Kelet Magyarország, 2012. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-09 / 237. szám

2012. OKTÓBER 9.. KEDD KELET A műemlék templomban két kiállítás is látható: a tablók Szatmár templomait mutatják be, középen pedig Nagy Sándor szobrászművész alkotásai tekinthetők meg fotó: önkormányzat Vándort vár a templom, s a vadrózsák legendája PAPOS. Sok település remény­kedik abban, hogy fellendü­lést hozhat számára az ide­genforgalom. Vajon Paposnak mennyire van erre lehetősé­ge? - kérdeztük meg Illés Béla polgármestert.- Sajnos, nincsen se folyónk, se tavunk, amely idegenfor­galmi vonzerőt jelenthetne. Van azonban egy régi műem­lék templomunk, amelyhez kötődik a paposi vadrózsák le­gendája, ezt szeretnénk majd népszerűsiteni. Ennek érde­kében részt vettünk a Szatmár Leader Közhasznú Egyesület által indított Szatmári Legen­dák Útján című, a magyar­román határon is átnyúló programban. Az összeállított kiadványban szerepelünk a vadrózsák legendájával. A templom egyébként a XIV. században épülhetett, késő gótikus, torony nélküli terem­templom, sokszög záródású szentélyvégződéssel. A szen­tély falain sok falképnyom lát­szik. Hadd említsem meg itt a település nevének eredetét. A község neve a pap szó kép­zős származéka, olyan helyet jelöl, ahol pap van. A krónika szerint István király arról ren­delkezett, hogy minden io te­lepülésnek legyen egy papja, s minden bizonnyal ez a hely volt az, ahol a pap élt.- A hozzánk ellátogató tu­ristáknak szállást és lovaglási lehetőséget, vagyis jó kikap­csolódást nyújt a községünk­ben található Fülöp-tanya. A tanya a múlt idők hangulatát igyekszik felidézni a tenyész­tett állatokkal, a házilag ké­szült tejtermékekkel, a szat­mári tájra jellemző ételekkel, italokkal. km-mml A műemlék templomnál információs tábla kalauzolja vissza a múltba az érdeklődőket fotó: ónkormányzat Külföldre is eljutnak a táskák, a karkötők papos. A községben él Pankotai Csaba bőrdíszmű­ves, s az ő szakmai irányítá­sával sikerült megvalósítani 51 millió forintos pályázati támogatással egy munka­helyteremtő projektet, egy bőrdíszműhelyt 2011-ben. Ennek érdekében az önkor­mányzat összefogott a római katolikus egyházzal és a Mi­egymásért Szociális Szövet­kezettel. A régi paplakot az önkormányzat felújíttatta, s kilenc dolgozó ott készíti a bőrdíszműves tárgyakat, amelyek eljutnak Ausztriába és Németországba is. Készül a műhelyben többek között nemez tarsoly, női táska, kar­kötő, fegyverszíj népies motí­vumokkal, igény esetén még telefontokot is gyártanak. Az épület felújításával nemcsak munkahelyet, hanem értéket is teremtettek. km *> Két felekezetet szolgál a templom A katolikus templom 1941-ben épült, felszentelése óta szolgálja a római és a görög felekezetet. fotó: önkormányzat Interji Illés Bélával, Papos polgármesterével Az önellátásra törekednek A paposi emberek azt vallják: nem segélyre van szükségük, hanem munkalehetőségekre. papos. Két éve, 2010 októbe­rében lett a 870 fős kis szat­mári település, Papos polgár- mestere Illés Béla. Milyen célokkal, tervekkel kezdte meg polgármesteri munkáját? ILLÉS BÉLA: Tudtam jól, hogy kis községről van szó, ahol kevés a vállalkozás, kevés a munkahely, ezért nagy lehe­tőségeink nincsenek. Mivel akkor a költségvetéssel is gondok voltak, vagyis önerő­re egyáltalán nem számíthat­tunk, csakis 100 százalékos támogatottságú pályáza­tokban gondolkodhattam a képviselőkkel együtt. Esetleg még szóba jöhetett a 90 szá­zalékos támogatású pályá­zat is, de másban már nem reménykedhettünk. Sikerült-e ilyen pályázatokat találni, s azok mennyire segí­tették a foglalkoztatást? illés BÉLA: Számunkra na­gyon jó időben jelentek meg a Start mintaprojektek, él­tünk is valamennyi lehetősé­gével. Mivel Paposon alig van vállalkozás, az önkormányzat a legnagyobb munkaadó, ezért minden alkalmat igyekeztünk kihasználni. így részt vettünk többek között a téli, a belvizes, a mezőgaz­dasági Start mintaprogram­ban. Arra törekedtünk, hogy minden családból legyen valaki részese ezeknek a programoknak, így közel száz lakost tudtunk foglalkoztat­ni. Jövőre szeretnénk ezt a létszámot a másfélszeresére- kétszeresére növelni. Hogy tudja majd elérni ezt a nagyarányú dolgozói lét­illés Béla szerkesztőségünkben FOTÓ: SIPEKI PÉTER \GYARORSZÁG számnövekedést az önkor­mányzat? illés BÉLA: A mátészalkai munkaügyi központtal jó a kapcsolatunk, sokat segí­tenek nekünk. Az idén a mezőgazdasági mintaprog­ram keretében két hektáron termeltünk mezőgazdasági növényeket, többek között burgonyát, káposztát, para­dicsomot, uborkát, konyha­kerti zöldségféléket. Elláttuk az iskolai-óvodai konyhát, a többletet pedig eladtuk kon­zervgyáraknak, így bevétel­hez is jutott az önkormány­zat. Jövőre már 5 hektáron szeretnénk földet művelni. Az idén is termesztett növé­nyek mellé kordonos uborkát tervezünk, s vetünk majd kukoricát és gabonát is, ami takarmányul szolgál a mező- gazdasági mintaprojekt állat- állományának. Mindez egyre több szorgos kezet igényel, s hozzájárul a fő célunkhoz, az önellátó gazdálkodás megte­remtéséhez. Mennyire partner mindebben alakosság? ILLÉS BÉLA: Szerencsére a paposiak reálisan látják a dolgokat, s azt vallják, hogy nem segély, hanem munka kell nekik. Az emberek szor­gosak, igyekeznek a meglévő földjeiket megművelni. A közelmúltban meghirdetett belvizes projekt 21 álláshe­lyére is 118 fő jelentkezett. A helybeliek többsége nem 4 tud máshol elhelyezkedni, ezért nagyon számítanak az önkormányzatra. Mit tud még segíteni az önkor­mányzat a munkahelyterem­tés területén? ILLÉS BÉLA: Létrehoztunk egy asztalosműhelyt is. Mikor az intézményeink fűtésével átálltunk a megújuló ener­giaforrásra, a közmunkások gondoskodtak a tűzifáról, azonban a feldolgozható haszonfákat sajnálták fel­aprítani. Ezért pályáztunk faipari gépekre: gyalugépre, marógépre, körfűrészre, faesztergára. Jövőre egy régi épületet szeretnénk felújíta­ni, s az egyik részében kapna helyet az asztalosműhely. Itt készülne többek között ku- tyaól, madáretető, filagória. Az épület másik részében pedig a mezőgazdasági min­taprogramban termesztett zöldségeket és gyümölcsöket dolgoznánk fel. A gyümölcs­aszalás és a káposztasavanyí­tás már most is van máshol, de átköltöznének ide. Itt még befőtteket is készíthetnének az asszonyok. Ha nagyon sok pénzhez jutna most az önkormányzat, melyek lennének az azonnal megoldandó feladatok, prob­lémák? illés BÉLA: A szennyvízcsa- torna-hálózatot nagyon jó lenne kiépíteni, de nincse­nek a számunkra megfelelő pályázati kiírások. A főutat, vagyis a Petőfi utcát is jó len­ne felújítani, de amíg nincs meg a csatornázás, addig nincs értelme. Az óvodának otthont adó Péchy-kúriát is fontos lenne renoválni. A számítások szerint több mint 30 millió forintba kerülne a teljes felújítás, amelybe egy­aránt beletartozna a nyílászá­rók és a tetőzet cseréje is. M. MAGYAR LÁSZLÓ Névjegy Név: Illés Béla Végzettség: informatikus Családi állapot: nős, 2 gyermek édesapja Munkahelyek: a mátészalkai Platán Autóházban értékesítő, Paposon a közösségi ház vezetője, rendszer- gazda, 2010 októbere óta a község polgármestere A kemencében sült kakaós csiga fogyasztása közben a paposi nyugdíja­sok a sóstói skanzenben fotó: m. magyar László Felidézték az ifjúságukat a Sóstói Múzeumfaluban papos. Kirándulásra invitálta az elmúlt szombaton Papos időseit a település önkor­mányzata az idősek világnap­ja alkalmából. Az első állomás a Sóstói Múzeumfalu volt, ahol nemcsak megtekintették a vendégek a régi épületeket, de kemencében sült kakaós csigát is kóstolhattak.- Örömmel fogadtuk ezt a kirándulást, hiszen innen még megyünk a Nyíregyházi Főiskola botanikus kertjébe, utána pedig Debrecenbe, a A klub tagjai részt vesznek a falu életében, RECSÁNGYÖRGYNÉ Mihály-napi vásárba - mond­ta el érdeklődésünkre Recsán Györgyné, a Hóvirág Nyug­díjas Klub elnöke. - A mú­zeumfaluban látott tárgyak felidézték a gyermekkorun­kat, hiszen egykoron a szülői házban is használtuk azokat. Szinte minden nyugdíjas szá­mára ismerős volt a „spór”, a kemencepadka. A régi iskola látványa is sok szép emléket felidézett bennünk, a padok­ba beülve ismét diáknak érez­tük magunkat.- A nyugdíjas klub tagjai egyébként kiveszik részüket a települési programokból, legyen az gyermeknap vagy jótékonysági disznóvágás. Ha kell, főzünk, tálalunk, sőt, két tánccsoportunkkal műsort is adunk. km-mml A zsáktelepülésnek van előnye és hátránya is papos. Napjainkban még csak Jármi felől lehet megközelíte­ni Papost. - A település föld­rajzi fekvése mennyire jelent előnyt vagy hátrányt az itt élők számára? - faggattuk a község vezetőjét.- Papos most még való­ban zsáktelepülés, s ennek van előnye és hátránya is. A csend, a nyugalom sokat ér a helybeliek számára. Nincs át­menő forgalom, idegen nem jár erre. Már régóta szó van arról, hogy a Nyírparasznyáig vezető földutat szilárd burko­lattal látják el, de hogy mikor lesz ebből valóság, azt nem tudom.- Mátészalka közelsége olyan szempontból hasznos, hogy sokan találnak ott mun­kahelyet, s inkább a bejárást választják az emberek, mint­hogy az itteni nyugodt lakhe­lyüket feladnák. Még ebben az évben átadják a Jármi és Mátészalka közötti kerékpár­utat, így még biztonságosabb lesz a bejárás. km ■ Több szolgáltatás is segíti a község lakóit A közösségi házban kapott helyet az e-Magyarország Pont, itt rendezik foglalkozásaikat a civil szervezetek, s az épületben működik a könyvtár is (képünkön). fotó: önkormányzat 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom