Kelet Magyarország, 2012. augusztus (69. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-25 / 199. szám

20J2. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT KELET Háttér 2 Nézőpont Somló Samu Teli szájjal vidorogni jó dolog Mosoly, derű, kacagás. Ingyen van, mégis sokat ad. Sorolhatnánk a közhelyeket, a tudományos tényeket, amik egytől egyig bizonyítanák, mennyire jó dolog nevetni. Pedig tudjuk magunktól is, csak gyakran elfelejtjük. A napokban a kezembe került Alexander von Schönburg Pénz nélkül gazdagon, avagy a stílusos elszegényedés című könyve. 2007-es írás, korunk anyagi és ízlésbeli problé­máját boncolgatja egy olyan réteg bemutatásával, ami a hétköznapi emberek szeme előtt szinte láthatatlan. A mű címe elég beszédes, aki pedig nem hiszi, olvasson utána. Csupán egy dolgot emelnék ki belőle. A fent említett német úriember valójában Széchenyi István ükunokája. Világlátott, nyílt gondolkodású, nemesi család sarja, mégis az angolok mel­lett példaként hozza nemze­tünket, hogy bizony, lenne a világnak mit tanulnia tőlünk! Nem a gulyást, az ezeréves múltat vagy bármit, amit első­re gondolnánk. A humorun­kat és a tartásunkat díjazza, ami - lássuk be, valóban ke­serű - történelmünk ellenére sem csorbult. A génjeinkben van, az ereinkben csordogál. Ahogy írja: - Azoknak az em­bereknek, akik kétségbeej­tő helyzetekben is képesek megtartani a büszkeségüket, mindenekelőtt egy közös tu­lajdonságuk van: vészhely­zetekben is irányítók marad­nak. A méltóságuk független mindenfajta külső befolyás­tól és rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a balsikert esélyként fogják fel - véli és valahol igaza van! Amúgy is sokkal jobb nevetni, mint si­ránkozni. Több mint egy he­tünk lesz „vidorogni”, hasz­náljuk ki! samu.somlobalazs@inform.hu Kelet kvíz Hol található a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő? a) Kisvárda b) Vásárosnamény c) Nyírbátor d) Fehérgyarmat A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Borús a fogyatékkal élők jövője A megváltozott munkaképességű munkavállalók jól teljesítenek fotó: a szerző Megálljt parancsolt az Unió, változtatni kell a fogyatékkal élők támo­gatásán. NYfREGYHÁZA. Radikálisan átalakul a fogyatékosok fog­lalkoztatásának rendszere 2013-tól. Nem az adófizetők finanszírozzák majd a fogya­tékkal élők foglalkoztatásá­nak összes költségét, hanem azok 25 százalékát a munka­adó és a dolgozó fogyatékkal élő termeli majd ki. A legújabb irányelvek sze­rint a 30 éve működő rendszer tovább nem fenntartható: az Európai Unió arra kötelezte Magyarországot, hogy változ­tasson a támogatás módján. Motiválták a munkaadókat Kisari Károly, a Down Egyesü­let vezetője kétkedve fogadta a hírt. - Úgy gondolom, hogy bármilyen forrást kivonni ebből a rendszerből nem sze­rencsés. Egyrészt meg kell különböztetni a megváltozott munkaképességűeket és a valóban fogyatékkal élőket, hiszen megváltozott munka- képességű már az is, akinek enyhébb egészségügyi prob­lémája van, amivel együttélve képes száz százalékot tel­jesíteni munkavállalóként. Nem szeren­csés forrást kivonni ebből a rendszerből. KISARI KÁROLY-I il l H IH >2< I Hl iíj R \h— Viszont a középsúlyos vagy súlyos értelmi fogyatékkal élők teljesen más csoportba tartoznak. A cégek már korábban is motiválva voltak, hogy csök­kent munkaképességűeket alkalmazzanak, 2010. elejétől a rehabilitációs hozzájáru­lás majdnem az ötszörösére emelkedett.- Megértem, hogy a szoci­ális kiadásokat csökkenteni kell, mert Nyugat-Európában ez eltérő mértékű. Viszont ott a bérek sem olyanok, mint idehaza. így fordulhat elő, hogy százalékban jóval ala­csonyabbnak hat az ő hozzá­járulásuk, viszont nominá­lisan lényegesen magasabb a befizetésük. Ráadásul az, hogy egy ilyesfajta hálózatot fenntartsunk, az igenis a mi feladatunk! Nincs tökéletes társadalom, ahol ne létezné­nek hibák, bárkiből válhat ugyanis fogyatékos, egyik pil­lanatról a másikra - mondja Kisari Károly. A kettő együtt nem működik Balogh Zoltán, a Start Rehabi­litációs Foglalkoztató és Intéz­ményei Közhasznú Nonprofit Kft. vezérigazgatója leszöge­zi: azokon a közhasznú terü­leteken, ahol piacot zavaró tevékenységet nem végeznek (például egy érdekképviselet­nél egy kerekes székes segíti a beérkezőket), a támogatás lehet magasabb. - Az EU csak azt írja elő, hogy a szabadpi­aci árakat nem szabad állami támogatással manipulálni. Amikor 2004-ben csatlakoz­tunk, mentességet kaptunk, de jövőre ez megszűnik. így, ha egy megváltozott munka- képességű egy cipőgyárban német megrendelésre cipőt állít elő, akkor ahhoz nem le­het hozzárendelni 100 száza­lékos bértámogatást - magya­rázza, majd így folytatja:- Nehezen érti meg a mai magyar társadalom, hogy az ellátó rendszer azért van, hogy aki munkaképtelen és nincs lehetősége értéket képező munkát végezni, az részese legyen. Az, hogy va­X ^ „ 4 v ^ ^ íyr laki dolgozzon is és ellátást is kapjon, nem fog működni a jövőben. Ezt sem a hazai gazdasági helyzet, sem a nemzetközi piac nem tudja finanszírozni. Sok olyan ember van, aki nyílt piaci terméket, értékesíthető szolgáltatást képtelen előállí­tani, számukra két lehetőség kínálkozik: kivehetik őket a rendszerből, mondván, hogy rájuk nem vonatkozik a kor­látozás vagy nem munkavi­szonnyal foglalkoztatják őket tovább. Ez az úgynevezett munkaviszonyra utaló, egyéb megállapodás kategóriája, amely számos intézményben már elindult.- Jó néhány dolgozónk 10- 20 éve van nálunk. Ennyi idő alatt bebizonyosodott, hogy képzettségük akár piaci érté­ket is jelenthet. Ők nagy való­színűséggel idővel kilépnek a nyílt munkaerő-piacra. Hogy képes lesz-e foglalkoztatni őket az a rendszer, már egy másik kérdés. Gondoljunk csak bele: egy főiskola vagy egyetem sem felelős azért, hogy az ott végzetteknek sikerült-e elhe­lyezkedniük a diplomaosztó után... - nyilatkozta Balogh Zoltán. km-ss Az EU csak azt írja elő, hogy a szabadpiaci árakat nem szabad manipulálni. BALOGH ZOLTÁN - ^ Az iskola rezsijét az önkormányzat fizeti Az önkormányzatok feladata a taneszközök beszerzése, amelyet az állam támogat illusztráció: ékn A 3 ezer lakos feletti településeknek az üze­meltetést saját forrás­ból kell megoldaniuk. nyíregyháza. Sok polgármes­terrel beszélgetünk mostaná­ban és szinte kivétel nélkül elmondják: nem igazán tudják tervezni az iskolai évet. Janu­ártól ezen intézmények fenn­tartása az állam feladata lesz, a működtetés költsége viszont az önkormányzatokat terheli. Nem tudják, ehhez kapnak-e majd valamilyen támogatást vagy az adók helyben maradó részéből kell ezt megoldani­uk. Gloviczki Zoltán közokta­tásért felelős helyettes állam­titkár lapunkkal azt közölte: a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a közne­velési intézmények fenntar­tása az állam feladata lesz, ennek keretében a pedagógu­sok és a nevelő-oktató mun­kájukat közvetlenül segítők bérének kifizetését az állam vállalja magára. Ami a működtetést illeti: az önkormányzatok feladata a taneszközök beszerzése, ame­lyet az állam támogat. A 3000 lakosnál nagyobb települések esetében a helyi önkormány­zatok állják majd a területükön lévő köznevelési intézmények üzemeltetési költségeit (rezsi, technikai személyzet stb.), de egyedi esetekben kérhetik e feladatok átvállalását az ál­lamtól. Az ennél kisebb tele­pülések esetén utóbbi állami feladat, amit viszont az önkor­mányzat átvállalhat. A 3 ezer lakos feletti településeknek az üzemeltetést saját forrásaiból kell megoldaniuk. Felmentést kaphatnak E kötelezettsége alól felmen­tést kaphat (azaz az állam ezt is átvállalja), ha bizonyítja gaz­dasági és jövedelemtermelő képessége hiányát. Az önkor­mányzatok az ősz folyamán élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy kérelemmel fordulnak az államhoz. A fentieket a közne­velési törvény módosítása és a kapcsolódó, napokban megje­lenő végrehajtási rendelet fog­ja szabályozni. Kérdésként merült fel az is, hogy az iskolások étkez­tetése kinek a feladata lesz. A helyettes államtitkár tájé­koztatása szerint 2013. január l-jéig a fenntartó feladata az iskolások étkeztetése, az okta­tás-nevelés feladatának 2013. január 1-jével történő állami átvétele után nem a fenntartó, hanem - a korábbi gyakorlat­nak megfelelően - a települési önkormányzat marad a feladat felelőse. Arra is választ vártunk, hogy mi lesz azokkal az intéz­ményekkel, melyek a jelenle­gi, kistérségi felállásban mű­ködnek - pl. a társult iskolák: Ibrány, Tiszabercel, Paszab, Beszterec, Gégény, Kék eseté­ben -, de januártól már két kü­lönböző járáshoz tartoznak.- Az intézmények fenntartá­sában történik változás, mely a székhely szerinti járáshoz sorolódik. Az iskola tehát nem két vagy több külön járáshoz fog tartozni, hanem egy, a székhely szerinti járáshoz - írta Gloviczki Zoltán, km-sza Az önkor­mányzatok kérelemmel fordul­nak az államhoz. GLOVICZKI ZOLTÁN Ön hová menekül hétvégén a kánikula elől? EMŐRIGRÉTA: A Vízpart BOGDÁN LEILA: Otthon SINKOVICS GYULA: falé veszem az Irányt a Is van medanca, da a felütök agy ló könyvat a nagy melegben. strandon mégis |obb. kellemes hűvösben. IVÁN KAROLINA: A SZAKOLCZAI DENISE: JÓNÁS ZOLTÁNNÉ: Nam gergelylugornyal strand Ezan a hétvégén Inkább manakülök, szaratam a nagy kadvancam. otthon plhanak. nyári forróságot. Emőrl Gréta mindenképpen a vízpart felé veszi majd az irányt. - A családommal me­gyek két napra kirándulni. Valószínűleg a Tiszán fogunk strandolni és napozni. Barát­nője, Bogdán Leila otthon is tud csobbanni egyet. - Ilyen melegben én is a strandot vagy a folyópartot választom. Szerencsére van otthon egy medencénk is, ami ilyenkor aranyat ér. Slnkovics Gyula, volt pedagógus inkább nyu­galomra vágyik a nagy hő­ségben. - Kánikula idején nem szoktam fürdőkbe járni, inkább otthon pihengetek. Felütök egy könyvet vagy egyszerűen csak töprengek az élet dolgain, az írók üzenetén. Iván Karolina, ha teheti, rögtön kimozdul otthonából. - Ek­kora melegben imádok fagyit és jégkását enni! Természete­sen én is víz közeibe megyek ilyenkor, a gergelyiugornyai strand az egyik nagy kedven­cem. Szakolczai Denise gyakran a hegyekbe „menekül” a hő­ség elől, most azonban inkább otthon múlatja majd az időt. - A fürdő és a cukrászda látoga­tás sincs még teljesen kizárva - mondta. Jónás Zoltánná sze­reti a kánikulát. - Szerintem inkább egyszer legyen ilyen meleg, mint kétszer nagyon hideg. Különösen nincs vele bajom, hűsölök odahaza vagy kimegyünk a családdal Sóstó­ra - válaszolta. zsjk « Nyíregyházán találta meg az igazit Alexandra a szlovákiai Abaráról érkezett Nyíregyházára. A strandon sétálgatva úgy döntött, lecseréli régi napszemüvegét. A gazdag kínálatban nem volt könnyű rálelnie az igazira. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom