Kelet Magyarország, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-05 / 30. szám

2011. FEBRUÁR 5.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KELET C INTERJÚ: Tállai András önkormányzati államtitkárral 71 Több feladat az államnak” átalakul az önkor­mányzatok finanszíro­zási rendszere. Melyik önkormányzat mekkora bajban van? Budapest. Tállai András, a Belügyminisztérium önkor­mányzati államtitkára a a nyil­vánosság elé tárta: még nem tudni pontosan mennyire adósodtak el az önkormány­zatok, így azt sem, valójában mennyi a számlatartozásuk, hitelállományuk és a kibocsá­tott kötvényeik értéke. Mikorra várható, hogy ennél tisztább képet lássunk ma­gunk előtt? tAllai ANDRÁS: Az önkor­mányzatok, költségvetésük végrehajtásáról kötelesek beszámolót készíteni, mely­nek alapján képet kapunk az önkormányzatok működési, vagyoni, pénzügyi helyze­téről, ezen belül adósságál­lományáról is. Az ÖNHIKI (önhibájukon kívül hátrá­nyos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támoga­tása) például eddig egy-egy érintett önkormányzat saját pénzügyi beszámolóján alapult, ez azonban eddig is több esetben pontosí­tásra szorult. A beszámoló pontatlanságát eredményező okok egyike az lehet, hogy az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság(ok) pénzügyi kötelezettségvál­lalásaira, számlatartozásaira vonatkozó információkat nem kötelező a beszámoló részévé tenni, mindez sok esetben megnehezíti az eladósodottság mértéké­nek pontos megismerését. A beszámolók hitelességét nagymértékben rontják azok a „praktikák” is, amelyek­kel a folyó kiadások hosszú távú kötelezettségvállalássá alakíthatók. A tisztánlátást beárnyékoló további körül­mény az is, hogy az eladóso­dással érintett önkormány­zatok száma és az eladósodás mértéke folyamatosan változik. A pénzügyi átlát­hatóság és végső soron az önkormányzatok érdekei védelmében arra törekszünk, hogy a számviteli és egyéb jogszabályok jövőbeni módo­sításai tegyék lehetővé, hogy a beszámolók adatai alapján valódi képet kaphassunk az egyes önkormányzatok ela­dósodottságának mértékéről. Ezek szerint hamarosan elkezdhetik a tartozások felmérését és annak ismere­tében fognak hozzá az e célra rendelkezésre álló 31 milliárd forint felhasználásával a jelentős adósság felszámolá­sához, illetve csökkentéséhez. Milyen szakmai koncepcióval, mekkora apparátussal vágnak neki? TÁLLAI ANDRÁS: Az apparátus szerepe mellett sokkal inkább a szakmai koncepción van a hangsúly, mely szakítani kíván a korábbi gyakorlattal, hogy az állami segítségnyúj­tás nem minden esetben vette figyelembe az egyes önkormányzatok valós gaz­dasági helyzetét és nem fel­tétlenül a működésből eredő problémás esetekre, nehézsé­gekre fókuszált. Idén január l-től az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévők és a működésképtelen önkor­mányzatok támogatásának pályázati rendszereit össze­vontuk. Egyetlen, kizárólag a Belügyminisztérium keze­lésében lévő forrás biztosít gazdasági segítséget a nehéz helyzetben lévő önkormány­zatok számára. Az ÖNHIKI támogatás nagysága az idei költségvetésben háromszo­rosára, 31 milliárdra nőtt. A rendelkezésre álló forrásösz- szeget - az önkormányzatok bizonyított és ellenőrzött valós gazdasági problémáit figyelembe véve - az alábbi­akra tekintettel osztjuk szét: a felhalmozódott közüzemi számlatartozások körében az önkormányzatok az év fo­lyamán egyetlen alkalommal igényelhetnek támogatást. Aztán a - különösen az elmúlt nyolc év során - ellehetetle­nült helyzetbe került megyei önkormányzatok támoga­tása következik: e körben a feladatok nagysága szerint súlyoznánk az odaítélhető támogatás összegét, vagyis nem feltétlenül az a megyei önkormányzat kap majd többet, amelynek nagyobb az adósságállománya. Fontos az önkormányzat kötelező feladatellátásához igényel­hető működési többlettámo­gatás, különös tekintettel az alapfokú oktatás és óvodai nevelés feladataira. Az adósságrendezési eljárással érintett önkormányzatoknál szigorúbb szabályok alap­ján, egyedileg történik majd a támogatások oda­ítélése. Az önkormányzatok valós gazdasági helyzetének ismerete nélkül a benyújtott pályázatok sora is sok esetben kerülhet vakvágányra éppen a tisztánlátás hiánya miatt. TÁLLAI ANDRÁS: A valós gazdasági helyzet feltárása érdekében a Belügymi­nisztérium által megbízott költségvetési minősítésű könyvvizsgálók, mintegy előzetes kontroll keretében ellenőrzik a pályázatokat. A könyvvizsgálók feladata kiterjed a pályázatokban leírt pénzügyi helyzet valóság- tartalmának ellenőrzésére. Az ellenőrzések kapcsán arra is szeretnénk választ kapni, hogy az önkormányzatok gazdálkodásában vannak-e olyan momentumok, ame­lyek adott esetben nélkülözik a felelős, racionális elveken és megfontolásokon nyug­vó döntéshozatal elemeit. Lényegében ez a szakmai ellenőrzés - a könyvvizsgálói jelentés - lesz a garanciája an­nak, hogy csak, és kizárólag a valós és tényleges gazdasági adatokat tartalmazó pályá­zatok alapján kerülhet sor a támogatások odaítélésére. Ez a megoldás végső soron kiutat biztosíthat az önkor­mányzatok számára a hiányt növelő gazdálkodásból. A nagyjából felvázolható adósság egészének finanszí­rozására nem vállalkozhat az ország. Milyen elvek alapján tervezik a vesztesé­gek, a költ­ségvetési hiányok, a megkezdett és forrás­hiány miatt még befeje­zetlen ön­kor­mányzati beruházások rendbetételét? tállai ANDRÁS: Az önkor­mányzati átalakítás új finanszírozási elvei alapjai­ban érintik az önkormány­zatok gazdálkodását, ennek a lényege, hogy az állam és az önkormányzatok között új feladatmegosztás lesz. Az önkormányzatok feladatai csökkennek, az állam több szolgáltatást szervez majd, ez azt eredményezi, hogy keve­sebb kötelező önkormányzati feladatellátáshoz nagyobb összegű állami támogatás jut, végkövetkeztetésként az ön- kormányzatok költségvetési hiánya lényegesen csökkenni fog, idővel - reményeink szerint - meg is szűnik. A Bel­ügyminisztérium célul tűzte ki a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társu­lások gazdasági helyzetének pontosabb, részletesebb megismerését. A felmérés keretében a tárca minden önkormányzatot és kistérségi társulást levélben keresett meg, hogy a befejezett, de a támogatási szerződésben rögzített célt nem szolgáló beruházásokkal kapcsolatos, valamint a műszakilag vagy pénzügyileg befejezetlen beruházásokra vonatkozó összefoglaló adatokat küldjék meg. Az adatszolgáltatás határideje február 28, ezt kö­vetően készül a helyzetelem­zés, a problémakör megoldá­sát célzó koncepció. NAGY JÓZSEF iozsef.nagy§inform.hu Tállal András FOTÓ:ÉKN Levél a biztosnak: „tartós intézkedések” Felmérés készül az alkotmányról Budapest. A készülő alkot­mányt érintő kérdőíves fel­méréssel közvetít a Nemzeti Konzultációs Testület a civi­lek és a jogalkotók között, fh C DEVIZAÁR (2011.02.04.) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 270,05 +0,15 USA dollár 198,11 +2,23 Svájcifrank 209,18 +1,50 Angolfont 319,57 +1,17 Román lej 63,30 -0,03 Ukrán hrivnya 24,91 +0,28 Horvát kuna 36,40 +0,04 Lengyel zloty 69,11 +0,24 ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Matolcsy György Ölti Rehnnek: a kiadási oldalt érintő intézkedé­sek jönnek. Budapest. Már idén érezhető lesz, teljes hatásában 2012- 2013-ban bontakozik ki az a hosszú távú, főként a ki­adási oldalt érintő program, amelyet februárban jelent be a kormány. Ez áll Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszternek az Európai Bizott­ság illetékes biztosához írt levelében. Matolcsy György szerint a költségvetési kon­szolidáció eredményei fenn­tarthatok lesznek. Olli Rehnnek írt levelében Matolcsy György röviden ismerteti a februárban beje­lentendő Növekedési és Sta­bilitási Programot, amelynek alapját hosszú távú, főként a kiadási oldalt érintő intéz­kedések képezik, tartósan javítva a költségvetés egyen­legét. Ezek hatása már idén érezhető lesz, teljes hatásuk 2012-2013-ban bontakozik ki - írja a nemzetgazdasági mi­niszter. Következésképpen konkrét, tartós intézkedé­sek fogják biztosítani, hogy a konvergenciaprogramban vállalt költségvetési cél­számok teljesüljenek - írja Matolcsy György. A múlt heti kormányszóvivői tájékozta­tón közölte a miniszter: 600- 650 milliárdos kiadáscsök­kentést tervez a kormány. Más nyilatkozatokból tudha­tó, hogy a megtakarítás terü­lete a Munkaerőpiaci Alap, a gyógyszer- és nyugdíjkassza és a közösségi közlekedés, fh Hol futnak majd a legtöbben? Budapest. Április 10-én lesz a tavasz legnagyobb szabad­idős futóeseménye, a hagyo­mányos T-Home Vivicittá Városvédő Futás, amelyet már huszonhatodik alkalom­mal rendez meg a Budapest Sportiroda a fővárosban. Az idei különlegesség, hogy Szeged (április 2-án) és Ka­posvár (április 3-án) speciális futópárbajjal csatlakozik a Vivicittá versenyprogramhoz. A két város futópárbaja kere­tében két helyi amatőr futó különleges versenyre buzdít minden mozogni szerető em­bert. Céljuk, hogy minél több embert mozgósítsanak a he­lyi, majd a budapesti T-Home Vivicittá lefutására. Ennek je­gyében a következő hetekben különböző futóprogramokat és aktivitásokat szerveznek, amelyekhez mindenki bátran csatlakozhat. ékn VENDÉGKOMMENTÁR Takács János Az uniós tagság érzése agyarország idén májusban ünnepli euró­pai uniós tagságának hetedik évét. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk többes szám harmadik személyben gondolkodni az Wm WK I Unióról, „ők ott Brüsszelben”. Pedig fontos lenne társadalmi szinten is tudatosítani, hogy az Euró­pai Unió közösségének egyenrangú tagjaként a többes szám első személy indokolt, vagyis a „mi itt Európában” használata és legfőképpen ennek érzése. Amikor Ma­gyarország Unióban elfoglalt helyéről beszélünk, fontos megemlíteni, hogy a magyar érdekek érvényesítésében az ország a méretéhez és helyzetéhez képest érzé­kelhető eredményeket ért el a csatlakozás óta eltelt időszakban. Örvendetes, hogy az EU intézményrend­szereiben sok magyar dolgozik, kapcsolati hálójukon keresztül, más országok képviselőivel összefogva, sokat tesznek Magyarország fejlődéséért. A tagállami működés talán legfontosabb időszaka mégis az idei év első féléve, amikor Magyarország adja az EU soros elnökségét. Ez az egész ország számára összefogást igénylő feladat. Az elnökség azonban nemcsak feladat, hanem különleges lehetőség is. Az elnökségi programon keresztül az ország részben meghatározhatja, milyen ügyek, milyen priori­tással kerüljenek az EU napirendjére, s hangsúlyosabban megjelenítheti véleményét és nemcsak a magyar elnökség arculatának, de az ország imázsának jobb meghatározásá­hoz is hozzájárulhat. Ugyanakkor fontos kihívás, hogy az elnökség fél éve alatt Magyarország akár a saját érdekein felülemelkedve, összeurópai szemszögből vizsgálja és irányítsa az uniós folyamatokat. Bár az elnökség hat hónapja nem elégséges idő jelentős változások megtételéhez, koordinációra, az országhatár­okon átívelő projektmenedzsmentre, közös vízió kialakí­tására remek alkalom. Komoly lehetőségnek látom az EU Duna-régiós Stratégiáját. Kiem'lten fontosnak tartom a stratégia határozott természetvedelmi, környezetvédelmi, gazdasági dimenzióját és nem utolsósorban társadalmi ko­héziós szerepét. A Duna-térség biztonsága, az országokon belüli és határokon átívelő fenntartható gazdaságfejlesztés, illetve a térségben élő mintegy 80 milliós lakosság identitá­sának és együttműködésének erősítése, a 21. század egyik fontos feladata. Úgy gondolom, sokat tanulhatunk az előző EU-elnökségek példáiból is. Svéd céget képviselve, elsősorban svéd példá­kat említenék. Svédország köztudottan prioritásként kezeli a környezet védelmét, és jelentős tapasztalatokkal rendel­kezik ezen a téren. A svéd elnökség idején komoly elszánt­sággal támogatta az ország a környezetvédelem ügyét. Tették ezt a társadalom számára is látható és érzékelhető módon, demokratikusan, új kezdeményezéseket kidolgoz­va, amelyek a Koppenhágai Csúcstalálkozóhoz vezettek. Felelős vállalatvezetőként úgy érzem, a fenti gondolatok átültetése a napi gyakorlatba a mi feladatunk is. Úgy vélem, dolgozóink akkor fogják jobban átérezni a gondolatsor kezdetén említett európaiság érzését, ha töb­bet tudhatnak meg az Unió működéséről, a tagsággal járó előnyökről nemcsak az ország, hanem a családjuk szintjén is. Ebből a szempontból a magyar elnökség remek alkalom, hisz reflektorfénybe állítja nemcsak a feladatokat, hanem az eredményeket és lehetőségeket egyaránt. Akkor mond­hatjuk majd el, hogy eredményesen dolgoztunk, ha a fenti felvetések unokáink számára már természetesek lesznek. Természetes módon fogják védeni környezetüket és ma­gyarságuk értékeit, ahogy azt Victor Hugo fogalmazta: az Európai Egyesült Államok közösségében. Szerzőnk az Electrolux Kelet-Közép-Európai Holding vezérigazgatója. 99 Komoly lehetőség­nek látom az EU Duna-régiós Stratégiáját. Átmeneti hátrányból kovácsolnának előnyt Budapest. A gazdasági válság következtében számos tagál­lam a védelempolitikai kiadá­sai csökkentésére kénysze­rült, így egyoldalúan vonta ki katonáit az uniós missziókból. Hende Csaba honvédelmi mi­niszter Budapesten a magyar EU-elnökség rendezvényén arról beszélt, hogy a magyar elnökség szerint az átmeneti hátrányból előny kovácsolha­tó, ha a tagállamok innovatív megoldásokkal állnak elő a képességek fejlesztése, illetve fenntartása terén. EU2011.HU Sokan csök­kentet­ték védelmi kiadásaikat. HENDECSABA

Next

/
Oldalképek
Tartalom