Kelet-Magyarország, 2013. augusztus (73. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-19 / 193. szám
2013. AUGUSZTUS 19.. HÉTFŐ Mezítláb a tarlón Gyerekkoromban sokszor lábatlankodtam a búzamezőkön. A legélénkebben az éjszakai aratások képe maradt meg bennem, és a mezei virágok színes csokrai, amit addig szedtem, amíg a felnőttek dolgoztak. Ma is látom magam előtt a falu utcáin lassan végighajtó, hatalmas búzakoszorúkkal díszített kombájnokat, amint az aratás végét jelzik: azt, hogy magtárban a búza, lesz tehát kenyér. Idilli képek, egy eltűnt korszak filmkockái. Mint ahogy a nagymamám ízes történetei is a régmúltat idézik arról, hogy készítették egykor az egy hétig is friss, nem penészedő kenyeret: mesék a malomról, az óriási dagasztóteknőről, a kovászról, kemencéről, a vakar óról. Arról, mekkora becsben tartották azt, ami nem a boltok polcain termett, hanem amiért vérrel-veríték- kel kellett megdolgozni és ami, ha nem volt, semmi sem volt. A szalonna és a hagyma mellé ez kellett a tarisznyába, ezt tették a lekvár alá, ezt törték a krumplileves mellé. Talán emiatt nem dob ki soha egyetlen szeletet sem - számára ez nemcsak érték, az egész élete krónikája is benne van. Amikor augusztus 20-án az új kenyeret is ünnepeljük, a hagyományaink előtt emelünk kalapot - azzal együtt is, hogy kevesen sírják vissza j azt az időt, amikor mezítláb kellett a tarlón járni, és kévét kötni. Azt az időt viszont sokan visszahoznák, amikor minden héten legalább egyszer friss kenyér került az asztalra - ma ez nem mindenkinek adatik meg. szancsa (ainform.hu Kelet kvíz A megyénkben település fénykorát a Liptay család „uralkodása” idején élte, különös tekintettel Llptay Bélára, akinek az élete és tevékenysége napjainkig ható nyomot hagyott nem csak a faluban, hanem Szabolcs vármegyében is. a) Nyírkárász b) Tornyospálca c) Búj d) Jéke A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. KELET A hazai szentek lettek példaképek László király felismerte: nem kellenek nyugati példaképek, hiszen vannak saját szentjeink is. nyíregyháza. - A magyar államalapítás ünnepének szülőhelye Szabolcs község, hiszen Szent László király 1092-ben a szabolcsi zsinaton rendelte el Szent István napjának országos megünneplését. Az idei augusztus 20-ai ünnepségekre készülődve sok olvasóban felvetődhet, hogy vajon László király miért tekintette any- nyira fontosnak István király munkásságát, s vajon miért éppen Szabolcs községben tartotta a ma már történelmi jelentőségű zsinatot. A kérdések megválaszolásához dr. Németh Péter régész, nyugalmazott múzeumigazgató segítségét kértük. Keleti vagy nyugati út?- I. István az Árpád-házi uralkodók közül a leghosszabb ideig volt hatalmon, de később is kevesen uralkodtak tőle hosszabb ideig. Négy évig fejedelemként, utána harminc- nyolc évig királyként vezette az országot - kezdte a történeti áttekintést a szakember. Megkezdte a feudalizmus megalapozását. DR. NÉMETH PÉTER- Ha pedig azt is megnézzük, hogy abban az időben a közemberek átlag életkora 29-30 év volt, akkor István királyról elmondhatjuk, hogy két emberöltőt megélt. Ennyi idő alatt megtudta az általa kialakított rendszert erősíteni. Neve nem a kereszténység felvételéhez fűződik, hiszen ő maga keresztény családba született, neki arról kellett döntenie, hogy a kereszténység keleti vagy nyugati útját választjuk-e. Ha a keleti, a bizánci utat választjuk, akkor most kupolás templomaink lennének, mint a szerbeknek, a románoknak, a bolgároknak, az ukránoknak, s a most meglévő szláv szavak helyett még több szláv szavunk lenne. Kettős magyarázat- Azt nem tudjuk, miért Szabolcs községben tartotta éppen az 1092-es zsinatot László király. A történelmi eseményeket ismerve én ezt két dologgal magyarázom - folytatta dr. Németh Péter. - Egyrészt 1091- ben kun-besenyő csapatok pusztítottak a Felső-Tisza vidékén, s az ellenség elpusztíthatta a templomot is. A király az újjáépítés, az újjászentelés alkalmából jöhetett el a főpapokkal és az előkelőségekkel a településre. A másik lehetséges ok, hogy László király lengyelországi hadjáratra készült, s ki kellett jelölni a hadak gyülekezőhelyét. Szabolcstól nincs messze Tokaj, onnan pedig északi irányban könnyen elérhető volt Lengyelország.- István király azért nagy ember, mert megkezdte a feudalizmus megalapozását a reá épülő ideológiai rendszerrel együtt. A feudalizmus alapjának lerakását jelentik a törvénykönyvei. Hadd utaljak az egyházi tized bevezetésére, amellyel anyagilag megerősítette az egyházat. Már uralkodása idején megszilárdult ez a rendszer, a korabeli lázadások nem is tudták megingatni hatalmát. Ezt látták meg a későbbi uralkodók, köztük Szent László, aki felismerte azt is, hogy nem kellenek nyugati példaképek, hiszen vannak saját szentjeink is. Itt vannak a magyar emberek között, akik itt az országban tudják imádni őket. így aztán 1083. augusztus 20-án az egyház nemcsak István királyt, hanem Imre herceget és Gellért püspököt is szentté avatta. Botra akasztották- Nagyon ősi, népi gyökere nincs annak, hogy augusztus 20-a az új kenyér ünnepe is - mondta el lapunknak Nagyné Bősze Katalin népművelő, a Sóstói Múzeumfalu művelődésmenedzsere. - Míg korábban a kenyér ünnepe és annak megszentelése július 15-éhez, az Apostolok oszlásának napjára esett, addig az 1900-es évektől a paraszti-népi kultúrában ismét az aratóünnepek Augusztus 20-án az államalapítás mellett az új kenyeret is ünnepeljük ILLUSZTRÁCIÓ: KM-ARCHÍV váltak szokássá. Az arató részesek a végzés napján lábon hagytak egy kis gabonát, amit másnap reggel egy suhintással levágtak. A lányok aratókoszorút készítettek belőle és botra akasztva vitték hangos nótaszóval a gazda udvarába. Koszorú alatt ebédeltek- A gazdasszony néhány csepp vizet hintett rá, hogy jövő évben a termés ne legyen üszkös. A koszorút a mestergerendára, az asztal fölé akasztották, és alatta megkezdődött az ebéd vagy vacsora, ezután pedig az aratóbál - elevenítette fel a tradíciókat Bősze Katalin. - Az 1900-as évek második felében a népi és a vallási hagyományt, július 15- ét és az aratóbálokat vonták össze egy ünnepi eseménnyé. Miután augusztusra már túl voltak a cséplésen is, meg lehetett áldani az új gabonából készült új kenyeret, így lett augusztus 20-a Szent István királyunk, az államalapítás és az új kenyér ünnepévé is Magyarországon. KM Nagyon ősi gyökere nincs annak, hogy ez a nap a kenyér ünnepe. NAGYNÉBŐSZE KATALIN Az ünnephez méltó megemlékezés A Szent Korona másolata is Szabolcsba érkezett fotó: racskó tibor Szent István Emlékpontot avattak nemzeti ünnepünk szülőhelyén. Szabolcs. Nemzeti ünnepünkhöz méltó programokkal várták az érdeklődőket vasárnap Szabolcson. Tömegek kísérték figyelemmel az ejtőernyős ugrást és az új kenyér megérkezését, amit a református templomban szenteltek meg. A katonaviselt férfiak István napi lövészversenyen mutatA magyar nemzetet érintő nagy kérdésekben nincs helye pártos- f „ 1 kodásnak. DR. VINNAI GYŐZŐ á' ”ÍÉtk hatták meg, mire képesek, a kézműves játszóházban ez alatt Szent Koronát építettek. A szabadtéri színpadon a Szabolcsi Szivárványok Asszonykórus, a Szívtiproll zenekar és az Y2K Tánccsoport adott műsort. A Látogatóközpontban a Szent Korona történetét elevenítette fel előadásában a Koronaőrök Egyesülete. Az Árpád-kori templomban Csegei László polgármester köszöntötte az ünneplőket, majd dr. Vinnai Győző kormánymegbízott mondott beszédet.- Több mint ezer éve István belátására és bölcsességére volt bízva a nemzet sorsa. Az államférfi felismerte az idők szavát, a változás, az Európához tartozás fontosságát, majd nem félt elindulni a helyes úton. Nem csak felvette, gyakorolta is a kereszténységet, jó célok mentén, kompromisz- szumot nem ismerve, bátran cselekedett a keresztény erkölcs és a törvényes rend szellemében. A jó és igazságos hatalomgyakorlásban hitt, nagy dolgokat vitt véghez. Fontos felismernünk: a magyar nemzetet érintő nagy kérdésekben nincs helye a pártoskodásnak, egyéni érdekeknek, hanem egyetértésre és összefogásra van szükség - fogalmazott a kormánymegbízott. Az ünnepség után leleplezték a Szent István Emlékpontot „nemzeti ünnepünk szülőhelyén”, Szabolcsban. Az avatóbeszédet közös főhajtás, egyházi áldás, az emlékmű felszentelése és megkoszorúzása követte. km A tékozló fiú Nyírbogáton NYÍRBOGÁT. A Bogáthy család síremlékének megáldásával kezdődik augusztus 23-án 17 órától az idei Bogáti Forgatag Nyírbogáton. Péntek este helyi és környékbeli amatőr zenészek szórakoztatják a közönséget, majd a Talán Teátrum lép színpadra A tékozló fiú című musical előadással. Az est a Signal és a Trauma együttes koncertjével zárul a kétnapos, ingyenes rendezvény első felvonása. KM Fesztivál lesz Kállósemjénben KÁLLŐ6EMJÉN. AugUSZtUS 23- 24-én rendezik meg a II. Kál- lósemjéni Fesztivált, amelyen lesz főzőverseny, labdarúgó torna, táncház, fellépnek helyi csoportok, koncertet ad Korda György és Balázs Klári. km Ön milyen programokon vesz részt augusztus 20-án? KENYERES MIKLÓS: Minden évben megnézzük az ünnepségeket. SZŰCS IMR Sajnos idén nem tudok elmenni sehova. VIZINÉ MARIKA: A debreceni vlrégkameválon leszek a barátaimmal. KULCSÁR NÓF Egy jó sörözést tervezünk Itthon. HUSZTI GYULÁMÉ: A családdal töltöm majd a hétvégét. LEMÁKNÉ BOJTOS BERNADETT: A házassági évfordulónkat ünnepeljük.- Mi minden évben megnézzük Nyíregyházán a központi ünnepségeket, ezután pedig a múzeumfaluba látogatunk ki a feleségemmel - válaszolta Kenyeres Miklós. Szűcs Imre és családja Szombathelyről érkezett, és itt nyaralnak, de ő maga most nem tud részt venni egy rendezvényen sem, mert dolgozik. - Tavaly Budapestre mentünk, ahol egy szép napot töltöttünk el a családdal, de főképp a tűzijáték miatt látogattunk el a fővárosba. - Én baráti társasággal töltöm majd az ünnepet. Debrecenben leszünk, ahol a virágkarnevált szeretnénk megnézni - mondta Viziné Marika. Kulcsár Nóri a barátaival tölti a 20-át. - Itthon maradunk és egy jó sörözést tervezünk, ami valószínűleg átcsap majd egy hajnalig tartó buliba. Huszti Gyuláné Miskolcon, családi körben pihen. - Mi is megnézzük majd a tűzijátékot és kilátogatunk néhány rendezvényre. Ritkán tud ösz- szejönni a család, és ezt szeretnénk kihasználni. Lemákné Bojtos Bernadett is a családdal tölti a hosszú hétvégét, mert a párja most jön haza Németországból. - Már nagyon várjuk haza a férjemet, aki 2l-én jön haza. Nemrég volt a házassági évfordulónk és azt fogjuk bepótolni, valamint a lányunknak is most lesz a születésnapja. Szeretnénk az egész családot meghívni. KM-CSA •> Mikó-est a Sóstói Múzeumfaluban A Mandala Nyár keretében szombaton este Mikó István Svejk vagyok című estjét láthatták az érdeklődők, fotó: tudósítónktól Nézőpont
