Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-14 / 11. szám

2014. JANUÁR 14., KEDD üzenet Győri Imréné hűséges olvasónktól: Hasznosabb néhány bölcs. > tanítást ismerni, amely mindig javadra válhatik, mint sok dolgot tanulni, amely mit sem használ. LUCIUS ANNAEUS SENECA y A nap előfizetője Németh Miklósné nyíregyháza. A megyével és a várossal kapcsolatos infor­mációkról 50 éve a Kelet-Ma- gyarországból értesül Né­meth Miklósné. Erzsiké néni hűségét ajándékcsomaggal jutalmazta a szerkesztősé­günk.- A napilapot már korán reggel elolvasom. Napon­ta legalább 2-3 órát töltök a Kelet-Magyarország üdítő „társaságában”. Többnyire a gyászhirdetésekkel kezdem az olvasást, de érdekel a poli­tika is, a sport viszont egyál­talán nem köt le. Kedvenceim a régi fotók, a Fórum oldalak, különösen Angyal Sándor írá­sai. 40 évnyi szolgálat után mentem nyugdíjba a tűzol­tóságtól, titkárnőként és tör­zsőrmesterként dolgoztam Németh Miklósné az ajándékcso­maggal FOTÓ: SIPEKl PÉTER ott. A férjem 21 éve meghalt, egyedül élek, gyermekeim nincsenek sajnos. Két testvé­rem van, velük és családjuk­kal tartom a kapcsolatot. Kö­szönöm az ajándékcsomagot! - búcsúzott Erzsiké néni. km Olvasónk írja Rendhagyó születésnap: 65 kép - 65 esztendő fehérgyarmat. Hatvanötödik születésnapját ünnepelte a közelmúltben Farkas Lajos nyugalmazott rajztanár, a fe­hérgyarmati Szatmári Alko­tóközösség tagja, akit egykori tanártársa, igazgatója és jó barátja, a szintén nyugdíjas Udud Nándor így mutatott be a 65 év - 65 kép mottójú kiál­lításon. Farkas Lajos 1948-ban szü­letett Fülesden. A rajzolás és a Farkas Lajos (balra) Udud Nándor igazgatóval a fehérgyarmati Városi Galériában fotó: a szerző festészet iránti vonzódása már korán megmutatkozott. A deb­receni Tpth Árpád Gimnázi­umban tanult, ahol Debrecen akkor legismertebb, legneve­sebb festője, Bíró Lajos irányí­totta első szakmai lépéseit. A rajzot, festészetet Farkas Lajos élethivatásul választotta, ezért tanulmányait a nyíregyházi Besenyei György Tanárképző Főiskola rajz szakán folytatta, ahol oklevelet szerzett. Nyír­egyházi mestere az ismert festőművész, Berecz András volt. Később a képzőművé­szeti Főiskolán 2 éves felsőfo­kú rajztanári továbbképzésen vett részt Balogh Jenő fes­tőművész irányításával. Tagja az országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak, és az Országos Rajztanár Szövet­ségnek, országos kiállításokon is részt vesz. Ars poétikája: „... alkotni csak alázatos szívvel lehet, különben a mű hami­sítás”. Képei között találunk olajfestményeket, akvarelle- ket, tusrajzot, linóleummet­szetet és porpasztellt is. E. NAGY ISTVÁN Sok jó ember kis helyen is elfér, íme, a bizonyíték! FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Telt házas pótszilveszter Nagy látogatottságnak ör­vendett a Butykatelepi Kul­turális és Szociális Egyesület pótszilveszetri mulatsága szombaton. A helyi műve­lődési ház ajtajára már a délutáni órákban ki lehetett volna tenni a telt ház táblát, a butykai lakosokon kívül ugyanis több nyíregyházi nyugdíjas klub és civil szer­vezet is képviseltette magát. A finom falatok és a kel­lemes beszélgetés mellett Hollik István élőzenész mu­zsikája volt a garancia a jó hangulatra. A visszajelzések alapján kijelenthető, hogy az idén is íesz igény a szín­vonalas, kulturált és kultu­rális kikapcsolódásra, mivel vendégeink többségének (nyugdíjasoknak, dolgozók­nak és fiataloknak egyaránt) sokat jelent, hogy ápolhassa a kapcsolatot ismerőseivel, barátaival, és persze egy jót szórakozzanak együtt. HOLLIK JÁNOS EGYESÜLETI ELNÖK, SZERVEZŐ Olvasóink írják Világhódító útra indult a Csendes éj Karácsony táján szinte min­den nyelven felhangzott a Csendes éj. Vallásfelekezettől függetlenül zengett a szép dal, amit kicsik és nagyok egyaránt dúdoltak. Feímerült bennem a kérdés, vajon meny­nyien ismerik a szöveg és a dallam szerzőit, a világsikeres ének születését? 1818 decem­berében egy Salzburg melletti kis községben, Oberndorfban meghibásodott a templom or­gonája. A fiatal lelkész, Joseph Mohr a közeli község kántorá­hoz fordult segítségért. A pap megírta a szöveget, a kántor dallamot komponált, majd ka­rácsony éjjel, gitár kísérettel, a Szent Nicola templomban fel­hangzott a Stile Nacht... Tehát a véletlen, a szükségszerűség hozta felszínre a tehetsége­ket, mondhatni, megtörtént a karácsonyi csoda. Amíg ezen gondolkodtam, felvillant ben­nem egy feledhetetlenül szép nyíregyházi zenei élmény: 65 évvel ezelőtt a Nyíregyházi Zeneiskola, Vikár Sándor úr irányításával, a református gyülekezeti házban a tanárok­kal koncertezett. Ének- és ze­neszámok váltották egymást, volt zongora- és hegedűszóló. Számomra Megyer Lajosné énektanárnő előadása volt a legemlékezetesebb, aki F. Löwe Felismerés című dalát énekelte el tisztán, érthető­en, nagy átéléssel. Megyer Lajosné hangja zengett a magasban, máig feledhetetlen ez a pillanat! A meghatódott közönség soraiból halk sóha­jok hallatszottak, a szemek­ben meg-megcsillant néhány könnycsepp. A befejező hangok vidámabb trillázása reménysugarakat szórt szét azok felé is, akik hazavárták a háborúban eltűnt szeretteiket. FÖLDVÁRY JÓZSEF NY. TANÁR, SZÉKESFEHÉRVÁR Felmondtak neki, mert beteg lett, és táppénzre ment A gyesen lévő lányomnak sikerült elhelyezkednie, egy konyhán dolgozott. Pár héttel később sajnos megbetegedett, kiderült, hogy epeköve van. A műtétig és a felépüléséig nem engedte tovább dolgozni a háziorvos. A lábadozása alatt felhívták a munkahelyéről, és közölték: felmondanak neki, menjen be a központ­ba elintézni a papírmunkát. Frissen műtötten, varrattal a hasában buszra ült, és bement a céghez, ahol kérdésére, hogy miért mondtak fel neki, azt a választ kapta: mert elment táppénzre. A Napnál világo­sabb, hogy nem azért tette, mert nem akart dolgozni, hanem, mert nem tudott! Akik átestek már ilyen betegségen, tudják, mivel és mekkora fáj­dalmakkal jár. Kiderült, hogy azóta már vettek fel embert helyette, aki nem fiatal, jóval idősebb. Ő soha sem fog táp­pénzre menni? Ha igen, neki is ajtót mutatnak? Jobban fogja bírni emelgetni a hatalmas lábasokat, mint az én 27 éves lányom, akinek nagy szüksége lett volna erre a munkára? Most se gyes, se fizetés, se táppénz, ráadásul munkanél­küli ellátásra sem jogosult. Marad a 12 ezer forint családi pótlék. Nagyon felháborod­tam ezen az eljáráson, mert ez a fiatal anya nem kerülte a munkát, és nem tehetett arról, hogy meg kellett műteni. EGY FELHÁBORODOTT ÉDESANYA KM portré Gerliczki András irodalomtörténész Hasas Pasas álnéven kritizált A fáradhatatlan és sokoldalú tanár és iro­dalomtörténész nagyon büszke a tanítványaira. nyíregyháza. Gerliczki András irodalomtörténészt, főiskolai oktatót mutatta be nemrégi­ben az Alkotó tagtársak port­résorozat keretében a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesü­let, aki a civil szervezet oszlo­pos tagja, irodalomtörténeti konferenciák, emlékülések állandó előadója, aki az ifjú tehetségek felkarolásában is fáradhatatlan. Gerliczki András 1963-ban született Nyíregyházán, a benkőbokori tanyasi általá­nos iskolában tanult meg írni, olvasni. - Máig a legjobb isko­lámnak tartom! A 2-es Gyakor­ló Általános Iskolába jártam és a Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskolában érett­ségiztem, ahol később két évig magyar tanítottam.- A Debreceni Egyetemen magyar-történelem szakon vé­geztem, 17 évig a Nyíregyházi Főiskola Irodalom Tanszékén tanítottam, Tudományos Di­ákkört vezettem, segítettem a hallgatók szépirodalmi, kriti­kai, tudományos próbálkozá­sait - mesélte András, aki je­lenleg a Nyíregyházi Főiskola Képzési Intézetében tanít, és nagyon büszke az írással, mű­vészettel ismerkedő tizenéves tanítványaira, akikkel íróisko­lát, színjátszókört, újságíróis­kolát csinál. 2008-ig csak kritikákat, iro­dalomtudományi tanulmá­nyokat publikált, az utóbbi években szépirodalmat (verse­ket, novellákat, esszéket) is ír. Élete fontos korszaka a Vörös Postakocsi folyóirat, amely­nek négy éven át munkatársa, tipográfusa, és Hasas Pasas ál­néven étteremkritikusa volt.- Tanulmányaim elsősorban a költészettel foglalkoznak. 2013-ban a könyvhéten jelent meg Kurucz Gyula írói világa című monográfiám a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesü­Gerliczki András és Bihari Albertné a Kurucz Gyula-monográfia bemu­tatóján FOTÓ:OLVASÓNKTÓL let kiadásában. Szabadidőmet az olvasás, a gasztronómia, a gombászás-természetjárás és a kutyámmal való foglalkozás tölti ki - mondta km-pi Jó stratégia a boldogtalanság ellen Kevés ember mondja azt, hogy ha újrakezd­hetné az életét, min­dent ugyanúgy csinálna. NYÍREGYHÁZA. Sok, hazánkba érkező külföldinek feltűnik a magyar emberek arcára kiülő kedvetlenség, boldogtalan­ság. Komorságunk oka össze­tett és bonyolult, lehet, van, aki rossz anyagi helyzete, van, aki családi körülményei, zátonyra futott magánélete miatt lógatja az orrát. Sajnos rengetegen esnek az alkohol, a gyógyszerek, a kábítószerek fogságába, jócskán tetézve, fokozva a problémákat. Szerintem az emberek boldogtalanságának legfőbb oka a sikerélmény hiánya. Nem találunk elég örömöt sem a munkánkban, sem a magánéletükben, ezért besavanyodunk, életuntak leszünk, és végül tönkreme­gyünk testileg, lelkileg. Menekülj a boldogságba! A magas és/vagy piacképes iskolai végzettség sajnos nem garancia arra, hogy olyan munkát végezhet az ember, amit igazán szeret, de amely­ben kiteljesedik, örömét, bol­dogságát leli, sikerélmény­hez jut általa! Nagyon kevés ember mondja azt, hogy ha még egyszer kezdhetné az életét, mindent ugyanúgy csinálna, vagyis számára minden nagyon szép, minden nagyon jó, s mindennel meg van elégedve. Fontos, hogy mindenki keressen és találjon magának egyfajta menekülési útvonalat, amelyben nemcsak kikapcsolódik, regenerálódik, hanem sikerélményhez, bol­dogsághoz jut. Ez lehet ker­tészkedés, túrázás, versírás, nyelvtanulás, fotózás, festés, sportolás, vagy bármi, ami hasznos. Próbáljunk kapcsola­tot teremteni azokkal, akik ha­sonló dolgokkal foglalkoznak, ehhez nagyszerű segítséget ad az internet. Ismerek olyan embert, aki 50 éves korában kezdett el híjákat termesztem, s mára az ország távoli vidékeiről is Rengetegen esnek az alkohol és a / * gyógyszerek (-* *#) fogságába. CSELÉNYI GYÖRGY. MIS» hozzájárnak az emberek dísz­növényt vásárolni. Kormányzóból kertész Az illető évtizedekig az ország északi részén egy bányaválla­latnál volt autóbusz-vezető, sorsának jobbra fordulását a tujatermesztésnek tulaj­donítja. Miután elkezdett ezzel komolyan foglalkozni, a főállásában elszenvedett bércsökkenés mellékessé vált számára, a kertészkedés hasznot és örömet, sikerél­ményt hozott neki. Ha ezt mi is elérnénk, szerintem a jelen­leginél sokkal kevesebb lenne a megkeseredett ember, ke­vesebb lenne az alkoholista és az életére reggeltől estig tartó szenvedésként tekintő férfi és nő. CSELÉNYI GYÖRGY, NYÍREGYHÁZA <§> Jaj, de jó, jaj, de finom... Igazi falusi disznóölést tartottak Ópályiban. Simon Sándorék portáján két, egyenként 250 kg-os hízó került kés alá. A hen­tes mester Toronyi Béla, segédje Simon Gyula volt. A húsba vágó teendőket jóízű disznótor követte. fotó: erdélyi Miklós Kvízmegfejtés Melyik folyó partján fekszik a Máté és Szalka összevonásával alapított Mátészalka? b) Kraszna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom