Kelet Magyarország, 2011. október (68. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-28 / 253. szám
2011. OKTÓBER 28., PÉNTEK Ernyöprogramok a Centrumban 2 ■M :"'-v © BELEPES CSAK OLVASÓKNAK Szaktanacsadók a termelőkért A mezőgazdaság minden területén szakemberek segítik a gazdákat. Debrecen. A szaktanácsadás célja a mezőgazdaságban termelő gazdaságok minél hatékonyabb működése, s eredményeik növelése. Ebben nyújt segítséget a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában működő Észak-alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ.- A felügyeletünk alá tartoznak a Területi Szaktanácsadási Központok, melyeket régió-specifikus információkkal látunk el, segítjük a szaktanácsadók és az ügyfelek kapcsolatteremtését. Emellett együttműködünk az adott régió köztestületi és szakmai érdekképviseleti szervezeteivel és más civil szervezetekkel is - mondta dr. Jávor András, az Észak-alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ vezetője, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Hozzátette: a szaktanácsadás lényege a naprakész tudás, amit adott helyszínen és az adott probléma esetében kell alkalmazni. A Szaktanácsadó mögött álljon egy olyan rendszer, amely rendelkezik minden ismerettel, a tanácsadás innovatív, korszerű megvalósításához. A központ rengeteg olyan programot és tevékenységet indított, amelyet a környékükön felmerült aktuális igény generált. Szaktanácsadási kiadványokkal, füzetsorozatokkal, interaktív rendezvényekkel próbálja segíteni a termelőket. Központok segíthetnek Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid (balról) és dr. Jávor András az október 13-ai tanácskozáson az Agrárcentrumban FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM (VKSZI) nemrég kinevezett új vezetői a Debreceni Egyetem 13-án tanácskozást tartót- főigazgatója és a Regionális Agrár-és Gazdálkodástudo- tak, ahol a szaktanácsadási Szaktanácsadási Központok mányi Centrumában október rendszer hatékonyságának javításáról, a Központok javaslatairól tartottak fórumot. - Úgy vélem a VKSZI-nek a szaktanácsadási rendszerben amellett, hogy felügyeli a központokat, minőségbiztosítási oldalról is szerepet kell vállalnia. Ez azt jelenti, hogy azokat a szaktanácsadókat, akik nem megfelelően végzik a tevékenységet kiszűrni a rendszerből, akik pedig jól végzik e munkát, támogatni. Szeretnénk a regionális szaktanácsadási központokra támaszkodni, akiknek olyan hozzáadott értéket kell ehhez a rendszerhez hozzá tenni, ami az egyetemen meglévő tudásbázis alapján egy plusz tudást képesek a rendszerhez adni, illetve tudják a területi szaktanácsadó központok és a szaktanácsadók munkáját segíteni - jegyezte meg Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid. ÉKN-TZ Vírusokat használnak fel a gombák ellen Az „influenzás” károsító gombák már nem jelentenek veszélyt a növényre. DEBRECEN. A városi zöld területek és növényvédelem problémáit vizsgálják az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum szakemberei. A kutatás fontosságát az jelzi, hogy a városi környezetben a növények több okból stresszesebb környezetben élnek, ebből adódóan a betegségekre is hajlamosabbak. - A HURO projekt keretében diagnosztikai albumokat állítunk össze, emellett biológiai növényvédelmi módszereket is igyekszünk kifejleszteni. A lakott területen található növényeken a hagyományos rovarölő szereket nem igazán alkalmazhatjuk, tehát ezeken a területeken komoly perspektívát jelent a biológiai alapú növényvédelem. Ilyen növényvédelmi módszer, például amikor vírusokat használunk fel növénykárosító gombák ellen. Azt lehet mondani, hogy „influenzássá” tesszük a kórokozó gombákat. A vírusok legyengítik a gombákat, ezáltal elvesztik a megbetegítő képességüket - mondta dr. Radócz László egyetemi docens. ékn Terep) munkán Radócz László FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Elmaradott települések vizsgálata A Debreceni Nyári Egyetem tematikus kurzusaként megrendezett Kárpátmedencei Területfejlesztési Nyári Egyetem hallgatói és oktatói 2010-ben FOTÓ: BÓDI SÁNDOR A határon átnyúló együttműködésekkel felzárkóztathatóak a határ menti perifériák. DEBRECEN. A határ menti perifériák sajátosságait vizsgálják az „Agrárgazdasághoz kapcsolódó regionális kutatások” című tudományos programban a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának szakemberei. - Perifériának nevezzük a gazdaságilag, társadalmilag és szociálisan elmaradott, halmozottan hátrányos helyzetű területeket és településeket. Ezek felzárkóztatása kiemelt nemzeti érdek. A perifériák két típusa közül régiónkban a belső perifériák, például a Közép-Tisza vidéke ún. mélységi területeken, a külső, azaz határ menti perifé- riák,pedig jellemzően Trianon után alakultak ki. A program keretében a térség településeinek komplex felzárkóztatási esélyeit vizsgáljuk regionális összefüggésekben a magyar-román államhatárok két oldalán. Az interregionális kapcsolatok fejlesztésével, a határon átnyúló együttműködések hatékonyabb kihasználásával próbálunk megoldásokat keresni. A gazdasági-társadalmi kohézió erősítésének útja ugyanis a határrégiók fokozott együttműködésében, a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésében keresendők - mondta Baranyi Béla professzor, a Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Terület- és Régiófejlesztési Tanszékének vezetője. - Az elméleti és gyakorlati szempontú kutatások elsősorban a természeti és humán erőforrások, valamint egyéb fejlesztési lehetőségek mozgósítását, a regionális tudástranszferek, a tudástőke és innováció aktivizálását, az államhatárok által szétszabdalt infrastrukturális hálózati rendszerek, széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését eredményezhetik, beleértve a nagy tudáscentrumok és felsőoktatási szerepkörrel bíró decentrumok tudományos, innovációs együttműködéséből származó előnyöket - fűzte hozzá. A projektfelelős úgy véli, a tudományos eredmények hasznosítása elsősorban a családi gazdaságok, a kis- és középvállalkozások, a vidéki gazdaság abszorpciós képességének és a fenntartható fejlődés erősítésétől, valamint az agrárágazat piac- és versenyképességének erősítésétől várható. ÉKN-TZ A szebb környezetért dolgoznak a kutatók A tizenötödik Tiszántúli Növényvédelmi Fórum részvevői FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM A növényvédelem új lehetőségeiről Védekezési lehetőség a szélsőségek ellen A gyümölcs- és zöldségA szélsőséges klímát tűrő növényeket keresik a kutatók. DEBRECEN. Az egészséges, jó közérzethez hozzá tartozik a szép, rendezett, virágos környezet is. Ennek a miliőnek a kialakítása nem feltétlenül az anyagi okok szabnak gátat, inkább hozzáálláson és a szakszerűségen múlik. Az alföldön a szélsőséges időjárás igencsak jelen van, az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum szakemberei éppen ezért a magyar klímára keresik a növényeket. - Azokat a növényeket kutatjuk, melyeket már kifejlesztettek, alkalmasak a mi klímánkra, gazdaságos a gondozása, ugyanakkor mutatósak is. Ilyen például a brazil ginzeng. Ez a faj azért nagyon jó, mert semmilyen betegségre nem hajlamos. Mivel ezek egzotikus növények gyakorlatilag nincs itthon kártevőjük. A ligeti zsálya nagyon nagy szárazságtűrő növény, ennek egy színét ismeri a szakirodalom, de a természet minden évben produkál új színeket amik eltűnnek. A nemesítő kollégákkal kiválogatjuk ezeket a színeket, s így nemesítési vonalakat állítunk elő, amelyek minimális gondozás mellett is gyönyörűek - mondta Fári Miklós, a projekt vezetője. ÉKN-TZ A konferencia második napján Karcagra is ellátogattak a résztvevők. DEBRECEN. A növényvédelem, növénytermesztés és növénynemesítés területén dolgozó kutatóknak és szakembereknek a legújabb kutatási eredmények, ismeretek átadására volt lehetőségük a 16. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon, melyet október 19- 20-án rendeztek meg a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. Az eseményt a Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézete, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Hajdú-Bihar Megyei Területi Szervezete, valamint a hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvánnyal közösen szerveztek. Cseresznye génbankot A tanácskozáson dr. Tóth Oszkár ny. egyetemi docens a három évtizedes oktatásában betöltött, kiemelkedő életút- jáért megkapta “Gulyás Antal emlékérem a növényvédelemért” elnevezésű új kitüntetést. A konferencia résztvevői a második napon ellátogattak a Karcagi Hubai-biofarmra, emellett Nagykörűben a hazai növényi génkincs részeként a cseresznye génbankot is megnézhették. ÉKN termelőknek nyújtanak nagy segítséget. DEBRECEN. A klímaváltozás hatásainak feltárása és mérséklése a gyümölcs és zöldség- termesztésben című projekt célja a kedvezőtlen időjárási jelenségek és a termés közötti kapcsolatok feltárása, stabil védelmi rendszerek, készenléti technológiai megoldások és termesztéstechnológiai elemek kidolgozása. - Az utóbbi néhány évtizedben felerősödtek a káros klímahatások, s gyakrabban fordul elő jégverés és tavaszi fagykár. A program keretében többek között a megelőző és a védekező lehetőségeket vizsgáljuk, mely a gyümölcstermelőknek nagy segítséget nyújthat. Fontos például a termőhely megválasztása. Az Alföld sík vidékein ugyanis gyakrabban fordulnak elő téli és tavaszi fagykárok. Ennek hatására például megfigyelhető, hogy a kajszibarack termesztés Kecskemét környékéről felvonult a Gönci termőtájban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). A másik megelőző lehetőség a fajta megválasztása, érdemesebb később virágzó fajtákat telepíteni - mondta Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára. Hozzátette: A jégvédelmi módszereket is kutatjuk. A leghatékonyabb a jégháló, mely szinte biztosan megvédi az ültetvényt, ám igen költséges. A jégvédő ágyú, sokkal költségkímélőbb, de hatásának feltárásához további vizsgálatok szükségesek. ÉKN Jégvédő hálóval fedett intenzív cseresznye ültetvény fotó: archív A Dísznövény Bemutató Kertben is vannak magyar klímára alkalmas növények. fotó: magánarchív
