Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-28 / 50. szám
2013. FEBRUÁR 28-, CSÜTÖRTÖK Könnyezve búcsúztak a pápától XVI. Benedek meghatottan búcsúzott a hívektől FOTÓ: INTERNET Búcsúszavak A XVI. Benedek pápa búcsúztatására összegyűltek közül mondták:- A Szent Péter téren összegyűlt százötvenezres tömegben volt, aki fájdalmát hangoztatta a pápa távozása miatt, mások szerint XVI. Benedek nem félt megmutatni, hogy az egyházfő is ember. „Szomorúak vagyunk, hogy utoljára látjuk” - ismételték a Szent Péter térre néző üzletek tulajdonosai.________________- „Jó érzés volt látni az emberek arcán a meghatódottságot és a pápához való ragaszkodást. XVI. Benedek távozása szomorú esemény, mégis tömeges ünneppé vált, mivel utolsó szavaival is megerősítette hitükben az embereket!” - mondta Kovács Ferenc Zsolt, a nagyváradi egyházmegye irodaigazgatóia. ______________- A Bölcskei László püspök vezetésével Nagyváradról érkezett 35 fős zarándokcsoport nem tudta, hogy régóta tervezett római útja az egyházfő lemondásával fog egybeesni. A csoport tagjainak többsége első alkalommal járt Rómában, és nem sajnált kora reggeltől a Szent Péter téren várakozni, hogy „jó helyről, közelről lássa a pápát". ___________- Maria és férje Milánóból éjszaka vonattal utazott Rómába, hogy elköszönhessen. „Amikor meghallottam, hogy lemond, önmagámban gyengeséggel vádoltam meg. Azóta megértettem, hogy saját korlátáit elismerve, alázatból vonul vissza..."- Az évtizedek óta a Vatikánban dolgozó Cesare Tassi nem titkolta, hogy könnyekig meghatódott XVI. Benedek utolsó nyilvános fellépésén. „Bíboros kora óta ismerem, hiányozni fog" - mondta. Százötvenezres tömeg volt jelen XVI. Benedek pápa utolsó audienciáján. VATIKÁNVÁBOS. Pápaságának örömteli és ragyogó pillanatait, egyúttal pedig a nehéz időszakokat is felidézte tegnap tartott utolsó általános audienciáján a pápai hivatalából ma távozó XVI. Benedek, aki százötvenezer hívő, köztük magyar zarándokok előtt búcsúzott a nyilvánosságtól. A római Szent Péter teret és a környező utcákat teljesen megtöltötte olasz és külföldi zarándokok és turisták tömege az utolsó általános audiencián, amelyen Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek is részt vett. „Viharos tengereken át...” „Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttetek! Érzem az egyház életerejét! Köszönöm az Úrnak azt is, hogy szép időben búcsúzhatom!” - kezdte beszédét XVI. Benedek. A 2005. április 19-i pápává választása pillanatát idézte fel: „akkor és azóta is többször tettem fel a kérdést: mit kérsz tőlem Uram, miért rám bíztad az egyház vezetésének súlyát?” Hozzátette: nyolc évvel ezelőtti megválasztása óta „voltak napsütötte, enyhén szeles napok”, de volt, amikor Szent Péter, vagyis az egyház hajója „ellenszélben, viharos tengeren haladt, ahogyan gyakran megtörtént már az egyház történetében... Úgy tűnt, mintha az Úr elaludt volna, de tudtam, hogy ő a hajón maradt, és ő kormányozza.” Az egyháznak szenteli magát „Az egyházat a pápa nem egyedül vezeti... Az egyház bárkája az Úré és nem az enyém. Az Úr nem engedi, hogy elsüllyedjen ez a bárka” - hangsúlyozta az egyházfő beszédében. Elmondta: lemondása „nehéz, megszenvedett” döntés volt, amelyet az utóbbi hónapokban megfogyatkozott ereje miatt, az egyház javát szem előtt tartva hozott meg. Mint hozzátette, ezentúl sem fog magánéletet élni, utazni, találkozókra járni, konferenciákat tartani, „továbbra is az egyháznak, a keresztnek szentelem magam”. XVI. Benedek köszönetét mondott munkatársainak, a bíborosoknak, a püspököknek és paptestvéreknek, „Isten egész népének” a szolgálata évei alatt tőlük kapott segítségért. Utolsó szavaival a fiatalokat, a „betegség súlyát békében viselő” időseket és az ifjú házasokat üdvözölte, majd megáldotta az audiencián megjelent tömeget. Az audiencia elején XVI. Benedek pápamobillal körbejárta a már az esemény előtt zsúfolásig megtelt Szent Péter teret az őt búcsúztató hatalmas tömeggel való „utolsó ölelésre”. A téren kivetítőket állítottak fel. A hatóságok közel százötvenezresre becsülték a tömeget, mely folyamatos tapssal, éltetéssel alig akarta elereszteni a pápát. Magyar zarándokok A távozó pápa a szokásosnál hosszabban járta be a teret, hogy minél többen láthassák. A hívők véget nem érő tapssal, imával, énekkel és köny- nyekkel köszöntek el tőle. A téren vatikáni, olasz, lengyel, német, brazil zászlókat, a tömegben kínaiakat és arab keresztényeket is látni lehetett. A nemzeti zászlót lobogtató magyar zarándokok nagyobb csoportja a lengyelek mellett foglalt helyet. A nagyváradi zarándokok csoportját Bölcskei László püspök vezette. A téren lobogott a római Pápai Gergely Egyetem zászlaja is, ahol magyar hallgatók is tanulnak. mti XVI. Benedek pápa külföldi útjai Portugália Libanon Spanyolország || Lengyelország Mexikó, Kuba J 2007. máj. 9-TTl.|2011.nov.l8-20. |1 Ausztrália Kamerun, Angolai Németország 2005. aug. 18-21 2006. szept.9-14. 201 l.szept. 22-25 Franciaorszag 2008. szeot. 12-15 Fő kérdés: mikor kezdődik a konklávé? XVI. Benedek a bíborosokra bízta a konklávé kezdésének időpontját. vatikánváros. XVI. Benedek motu proprio apostoli rendelkezést bocsátott ki a konklávé szabályairól, amelyben a bíborosi testületre bízta a pápaválasztás időpontjáról szóló döntést. XVI. Benedek nem módosította a konklávé időpontjára vonatkozó szabályokat, amelyek szerint a pápaválasztás az apostoli szék meg- üresedésétől számított 15. naptól kezdődhet. Ugyanakkor a pápa hangsúlyozta, hogy a bíborosi kollégium előrehozhatja a konklávé kezdetét, ha a pápaválasztó bíborosok már Rómában tartózkodnak. A konklávé kezdetéről tehát XVI. Benedek lemondása után a bíborosok fognak dönteni. „Jelenleg senki sem tudja megmondani, mikor kezdődik a konklávé, de akár már március elején megkezdődhetne” - fogalmazott Federico Lombardi szentszéki szóvivő. Szigorú titoktartás XVI. Benedek „motu proprio” saját kezdeményezésre kiadott rendelkezése a konk- lávéra vonatkozó Universi dominici gregis, a II. János Pál által 1996-ban kiadott apostoli konstitúció előírásait módosította. Az egyházfő pontosította az új pápa meg-választásához szükséges kétharmados többségre vo- natkozóelőírásokat.Adokumen- tum hangsúlyozza a titoktartás kötelezettségének sérthetetlenségét a konklávé ösz- szes fázisában a Vatikán egész területén: a pápaválasztó bíborosokat senki sem közelítheti meg, miközben szálláshelyükről, a vatikáni Szent Márta- házból a Sixtus-kápolna felé tartanak. A titoktartási kötelezettség megszegésével járó kiközösítés bekerült a bíborosok által mondott eskü szövegébe is. MTI Erdő Péter nem találgat, ki az esélyes a választáson Erdő Péter szerint az a fontos, hogy „mit képvisel az egyház életében FOTÓ: INTERNET Erdő Péter: „Mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a Szent Péter-i küldetést...” Budapest. Erdő Péter szerint XVI. Benedek pápa sokat tett azért, hogy az egyház világosan foglalja össze és mondja ki tanítását, és sok szempontból utat mutat az egyház számára. A bíboros, prímás interjújában - a sajtóbeli találgatásoktól és esélylatolgatásoktól elzárkózva - azt mondta, a pápaválasztáskor a nemzetiségnél és a földrajzi származásnál sokkal fontosabb a személyiség, az, hogy „mit képvisel az egyház életében valaki”, és mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a közös üzenetet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott. A lényegre kell koncentrálni Az esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: „természetesen egyfajta megrendüléssel és tisztelettel fogadtuk a szentatya döntését. Különösen azon gondolkodtunk el, hogy pont február ll-ét választotta a bejelentésre, ami a Lourdes-i Szűzanya ünnepe és a betegek világnapja. Ez, azt hiszem, mutatja, hogy ő mennyire szolidaritást érez az idős és a beteg emberekkel.” XVI. Benedek pápaságának mintegy nyolcéves időszakát áttekintve Erdő Péter azt mondta, „Benedek pápának a Péter-utódi szolgálata az isteni gondviselés ajándéka volt az egyház számára”. Hozzátette: nagy volt az igény az utóbbi évtizedekben arra, hogy világosan foglalják össze és mondják ki az egyház tanítását. Benedek pápa már bíboros korában is sokat tett ezért, a Hit- tani Kongregáció keretében és tudományos munkásságában is. Pápaként ezt folytatta, nem csupán a szentbeszédeiben, a katekéziseiben, hanem az enciklikáiban és számos más megnyüatkozásában is. Erdő Péter kitért arra, hogy XVI. Benedek tanításában kézzelfogható az a folyamat, „hogy a részletkérdéseken túl leginkább a főigazságok, a főproblémák felé forduljunk”. Hozzátette, ma lényegre koncentráló kereszténységre van szükség, és ebben Benedek pápa utat mutatott, pontosan Jézus személyének a középpontba állításával. Véleménye szerint azonban „ugyanígy dinamikus egyházra is szükségünk van, és Szent Pál évének a meghirdetése emellett tesz hitvallást”. Hangsúlyozta: a nemzetek apostola, aki az egész világ felé fordul, és aki hihetetlen energiával fáradozik azon, hogy továbbadja az örömhírt, ma „aktuális példaképünk”. „Nekünk ugyanezzel a majdnem eksztatikus lelkesedéssel kell az örömhírt továbbadni, mert csak ezt veszi észre a világ, csak ez jut el igazán a másik emberhez. Talán várják is ezt tőlünk” - mondta Erdő Péter. Korfordulót élő emberiség Erdő Péter rámutatott arra: korfordulót él az emberiség. A világhálóval egy új szintje jelenik meg a valóságnak. Mint mondta, a törvényekhez igazított cselekvés eszményéről ma sem mondhatunk le, sem az állami jognak, sem az egyházjognak és főleg nem az erkölcsnek „az eddigi gondolatmenetei, működési módjai nem váltak feleslegessé”. Azonban, „érzünk az emberi tájékozódásban és valóságérzékelésben egyfajta fordulatot”, és „örömmel fedezzük fel”, hogy ennek „Jézus Krisztus teljes mértékben a hordozója, teljes mértékben beszél ezen a nyelven az ő üzenete, és nekünk is dolgunk az üzenetét ezen a nyelven is továbbadni a világ felé”. Mint mondta, szükséges, hogy „lényegre törően, direktben és egyértelműen kimondjuk a hitünk lényegét és adott esetben a vallási életünk lényeges cselekményeit is”. Erdő Péter úgy látja, a pávataki...” paválasztáskor is bizonyára figyelembe veszik a konklávé résztvevői a megváltozott környezetet. Megjegyezte: rengeteg gondja van az emberiségnek, „és nekünk az emberek gondjaival kell foglalkozni”, az egyház feladata pedig, hogy a világ üdvösségéért fáradozzon, tehát „minket közösséggé is a közös küldetés tesz”. „A feladat visszahat...” Erdő Péter hangsúlyozta: a bíborosi testület nem a világegyház parlamentje, a bíborosok ugyanis formailag és történelmileg a római egyház képviselői. Kitért arra: a világ különböző részeiről érkezett bíborosok és püspökök „nagyon fontos és értékes hangokat szólaltatnak meg Rómában”, erre a szinódus mindig jó alkalom. Valóban vannak a helyzetből és a stílusból adódó különbségek a kontinensek vagy a régiók között, néha Európát pedig „az ember túl komplikáltnak érzi kifejezésében, gondolkodásmódjában, talán azokban a problémákban is, amelyekkel idő és energia szempontjából a legtöbbet foglalkozunk”. Ugyanakkor rengeteg értéke van az európai kereszténységnek, amelyeket más világrészék is tisztelettel igényelnek és fogadnak - tette hozzá. Hangsúlyozta: a nemzetiség és a földrajzi származás nem tartozik a legjelentősebb kritériumok csoportjába a pápaválasztáskor, ennél sokkal fontosabb a személyiség és az, hogy „mit képvisel az egyház életében valaki”. A majdani pápa megválasztása után ünnepélyes szentmise következik, ahol először találkozik az újonnan megválasztott katolikus egyházfő Róma városával és a világ népével pápaként, ekkor „mutatkozik be” a szó lelki és szellemi értelmében. Erdő Péter kiemelte: „mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a közös üzenetet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott”. „A pápa egy katolikus püspök. Nem akármilyen, Róma püspöke, az egyetemes egyházra szóló különleges karizmával és küldetéssel. De alapvetően minden püspöknek, minden apostolutódnak közös a feladata. A tanítás, a megszentelés és a pásztori kormányzás küldetését kell betölteniük” - mondta. Kitért ugyanakkor arra: „A feladat maga visszahat a személyre. Vissza kell, hogy hasson. Ha tetszik, kinek-kinek fel kell nőnie egy ilyen feladathoz.” Arra a kérdésre, melyek az újonnan megválasztandó pápa előtt álló legfontosabb feladatok, a bíboros azt mondta: „Jézus Krisztushoz kell elvezetni az embereket. Ez a nagy probléma, ez a nagy kihívás, ez a központi feladat.” mti