Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-25 / 199. szám

Mindenfelől KELET 2012. AUGUSZTUS 25- SZOMBAT Anders Behring Breivik fotó: internet Breiviket 21 évre ítélte a bíróság a 77 ember halálát okozó mészárlásért OSLO. Mosolyogva nyugtázta Anders Behring Breivik, a norvég tömeggyilkos, hogy az öttagú oslói bíróság egyhangúlag be- számíthatónak minősítette, és a maximum kiszabható 21 év börtönbüntetésre ítélte - számol be az ítéletről az Index.hu. A büntetés mértékét később meghosszabbíthatják, ha akkor is veszélyesnek ítélik a társadalomra. Az öt bíró egyhangú ítéletet hozott. Wenche Elizabeth Amtzen bíró az ügy hátterét is ismer­tetve olvasta fel az indoklást. A norvég tömeggyilkos már ko­rábban jelezte, hogy nem fellebbez majd egy beszámíthatóságát megállapító ítélet ellen. Breivik 2011. július 22-én nyolc ember­rel végzett Oslóban, ahol autóba rejtett pokolgépet robbantott a kormányzati negyedben, majd rendőri egyenruhában Utoya szi­getére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt gyilkolt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Ez volt a legtöbb áldozatot követelő terrorista akció valaha Norvégiában. index Több mint 14 ezer gyerek nya­ralhatott kedvezményesen az idén először megszerve­zett Erzsébet-táborokban - a szombaton záruló program tapasztalatairól Guller Zoltán, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezető igazgatója be­szélt, egyértelmű sikerként értékelve a programot. Mint mondta, jövőre kétszer eny- nyi, 30 ezer résztvevőre szá­mítanak. „Bárki folyamatosan nyomon követheti” „A gyógyszerkassza támogatása biztonságban van” (Patikában készült felvételünk illusztráció) fotó: ékn A kabinet nem ért egyet ezzel az eszmeiséggel Budapest. A kormány tisztelet­ben tartja a független bíróság döntését, amely szerint a be­jelentő megtarthatja a Magyar Gárda alakulására emlékező rendezvényét. A Kormányszó­vivői Iroda pénteki közlemé­nyében ugyanakkor az is sze­repel: a kabinet „a legkevésbé sem ért egyet” a Magyar Gárda által képviselt eszmeiséggel. Emlékeztetnek arra: a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságra márciusban bejelentett felvo­nulás megtartását a rendőrség megtiltotta. Az eseményen a korábban a bíróság által be­tiltott Magyar Gárda öt évvel ezelőtti, 2007. augusztus 25- ei megalakulásáról kívántak megemlékezni. A bejelentő jogorvoslati kérelmének azon­ban a Fővárosi Törvényszék helyt adott, így a rendőrség­nek tudomásul kell vennie a rendezvényt. MTI Az ombudsman szerint jogszerű volt a tiltás Budapest. Az alapvető jogok biztosa szerint a rendőrség nem sértette meg a gyüleke­zési jogot, nem is követett el hátrányos megkülönbözte­tést, amikor megtiltotta a Job­biknak szombatra, a budai Vár és a Kossuth tér közé tervezett felvonulását. A Szabó Máté hivatala által kiadott közle­mény szerint az ombudsman ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy a gyülekezési törvény tiltási okai a gyüleke­zési joggal, valamint a hátrá­nyos megkülönböztetés tilal­mával összefüggő visszásság veszélyét hordozzák. MTI Az OEP illetékese szerint a gyógyszer- kassza egyensúlya biztosított. BUDAPEST. A gyógyszerkassza egyensúlya biztosított - közölte az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) ártámogatási főosztályának vezetője pén­teken az MTI-vel. Bidló Judit leszögezte: a céltartalék átcso­portosítása technikai jellegű intézkedés, amely évente több alkalommal is megtörténik, semmiféle rendkívüli intézke­désről nincs szó. Kilyukadt? Nem lyukadt ki? A Népszabadság pénteki szá­mában azt írta: „kilyukadt a gyógyszerkassza”. Infor­mációik szerint ugyanis az egészségbiztosító a gyógy­szerkassza feltöltését kéri a kormánytól, s bár legalább 70 milliárd forintra lenne szük­ség ahhoz, hogy „kihúzzák” az év végéig, egyelőre csak 41 milliárd forintnak, a tartalék­nak a felszabadítását indítvá­nyozzák, amihez az engedélyt a nemzetgazdasági tárca ve­zetője és az emberi erőforrás­ok minisztere adhatja ki. Bidló Judit erre reagál­va az MTI-nek azt mond­ta: „teljes félreértésről van szó”. Mindenki tudja, hogy a gyógyszertámogatás elői­rányzatának finanszírozása úgy történik, hogy a gyártók visszafizetnek egy adott részt a költségvetésbe. Ez az pénz a költségvetésben is külön soron szerepel, gyógyszer-tá­mogatási céltartalék címen, ezt az összeget a kormányzat a gyógyszertámogatásra for­gatja vissza. Ennek a 41 mil­liárd forintos céltartaléknak az átcsoportosítására várnak most, ehhez a két említett miniszter aláírása szükséges - tette hozzá. Nyomon követhetik Az OEP az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: bárki folyamatosan nyomon követheti a kiadások alaku­lását mind az egészségbizto­sító, mind az államkincstár honlapján, hónapról hónap­ra. A gyógyszergyártók és -forgalmazók a támogatással értékesített termékeik után bizonyos összeget visszafi­zetnek a költségvetés részé­re, annak érdekében, hogy a kiadások tartható mértékűek legyenek. „Ez a lépés a költ­ségvetési törvényben előre meghatározott, így valótlan ennek hiányként való feltün­tetése” - írták. Megjegyezték továbbá, hogy az egészségbiztosító el­kötelezett az egészségügyre fordítható pénz lehető legha­tékonyabb felhasználásában, ennek érdekében az elmúlt időszakban több, a racionáli­sabb gyógyszerfelhasználást szolgáló intézkedést veze­tett be, hogy folyamatosan biztosítva legyen a betegek zökkenőmentes ellátása. Ez a pénzügyi átcsoportosítás is ezt a célt szolgálja. Mind­ezek alapján az OEP megerő­síti, „hogy a gyógyszerellátás támogatása biztonságban van Magyarországon” - olvasható a közleményben. MTI Sokallják az eddigi elvonást Az LMP a kormány közbelépését követeli a kassza ügyében. BUDAPEST. Az LMP felszólít­ja a kormányt, hogy azonnal tegyen lépéseket a gyógy­Devizaárfolyam (2012.08 24.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 278,23 + 1,78 USA dollár 221,75 + 1,40 Svájci frank 231,62 + 1,39 Angol font 351,30 + 1,14 Román lej 62,06 +0,41 Ukrán hrivnya 27,37 +0,17 Horvát kuna 37,16 +0,26 Lengyel zloty 67,81-0,02 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MN8 szerkassza megmentésére, a betegellátás biztosítására. Szilágyi László, az Országgyű­lés Egészségügyi bizottságá­nak LMP-s tagja pénteki köz­leményében azt írta: felül kell vizsgálni a Széli Kálmán-ter­vet, amely korábban szerinte „eszetlen mértékben vont el forrásokat a gyógyszerkasz- szától”. A politikus úgy vélte: nem lesz elegendő a hiány fe­dezésére a költségvetési tarta­lékok felszabadítása. MTI Mintegy 850 katona szolgál külföldön BUDAPEST. Összesen mintegy 850 magyar katona teljesít szolgálatot valamelyik kül­földi misszióban; a legtöbben Afganisztánban, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában állomásoznak - közölte az MTI érdeklődésére pénteken a Honvédelmi Minisztérium (HM). A szaktárca ismertetése szerint az afganisztáni NATO- műveletekben összesen meg­közelítőleg 340 magyar katona vesz részt. A honvédség máso­dik legnagyobb kontingense a koszovói, amelyben közel 200 magyar katona vesz részt, míg Bosznia-Hercegovinában több mint l6o-an teljesítenek szol­gálatot - fűzték hozzá. A HM további közlése sze­rint néhány katonájuk Kongó­ban, Ugandában és Grúziában is dolgozik, mint tanácsadó, kiképző és megfigyelő, de az ő összesített létszámuk alig több mint 10 fő. mti MSZP: helyezzék vissza a menesztett bírákat Budapest. Az MSZP felszólítja a kormányoldalt, hozza meg a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a 62. évük betöltése mi­att nyugdíjazott bírák vissza­kapják szolgálati viszonyukat. Tóbiás József, a szocialisták frakcióvezető-helyettese pén­teken arra reagálva közölte ezt, hogy a Zalaegerszegi Munka­ügyi Bíróság előző nap jogel­lenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvény­szék felmentő határozatát, ezért visszahelyezte tisztségébe azt a kaposvári bírónőt, akit július­ban életkora miatt mentettek fel a bírói szolgálat alól. A szocia­lista politikus úgy fogalmazott, miután az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a szabályozást, az egyet­len jogállami megoldás az len­ne, ha a kormánytöbbség meg­hozná a szükséges döntéseket, hogy a kényszemyugdíjazott bírák visszakapják szolgálati vi­szonyukat. MTI Vendégkommentár Dr. Csermely Tibor Érted kiáltok, édes anyanyelvűnk! Diákjaim nyelvtani érettségi tételei között sok éven át mindig szerepelt egy jelmondatnak is beillő tétel: Szépen magyarul, szépen emberül! Az érettségiző diáknak a tétel kapcsán az volt a feladata, hogy a középis­kolás évek során megismert írói, költői vallomásokat felidézve tegyenek tanúságot anyanyelvűnkért érzett felelősségükről. Most, hogy az iskolai év kezdetén szóba hozom a témát, csak azért van, mert nap mint nap szembe­kerülünk anyanyelvűnket rontó tendenciákkal, a nyelv- használatunk súlyos presztízsveszteségekkel: a hadaró, gondozatlanul megformált beszéddel, a társadalmi élet különböző területein is eluralkodó, indokolatlan hangos­kodással, nem is beszélve az erkölcsi válságából is fakadó trágárságról. Kölcsey Ferenc unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz írott Parainesisében így figyelmeztet: „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén”, és arra tanít, hogy a haza, a nemzet és nyelv el nem választható fogalmak. Manapság a nyelvi globalizációs tendenciák egyre nyomuló hatásmechaniz­musában az anyanyelv oltalma, védelme és józan fejleszté­se elmulaszthatatlan kötelessége az iskolának. Ugyanakkor elkerülhetetlen ifjúságunk idegen nyelvi felkészültségé­nek szorgalmazása. Modern életünk nem nélkülözheti a legalább egy idegen nyelvet jól beszélő magyar értelmiség jelenlétét. De mindeközben nem felejthetjük el Bessenyei György figyelmeztetését: „Minden nemzet a maga nyelvén lesz tudóssá, idege­nén sohasem”, Kölcsey Fe­renc közismert epigramjában a megszólalás, a nyelv- használat és a személyiség összhangjára figyelmeztet: „Szólj, ki vagy, elmondom...” Ahogyan szavaidat megvá­lasztod, mondanivalódat megformálod, felmutatod a benned rejlő világlátást, önmagadhoz és társaidhoz való viszonyodat. A francia Buffon közmondattá vált gondolatában egyenesen úgy fogalmaz: „A stílus maga az ember.” Összevetve a fenti írói, költői figyelmeztetéseket, világossá válik, hogy a tudatos nyelvhasználat az emberi magatartás kultúrájának kifejezője és meghatározója, hiszen a gondolat köntösét magára öltő szó egyúttal belső világunk tükre. A tiszta, helyes beszéd csak tiszta, ápolt gondolat eredményeként jelenhet meg. Ki kell mondani, hogy romlik nyel­vünk állapota. Sajnos, a beszéd, az emberi kommu­nikáció nem meg­felelően tölti be a funkcióját. Az iskolába készülő gyermek hozza magával a családtól kapott nyelvi formákat, egy-egy sajátos nyelvhasználatot, az iskola pedig, a nyelvtani tanulmá­nyok során, a nyelvtani fogalmak kialakítása és tudatosí­tása révén a tanulókat ráneveli az anyanyelv ápolásának, gondos használatának és az emberi kapcsolatok tiszte­letben tartásának fontosságára. A családon és az iskolán kívül, s hatásában talán azokon jóval túl is a közösségi kap­csolatok és tömegkommunikációs eszközök, a különböző médiumok vannak hatással, sokszor súlyos, negatív erővel a felnövekvő generáció nyelvi kommunikációjának lelkivi­lágukból fakadó fejlődésére. Naponta szembesülünk azzal a ténnyel, hogy világunk olyan mértékben megváltozott, haladt előre, fejlődött pozitív irányba, és sokszor ezzel együtt mérhetetlen rombolást végzett, hogy a gazdasági és társadalmi haladás feletti jogos öröm és büszkeség mellett emberségünk megromlásának ténye jogos aggo­dalommal tölthet el. Ezért különös erővel szólnunk kell arról, hogy az emberi együttélés, a társadalmi, politikai, magán- és közéleti érintkezés nélkülözhetetlen eszköze a dialógus, amelyben a mondanivaló világos, érthető és meggyőző - modern világunk friss nyelvi formáival együtt - a Szépen magyarul, szépen emberül célkitűzését segítik megvalósítani. Összegzésként, s mintegy a fentiek indoklásaként ki kell mondanunk, hogy romlik nyelvünk állapota. Ez a sommás, negatív megállapítás azt jelenti, hogy a beszéd, az emberi kommunikáció nem megfelelően tölti be a funkcióját. A baj legtöbbször azzal kezdődik, hogy először eltávolodik egymástól a kifejezni szándékozott gondolat és annak nyelvi megfogalmazása. Aztán eluralkodnak a semmit­mondó nyelvi panelek, amelyek azáltal, hogy állandóan kéznél vannak, kényelmességre, nyelvi pongyolaságra szoktatnak. De a nyelv romlása akkor tetőzik igazán, amikor a személyiség torzulásának eredményeként, szinte szükségszerű velejárója lesz a durva lelkűiét és a trágár beszéd. Illyés Gyula egy helyen így fogalmaz: „A szó le­leplez, csak az vagyunk, aminek látszunk.” Én pedig most azért szóltam, mert Babits óta tudom, hogy „vétkesek közt cinkos, aki néma”, és mert hiszem, hogy sokakkal együtt őszintén kívánjuk, hogy megszólalásunk mindig hangoz­zék Szépen magyarul, szépen emberül. (Szerzőnk középiskolai tanár, főiskolai oktató, az Anyanyelvápolók Szövetsége országos elnökségi tagja.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom