Kelet Magyarország, 2011. október (68. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-28 / 253. szám
2011. OKTÓBER 28.. PÉNTEK Tndomány és oktatás 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Elkszézült a MAG Ház FOTÓ: MOLNÁR PÉTER MAG Ház a magyarromán határrégióban Több központ is helyet kap a 2600 négyzetméternyi területen. Debrecen. Korszerű infrastruktúrával felszerelt előadó és szeminárium termek, valamint hozzájuk kapcsolódó közösségi tereket alakítottak ki az Interregionális Műszaki- Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központban (MAG Ház). Az intézmény a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma által felhalmozott tudásnak a magyar-román határrégióban való továbbadására jött létre, és elsősorban felnőttképzési és szaktanácsadói feladatokat lát majd el. A központ ennek köszönhetően évente körülbelül 3500 tovább- és felnőttképzésben résztvevő hallgató számára nyújt majd korszerű oktatási körülményeket és biztosít piacképes és hiánypótló ismereteket, valamint a munkavállalók hátrányos helyzetének javítását célzó kurzusokat. A csaknem 970 millió forintból felépült 2600 négyzetméter területű MAG Házat október 28-án ünnepélyes keretek között adják át. /3. ékn Szorosabb kapcsolatok az egyetemek között Debrecen. A két ország közötti kapcsolatok erősítése érdekében a határon átívelő program keretében magyar-román határmenti kapcsolatok címmel rendeznek workshopot október 29-én a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumában. A találkozón dr. Papp László, Debrecen alpolgármestere és Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere mellett tiszteletét teszi dr. Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora, dr. Nagy János, az AGTC elnöke, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem volt rektora és Tőkés László, az Európa Parlament alel- nöke. A meglévő és további kapcsolatokról beszél majd dr. János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és dr. Kátai János, az AGTC MÉK dékánja. ÉKN/4 © PROGRAM AJANL november 11-12. Agrárinformatikai 2011. konferencia. Helyszín: Debrecen, Böszörményi út 138. november 16-17. Nyílt NAP Helyszín: Debreceni Egyetem Balázsházy János Szakközépiskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma. Debrecen-Pallag, Mezőgazdász u. 1. november 24. PhD konferencia. Helyszín: Debrecen, Böszörményi út 138. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2011. évi kiemelt támogatója Tudósként a tudományról Solti László akadémikus, az MTA Agrártudományok osztályának elnöke FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM November a Tudomány Hónapja, amelynek idén Miskolcon tartják a megnyitóját. Ennek kapcsán kérdeztük dr. Solti László akadémikust, az MTA Agrártudományok Osztályának elnökét.- A tudomány helyzetének általános értékelésére nem érzem magam kompetensnek. Az agrártudományokat illetően már inkább megtehetem, mert egyrészt a foglalkozásomnál fogva - állatorvos -, másrészt mostani beosztásomnál fogva (a Szent István Egyetem rektora), harmadrészt, mint az MTA agrártudományok Osztályának második ciklusára megválasztott elnökének valamennyi rálátásom van a témára. Napló: - Ml legyen az agrár oktatásunkkal? Dr. Solti László: - Az agrárképzés egyértelműen a természettudományos kategóriába tartozik. Ha a műszaki és természettudományi képzést akarjuk erősíteni és ennek helyzetét javítani az országban, akkor a célunkkal ellentétes lenne a diáklétszám csökkentése. Nem tartom nagy bajnak, ha valaki agrár végzettséggel esetleg „pályaelhagyóvá” válik és olyan területre megy dolgozni, mint a biztosítás, a közigazgatás, vagy a pénzügyi-banki szféra. Azt nem állítom, hogy minden agrár végzettségű szakember azonnal agrármérnökként helyezkedik el, de azt igen, hogy agrár típusú diplomával a megszerzett ismereteket hasznosítani tudják az élet különböző területein. Az agrároktatásban a helyes arányt az egyetemek kötelessége megtalálni. Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor az ipar mélyrepülésben volt, sokakban felvetődött: fölösleges ilyen nagy létszámban mérnököket, műszakisokat képezni, mert álláshoz sem jutnak. Ma pedig azzal példálóznak: ha akkor levették volna a képzési létszámot a mérnök hallgatóknál, vagy a műszaki képzésben, akkor most még nagyobb bajban lennénk. Napjainkban ugyanis a műszaki szakembereket „lábon elkapkodják”. Ugyanez lehet érvényes majd az agrárvégzettségűekre is. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Magyarország a mezőgazdaság számára egyedülálló természeti kincs birtokosa. Az adottságaink, a feltételeink alapján nyugodtan képesek lennénk 25-30 millió ember ellátására. Napló: - A GMO ügyben változatlanul harc dúl. Felsőoktatási intézményben előfordulhat, hogy ebben a témában homlokegyenest mást mond és követel az egyik tanár, mint egy másik? Dr. Solti László: - Megkerülhetetlen téma. Azt nem tartom bajnak, hogy egy adott egyetemen belül mást tanít az egyik, és mást a másik tanár a GMO-ról, s az sem baj, ha a hallgató észreveszi, nincsenek feketefehér szcenáriók. A GMO-nak ugyanis vannak előnyei és hátrányai is. A GMO bizonyosan nem fogja megváltani a mezőgazdaságot, de nem fogja tönkretenni sem. Éppen olyan hiba volna azt várni, hogy a GMO-val megoldódik minden gondunk, mint ki- seprűzni az országból és hallani sem akarni arról, hogy a GMO bármilyen formában bekerüljön. Bebizonyítható, hogy milyen lehetőségek vannak a GMO-val, erre az állattenyésztési vagy állatorvosi szakterületről hozok példákat. Nemcsak az inzulint említhetem, hanem a szervátültetés céljából génmódosított állatok előállítását, a tej összetételének megváltoztatását, vagy azt, hogy gyógyszer alapanyagokat lehet termelni állatokkal. Nem hinném, hogy van komoly ember, aki ezeket meg akarná kérdőjelezni. A GMO-t újból és újból kritikusan alá kell vetni vizsgálatoknak. Lehet, hogy ma még azt mondjuk: ez jöhet, de ez nem. Ugyanakkor 5 év múlva már az is megengedett lesz, mert közben annyit fejlődik a technológia. Annak idején, amikor a lombikbébi programok indultak a humán gyógyászatban, olyan nagy volt az eredménytelenség, hogy sarlatánsággal vádolták az ezzel foglalkozókat. S mi történik ma? Rutin eljárássá nőtte ki magát. Nem megszűntetni kell a GMO-t, vagy tagadni, hanem időről időre alávetni a tudományos vizsgálatoknak. Napló: - Ön a GMO-t következetesen tudományos oldalról közelíti megl Dr. Solti László: - Az előadásaimban mindig elmondom, a GMO-val nálunk az a probléma, hogy politikai síkra terelődött át. Ehhez hasonlóra a Dunai Vízlépcső ügyében emlékszem. Ezért állítom, hogy a GMO-t mindenképpen tudományos alapon kell megítélni. Egy kicsit azért gondolkodhatnánk, mielőtt valamit kijelentünk. Aki ma vörös árut fogyaszt - párizsit, virslit -, az nagy bizonyossággal genetikailag módosított szóját is vesz magához, hiszen a világon megtermelt szója 80%-ban transzgenikus. Benne vagyunk az Európai Közösségben és benne vagyunk a világgazdasági folyamatokban. Ha most nemet mondunk valamire, attól a világ még halad a maga útján tovább. A GMO-t a maga értékén kell kezelnünk. Napló: - Van ehhez megfelelő és bárki számára hozzáférhető anyag? Dr. Solti László: - Megkértem 2008-ban a Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottságot, hogy foglaljon állást. Két évig dolgoztak a GMO kérdésen, s végül elkészítettek egy hivatalos állásfoglalást, melyet az MTA Agrártudományok Osztálya is megtárgyalt, s utána leraktuk 2010-ben az MTA elnökének az asztalára. Büszke vagyok rá, hogy ez egy abszolút szakmai és ma is vállalható állásfoglalás. Az már nem a mi felelősségünk, hogy az abban foglaltakat a politika mikor és hogyan fogja alkalmazni. Lényeg: a GMO-ról az Akadémia anyaga készen van, s aki akarja, elolvashatja. _____________ AVAR LÁSZLÓ Agrár: 19 köztársasági ösztöndíjas hallgató Debrecen. A köztársasági ösztöndíjra a felsőoktatási intézményekben tanulók pályázhatnak. Nekik kiemelkedő tanulmányi eredményük van, szakmai területen kimagasló munkát végeznek. A 2011/12- es tanévben ők részesültek ebben a kimagasló elismerésben: Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar: Baráth Nóra, Dogi Iloan, Durkó Emilia, Ferencsik Sándor, Frommer Dóra, Könnyű Eta Róza, Könnyű Szilvia Mária, Molnár Gábriellé, Pék Éva, Tátorján Ilona, Vajta Anett Gyöngyi. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar: Baján Beáta, Bakti Beatrix, Barna Csilla, Diósi Gerda, Hanyi Nóra, Nagy Kinga Orsolya, Szabó Edina, Szűcs Lilla. ÉKN Ebben az évben ők a köztársasági ösztöndíjasok fotó: archív 391902
