Kelet Magyarország, 2013. február (70. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-28 / 50. szám

2013. FEBRUÁR 28-, CSÜTÖRTÖK Könnyezve búcsúztak a pápától XVI. Benedek meghatottan búcsúzott a hívektől FOTÓ: INTERNET Búcsúszavak A XVI. Benedek pápa búcsúztatá­sára összegyűltek közül mondták:- A Szent Péter téren összegyűlt százötvenezres tömegben volt, aki fájdalmát hangoztatta a pápa távozása miatt, mások szerint XVI. Benedek nem félt megmutatni, hogy az egyházfő is ember. „Szomorúak vagyunk, hogy utoljára látjuk” - ismé­telték a Szent Péter térre néző üzletek tulajdonosai.________________- „Jó érzés volt látni az emberek arcán a meghatódottságot és a pápához való ragaszkodást. XVI. Benedek távozása szomorú esemény, mégis tömeges ünneppé vált, mivel utolsó szavaival is megerősítette hitükben az embereket!” - mondta Kovács Ferenc Zsolt, a nagyváradi egyházmegye irodaigazgatóia. ______________- A Bölcskei László püspök vezeté­sével Nagyváradról érkezett 35 fős zarándokcsoport nem tudta, hogy régóta tervezett római útja az egy­házfő lemondásával fog egybeesni. A csoport tagjainak többsége első alkalommal járt Rómában, és nem sajnált kora reggeltől a Szent Péter té­ren várakozni, hogy „jó helyről, közelről lássa a pápát". ___________- Maria és férje Milánóból éjszaka vonattal utazott Rómába, hogy elköszönhessen. „Amikor meghal­lottam, hogy lemond, önmagámban gyengeséggel vádoltam meg. Azóta megértettem, hogy saját korlátáit elismerve, alázatból vonul vissza..."- Az évtizedek óta a Vatikánban dolgozó Cesare Tassi nem titkolta, hogy könnyekig meghatódott XVI. Benedek utolsó nyilvános fellépésén. „Bíboros kora óta ismerem, hiányozni fog" - mondta. Százötvenezres tö­meg volt jelen XVI. Benedek pápa utolsó audienciáján. VATIKÁNVÁBOS. Pápaságának örömteli és ragyogó pillana­tait, egyúttal pedig a nehéz időszakokat is felidézte teg­nap tartott utolsó általános audienciáján a pápai hivatalá­ból ma távozó XVI. Benedek, aki százötvenezer hívő, köz­tük magyar zarándokok előtt búcsúzott a nyilvánosságtól. A római Szent Péter teret és a környező utcákat teljesen megtöltötte olasz és külföldi zarándokok és turisták töme­ge az utolsó általános audien­cián, amelyen Erdő Péter bí­boros, esztergom-budapesti érsek is részt vett. „Viharos tengereken át...” „Köszönöm, hogy ilyen so­kan eljöttetek! Érzem az egy­ház életerejét! Köszönöm az Úrnak azt is, hogy szép idő­ben búcsúzhatom!” - kezd­te beszédét XVI. Benedek. A 2005. április 19-i pápává választása pillanatát idézte fel: „akkor és azóta is több­ször tettem fel a kérdést: mit kérsz tőlem Uram, miért rám bíztad az egyház vezetésének súlyát?” Hozzátette: nyolc évvel ezelőtti megválasztása óta „voltak napsütötte, eny­hén szeles napok”, de volt, amikor Szent Péter, vagyis az egyház hajója „ellenszélben, viharos tengeren haladt, ahogyan gyakran megtör­tént már az egyház történe­tében... Úgy tűnt, mintha az Úr elaludt volna, de tudtam, hogy ő a hajón maradt, és ő kormányozza.” Az egyháznak szenteli magát „Az egyházat a pápa nem egyedül vezeti... Az egy­ház bárkája az Úré és nem az enyém. Az Úr nem en­gedi, hogy elsüllyedjen ez a bárka” - hangsúlyozta az egyházfő beszédében. El­mondta: lemondása „nehéz, megszenvedett” döntés volt, amelyet az utóbbi hónapok­ban megfogyatkozott ereje miatt, az egyház javát szem előtt tartva hozott meg. Mint hozzátette, ezentúl sem fog magánéletet élni, utazni, ta­lálkozókra járni, konferen­ciákat tartani, „továbbra is az egyháznak, a keresztnek szentelem magam”. XVI. Benedek köszönetét mondott munkatársainak, a bíborosoknak, a püspökök­nek és paptestvéreknek, „Is­ten egész népének” a szol­gálata évei alatt tőlük kapott segítségért. Utolsó szavaival a fiatalokat, a „betegség súlyát békében viselő” időseket és az ifjú házasokat üdvözölte, majd megáldotta az audienci­án megjelent tömeget. Az audiencia elején XVI. Benedek pápamobillal körbe­járta a már az esemény előtt zsúfolásig megtelt Szent Pé­ter teret az őt búcsúztató ha­talmas tömeggel való „utolsó ölelésre”. A téren kivetítőket állítottak fel. A hatóságok kö­zel százötvenezresre becsül­ték a tömeget, mely folya­matos tapssal, éltetéssel alig akarta elereszteni a pápát. Magyar zarándokok A távozó pápa a szokásosnál hosszabban járta be a teret, hogy minél többen láthassák. A hívők véget nem érő taps­sal, imával, énekkel és köny- nyekkel köszöntek el tőle. A téren vatikáni, olasz, lengyel, német, brazil zászlókat, a tö­megben kínaiakat és arab ke­resztényeket is látni lehetett. A nemzeti zászlót lobogtató magyar zarándokok nagyobb csoportja a lengyelek mel­lett foglalt helyet. A nagyvá­radi zarándokok csoportját Bölcskei László püspök vezet­te. A téren lobogott a római Pápai Gergely Egyetem zász­laja is, ahol magyar hallgatók is tanulnak. mti XVI. Benedek pápa külföldi útjai Portugália Libanon Spanyolország || Lengyelország Mexikó, Kuba J 2007. máj. 9-TTl.|2011.nov.l8-20. |1 Ausztrália Kamerun, Angolai Németország 2005. aug. 18-21 2006. szept.9-14. 201 l.szept. 22-25 Franciaorszag 2008. szeot. 12-15 Fő kérdés: mikor kezdődik a konklávé? XVI. Benedek a bíbo­rosokra bízta a kon­klávé kezdésének időpontját. vatikánváros. XVI. Bene­dek motu proprio aposto­li rendelkezést bocsátott ki a konklávé szabályairól, amelyben a bíborosi testü­letre bízta a pápaválasztás időpontjáról szóló döntést. XVI. Benedek nem módosí­totta a konklávé időpontjá­ra vonatkozó szabályokat, amelyek szerint a pápavá­lasztás az apostoli szék meg- üresedésétől számított 15. naptól kezdődhet. Ugyan­akkor a pápa hangsúlyozta, hogy a bíborosi kollégium előrehozhatja a konklávé kezdetét, ha a pápaválasztó bíborosok már Rómában tar­tózkodnak. A konklávé kezdetéről te­hát XVI. Benedek lemondá­sa után a bíborosok fognak dönteni. „Jelenleg senki sem tudja megmondani, mikor kezdődik a konklávé, de akár már március elején megkez­dődhetne” - fogalmazott Fe­derico Lombardi szentszéki szóvivő. Szigorú titoktartás XVI. Benedek „motu proprio” saját kezdeményezésre ki­adott rendelkezése a konk- lávéra vonatkozó Universi dominici gregis, a II. János Pál által 1996-ban kiadott apostoli konstitúció előírá­sait módosította. Az egy­házfő pontosította az új pápa meg-választásához szükséges kétharmados többségre vo- natkozóelőírásokat.Adokumen- tum hangsúlyozza a titok­tartás kötelezettségének sért­hetetlenségét a konklávé ösz- szes fázisában a Vatikán egész területén: a pápaválasztó bíbo­rosokat senki sem közelítheti meg, miközben szálláshely­ükről, a vatikáni Szent Márta- házból a Sixtus-kápolna felé tartanak. A titoktartási köte­lezettség megszegésével járó kiközösítés bekerült a bíboro­sok által mondott eskü szöve­gébe is. MTI Erdő Péter nem találgat, ki az esélyes a választáson Erdő Péter szerint az a fontos, hogy „mit képvisel az egyház életében FOTÓ: INTERNET Erdő Péter: „Mindenki­nek a saját egyénisége szerint kell tovább­vinnie a Szent Péter-i küldetést...” Budapest. Erdő Péter szerint XVI. Benedek pápa sokat tett azért, hogy az egyház világosan foglalja össze és mondja ki tanítását, és sok szempontból utat mutat az egyház számára. A bíboros, prímás interjújában - a sajtó­beli találgatásoktól és esélyla­tolgatásoktól elzárkózva - azt mondta, a pápaválasztáskor a nemzetiségnél és a földrajzi származásnál sokkal fonto­sabb a személyiség, az, hogy „mit képvisel az egyház életé­ben valaki”, és mindenkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a közös üze­netet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott. A lényegre kell koncentrálni Az esztergom-budapesti ér­sek úgy fogalmazott: „termé­szetesen egyfajta megrendü­léssel és tisztelettel fogadtuk a szentatya döntését. Külö­nösen azon gondolkodtunk el, hogy pont február ll-ét vá­lasztotta a bejelentésre, ami a Lourdes-i Szűzanya ünnepe és a betegek világnapja. Ez, azt hiszem, mutatja, hogy ő mennyire szolidaritást érez az idős és a beteg emberekkel.” XVI. Benedek pápaságának mintegy nyolcéves idősza­kát áttekintve Erdő Péter azt mondta, „Benedek pápának a Péter-utódi szolgálata az isteni gondviselés ajándéka volt az egyház számára”. Hozzátette: nagy volt az igény az utóbbi évtizedekben arra, hogy vilá­gosan foglalják össze és mond­ják ki az egyház tanítását. Benedek pápa már bíboros ko­rában is sokat tett ezért, a Hit- tani Kongregáció keretében és tudományos munkásságában is. Pápaként ezt folytatta, nem csupán a szentbeszédeiben, a katekéziseiben, hanem az enciklikáiban és számos más megnyüatkozásában is. Erdő Péter kitért arra, hogy XVI. Benedek tanításában kézzelfogható az a folyamat, „hogy a részletkérdéseken túl leginkább a főigazságok, a fő­problémák felé forduljunk”. Hozzátette, ma lényegre kon­centráló kereszténységre van szükség, és ebben Benedek pápa utat mutatott, pontosan Jézus személyének a közép­pontba állításával. Véleménye szerint azonban „ugyanígy dinamikus egy­házra is szükségünk van, és Szent Pál évének a meghirde­tése emellett tesz hitvallást”. Hangsúlyozta: a nemzetek apostola, aki az egész világ felé fordul, és aki hihetetlen energiával fáradozik azon, hogy továbbadja az örömhírt, ma „aktuális példaképünk”. „Nekünk ugyanezzel a majdnem eksztatikus lelke­sedéssel kell az örömhírt to­vábbadni, mert csak ezt veszi észre a világ, csak ez jut el iga­zán a másik emberhez. Talán várják is ezt tőlünk” - mondta Erdő Péter. Korfordulót élő emberiség Erdő Péter rámutatott arra: kor­fordulót él az emberiség. A vi­lághálóval egy új szintje jelenik meg a valóságnak. Mint mond­ta, a törvényekhez igazított cselekvés eszményéről ma sem mondhatunk le, sem az állami jognak, sem az egyházjognak és főleg nem az erkölcsnek „az eddigi gondolatmenetei, mű­ködési módjai nem váltak fe­leslegessé”. Azonban, „érzünk az emberi tájékozódásban és valóságérzékelésben egyfajta fordulatot”, és „örömmel fe­dezzük fel”, hogy ennek „Jézus Krisztus teljes mértékben a hor­dozója, teljes mértékben beszél ezen a nyelven az ő üzenete, és nekünk is dolgunk az üzenetét ezen a nyelven is továbbadni a világ felé”. Mint mondta, szük­séges, hogy „lényegre törően, direktben és egyértelműen ki­mondjuk a hitünk lényegét és adott esetben a vallási életünk lényeges cselekményeit is”. Erdő Péter úgy látja, a pá­vataki...” paválasztáskor is bizonyára figyelembe veszik a konklávé résztvevői a megváltozott kör­nyezetet. Megjegyezte: renge­teg gondja van az emberiség­nek, „és nekünk az emberek gondjaival kell foglalkozni”, az egyház feladata pedig, hogy a világ üdvösségéért fáradoz­zon, tehát „minket közösséggé is a közös küldetés tesz”. „A feladat visszahat...” Erdő Péter hangsúlyozta: a bíborosi testület nem a világ­egyház parlamentje, a bíbo­rosok ugyanis formailag és történelmileg a római egyház képviselői. Kitért arra: a világ különböző részeiről érkezett bíborosok és püspökök „na­gyon fontos és értékes hango­kat szólaltatnak meg Rómá­ban”, erre a szinódus mindig jó alkalom. Valóban vannak a helyzetből és a stílusból adó­dó különbségek a kontinen­sek vagy a régiók között, néha Európát pedig „az ember túl komplikáltnak érzi kifejezé­sében, gondolkodásmódjá­ban, talán azokban a problé­mákban is, amelyekkel idő és energia szempontjából a leg­többet foglalkozunk”. Ugyan­akkor rengeteg értéke van az európai kereszténységnek, amelyeket más világrészék is tisztelettel igényelnek és fo­gadnak - tette hozzá. Hangsúlyozta: a nemzeti­ség és a földrajzi származás nem tartozik a legjelentősebb kritériumok csoportjába a pá­paválasztáskor, ennél sokkal fontosabb a személyiség és az, hogy „mit képvisel az egyház életében valaki”. A majdani pápa megválasztása után ün­nepélyes szentmise követke­zik, ahol először találkozik az újonnan megválasztott katoli­kus egyházfő Róma városával és a világ népével pápaként, ekkor „mutatkozik be” a szó lelki és szellemi értelmében. Erdő Péter kiemelte: „min­denkinek a saját egyénisége szerint kell továbbvinnie a kö­zös üzenetet, azt a küldetést, amit Szent Péter kapott”. „A pápa egy katolikus püs­pök. Nem akármilyen, Róma püspöke, az egyetemes egy­házra szóló különleges ka­rizmával és küldetéssel. De alapvetően minden püspök­nek, minden apostolutódnak közös a feladata. A tanítás, a megszentelés és a pásztori kormányzás küldetését kell betölteniük” - mondta. Kitért ugyanakkor arra: „A feladat maga visszahat a személyre. Vissza kell, hogy hasson. Ha tetszik, kinek-kinek fel kell nőnie egy ilyen feladathoz.” Arra a kérdésre, melyek az újonnan megválasztandó pápa előtt álló legfontosabb felada­tok, a bíboros azt mondta: „Jé­zus Krisztushoz kell elvezetni az embereket. Ez a nagy prob­léma, ez a nagy kihívás, ez a központi feladat.” mti

Next

/
Oldalképek
Tartalom