Kelet Magyarország, 2013. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2013-12-14 / 292. szám

2013. DECEMBER 14.. SZOMBAT KELET nvizsga-körkép 3 A gazdák gyermekeinek biztosan lesz állása DEBRECEN. Az alapszakmában, agrármérnökként nem egy­szerű elhelyezkedni, de sze­rencsére a Debreceni Egyetem Agrárcentrumában nagyon sok szak közül választhat­nak a hallgatók. A környezet­gazdálkodási agármémökök szerintem könnyen találnak munkát, növénytermesztés­ben is egyre inkább keresik a szakképzett munkaerőt. Saj­nos már elmúlt az az időszak, amikor nagy gazdaságok vol­tak, és gyakorlatilag minden növénynek külön szakirányí­tója volt. A családi gazdasá­gok viszont egyre erősebbek. A gazdálkodók igyekeznek családon belül ellátni minden feladatot, illetve a gyerekeket olyan irányba terelni, hogy a családi gazdaság munkálatait el tudják majd végezni. Az idei államvizsgán is látszott, hogy sok gazda gyermeke vizsgá­zott, ami azt jelenti, hogy ne­kik már megvan az állásuk, mert visszamennek. Érdemes részt venni az államvizsga­bizottság munkájában, mert egyrészt felfrissíthetem a tu­dásomat, másrészt itt közvet­lenül a saját vállalkozásomba is találhatok munkatársat - mondta dr. Sedlák Lajos, a Gran-Export Kft. cégvezető­igazgatója. ÉKN Szükség van a szakképzett munkaerőre fotó: iklódy János A hallgatók pályájára kihat az államvizsga Debrecen. Idén kellemes csa­lódás ért, mert az elmúlt né­hány évben érzékelhető és je­gyekben is mérhető leromlást tapasztaltunk a felkészültség és a tudás területén, viszont idén a növénytermesztő mér­nök szakos hallgatók többsége jól felkészülten, fegyelmezet­ten vizsgázott, és látszik, hogy komoly kihívásnak tartják ezt az egész életükre, pályájuk­ra kiható eseményt - tudtuk meg dr. Kiss Erzsébettől, a Monsanto Kereskedelmi Kft. közép-európai fejlesztési igazgatójától. Tapasztalatai szerint egyre inkább megerő­södik a családi gazdálkodások munkahelyteremtő szerepe és igénye, ezzel együtt a fia­talok is mintegy fölértékelik az ebben rejlő lehetőségeket.- Talán mi magyarok is elérjük egyszer, hogy ugyanúgy, mint nyugaton - Hollandiában, Angliában, Franciaországban vagy éppen az Egyesült Álla­mokban - a családi vállalko­zásokat is szinte kivétel nél­kül szakképzett és diplomás emberek, farmerek vezetik, és mindenki egy nagyon jó mun­kahelynek tartja majd a saját vállalkozását. De a multinaci­onális cégek is mindig keres­nek szakképzett munkaerőt, úgyhogy nem olyan elkeserítő ma már a helyzet az elhelyez­kedés szempontjából. Volt egy időszak, főleg közvetlenül a rendszerváltás után, de még a közelmúltban is, amikor na­gyon kilátástalannak tűnt a frissen végzett agrárdiplomá­sok sorsa - fűzte hozzá. ékn Megkérdeztük Hogyan képzeli el a jövőjét? JAKAB GÁBOR: Rémé- SZIGETI ERIKA: Dokto- GELESEI DÓRA: Külföld­iem, találok állást. rálni szeretnék. re utazom dolgozni. FÜSTI-MOLNÁR BENCE: TÓTH PÉTER PÁL: MSc- HANKOVSZKY GERDA: Továbbtanulok. re jelentkezem. Szüleimmel dolgozok. A diploma kézhezvételét kö­vetően vadásztársaságnál sze­retnék elhelyezkedni - fogal­mazott Jakab Gábor, vadgazda mérnök. Szigeti Erika, élelmi­szerbiztonsági mérnök az Ál­lattenyésztési Tudományok Doktori Iskolában szeretné folytatni tanulmányait. - Rö­vid távú célom, hogy a nyelv­tudásom segítségével kül­földön dolgozzak. Főként a német nyelvterületek ér­deklődnek a frissen végzett magyar agrárosok iránt. Én Ausztriába készülök - jegyez­te meg Gelesei Dóra, mezőgaz­dasági mérnök. - Szeretnék mesterképzésre jelentkezni már most februártól, növény­orvos szakra. Édesapám szin­tén ezen a területen dolgozik, valószínűleg náluk vállalok majd munkát - közölte Füsti- Molnár Bence, mezőgazdasági mérnök. Tóth Péter Pál, me­zőgazdasági mérnök szintén MSc-n szeretne maradni, majd külföldön egy kicsit ta­pasztalatot szerezni, nyelvet tanulni. Viszont mindenkép­pen Magyarországon képzeli el a jövőjét. - Köztársasági ösztöndíjas vagyok két éve, és TDK-áztam is, így nem volt nehéz az államvizsga. Most jelentkeztem mesterképzésre, majd otthon, a saját családi vállalkozásunkban fogok dol­gozni. Azért jöttem ide tanul­ni, hogy otthon tudjak majd dolgozni - mondta Hankovszky Gerda, környezetgazdálkodási agrármérnök. Szabadalmak, hatékony technológiák és nemesítések Fontosnak tartják, hogy kutatási eredmé­nyeik értékesíthető „termék” formájában jelenjenek meg. Debrecen. A debreceni gaz­dasági és agrár-felsőoktatás 145 éves hagyományokkal büszkélkedhet. 1868-ban nyitotta meg kapuit jogelőd intézményünk, a debreceni Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet. A felsőfokú ag­rároktatás történetében je­lentős mérföldkő volt 1970, akkor alakult meg a Debrece­ni Agrártudományi Egyetem, amely Európa-szerte elis­mert szakembereket adott az agráriumnak. A nemzetközi versenyképesség igényével született meg 2000. január 1-jén az integrált Debreceni Egyetem. Egyedülálló lehetőségek A Debreceni Egyetem AGTC K+F+I tevékenysége az eu­rópai uniós kutatásokkal is szinkronban lévő integrált tudományos ernyőprogra­mokban folyik. A kutatások legfontosabb területei töb­bek között a biológiai alapok kutatása, fejlesztése, vala­mint a klímaváltozással, a biomassza-hasznosítással, a zöldgazdasággal, a vízgaz­dálkodással, a környezetgaz­dálkodással, az élelmiszer- és táplálkozástudománnyal ösz- szefüggő K+F+I feladatok. Egyedülálló kutatást és fej­lesztést tesz lehetővé a Ter­mészettudományi és Techno­lógiai, valamint az Általános Orvostudományi Karral való együttműködés. A magas színvonalú, interdiszcipliná­ris kutatások felölelik az alap-, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket. Elért kutatási eredményeink az oktatásban, az innovációban és a szakta­nácsadás területén haszno­sulnak. Fontosnak tartjuk, hogy kutatási eredményeink értékesíthető „termék” for­májában jelenjenek meg. A kutatások és fejlesztések, vállalati együttműködések keretében, a gyakorlati hasz­nosíthatóságot szolgálják. Az eredményességet első­sorban szabadalmak, know- how-k, hatékony technoló­giák, államilag elismert nö­vény- és állatfajok nemesíté­se fémjelzik. Uniós nyertes pályázatok A kutatás terén is széles körű nemzetközi kapcsolatok­kal rendelkezünk. Az AGTC korábban is igen sikeresen szerepelt a nemzetközi pá­lyázatokon (TEMPUS, Pha­re, EU-5, EU-6). A centrum oktatói, kutatói jelenleg öt nyertes európai uniós kutatá­si pályázatban vesznek részt az FP7-es keretprogramban földhasználat, növényvéde­lem, élelmiszer-biztonság, precíziós növénytermesztés és élőhely-térképezés témá­ban. Hatékony együttműkö­dést alakítottunk ki neves eu­rópai intézetekkel, a Lengyel Tudományos Akadémiával, a Bécsi Műszaki Egyetemmel, a Lincolni, a Genti és a né­metországi Friedrich-Schiller Egyetemmel, a holland Wageningeni Egyetemmel és a finn Jyváskylai Egyetem­mel. Kiemelt tudományos együttműködésünk van in­tegrált növényvédelmi rend­szer kidolgozása témában a Francia Nemzeti Kutató In­tézettel, az INRA-val - fogal­mazott professzor dr. Nagy János centrumelnök. Külföldi kapcsolatok A kelet-közép-európai régió egyetemeivel nagy múltra visszatekintő kapcsolataink vannak. Az elmúlt évtized­ben ugrásszerűen megnőtt kutatási és oktatási együtt­működéseink száma az eu­rópai intézmények mellett Brazília, Kína, Mongólia és Japán egyetemeivel is. Ezek a szerződések nagyban se­gítik az oktatási és kutatási programok eredményességét és az oktatói-hallgatói mo­bilitás megvalósítását - je­gyezte meg a centrumelnök. Hozzátette: a legjelentősebb mobilitási programok az Erasmus és a Ceepus prog­ramok. Jelenleg 19 ország 64 intézményével van Erasmus bilaterális szerződésünk, többek között a Wageningeni Egyetemmel, a berlini Hum­boldt Egyetemmel, a skót Ag­rártudományi Egyetemmel, a Reimsi Egyetemmel, továbbá 18 egyetemmel van általános kétoldalú együttműködési szerződésünk. Ezek közül a legjelentősebbek a japán Chiba Egyetemmel, az orosz- országi Volgogradi Állami Ag­rártudományi Egyetemmel, az egyiptomi Kafr El-Sheik Egyetemmel, valamint a kí­nai Belső Mongóliái Egyetem­mel kötött megállapodások. Nemzetközi kapcsolataink lehetővé teszik, hogy hall­gatóink a tanulmányi éveik alatt külföldi oktatási intéz­ményekben vegyenek részt részképzésen, szakmai gya­korlatokon, és intézményünk is egyre népszerűbb a külföl­di diákok számára. Közös diplomát adunk ki a holland Wageningeni Egye­temmel és a finn Jyváskylai Egyetemmel kötött együtt­működési megállapodás alapjául. Kettős diplomát adunk ki a „Fenntartható ta­karmányozás” mesterképzé­si szakon a Wageningeni, az Aarhus, az El Purpan Egye­temekkel az Európai Bizott­ság által támogatott Erasmus Mundus program keretében. A határon átnyúló, szomszé­dos országokkal folytatott jó kapcsolatok kiváló példája, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen 2005 óta van kihelyezett magyar nyelvű mezőgazdasági mér­nöki képzés. ékn Le kell győzni az izgalmat Dr. Lakatos Zoltán szerint elengedhetetlen a magabiztosság fotó: i. j. Az utóbbi években egy­re nagyobb igény van az élelmiszermérnökökre. Debrecen. Az élelmiszer-ipa­ri vállalatok száma az utóbbi időben visszaesett megyénk­ben. A mezőgazdaság terü­letén azonban egyre erősebb az agráriumban dolgozó ter­melőréteg, illetve a terület is koncentráltabb. Tehát Hajdú- Biharban egyre nagyobb terü­leten gazdálkodnak az agrár- gazdálkodók, ami azt jelenti, hogy ehhez már képzett em­berek szükségesek - válaszolt dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. ügyvezető-igaz­gatója, arra a kérdésünkre, miszerint az élelmiszermér­nök szakos végzős hallgatók­nak milyen esélyeik vannak a munkaerőpiacon. Véleménye szerint Debre­cenben nehéz munkát találni. Ennek okát abban látja, hogy a falusi emberek gyerekeinek, ha már elkerültek Debrecen­be, az a céljuk, hogy a város­ban maradjanak, s találjanak munkát. - Az egyértelmű, hogy Debrecen ezt a tömeget nem képes felszívni, éppen ezért arra kellene ösztökél­ni a fiatalokat, hogy térjenek vissza saját otthonaikba - vé­lekedett a vezérigazgató, aki hangsúlyozta: az élelmiszer­mérnöki tudásra az utóbbi években fokozottan szükség van. A klímaváltozás egyik következménye például a gabonafélék gombafertőzött- sége, aminek élelmiszer-biz­tonsági következménye le­het. Ennek kezelésében nagy szerepe lesz az itt tanult gye- rekeloiek. - A BSc-s szakosok, korukból adódóan érződik, hogy még tapasztalatlanok. Nekem is 4 gyermekem van, s tudom, hogy mit jelent vizs­gázni. Nagyon izgulnak, s a stresszhelyzetben még nem tudnak megfelelőképpen koncentrálni. Nyilván, az élet meghozza majd nekik, de muszáj őket ebben is megmérettetni, hi­szen ha egy vállalatvezetőhöz elmennek állásinterjúra, nem tördelhetik az ujjúkat, hanem magabiztosan kell kiállniuk, s bebizonyítaniuk, hogy ők a legalkalmasabbak a feladatra - fűzte hozzá. ékn Hasznosítható eredmények Debrecen. Nagyon színes, változatos a Környezetgaz­dálkodási agrármérnök (MSc) szakon a diplomadolgozatok témája. Azt kell mondanom, hogy gondosan kimunkáltan, módszertanilag körültekintő­en dolgozták fel a témákat a hallgatók, ami egyben a kon­zulens tanárok munkáját is dicséri - vélekedett prof. dr. Lehoczky Éva, az MTA Agrár- tudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Inté­zet igazgatója. Mint mondta, nagyon érdekes eredmények­ről lehetett hallani: a talajtani vizsgálatoktól, a Velencei-tó vízminőség-vizsgálatán át, gyümölcsösökben a tájfajták felméréséig, értékes informá­ciókat kaptunk. A diploma- munkák egy-egy gyakorlati probléma kérdésköre kapcsán készültek: nagyszámú vizs­gálatot, felmérést végeztek, hogy adatokat nyújtsanak a megoldáshoz. Van, amit tel­jes egészében sikerült megol­daniuk, és akár közvetlenül hasznosítható eredmények is születtek. Akik ezt elérték, könnyebben boldogulnak a munkaerőpiacon is. ékn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom