Kelet Magyarország, 2012. december (69. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-24 / 300. szám

2012. DECEMBER 24.. HÉTFŐ sas fe0r Magasabb hozamot várnak az államtól Magyarország államadóssága a GDP százalékában 79,8 81,8 81,4 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012?* GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EUROSTAT Fekete Sándor polito­lógus a magyar állam- adósságról. Miskolc. A kormányzati kom­munikációban 2012-ben köz­ponti helyet kapott az állam adósságának csökkentése. Fekete Sándorral, a Miskol­ci Egyetem politológusával körbejárjuk, mit kell tudni az államadósságról és annak ke­zelhetőségéről. Négy tényező- Az államháztartás bruttó adósságrátájának változását alapvetően négy, egymással összefüggő tényező határoz­za meg: a fennálló adósság reálkamat-terhei, a reálárfo­lyam, az elsődleges egyenleg és a gazdasági növekedés - mondja Fekete Sándor poli­tológus, a Miskolci Egyetem oktatója. - Bár egyes esetek­ben az államnak a költségve­tés egyenlegétől függetlenül is keletkezhetnek adósságai, összességében az, hogy ho­Az adósság szintje mellett fontos a szerkezete és az ország ✓ gazdasági m*.J, kilátásai. FEKETE SÁNDOR Hülfe gyan alakul az adósság, első­sorban a hazai gazdaságpo­litikától és a világgazdasági környezettől függ. Hátrányok Fekete Sándor szerint az ál­lamadósság magas szintje több ok miatt is hátrányosan érinti az ország gazdaságát. Az adósság után fizetett ma­gas kamatok a költségvetést terhelik - a 2013-as büdzsé­ről szóló törvényjavaslatban 1340 milliárd forintnyi adós­ságszolgálattal kapcsolatos kiadás szerepel -, ráadásul, ha azokat külföldre fizetjük, az ország fizetési mérlegét rontják. A magas adósság miatt a be­fektetők is kockázatosabbnak tartják az országot, magasabb hozamot várnak az államtól és a versenyszférától is pén­zükért cserébe. És mindezek mellett azt a pénzt, amit a korábban felvett adósságaink visszafizetésére fordítunk, nem tudjuk se beruházásra, se fogyasztásra, se megtaka­rításra felhasználni, ez pedig negatívan hat a növekedésre. Jó példák- Elvileg persze magas állam- adósság mellett is működhet jól egy gazdaság - jó példa erre Japán, Belgium vagy az Egyesült Államok -, az adós­* novemberi adat ság szintje mellett fontos an­nak szerkezete és az ország gazdasági kilátásai is. A fejlett országokhoz viszonyítva a magyar állam eladósodottsá­ga nem kiugró, az országok többsége a magas adósság­szint ellenére is lényegesen ol­csóbban finanszírozza magát. Ha ugyanis a befektetők elhi­szik, hogy az adott országban biztos helyen van a pénzük, és az országnak nem jelent gondot a későbbi törlesztés, nem érdekli őket a magas adósság. Csakhogy kockázati megítélésünk szempontjából a befektetők szemében nem vagyunk egy kalapban a fej­lett országokkal, és az európai adósságválság egyébként is felértékelte az államadósság szerepét. A feltörekvő orszá­gok hasonló adataival össze­hasonlítva ráadásul a magyar adósság kimondottan rosszul áll - mondja a Miskolci Egye­tem politológusa. Egyedi tételek Az elmúlt hat évben, vagyis 2006 és 2012 között több, egyedi tétel is befolyásolta az adósság alakulását. 2008-ban a kormány az aktuális finan­szírozási igényénél nagyobb hitelt vett fel, a GDP mintegy 5,5 százalékával növelve ezzel az adósságot. A felvett hitel egy részét a kormányok a ha­zai bankszektor megerősítésé­re használták, illetve bankbe­tétben helyezték el, a második Orbán-kormány pedig a Mol­pakett megvásárlására for- ditott a maradék pénzből. A másik egyszeri, az adósságot érintő intézkedés a nyugdíj­államosítás volt. Tavaly a ma­gánnyugdíj-pénztárak által kezelt portfolió 90 százaléka a Nyugdíjreform és Adósság­csökkentő Alaphoz került. Ennek a fele állampapír volt, amit aztán az állami adósság- kezelő bevont, az államadós­ság ennek hatására a GDP 4,9 százalékával csökkent. Igaz, ez részben a problémákkal való szembesülés elodázása volt - ez a tavaly nyáron „elégetett” vagyon, vagyis annak hiánya néhány évtizeden belül meg­jelenik a nyugdíjellátások vár­ható krízisében - tette hozzá Fekete Sándor. ém Mi is az az államadósság? ! NYÍREGYHÁZA. Az államadós­ság egy adott országban a he­lyi (önkormányzati), a szövet­ségi és a központi kormány adósságainak (tartozásainak) konszolidált összege. Fogal­mába beletartozik az állami kezesség- és garanciavállalás miatt keletkezett hiteltarto­zás, az elkülönült pénzalapok és az állami beruházásokat kezelő intézmények hitelei, valamint az állami vállalatok­tól átvállalt hiteltartozás is. Névleges törlesztés, ha az ál­lam az adósság törlesztésére újabb hitelt vesz fel. Hitelfel­vétel történhet a kormányzat különböző szintjein (közpon­ti, szövetségi és helyi szervek adósságai). ÉKN Finanszírozása Az államadósság belföldi finanszí­rozása történhet: Államháztartáson belül Jegybanki hitelnyújtással ________ Üzleti bankok által, értékpapírok vásárlásával ________________ Vállalatok és a lakosság által Az államadósságot külföldről finanszírozhatják: Nemzetközi szervezetek _________ Más országok ________________ Külföldi bankok _______________ Nemzetközi alapok _______ Külföldi befektetők Az államadósság finanszírozásá­nak eszközei: Hosszú- vagy középlejáratú kötvény Rövid lejáratú kincstárjegy és kincstári váltó Kovács Árpád: „nem lehet visszafizetni” BUDAPEST. Kovács Árpád sze­rint tartósan 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányt kell elérni Magyar- országon, ami azért fontos, mert az államadósságot „visz- szafizetni nem lehet, csupán ki lehet nőni”. A Költségvetési Tanács elnöke, aki a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke is, ezt az MKT és a Tas Kiadó közös rendezvényén mondta a közelmúltban Buda­pesten. Kifejtette: ha a magyar államháztartási deficit tartósan évi 2,8 százalék, vagy az alatt maradna a GDP-hez mérten, s a növekedés pozitív tartomány­ban lenne, akkor a maastrichti kritériumok által előírt mérté­ket, a 60 százalékos szintet a magyar államadósság a bruttó hazai termékhez viszonyítva 2026-ban érné el. mti Hegedűs Miklós: nem csak az adósság a gond BUDAPEST. „Magyarország számára nem csak az adós­ságállomány a gond” - mond­ja Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyveze­tő igazgatója. - Igen magas ugyan a GDP arányában az ország adóssága, de ha meg­nézzük, jelenleg például Bel­giumban, Írországban, Gö­rögországban, Portugáliában a miénknél jóval nagyobb az adósságállomány. Mégis azt kell mondanom, ezek az or­szágok nálunk szerencsésebb helyzetben vannak. Ennek pedig az a legfőbb oka, hogy az adósságállomány kockáza­ti felára nálunk sokkal maga­sabb, mint az előbb említett országokban. Magyarorszá­gon stagnál a gazdaság, azaz nincs növekedés, de a GDP 3-4 százalékát kitevő koc­kázati felárat kell fizetnünk évente, akkor beláthatjuk, hogy igen súlyos a helyzet, hiszen ezt a hatalmas össze­get nem tudjuk elkölteni itt­hon beruházásokra, fejleszté­sekre. Jövőre is stagnálás vár a magyar gazdaságra, és ha még nem is csökken a magyar gazdaság teljesítőképessége, ezt a 3-4 százalékot akkor is fizetni kell. Évi 3-4 százalékos gazdasági növekedés kelle­ne csupán ahhoz, hogy szin­ten tudjunk maradni és még akkor sem tudnánk fejlesz­Hegedűs Miklós fotó: ém tésekre egy fillért sem fordí­tani. Megítélésem szerint 2015-ig tovább fognak rom­lani Magyarországon emiatt a lakosság életkörülményei. Az IMF-hitelre azért lenne égető szüksége Magyaror­szágnak, mert annak segítsé­gével a kockázati felárat 1,5 százalékkal is csökkenteni tudnánk, ami egy kicsit köny- nyebb helyzetbe hozná az or­szágot. Ebben a helyzetben „szabadságharcot” hirdetni, a függetlenséget hangoztatni véleményem szerint nem túl bölcs dolog. Az egyesülő Eu­rópa felé haladva nem szabad kijelenteni, hogy függetlenek kívánunk maradni, mert a vi­lág gazdaságában már régóta nem létezik teljes gazdasági függetlenség, minden ország függ valamilyen formában más országoktól. ém-bg Államadósság a lakosoknál Már több mint 900 milliárd forintnyi államadósság van a lakosságnál. BUDAPEST. Novemberben 56,3 milliárd forintért, az év eleje óta pedig csaknem 452 milli­árd forintért vásároltak a ki­fejezetten lakosságnak szánt állampapírokból az Állam- adósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) adatai szerint. A legnépszerűbbek Az ÁKK szerint a lakossági ál­lampapírok teljes állománya november végén 924,7 milli­árd forint volt. A legnépszerűbbek a kama­tozó kincstárjegyek, ezekből az év első tizenegy hónapjá­ban 315,2 milliárd forintért vásároltak a lakossági befek­tetők. Az inflációkövető prémium magyar államkötvényből 75,3 milliárd forintért jegyeztek a háztartások. Az egy és kétéves kincstári takarékjegyekből 52,4 milliárd forintnyi, míg az új féléves kincstárjegyből 9,1 milliárd forintnyi kelt el az év eleje óta. Novemberben a teljes, 56,3 milliárd forintnyi lakossági állampapírállomány-növek- ményből 37,5 milliárd forint jutott a kamatozó kincstár- jegyekre. Az inflációkövető prémium államkötvényekből 14,3 milliárd forintnyi, az egy és kétéves kincstári takarék­jegyekből 5,3 milliárd forint­nyi kelt el. A féléves kincstárjegyek ál­lománya 0,9 milliárd forinttal csökkent novemberben, mti Hosszú lejáratú kölcsön és hitel Rövid lejáratú kölcsön és hitel Adósságnyomás mérése a neten BUDAPEST. Az „adósságnyo- más-mérő” egy naponta frissített adósságmutató, amely Magyarország forint­ban, illetve devizában mért GDP arányos adósságát jelzi euróértéken számolva. ÉKN I o Az ország aktuális államadósság­állománya itt tekinthető meg. http://www.kormany.hu/hu/ nemzetgazdasagi- miniszterium/hirek/ adossagnyomas-mero Egész Európa nehéz kihívások előtt Az előzetesnek megfe­lelő, az EU lassulását is tükröző GDP adat. Budapest. A KSH végleges becslése alapján 2012 har­madik negyedévében Ma­gyarországon a bruttó hazai össztermék értéke az előzetes becsléssel összhangban 1,5 százalékos csökkenést muta­tott az előző év azonos idő­szakához képest. Az év első három negyedévét összesít­ve a gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal mérséklődött 2011 azonos időszakához ké­pest. Egész Európa gazdasá­ga nehéz kihívásokkal néz szembe, erről árulkodnak a nemzetközi adatok is, melyek szerint az EU GDP-je 0,4 szá­zalékos visszaesést szenve­dett el. Termelési oldal A magyar gazdaság tovább­ra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi tren­dek által jelzett növekedési pályától. Termelési oldalról vizsgálva látható, hogy a visz- szaesés legnagyobb részben a mezőgazdaságnak tulajdonít­ható, ahol igen jelentős, 21,4 százalékos zuhanás volt meg­figyelhető. A kiugróan magas érték részben az aszálykárok­nak, részben az előző év ma­gas bázisának tudható be. A mezőgazdaság teljesítménye így 1,1 százalékponttal rontot­ta a teljes gazdaságra vonat­kozó értéket. Az ipari teljesít­mény 0,2 százalékkal maradt el az előző év azonos idő­szakától. A korábbi negyed­évektől eltérően az építőipar végre ismételten növekedést könyvelhetett el, ebben a szegmensben 2,3 százalékos volt a növekedés, ez összes­ségében 0,1 százalékpontos emelkedést eredményezett a végső GDP-adatban. A szol­gáltatási szektorban a hoz­záadott érték 0,7 százalékkal mérséklődött, ami mínusz 0,3 százalékpontos GDP-hez való hozzájárulásnak felel meg. Ezen belül a pénzügyi, biztosítási tevékenység szen­vedte el a legnagyobb, 3,9 százalékos veszteséget, míg a legnagyobb nyertes az infor­máció, kommunikáció ágazat volt, ahol a hozzáadott érték 3,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Felhasználási oldal Felhasználási oldalról vizs­gálva az látható, hogy a ház­tartások fogyasztási kiadásai 3,9 százalékkal mérséklőd­tek, miközben a közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal emelkedett. Az előző negyedévhez vi­szonyítva kisebb volt a bruttó állóeszköz-felhalmozás csök­kenése, azonban több nem­zetgazdasági ágazatban is (mint például járműgyártás, gép-, gépi berendezés gyártás) nagy mértékben emelkedtek a beruházások. A növekedés­hez való legjelentősebb hoz­zájárulást továbbra is a nettó export képviselte. Az export 1,9 százalékos bővülést, míg az import 0,7 százalékos csök­kenést mutatott. Adósságválság Az Eurostat adatai azt mutat­ják, hogy az EU nem teljesít jól, jóval a világgazdaság tel-, jesítménye alatt marad a Gaz­dasági Közösség produktu­ma. Ez egyrészt az elhúzódó adósságválságnak, másrészt a magas adósságállományok­nak köszönhető. Hazánk az adósság leépítésével és a deficit csökkentésével egy fenntartható pályára lépett, aminek rövid távon vannak növekedési áldozatai, de már középtávon látszódni fognak ezen szükséges lépések nö­vekedésre gyakorolt kedvező hatásai. ékn Európai országok államadóssága a GDP százalékában 2011-ben Görögország Portugália Írország Belgium Magyarország Ausztria Szlovénia Szlovákia Csehország Románia 170,6 GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EUROSTAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom