Kelet-Magyarország, 2014. október (74. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-06 / 233. szám
2014. OKTÓBER 6., HÉTFŐ 6 A kardkovács Az augusztusi tisztavatásra több mint száz kardot készített el fotók: siPEKi Péter A tüzeskedés mindennapos a kovácsműhelyben Addig kell ütni a fémet, amíg izzik Le kell ellenőrizni az elkészült fegyvereket, kardhüvelyeket A munkája a hobbija Visszhangzik a kis műhely, ahogy lesújt a kalapács az üllőn izzó fémre, de a szomszédokat ez nem zavarja. NYÍREGYHÁZA, alsóbadur. Fáradhatatlanul dolgozik a fújtató, s meg is lesz az eredménye: a parázsló faszénből lángok csapnak fel, s már nyaldossák is körbe az odatett vasrudat, hogy aztán sok-sok kalapálás után egy szép, díszes kard legyen belőle. Vissz- hang- z i k a kis műhely, ahogy lesújt a kalapács az üllőn fekvő izzó fémre, azonban szerencsére az érces és ütemesen ismétlődő hang egyáltalán nem zavarja a szomszédokat. . Hogyan is , h zavarná, amikor a d 4lMk «Kg, legközelebbi szomszéd ** t pár száz méterrel arrébb 1 a - kik. Szabó István egy kész karddal Nem véletlenül választotta lakhelyül az alsóbaduri tanyát Szabó István népi iparművész, fegyverkovács és restaurátor, hiszen így amikor kedve tartja, illetve amikor a munkája megkívánja, éjt nappallá téve dolgozhat. S ez így is volt a közelmúltban, hiszen harmadik éve ő készíthette el az augusztus 20-ai budapesti tisztavatási ünnepségre a díszkardokat. Több mint száz ilyen fegyvert t e n i bizony sok időbe kerül, s valljuk be férfiasán, kemény, embert próbáló, monoton munka. De hát ez csak a kívülállók számára tűnik így, hiszen Szabó Istvánnak a munkája egyben a hobbija is, a családja mellett a másik szenvedélye a fegyverek készítése, km-mml Olykor kesztyűs kézzel bánik a fegyverrel Az utolsó műveletek egyike a csiszolás A markolatvédő is aprólékos munkát igényel Ez a díszfegyver is Szabó István kézügyességét dicséri Szerszámok sokasága a kardkovács műhelyében Talán egyszer majd az unoka folytatja a nagypapa különleges mesterségét KELET
