Kelet-Magyarország, 2014. október (74. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-06 / 233. szám
2014. OKTÓBER 6., HÉTFŐ Önkormányzati választás 2014 5 KELET KM interjú: Megyei listavezetők helyzetértékelése, jövőbeni elképzelései Dr. Veres János (MSZP) Virágné dr. Fazekas Adrienn (Nyugodt hétköznap) A megyei közgyűlés szerepe Az elmúlt 4 évben a Fidesz-többség elvette a megyei önkormányzat vagyonát, intézményeit és feladatainak döntő részét. A közgyűlés költségvetése több tíz milliárd forintról néhány száz millióra csökkent. A következő öt éves ciklusban lényegében területfejlesztési döntések meghozatalára korlátozódik a közgyűlés jogköre. Az uniós 7 éves fejlesztési időszakra szóló megyei területfejlesztési programot a közgyűlés szeptemberben elfogadta. A kormány májusban eldöntötte a megye számára a következő 7 évben felhasználható fejlesztési támogatások összegét. A közgyűlésnek ezért a következő 5 évben leginkább azt kell biztosítania, hogy hatékony, nyilvános, átlátható, méltányos és mindenki számára hozzáférhető, a fejlesztési programmal ösz- szehangolt legyen az EU-s fejlesztési pénzek felhasználása megyénkben. A megyei közgyűlés szerepe A Fidesz kiürítette a megyei közgyűléseket: elvette vagyonukat, intézmény-igazgatási, fenntartási funkciójukat. Mivel a legfontosabb irányító területként szinte kizárólagosan a terület- fejlesztés maradt, félő, hogy az uniós források elosztásánál is megtartja magának ezt a kizárólagosságot. Elsődlegesen a Fidesz és holdudvara érdekei érvényesülnek, nem pedig a valós szükségletek. Erősíteni kell a közgyűlés szerepét és önállóságát, mert a megyék különböző fejlettségűek, más jellegűek a problémáik. Szomorú, hogy a megyei listás szavazólapon a 30 jelöltből csak 3 női induló van. Megyei szinten is erősíteni kellene a nők politikai szerepvállalását, mert képzettségükben, tudásukban is tökéletesen helytállnak. A közgyűlés nyújtson segítséget az önkormányzati működés során felmerülő kérdésekben és szüntesse meg a valós munkavégzéssel nem járó fizetős állásokat! Munkahelyteremtés A megcsonkított jogkörű megyei önkormányzatnak nincs közvetlen munkahely-teremtési jogköre. Ugyanakkor miután új munkahelyek döntően megyénkben is fejlesztések eredményeként jöhetnek létre - főleg az üzleti szektorban -, a közgyűlés fejlesztési döntései érdemben befolyásolják az új beruházásokkal létrejövő új munkahelyek számát és minőségét. Szükségszerű összehangolni a megyei más szereplők fejlesztési döntéseit - megyei jogú város, járások, üzleti szereplők - annak érdekében, hogy az összes fejlesztési forrás a lehető leghatékonyabban szolgálja a megye legnagyobb problémája, az alacsony foglalkoztatás orvoslását. Célszerű néhány kiemelt fejlesztési programot is megfogalmazni a munkahelyteremtés érdekében megyénkben, pl. élelmiszer-feldolgozás, turisztikai attrakcióbővítés stb. Vidékfejlesztés, közlekedés Munkahelyteremtés A közgyűlés az uniós fejlesztési pénzek elosztásakor gondoskodjon arról, hogy a források jelentős része a munkahelyteremtést szolgálja a korrupcióval terhelt, presztízs- és látványberuházások helyett. A közfoglalkoztatásban koordináló és foglalkoztató szerepet töltsön be a közgyűlés, szervezze a közfoglalkoztatottak átcsoportosítását az egyes települések között igények és szükségletek szerint. A közfoglalkoztatás vegye ki a részét az ár- és belvízvédelmi megelőző munkálatokból. Ki kell használni a megye elhelyezkedéséből adódó előnyöket a határ menti kapcsolatokban. A megyében, mint hátrányos gazdasági térségben, különleges gazdasági övezet jöjjön létre, mely megalapozza további cégek, vállalkozások letelepedését. Törekedni kell mezőgazdasági feldolgozóüzemek létrehozására, fontos feladat a kezdő mezőgazdák földhöz jutásának segítése, koordinálása. Vidékfejlesztés, közlekedés Messzire szállt a Szilvanap illata Kiss B. Zoltán (balra) adta át Szőke Ferencnek az elismerő oklevelet FOTÓ: A SZERZŐ Eredetvédelemben szerzett elévülhetetlen érdemeket az új pálinkalovag. tarpa. Csodás kora őszi napsütés, valamint a már megszokott, hatalmas érdeklődés övezte szeptember 27-én a XI. Szatmár-Beregi Szilvanapot és a rendező Szatmár-Beregi Lovagrend által hagyományosan celebrált Új pálinka ünnepét Tarpán. Akkor délután lovasfogatokon érkeztek meg a pálinkalovagok a tarpai művelődési ház parkjához, hogy a látványos lovagi ceremónia keretében értékeljék az idei szilvatermést és a belőle készített új pálinkát, elismeréseket adjanak át a szatmár-beregi eredetvédett gyümölcsök és pálinkák ügyében elkötelezetteknek, kihirdessék a lovagrend által kiírt idei megyei pálinkaverseny díjazottjait és lovaggá üssék a tagjaik sorába idén fölvett új tagot. Minden évben egy taggal többen A lovagrend az Elismerő Oklevéllel és emléktárggyal járó, úgynevezett „Életmű-díjat” a Lövőpetrit 16 éven polgármesterként vezető Szőke Ferencnek adományozta, az elismeréssel köszönve meg a régió hagyományos gyümölcsfajainak felkutatása, nemesítése, elismertetése terén évtizedek óta végzett áldozatos munkáját. Szakmai tanácsaival segítette a hagyományos szil- valekvárfőzés fölvételét a Szellemi Kulturális Örökség gyűjteménybe.” A szatmári pálinka hírnevének öregbítésében játszott szerepéért idén Krivács András a baktalórántházi Fenyves Csárda tulajdonos ügyvezető igazgatója kapott Elismerő oklevelet, mivel a Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnökeként is nagyban elősegítette megyénk gasztronómiai értékeinek, ezen belül a szatmári szilvapálinkának az elismertségét. A minden évben egy taggal bővülő Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend döntése alapján idén Szilágyi László tehette le a lovagi esküt. „Szilágyi László okleveles gépészmérnökként a Várda Drink kisvárdai üzemében dolgozott hosszú éveken át különböző beosztásokban. Mint a vállalat vezérigazgatója elévülhetetlen érdemeket szerzett a Szatmári szilvapálinka és az Szabolcsi almapálinka földrajzi eredetvédelmének megteremtésében. A szakmában szerzett elismertségét fémjelzi, hogy éveken át tagja volt a Pálinka Nemzeti Tanácsnak és a Pálinka Céh egyik vezetőjeként is tevékenykedett.” - hangzott el a lovagrend indoklásában. Emlékplakettet adományoztak A lovagrendi ceremónia utolsó momentumaként Tarpa önkormányzata Esze Tamás emlékplakettet adományozott Várady Györgynek a Tarpa Manufaktúra ügyvezetőjének, s a történelmi település jóhírét már bő évtizede öregbítő Szat- már-Beregi Pálinka Lovagrend Egyesület elnökének, km-gb A díjazottak A Szatmár Beregi Pálinka Lovagrend által meghirdetett 2014. évi Pálin- kaverseny végeredménye. A versenyre idén közel 80 mintát neveztek a három kategóriában összesen. Melyek közül az alábbi kilenc minta tulaj- donosa vehette át a dobogós helyezésekért járó okleveleket: ________ Szatmári szilvapálinka kategória: 1. Czap László (Nagyvarsány), 2. Kanyó Tamás (Tivadar). 3. Uzonyi Krisztián (Záhony). ____________________ Szabolcsi almapálinka kategória: 1. Gresó László (Levelek), 2. Elek György (Bp.),3. Kovács Gábor (Bp.). ________________________________ Egyéb gyümölcspárlat kategória: 1. Szabó Ferenc ( Nyíregyháza) Piros Vilmos, és Kovács Gábor (Bp.) Irsai Olivér szőlő, 3. Kozma Erzsébet (Kisvárda) Birsalma.. Településeink népességmegtartó képességét alapvetően a helyi megélhetési lehetőségek bővítésével lehet falvainkban növelni. Ehhez közmunkahelyek helyett a valódi értékteremtő és értéket termelő munkahelyek számának növelésére van szükség. Újjá kell szervezni a tömeg- közlekedést, hogy a közeli települések munkahelyei elérhetőek legyenek. Javítani kell a helyi szolgáltatások színvonalát, falvainkban is mindenki számára elérhetővé tenni az internetet. Halaszthatatlan az autópályára felhordó utak felújítása, valamint az elkészült autópálya-szakasz összekötése az országhatárokkal Úkrajna és Románia irányába olyan gyorsforgalmi utakkal, amelyek a településeket elkerülik. Az előző ciklusban ütemesen folyó útfelújításokat folytatni kell, hogy alsóbbrendű útjaink is jól járha- tóak legyenek. El kell kezdem a Záhony-Buda- pest vasútvonal gyorsvasúttá fejlesztését. Fel kell kutatni és megőrizni a még fellelhető történelmi emlékeket. A Nyíregyháza-Domb- rád-Balsa kisvasutat újjá kell éleszteni turisztikai szempontból. Csak akkor lehetünk kívánatos turisztikai célpont, ha felszámoljuk az egyes települések hátrányosan lemaradt részeinek gettószerű képét. Az önkormányzatok számára már adott a lehetőség a lakóhely rendbetételének ellenőrzésére, ebből vegye ki a részét a megye is, mint legfőbb ellenőrző és eljáró szerv. A kis falvak tömegközlekedési elérhetőségének javítása elengedhetetlen, fejleszteni kell a Tisza és Tiszahát vízi turisztikai lehetőségeit és fontos a településeket összekötő kerékpárutak kialakítása is. Egészségügy, oktatás A megyei önkormányzatnak e két területen ma már nincs intézménye. Ugyanakkor a megye lakosainak és az egészségügyi dolgozóknak jogos igényeit figyelembe véve programunkba foglaltuk - ha a választók bizalmát megkapjuk, ki is harcoljuk -, hogy megyénk egészségügyi holdingját ismét megyei kézbe vegyük. A szocialista kormány által előkészített és eldöntött kórházfejlesztés remélhetőleg most már mielőbb befejeződik és megyénk lakói is a XXI. századnak megfelelő színvonalú ellátásban részesülhetnek. Az alap- és középfokú oktatás államosítása után a megyei önkormányzatnak abban kell legyen szerepe, hogy a Nyíregyházi Főiskola megmaradjon önálló intézményként a megye gazdálkodóinak az igényeit is kielégítő, fiataljainknak verseny- és piacképes tudást biztosító főiskolaként. Egészségügy, oktatás Az országos döntésekkel halálraítélt kórházak bezárása helyett a meglévő kapacitásokat kell megőrizni, fejleszteni. A hazai igényeken túlmutatva, határ menti kapcsolatainkat kihasználva a gyógyító turizmus kialakítására kell helyezni a hangsúlyt. Az ellátatlanul maradt területeken a háziorvosi létszám bővítésére van szükség, a megyei várólistákat csökkenteni kell, a megyei egészségügyi dolgozókat pedig anyagi és erkölcsi szempontból is jobban megbecsülni. A megye akadályozza meg a további iskolabezárásokat, ahol lehet, kezdeményezze azok újranyitását! Segítse elő a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési rendszer kialakítását. Figyelemmel kell kísérni az oktatásban előforduló visszásságokat, javaslatot tenni azok orvoslására. A pedagógusok munkakörülményeinek, biztonságának javítása a közgyűlés kiemelt feladata kell, hogy legyen. @ Karddal emlékeztek Nyíregyházán járt a hétvégén Máday Norbert, aki a hazai szablyavívást társaival közösen újraélesztette. A két napos látogatás végén a mesterek és a tanítványok közösen látogattak el a Virág utcába, hogy egy koszorút helyezzenek el az emléktáblán, ami Torna Andrásra, az utolsó magyar hadifogolyra emlékeztet. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR A tudományos munka vonzása Idén lett volna 85 eves Dienes István múzeumigazgató. NYÍREGYHÁZA. Dienes István régész 1929-ben született Nyíregyházán Dienes Ö. István helytörténész és Wágner Irén gyermekeként. Bár a város szülötte volt, mégis több időt a Magyar Nemzeti Múzeum és a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársaként töltött el. Azonban 1973-ban visz- szatért Nyíregyházára, ahol a Jósa András Múzeum igazgatója lett. Csupán egy esztendőt töltött a vezetői székben, mégis sikerrel bonyolította le a múDienes István FOTÓ: CSALÁDI ARCHÍVUM zeumi anyag átköltöztetését a megyeháza B épületéből a mai, Benczúr tér 21. szám alatti neoklasszicista saroképületbe. 1974-től haláláig azonban ismét a Nemzeti Múzeum munkatársa lett. Nem szülővárosával ha- sonlott meg, valószínűleg arra döbbent rá, hogy jobban vonzza a tudományos munka, mint a vezetői beosztással elháríthatatlanul együtt járó közéleti tevékenység és adminisztráció. A szűkebb hazától viszont sohasem szakadt el. Munkásságát a megyei témák végigkísérték. 1995-ben hunyt el Budapesten, de Nyíregyházán temették el. HOLMÁR ZOLTÁN MÚZEUMPEDAGÓGUS, JÓSA ANDRÁS MÚZEUM
