Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-24 / 300. szám
2012. DECEMBER 24„ HÉTFŐ KELET Baloghné Szűcs Zsuzsanna múzeumpedagógiai foglalkozást tart általános iskolás diákoknak FOTÓ: A SZERZŐ Bezár, de mégis tovább működik majd a múzeum TlSZAVASVÄRt. Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a vidéki múzeumok önkormányzati fenntartásába kerülnek 2013. január elsejétől. A tiszavasvári képviselő- testület a november 29-ei közgyűlésén tárgyalta és egyhangúlag elfogadta a Vasvári Pál Múzeum fenntartóváltásával kapcsolatos, törvényben meghatározott további feladatait. Dr. Fülöp Erik polgármester a napirend tárgyalásakor elismerően szólt a múzeum eddigi tevékenységéről. A január l-jétől önálló költségvetési szervként működő intézmény feladata a kulturális javak meghatározott anyagának folyamatos gyűjtése, azok nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása, közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátása. A 2013-ban fennállásnak 50. évfordulóját ünneplő múzeum több mint 200 éves műemlék épülete egy pályázatnak köszönhetően mind külsejében, mind belső tartalmában megújul. Új látványraktárral, múzeumpedagógiai oktatóterekkel, interaktív kémia laborral és 21. századi high-tech infokommunikációs eszközökkel gazdagodik. A felújítás ideje alatt a múzeum a helyi művelődési központban és szabadtéri helyszíneken tartja meg családi programjait. A kiállítások 2013. január l-jétől június 15- éig nem látogathatók. BALOGH TAMÁS A közös vacsora mellé ajándék járt a diákoknak nyíregyháza. A Ridens Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium életében már hagyomány a szeretet, a békesség jegyében a karácsonyi vacsora. Csodálatos és meghitt az együttlét. Jó volt látni most is a mosolygós arcokat. Ilyenkor az intézmény dolgozói és tanulói a közös vacsorán méltatják az eltelt időszakot. Ezután jön a várva várt ajándékok átadása. A Mentor Alapítvány támogatók segítségével (Magyar Fejlesztési Bank, Vagép Zrt., Lions Club Alapítvány) 250 karácsonyi csomagot adott át az intézmény növendékeinek a vacsora előtt. Köszönet a A közös vacsora egy pillanata FOTÓ: ISKOLA támogatóknak, hogy a Mentor Alapítvánnyal karöltve mindenki számára kedves és örömteli pillanatot szerezhettünk - tájékoztatta lapunkat Kiss Enikő kuratóriumelnök. Közösen díszítették fel a karácsonyfát a klubtagok gávavencsellő. Sokan gyűltek össze az egyik decemberi délelőtt a gávavencsellői idősek klubjának foglalkozására az integrált közösségi szolgáltató térben. Ez alkalommal nem a kézimunkázás, a kártyázás kapta a főszerepet, ugyanis a Nappali Szociális Ellátó Klubjának munkatársai egy kis meglepetést rendeztek a nyugdíjasok számára. Mint Szalkáné Ilike néni és Kőpájérné Marika néni, a meglepetés szervezői elmondták, a programban karácsony közeledtével a fenyőfa öltöztetése szerepelt, valamint szeretetvendégség- gel lepték meg a klubtagokat, akik az ünnep fényét emelve viszonozták a kedvességet. Karácsonyi énekekkel és versekkel köszöntötték egymást. A közös fadíszítés után az újévi jókívánságok sem maradhattak el, amit pezsgőbontás és koccintás kísért - tájékoztatta lapunkat Varga- Horváth Krisztina. km Szemet gyönyörködtetett a feldíszített fenyőfa fotó: tudósítónktól Valósággá kovácsolta álmait Mindenféle szúró-vágó eszközt elkészít, legyen az kard, vadászkés, tőr, lándzsa vagy macheta. NYÍREGYHÁZA-AISÓBADÚR. 2012. augusztus 20-án 76 honvéd hadnagyot avattak fel Budapesten. Az ifjú tisztek az ünnepségen ősi szokás szerint kardot rántottak, s a szablyák érces csengése mellett egy szívvel kiáltották: A hazáért mindhalálig! Kevesen tudják, hogy azok a fegyverek egy csendes bokortanyán, pontosabban egy alsóbadúri kovácsműhelyben készültek. Fotóalbum a fegyverekről Valóban helyes kifejezés a csendes bokortanya, hiszen a délelőtti órákban alig jár arra valaki. A végtelen nyugalmat egy kaukázusi és egy német juhászkutya dühös csaholása töri még, így jelzik gazdájuknak, hogy idegenek érkeztek. Jön is Szabó István, a fegyverek kiváló ismerője és készítője, s bent a barátságos kis lakásban - a feleség, Éva asz- szony által készített rizskoch fogyasztása közben - eleveníti fel, honnan is a fegyverek iránti szeretet, rajongás. Közben előkerül két fotóalbum is, de ezekben most az egyszer nem családtagok, hanem kardok, pajzsok, lándzsák voltak.- Az 1960-as években engem is lenyűgözött A Tenkes kapitánya című magyar filmsorozat. Tetszett, ahogy vívtak a szereplők, s akkor elhatároztam, hogy egyszer én is fogok ilyen fegyvereket készíteni - idézi fel a múltat hajdúböszörményi származású házigazdánk. - A középiskolát Hajdúnánáson a A hobbim szép lassan főfoglalkozássá vált. SZABÓ ISTVÁN gépészeti szakközépiskolában végeztem el, ahol megtanultam a fémipari alapokat, gondolok a kovácsolásra, a fúrásra, a marásra, a köszörülésre. A katonaság után autodidakta módon kezdtem fegyvereket kovácsolni a magam szórakoztatására. Hogy műgyűjtő legyek, sok pénz kellett volna, így elkészítettem magamnak a fegyvereket.- A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumban dolgoztam fém-szakrestaurátorként, készítettem a múzeum számára néhány fegyvert. S amikor mindennek híre ment, kaptam felkérést a Déry Múzeumtól, a Hadtörténeti Múzeumtól, a Jósa András Múzeumtól, a nagykereki múzeumtól, s a felújított siklósi vármúzeumtól is. Az 1990-es években az elsők között voltam, akik damaszkolt acélból kovácsoltak egyedi fegyvereket. A hobbim így szép lassan főfoglalkozássá vált. Minisztériumi pályázatok Mit érez vajon egy fegyverkovács, amikor meg kell válnia a fáradtságos és nehéz munkával készített termékeitől? - vetődik fel a kérdés.- Nem foglalkoztat ez a gondolat. Fáj, nem fáj, valahogy meg kell élnem, el kell tartanom a családomat - válaszolA beszélgetés után irány a kis műhely, ahol a remekművek születnek. Munkára készen izzik a parázs, kisebb és nagyobb kalapácsok hada vár arra, hogy a szorgos kéz újra munkához lásson velük.- Az ötödik karácsonyunkra készülünk itt Alsóbadúrban. Mikor megvettük ezt a telket, fontos szempont volt, hogy a kovácsműhely egy szórója Szabó István. - Úgy vagyok vele, hogy minden fegyvernek megvan a maga a gazdája, a kérdés csak az, hogy mikor jön el érte. Vagy előbb, vagy utóbb, de egyszer majd jelentkezik. A beszélgetést hallgatva Éva asszony közbeszól:- Bár nem mutatja, nehezen szédot se zavarjon, ugyanis gyakran előfordul - főleg határidős munkák esetén hogy még éjjel is verem a vasat. Itt nyugodtan dolgozhatom, senkit sem zavarok, ha éjjel is peng az üllő - teszi még hozzá, ahogy bemutatja házigazdánk az ő kis birodalmát, ahol valósággá váltak - és majd még válnak - a gyermekkori álmok. válik meg a fegyverektől, szíve szerint nem adná el egyiket sem. Tudja, mi az álma az én férjemnek? Hogy egyszer olyan anyagi körülmények között élhessen, hogy ne kelljen eladnia egy kardot sem, mindegyiket a saját örömére készíthesse, s itt legyenek körülötte, mint hű barátok... Ez az álom bizony még mesz- sze van, addig sokat kell még dolgoznia Szabó Istvánnak. Nem is retten vissza a kihívásoktól, 2011-ben és 2012-ben is megpályázta a Honvédelmi Minisztérium pályázati kiírását avatási szablyákra. Mind a két évben nyert, így ő készíthette el az augusztus 20-án Budapesten rendezett tisztavatásokra az újonnan felavatott tisztek szablyáját. M. MAGYAR LÁSZLÓ magyar@inform.hu Olykor éjjel is peng az üllő Fáradhatatlanul tanít, táncol, Katona Georgina nem panaszkodhat arra, hogy unalmasan telnek életem tánc nélkül. Min dig szerettem a mozgást, az éneklést, a mindennapjai. van. Bár középiskolásként a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolába jártam közgazdasági szakra, a néptáncról, a magánéneklésről, néltünk együtt, s én tanítgattam, hogy ujjal fél hangokat is elő lehet csalogatni a hangszerből. Talán egyszer majd a Ká- p 0 s z t á s Napokon közösen is fellépünk. FOTÓ: M. MAGYAR LÁSZLÓ DEMECSER. Citerázni tanítja diákjait, klarinéton játszik egy fúvószenekarban, néptáncegyüttesben ropja a táncot még ma is fáradhatatlanul, egy népdalkor művészeti vezetője. Ráadásul szeptember óta gondoskodnia kell a szeretett férjről is. Mivel mindezt a tengernyi feladatot lelkesen, elhivatottan végzi Katona Georgina Júlia, a Demecseri Oktatási Centrum ének-zene- népzene szakos tanára, egyik elfoglaltság sem jelent terhet a számára. Mozogni és énekelni A néptánccal még a nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskolában kötelezte el magát, Bistey Attila szerettette meg vele ezt a népi mozgáskultúrát. Még ma is szívesen gondol vissza a próbákra, a jó közösségre, a versenyekre, a külföldi szereplésekre. Mind a mai napig táncol, most a demecseri Szivárvány Néptánccsoport tagja.- El sem tudom képzelni az Vallom, ki kell próbálni mindent, nem szabad megfutamodni a kihívások elől. KATONA GEORGINA JÚLIA Katona Georgina Júlia nem mondtam le. Aztán 3. osztályban jött az ötlet, hogy hátat fordítva a közgazdaságnak, a Nyíregyházi Főiskolára jelentkezem ének-zene-, népzenetanár szakra - eleveníti fel diákéveit Georgina. - A sikeres felvételi érdekében elkezdtem tanulni klasszikus furulyát, zongorát, s mivel kellett egy népi hangszer, megismerkedtem még a népi furulyával is. A főiskolán aztán a népi furulya mellé felvettem még a népi ci- terát is. Nagyapám is citerázott egykoron bálokban, de ő autodidakta módon tanult meg, s nyomófával játszott. Sokat zeA főiskola elvégzése után egy évig nem tudott elhelyezkedni Georgina, s akkor elvégzett egy tanfoíyamot, amely egy régi „ismerőshöz”, a közgazdasághoz kapcsolódott. „Unoka” a népdalkörben Aztán 2011 szeptemberétől a Demecseri Oktatási Centrum művészeti iskolájában sikerült elhelyezkednie. Hivatalosan még meg sem kezdte munkáját, de már a nyári hónapokban művészeti vezetője lett a helyi Gyöngykoszorú Népdalkörnek.- Bár szokatlan volt a felkémuzsikál rés, de nem ijedtem meg a feladattól. Vallom, ki kell próbálni mindent, nem szabad meg- fütamodni a kihívások elől. Tény, hogy nem volt könnyű magam elfogadtatni, hiszen idősekkel kellett dolgoznom, akik már sok mindent megéltek. Ragaszkodtak a megszokott dolgokhoz, hiányzott nekik korábbi vezetőjük. Feszélyezte továbbá őket, hogy fiatal vagyok. Végül a próbák és a szereplések során megszoktuk egymást, elfogadtak, jól érzem magam közöttük, bár a korkülönbséget tekintve az unokájuk lehetnék. Öröm a csend is Georgina nem panaszkodhat arra, hogy unalmasan telnek a mindennapjai. Tanít még citerázni gyermekeket Dombrádon, a demecseri gimnáziumban és Berkeszen pedig éneket tanít. A demecseri városi fúvószenekarban klari- nétozik. A boldogító igent az idén szeptember l-jén mondta ki a fiatal tanárnő. Férje nem szakmabeli, de tiszteli és elfogadja hitvese sokoldalúságát, hobbiját és munkáját. A sok pörgés után mi jelenti vajon a kikapcsolódást, a pihenést?- Mivel egész nap zene vesz körül, utána nagyon jó a csendnek örülni. Pihentet a kézműves foglalkozás is: gyöngyöt fűzök, dekopázst készítek, s van egy játékos kiskutyánk is, nagyon szereti, ha foglalkozunk vele. km-mml
