Kelet-Magyarország, 2010. december (70. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-22 / 297. szám

2010. DECEMBER 22„ SZERDA KELET Fórum 7 Dankó Andrásné nyíregyhaza. Már 1975-től jár a nyíregyházi Dankó csa­ládnak a Kelet-Magyaror- szág. Már előtte is rendszeres olvasói voltak a lapnak az anyósáéknál. Előfizetőnk hű­ségét egy ajándékcsomaggal köszöntük meg.- Nagyon elégedettek va­gyunk az újsággal. Hála a kéz­besítőnek, már korán reggel megérkezik. Szinte mindent elolvasunk benne. Minden esetben a gyászjelentésekkel kezdek, hogy nincs-e ismerős, akitől a szívemben el kell bú­csúzni. Azt követően aprólé­kosan áttanulmányozok min­dent. A fiam a sportot szereti, s megnézi a hátsó oldalon a lányokat is. Mivel nyugdíjas vagyok jut időm főzni, de sze­retek is. így az ízvilág oldal nagyon közel áll hozzám. Kü­lön figyelmet szentelek „név­Dankó András rokonom” cikkeinek is, hisz ő nagyon jó ismerőse volt az el­hunyt férjemnek. Amíg csak erőm engedi, nem mondom le a lapot, mert nagyon hiá­nyozna. Különben a két fiam családja, a négyből két nagy unoka is rendszeresen átta­nulmányozza nálunk az újsá­got. Köszönöm a lehetőséget, bár sajnos most nem tudok bemenni az ajándékért, And­rás fiam majd átveszi azt - fe­jezte be a telefonbeszélgetést Dankó Andrásné. Lassan kinőtték az épületet FOTÓ: RACSKÓ TIBOR MJ.T-WTTTT.Tl Sikerült kinyitni a kapukat A Magyar Sclerosis Multi­plexes Betegekért Alapítvány által fenntartott - az ország­ban egyedülállóként működő - nyíregyházi SM Rehabili­tációs Centrum sikeres évet zárt 2010-ben. A centrum egyik példája annak, hogy egy elkötelezett civilszerve­zet, a népszerű szabadidős programokon túl képes felépíteni olyan szakmai tematikát és szolgáltatást az ellátottak számára, melyet az állami ellátó rendszer esetleg nem tud biztosítani. „Kinyit­ni a kapukat, amiket az SM lezárt!” Több nyertes pályá­zatunk volt ebben az évben. Többek között olyan projekt is, amely garantálja, hogy a nyíregyházi SM-központ a következő időszakban is folyamatosan működhessen, és javítani lehessen a betegek állapotjavulását szolgáló eszközpark felszereltségén is. Az év során számos, más városban működő dvü szer­vezetet láttunk vendégül. A karácsonyi és egyben az év utolsó közös rendezvényén, az elmúlt év összegzése és a jövőbeli tervek felvázolása után kis műsorral kedves­kedtünk a jelenlévőknek. (A Kassai házaspár népszerű du­etteket adott elő, ellátottaink szavaltak stb.) A Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Sclerosis Multiplex Betegek Egyesülete hasznos ajándé­kokkal lepte meg a résztvevő­ket. Örömmel tapasztaljuk, hogy lassan „kinőttük” az épületünket. Talán már nincs is olyan messze az alapítvány álma, egy magyarországi SM-betegek rehabilitációs központjának megvalósítása, mert „nem elég a gyógyszer: óvni kell a képességeket”! KÉK IGNÁCNÉ, INTÉZMÉNYVEZETŐ Meghitt ünnep Meghitt hangulatban ünne­pelték a karácsonyt a rozsréti iskolában a gyerekek, ahol a második osztályosok adtak műsort. Pásztorjátékot adtak elő, melyre meghívták a szü­lőket, a helyi óvodásokat és a nyugdíjas klub tagjait is. SZILÁGYI SÁNDOR Pásztorjátékot adtak elő a gyerekek FOTÓ: A SZERZŐ Hely a szívünkben I Karácsony jön, a szeretet ünnepe, most minden ember szíve melegséggel van tele. Ahogy meghitten állunk a díszbe öltözött fa előtt, a szemünkből a meghatott­ság könnyet csal elő. Ahogy gyermekünk fürkésző mosollyal bontja a csomagot, s magától is kérdezi, vajon mit rejt-e szép papíros. Talán kisautót vagy egy szép babát? S mikor meglátja, végre boldogan ölel át. Szenteste gondoljunk azokra is, akik már nem lehetnek velünk, s akik az életet adták nekünk: a szülőkre, a nagyszülőkre. Adjunk helyet a szívünkben azoknak is, akik magányosan élnek, akiket gyötör a sors, s akiket megtört az élet! Kíván­junk mindenkinek boldog, békés karácsonyt! Kívánjunk együtt, egy szebb és boldo­gabb világot! KEKECS GYÖNGYI Igazi csoda December első napjainak egyik délelőttjén vásárol­ni, befizetni indultam. A [ ház melletti zöldségboltba bementem déligyümölcsöt venni, olyan párszáz forint értékben. Nem figyeltem oda eléggé, és azt hittem, 1000 Ft-tal fizetek, s az eladó annyiból is adott vissza. Haza érve szokás szerint számol­gattam, és ijedten döbbentem rá, hogy 9000 Ft-om hiány­zik. Minden zsebet kifor­gattam, táskámat többször átnéztem, de a pénz nem volt sehol! Szinte alig aludtunk a férjemmel, hisz ez számunkra az ünnepi költséget jelen­tette volna! Reggelre arra az elhatározásra jutottam, hogy sorba végigjárom azokat a boltokat és a postát, ahol megfordultam. Bárcsak oda A találkozó résztvevői fotó: Máté Bálint A gyerekek mára nagyszülők Harmincöt év elteltével, nemrégiben először szer­veztünk osztálytalálkozót a nyíregyházi Élelmiszeripari Szakmunkásképzőben, húsfeldolgozó szakon vég­zetteknek. Nagyon érdekes volt találgatni, hogy vajon ki kicsoda, hisz utolsó találkozásunkkor még szinte gyerekek voltunk, mostanra már nagyszülő is lett köztünk. Volt, aki betegsége miatt nem tudott megjelenni, és sajnos 8 fő már nem élte meg az oly sokáig halogatott találko­zót. Rájuk gyertyagyújtással emlékeztünk. Osztályfőnö­künk, Palicz Győző tanár úr volt, de sajnos már ő sem él, helyette Láczai Magdolna tanárnő fogadta el a meghí­vást az összejövetelre. A na- gyon-nagyon várt találkozó igen jó hangulatban telt el, s megbeszéltük, hogy a leg­közelebbi találkozóig nem várunk újabb 35 évet. A SZERVEZŐK vezérlődnék, ahol hibáztam, és kértem, hogy segítsen az Isten, hogy jóérzésű embe­rekre találjak! Az első utam a zöldségeshez vezetett. De én csak szerettem volna kivárni, míg kinyit az üzlet és úgy elmondani neki a problémá­mat. Annál is inkább, mert előző nap délelőttjén egy hölgy szolgált ki. De a fiú csak ismét megszólalt: „Segít­hetek?” Elmondtam, hogy valahol nem jól fizettem, csak azt szeretném megkér­dezni, de nincs itt az a hölgy, akitől vásároltam - dadogtam összefüggéstelenül, sírástól fojtogató hangon. Csodák csodája, a fiatalember bele­nyúlt a farmernadrágja zse­bébe, ahol összehajtogatva el volt készítve a pénz! Hozzá­tette, az eladó az édesanyja volt, aki hamar észrevette a problémát, utánam is nézett, de már nem látott sehol. így bízta meg a fiát, próbálja meg kideríteni a károsultat. Én alig tudtam köszönetét mondani, mert meghatottságomban csak sírtam. Hihetetlennek tűnt, hogy a mai zaklatott világunkban vannak még ilyen emberek! Mindenesetre, ennyi év múltán is hálásan köszönöm. GUNYECZ JÓZSEFNÉ Ajándékcsomag A Mikulás nem csak a gyer­mekeket látogatta meg Bese­nyődön, de nem feledkezett el a szépkorúakról sem! Kora délelőtti órában lovasfogaton érkezett a nagyszakállú a falu főutcájába, akit legkíváncsib­ban a gyermeki tekintetek vártak. A művelődési házban összegyűlt időseket kedves ünnepi műsornál köszöntöt­ték a fiatalok, a jövő nemze­déke. Majd az önkormányzat jóvoltából az ott lévő 83 idős személyt szerény kis aján­dékcsomaggal lepték meg. NÉMETHNÉ CSUBÁK ÉVA HN Az oldalon a Ketet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelente­tése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részleté­ben egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvasható­ság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott leveleket közöljük. ® KARÁCSONYI ÜNNEPSÉG A Nyírteleki Általános Művelődési Központ tanulói jól sikerült, hangulatos műsorral köszöntötték a karácsonyt. FOTÓ: FINTOR GÁBOR © LAKÓHELYEM -| Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (wwwszon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 telepü­lés aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az olda­lak „felelőseit”, akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. Hajtányon jött a vasutas Mikulás Nagyon jó volt miku­lásvonatozni, mindenki sok szép élménnyel gazdagodott, amit nem lehet elfelejteni. Budapest, ROHOD. Ismét volt Mikulás-vonat az idén, ami Budapestre indult. A szülé­ink vittek el bennünket Nyír­egyházára, ahol felültünk a gyorsvonatra. Jól éreztük magunkat, vidámak voltunk. A Mikulás bácsi most nem a vonaton járt, mint máskor, hanem a fővárosban lévő Vasút-történeti Múzeumba érkezett meg. A gyereksereg a Nyugati-Pályaudvartól na­gyon modern vonaton utazott ki a múzeumba. Kíváncsian nézegettük a régi mozdonyo­kat, amelyek még gőzzel mű­ködtek. A Mikulás bácsi egy olyan hajtányon jött, aminek az eleje egy óriási Mikulás­sal volt feldíszítve. A nagy csarnokban sok gyerek várta már őt. Az óriási, feldíszített helyiségben egy szórakoz­tató, vidám műsort láttunk, Misu, a masiniszta és a két krampuszlány előadásában. Jól szórakoztunk, majd min­denki megkapta a Mikulás­csomagot. Fényképezkedni is lehetett a Mikulással. Majd visszautaztunk Buda­pestre, ahol betértünk a West- End-be. Itt olyan világ tárult elénk, amelyet még sohasem láttunk életünkben. Az égig érő karácsonyfa csodálato­san volt feldíszítve, minden fényességben pompázott. Már minden az ünnep han­gulatát árasztotta. Rengeteg kirakatot láttunk. Kipróbál­hattuk a 3D-S szemüveget is. A mozgólépcsőkön végigjár­tuk az emeleteket, még a te­tőre is felmentünk. Mi azon tűnődtünk, hogyan lehetett ilyen magasra fákat, bokro­kat ültetni. Az esti Budapest tárult elénk. A fényesen fel­díszített utcák, a díszégőkkel kivilágított épületek elvará­zsoltak bennünket. Hazain­dultunk, a vonaton a tanár néni egy vetélkedővel kiűzte szemünkből az álmot. A nap eseményeiből tett fel kérdé­seket, amelyekre ügyesen vá­laszoltunk. Köszönjük Márti néninek, a vasút dolgozójá­nak és Németh tanárnőnek, hogy még a vasárnapjukat is feláldozva, ismét vállalkoztak arra, hogy ennyi gyerekkel elinduljanak vonatozni, hogy nekünk örömet szerezzenek és mi gazdag élményekhez juthassunk! Szüléinknek is köszönettel tartozunk, mert ezért az utazásért ők is áldo­zatot hoztak! BÁRDI BERNADETT, HELMECZI ESZTER ÉS NAGY PATRICIA, ROHOD, SZENTPÉTERY ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA Együtt a csoport a csarnok feldíszített színpada előtt fotó: olvasónktól BESEi Széles Lászlóné, tiszaberceli olvasónktól: B B Barátság, mit a bor szerez ^ ^ egy éjjel tart csak, mint a szesz. FRIEDRICH VON LOGAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom