeretettel vár minden érdeklődő szülőt és volt kölcseys diákot, akik egy kellemes zenés-táncos estet kívánnak együtt eltölteni, kötetlenül beszélgetni, esetleg a régi éveket felidézni. A rendezvény bevételét a gimnázium technikai eszközeinek fejlesztésére fordítják. km Csigát pergettek a múzeumban A vendégek hamar megtanulták a csigakészítés titkát fotó: a szerző A helyi nyugdíjas klub tagjai mutatták meg a levestészta készítésének titkát. tiszavasvári. A csigatészta készítése régen jellegzetes társas munka volt. A tyúkhúsleves elmaradhatatlan hozzávalója nem hiányozhatott a Nyíri Mezőség lakodalmainak étrendjéből sem. Hajdanán az asszonyok akár 100 levél tésztát is meggyúrtak. A „csigacsinálót” („csiga- pergetőt”) általában az esküvő előtt rendezték meg. A csigapergetőre meghívták a rokonokat és a szomszéd asz- szonyokat. A nők egy része a tésztát gyúrta, néhányan nyújtottak és daraboltak. A legidőigényesebb munka azonban a csiga pödrése volt. A tésztát kisméretű kockákra vágták, azt az orsók segítségével egy mozdulattal per- dítették végig a bordázott, míves csigacsinálókon, majd az ujjúkkal letolva ejtették a tálba. A munka közben tervezgettek, beszélgettek, énekeltek. Magabiztosan használták így működik ez mind a mai napig, de sajnos egyre ritkábban. A szép hagyomány lassan a feledés homályába vész. A tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum ezt a régi néphagyományt elevenítette fel az elmúlt héten a farsangi szombatján. Az intézmény néprajzi épületében élénk érdeklődés mellett a helyi nyugdíjas klub tagjai segítségével fiatalok és idősek is kipróbálhatták csigatészta készítését. A fiatalok rövid ismerkedés után magabiztosan használták a csigabordát és pergetőt, megtanulva ennek a feledésbe menő „mesterségnek” az alapjait. balogh tamás Verses est Tiszadadán TISZADADA. „Mesél a kertem...” címmel a Tiszalökön élő Huri Valéria költő verses estjét és első - önálló - kötetének bemutatását rendezik meg február 17-én 16.30 órától a tiszadadai tájházban, a „Kortárs költők Dadán” című irodalmi eseménysorozat második rendezvénye keretében. Az irodalmi alkotásaiért Sajtó-díjjal és Art-Ezüstdiplo- mával is kitüntetett költőt köszönti, és az estet megnyitja Mizser Zsolt, Tiszadada polgármestere. A kötetet ifi. Kovács Géza közművelődési vezető mutatja be. Az irodalombarát érdeklődők a verseket a szerző előadásában hallgathatják majd meg. km Akár a népmese végén, olyan fordulatot jelent, hogy egy minisztérium a szatmári kis falu küldöttével kezet fogjon, jobban mondva írja alá megállapodását, s készüljön világot váltani. Van is jelentősége, bogy a gazdaságilag pár tízmilliárd forintos pálinkapiac egyik vezetője, a Panyolai Szilvórium Zrt. és a Földművelésügyi Minisztérium között szakmai konzultáció kezdődik az egész ágazatról, s az egyeztetések a kisközség kincsének nemzetközi piacra vitelét is készek megalapozni. ■ Tény, hogy a 2002-ben a már évek óta „tetszhalott” vidék le sem lakatolt, elgazosodott, néhai pá- linka-fózdéjébe kaszával vágta be magát Muhari Zoltán, aki előbb a vállalkozást, ma pedig a községet polgármesterként viszi sikerre. Nemigen gondolták egykoron a Panyolai Szilvórium Zrt.-t alapítók, hogy vállalkozásuk 13 év alatt Magyarország egyik legerősebb pálinkamárkáját palackozza. A főzde 2002-ben családi segítséggel, hitelekből, álmokból - és persze az 1700-as évekre visszanyúló gyümölcskonzerváló helyi szakértelemmel indult újra. Az cégalapítással majdnem egy időben született meg a pálinkatörvény. Szigorúbbak lettek az előírások - csak hazai és friss gyümölcs felhasználását engedték újra értelmezhetővé vált a pálinka a magyar fogyasztók körében. A Panyolai Szilvórium Zrt. egykori alapítói, akkori vezetése rendszeresen, több száz kóstoltatást szerveztek, jelentősen kivették a részüket a gyümölcspárlatok fogyasztásának terjesztéséből - foglalta össze a cégtörténet indulási helyzetét Lakatos Gergely vezérigazgató. Az országos lefedettséget 2008- ban a „trade marketing” stratégiai váltása jelentette, a cég az új rendszerrel belistázta magát minden jelentős hálózatba. A vállalat innentől átlag 10%-os növekedési potenciált tudott felmutatni minden évben, beleértve a 2009-2010-es válságos időszakot is. Ez nagyon jó szám, de mindenki alázattal, lelkiismeretesen végezte és végzi tovább a munkáját. Míg a pálinka vonzerejét jótékonyan fejtegette, Panyola község is elindult a közismertség útján. Vagy azért, mert a vendégcsalogató vidéken beleszerettek Panyolába, vagy mert valahol Panyolait kóstoltak, ezért látogatnak el a községbe is. Egy szó mint száz, a pálinka sikere a panyolaiak életébe is becsordogál, úgy is mondják errefelé, újra érdemes szilvafát ültetni, gyümölcsöt termeszteni. A Panyolai Szilvórium Zrt. hagyományai ápolásából nem enged most sem, amikor a pálinkafogyasztás már nemcsak trend, hanem kultusz is - ahogy Lakatos Gergely fogalmaz. A kézi palackozás, a manufakturális jelleg megingathatatlan védjegy, így marad meg ugyanis pálinka lelke. Mindig is a fogyasztó igénye határozta meg a mi munkánkat, és nekünk fontos, hogy azt mondhassák az emberek - ez még mindig az igazi Panyolai. Ez a kis vállalat megérett rá, hogy megmutassa a világnak, hogy mi a magyar pálinka, ehhez kerestünk, keresünk gazdasági- és közszférái szereplőket. Megtisztelő, hogy a Földművelésügyi Minisztérium partnerévé emelte a Panyolai Szilvórium Zrt.-t. Nagy lehetőség nekünk, exportterveink ugyanis utat nyithatnak arra, hogy megmutassuk a világnak, milyen csodálatos gyümölcsöskertek vannak errefelé. Rengeteg ember munkája, áldozatos ráfordítása, ötlete, kitartása van benne, ezért mondom mindig azt, amikor elismerés ér minket, hogy „Köszönjük!” (mindenki nevében). Ügyeletes állatorvosok Február 14-én és 15-én a következő állatorvosok adnak ügyeletet megyénkben: a kisvárdai-záhonyi térségben dr. Gergelyffy Miklós (06-30/289- 5803), a baktalórántházi térségben dr. Róka István (06-30/488-3644), a nyíregyházi kerületben Ir.Petromán László (06-30/9655-930), a tiszalöki vonzáskörzetben r. Magyar Károly (06-70/570-0904), a mátészalkai körzetben dr. Becsky György (06- 30/9980-229), a csengeri térségben dr. Fetykó János (06-70/2781-665), a nyírbátori kerületben dr. Karászi Pál (06-20/9113-858). Panyola beleszólhat megmarad a lelke! I Három fiatalnak hiányzott a hajdani panyolai, ezért eldöntötték, újraélesztik a I pálinkafőzőét. A Panyolai Szilvórium Zrt. 2002 óta az elhagyott volt tsz-épület- I bői az ország vezető pálinkájának központját építette ki. Fotó: MAGÁN
