Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-04 / 3. szám

KELET 2014. JANUÁR 4.. SZOMBAT Balázs Péter nem pályázik a Vígszínházra BUDAPEST. Balázs Péter nem indul a Vígszínház vezetésére kiírt új pályázaton, ezt a szol­noki Szigligeti Színház igaz­gatója közleményben tudatta pénteken. A főváros decem­ber 3-án írta ki az új, második pályázatot-a Vígszínház ve­zetői posztjára, a megbízatás másfél évre szól. Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazga­tója korábbi nyilatkozatának megfelelően újra beadta igaz- Batázs Péter fotó: internet gatói pályázatát. mti Varga Mihály miniszter: egy-két bank mérlegeli a kivonulást BUDAPEST. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) informá­ciói szerint egy-két banknál reális mérlegelési kategóriában van a Magyarországról való kivonulás - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kérdésre válaszolva pénteki sajtótájékoztatóján. Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyoz­ta, hogy a magyar bankrendszer helyzete stabil, a tárca nem számol azzal, hogy egy ilyen lépésnek jelentős hatása lenne a jövő évi költségvetésre. Egy másik kérdésre elmondta: az egykulcsos, egyszámjegyű személyijövedelemadó-rendszer- ről reálisan először 2015-ben lehet gondolkozni, hiszen 2014- re elfogadott adótörvények vannak. Varga Mihály szerint bár beindult a gazdasági növekedés, egyelőre nem látszik a for­rása annak, hogyan lehet azt a kieső 600 milliárd forintot a költségvetésben pótolni, amit például egy 9 százalékos szja- kulcs okozna. MTI Interjú: Pelczné dr. Gáli Ildikó EP-képvtselövel „Többet kapunk, mint amennyit fizetünk” Továbbra is Unió-pár­tiak vagyunk - mondja az EP-képviselő. Miskolc. Általános trend Eu­rópában, hogy a krízis okozta nehézségek miatt egyre in­kább kiábrándulnak az em­berek az Európai Unióból. Nemrég szerkesztőségünk­ben járt Pelczné dr. Gáli Ildikó európai parlamenti képviselő (Fidesz), az Európai Parla­ment gazdasági és monetáris ügyekkel foglalkozó bizottsá­gának tagja. Vele beszélget­tünk a témáról. Van-e kiút, vagy a mostanában elhangzó nyílt kritikával meg­kérdőjelezzük az unió létjogo­sultságát? PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ: Ez utóbbiról szó sincs. Tovább­ra is unió-pártiak vagyunk, csak idejekorán felismer­tük, hogy nem a termelés visszafogásával, hanem a gazdaság fellendítésével kell kezelni a kialakult hely­zetet. Alapvető probléma, hogy az Európai Unió szinte semmilyen szinten nem volt felkészülve a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, gazdasági és szociális válság kezelésére, amely mulasz­tás csökkentése érdekében azóta már jelentős lépések történtek. Minden olyan kezdeményezés és indítvány jó és támogatandó, amely az Európai Unió gazdaságának és belső piacának megóvá­sára, a szigorúbb költségve­tési fegyelem betartására, a kis- és közepes vállalkozások segítésére, ezekkel együtt tehát a munkahelyteremtésre és a befektetés-ösztönzésre épít. A sokat bírált unortodox módszereink lassan teret nyernek és példánkat mások is követik. Lényege, hogy a más országoktól eltérően nem a polgárokra hárítjuk át a válság terheit, hanem szétte­rítjük azt a bankok és a nagy profittal dolgozó, elsősorban multinacionális vállalkozások között. A tranzakciós adót, a bankok fokozottabb tehervál­lalását már az Európai Tanács is támogatja, azzal a módosí­tással, hogy az ebből szár­mazó bevételre a közösség is igényt tartana. Ezzel persze mi nem értünk egyet. Mennyiben volt sikeres az eu­rokraták meggyőzése rezsicsök­kentés ügyben? ( PELCZNÉ DR. SÁLL ILDIKÓ: Az várható volt, hogy a rezsi­csökkentés érdekében tett intézkedéseink következ­tében a külföldi tulajdonú szolgáltatók nem nyugszanak bele, s folytatják lejárató te­vékenységüket. Nehezen, de megértették, hogy a közszol­gáltatás alatt mi azt értjük, hogy minimális profit mellett kapjuk a gázt, az áramot, a vi­zet, és a szemétszállítás ára se nőhet minden esztendőben. Hogyan alakult a tavalyi mérle­günk az unióval szemben? PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ; Abszo­lút pozitív szaldóval zárunk, lényegesen többet kapunk, mint amennyit be kell fizet­nünk. S ami óriási eredmény, hogy a korábbi ciklushoz képest a lehívható kohéziós keretünket is nyolc százalék­kal sikerült növelni. Tehát a következő költségvetési ciklusban is jelentős összegű uniós támogatást kapunk. Tevékenysége kimagasló az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságában. Mindezeken túl rekordszámú plenáris felszólalást is felmu­tathat. PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ: Megval­lom őszintén, hogy a néppár­ton belül teljes a szolidaritás a magyar ügyekben. A mi szempontunkból kiemelten fontos a tagállamok köte­lezettségeinek és jogainak egyensúlyban tartása, és az olyan garanciák kialakítása, amelyek a versenytorzító ha­tásokat eliminálják. Ezekben a kérdésekben szinte teljes az egyetértés. Közeleg az uniós parlamenti választás. Milyen változások várhatók, és vállalja-e az újabb jelölést? PELCZNÉDR.GÁLLILDIKÓ: A 2014- es évi választások kulcsfon­tosságúak lesznek, hiszen az euroszkepticizmus terjedése pont a szélsőséges eszmék képviselőinek kedveznek. Amennyiben Európa józan gondolkodású polgárai távol maradnak az urnáktól, könnyen vehet az európai po­litika egy ellenségeskedésen, önzésen, az alapvető erkölcsi normák megkérdőjelezésén alapuló veszélyes irányt. 2014. május 25-én tartják az európai parlamenti választást Magyarországon. Amennyi­ben a pártom jelöl és bizalmat szavaz nekem, úgy örömmel vállalom az újabb kihívást. Az biztos, hogy a magyar kép­viselői helyek száma eggyel csökken az újonnan csatla­kozott Horvátország miatt. Biztatom polgárainkat, hogy vegyenek aktívan részt az európai kampányban, illetve a választáson. Csak így érhet­jük el, hogy európaiságunk alappillérei visszatükröződ­jenek a mindennapi politikai döntésekben. SZÁNTÓ ISTVÁN istvan.szanto@inform.hu Vendégjegyzet Fazekas Csaba ‘ Választások választása Sok mindennek lesz éve a 2014. esztendő, ezek közül politi­kai szempontból a legfontosabb, hogy a választások éve lesz. Mindjárt több választásé is: 2014 tavaszán parlamenti, ősszel önkormányzati, a kettő között valamikor Európa-parlamenti voksoláshoz szólítanak minket az urnákhoz. (Utóbbit talán együtt bonyolítják az országgyűlési képviselő-választás­sal.) Kétségtelen, hogy a három közül a legnagyobb tétje az országgyűlési képviselők megválasztásának lesz, hiszen ennek nyomán jön létre az a parlamenti többség, illetve az a kormány, amely a következő négy évben vezeti és meghatá­rozza azt az országot, amelyben élünk. Ráadásul - tekintve a pártok iránti szimpátia erősségét - megjósolható, hogy az országgyűlési választások eredménye hatással lesz arra is, hogy kiket küldünk az Európa Parlamentbe illetve a helyi önkormányzatokba. A politikai pártok gyakran hajlamosak a nemzet szempont­jából élethalálharcnak láttatni a képviselőjelöltekre leadott voksokat, ami régóta működő demokratikus rendszerekben nyilván nem igaz. Viszont ha nem a pokol-menny dimen­ziót jelenti is, a 2014. évi magyarországi szavazás mégis különös helyet foglal majd el a honi parlamentarizmus törté­netében. Sokan azt mondják, az 1989-90-es rendszerváltás óta ez lesz a hetedik választás, mások szerint viszont a 2010- 2011-ben létrejött új politikai rendszerben lesz ez az első... Alighanem utóbbiaknak lesz igazuk, hiszen Orbán Viktor és pártja három és fél év alatt alaposan átalakította az orszá­got. Az új alaptörvényben rögzített politikai berendezkedés jelentősen eltér az 1990-2010 közöttitől, s az életnek aligha­nem minden területéről ugyanez mondható el a gazdaságtól az oktatás, az adórendszer, a média, a futball, a nyugdíjak stb. viszonyain át a dohányzási Szokásokig bezárólag. Más országban élünk, mint 2010-ben - miért pont a hatalomgya­korlás szempontjából legfontosabb, a választási rendszer maradt volna lényegi átalakulások nélkül? A választások tétje röviden összefoglalható: a polgároknak arról kell véleményt mondani, hogy - akár érdekből, akár kényszerből, akár lelke­sedésből - tudomásul veszik-e a lezajlott változásokat, és a Fideszt továbbiakra, rendszerük minél teljesebb kiépítésére biztatják-e vagy nem? Új rendszerben új választásokra készül az ország, akkor is, ha ennek tétjét most még kevéssé érzékeljük. A vá­lasztásoknak nemcsak a tartalmára, hanem a várható eredményére is hatással bíró újdonságokat felsorolni sem könnyű: drasztikusan csökken a parlament létszáma; nem két- hanem egyfordulós lesz a voksolás (lehetetlenné téve a pártok közötti alkudozást); a pártlisták rovására megnő az egyéni kerületben megválasztott képviselők száma (elég egyszerű többséget szerezni, a honatyák több mint fele kerül be ily módon); alaposan átrajzolták a kerületek határait is; szavazhatnak az új, határon túli kettős állam­polgárok stb., stb. Az új választási rendszert a jelenlegi fő kormánypárt egyedül, átfogó konszenzus kísérlete nélkül alkotta meg. E tény nemcsak önmagában növeli esélyeit, hanem jelenlegi baloldali ellenzékét is arra kényszeríti, hogy fideszes „pályán” próbáljon Fidesz-ellenes célokkal győzelmet aratni. A polgároknak így 2014-ben az is felada­tuk lesz, hogy ne csak pártok között válasszanak, hanem választási (így azzal összefüggésben: politikai) rendszerek között is döntsenek. Egy dolog viszont biztosan nem változik a 2010 előtti szavazásokhoz képest: a részvétel fontossága és felelőssé­ge. Egyáltalán nem mindegy, mekkora számban mondunk leadott szavazatunkkal véleményt a mostani, illetve a leendő kormányról. Űj rendszerben új választásokra készül az ország, akkor is, ha ennek tétjét most még kevéssé érzé­keljük. Devizaárfolyam (2014.01.03.) Pénznem árfolyam változás Euró 298,50 +0,71 USA dollár 218,73 +1,84 Svájci frank 242,84 +0,94 Angol font 359,96 * +1,14 Román lej 66,51 1 O O UJ Ukrán hrivnya 26,54 +0,22 Horvát kuna 39,12 +0,10 Lengyel zloty 71,68 _____+0,16 ® http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Alacsonyabb az infláció is BUDAPEST. A várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a 2013. évi büdzsé hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb a költség- vetési törvényben szereplő deficitnél, így a GDP-arányos hiány legfeljebb 2,7 száza­lék, kedvező esetben akár 2,3 százalék is lehet - jelentette be Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszter pénteki bu­dapesti sajtótájékoztatóján. Elmondta: az inflációt 5,2 szá­zalékra tervezték a 2013-as költségvetési törvényben, de végül jóval alacsonyabb, 1,8 százalék lesz. MTI <§> Kevesebb hiányzik a költségvetésből A várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a 2013. évi költségvetés hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal kevesebb a költségvetési törvényben szereplő deficitnél - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. fotó: mti, beliczay László Szerzőnk a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója Együtt-PM: vannak-e korrupcióra utaló jelek? Budapest. Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) és az Európai Számvevőszék­hez fordul Jávor Benedek, az Együtt-PM szövetség társ­elnöke az M 4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építési költségei miatt. A politikus azért tett be­jelentést, hogy az uniós szer­vezetek tárják fel, miért kerül kilométerenként 3,8 milliárd forintba az autópálya-szakasz építése, vannak-e korrupció­ra, illegális pártfinanszírozásra utaló bizonyítékok. Korábban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál és a Nemzeti Infra­struktúra-fejlesztő Zrt.-nél is vizsgálatot kezdeményezett - mivel a szakasz építése a leg­drágább a magyarországi autó­pálya-építések között -, ám ér­demi választ nem kapott, mti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom