Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

2010. január 23., szombat KELET FÓRUM n • A Mezei Rózsa Szilvia, ' ' csengeri olvasónktól: A felelősség szeretet nélkül kimé- letességgé fajul. 1. Machalse Harcsára mennének Január 17-én tartottuk éves közgyűlésün­ket, amelyet - meghívásunknak eleget téve - megtisztelt jelenlétével dr. Maleczky Imre, a megyei szövetség elnöke is. Az egyesület elnö­ki beszámolójából többek között kiderült, hogy 2009-ben a pályázati lehetőségeket kihasználva, és előrelátó, takarékos gazdálkodással 542 200 Ft-ot sikerült megtakarítani, igy ennyivel több pénz jutott halasításra. A szokásos napiren­di pontokon kívül a csónakhasználat, továb­bi tiltását, vagy újbóli engedélyezését is meg­tárgyaltuk. Az érvek-ellenérvek elhangzása és nem kis vita után a közgyűlés - nagy többség­gel - salamoni döntést hozott: május és augusz­tus hónapban a csónak használatát éjjel-nap­pal engedélyezte. Az igennel voksolók abban bíznak, hogy így sikerül kifogni néhányat a tóban lakó legalább 50-60 kg-os harcsákból, amelyeket nyáron, napsütéses időben sokan láttak. Az elmúlt évben két esetben akasztot­tak nagy harcsát, de a szerencsés horgászok elmondták, hogy a partról esélyük sem volt a halak királyával szemben, pedig nyílt vizen voltak, ráadásul egyiküknél multiplikátoros orsó volt. Több 3-4 kg-os harcsa horogra került, ami azt mutatja, hogy horgászvizünkön jól szaporodnak. Az igazsághoz tartozik, hogy csak kevesen próbáltak eddig kimondottan harcsára horgászni, és még kevesebben van­nak, akik értenek is hozzá. Legtöbben a keve­sebb energiát, időt, pénzt igénylő pontyhorgá­szatot választották. További változás, hogy az engedélyezett etetőanyag mennyiségét a tag­ság napi 5 kg-ra korlátozta, dr. Maleczky Imre elnök úr több évtizedes tapasztalat birtokában bölcs tanácsokkal látott el minket, amelyeket ezúton is megköszönünk. Wachteinheim József Dani Sándornak több javaslata is volt (Fotó: a szerző) Fél évszázada alakultak Gávavencsellő (KM) - A szokásos éves közgyűlését január 31-án 9 órától tartja a gávavencsellői Tiszaparti Horgász Egyesület a helyi Fényes Vendéglőben. Az esemény még­is más lesz mint a többi, hisz a közösség most ünnepli megalakulásának ötvenedik évforduló­ját. Mint azt Turkó Sándor elnök elmondta: az egyesület 1960-tól működik, és a megváltozott körülményeket, a külső hatásokat figyelem­be véve, továbbra is kellemes, hasznos kikap­csolódást szeretnének biztosítani tagjaiknak. Emellett a közgyűlésen a vezetőség beszámol az elmúlt évben végzett munkáról, az ezévi fel­adatokról is. Január 30-án, szombaton 9 órakor tartja éves rendes közgyűlését a tiszabezdédi Általá­nos Iskolában a Bezdéd Horgász Egyesület is. VENDÉGSOROK Szép, alkalomhoz illő verseket választottak a diákok (Fotó: olvasónktól) Egy kiállítás margójára A napokban Nyíregyhá­zán a KORZÓ-ban „Pszichiát­ria: Károkozás és Halálesetek” címmel volt látható egy kiál­lítás. Megdöbbentő képek vol­tak. A Korzóban főleg a kevés­pénzű fiatalabb korosztály töl­ti idejét, mert itt pénz nélkül is nézelődhet és nem fázik. Magam is megtekintettem a kiállítást, holott már volt tudomásom a témával kapcso­latban. Szerettem volna meg­kérdezi a kiállítást szervezők­től: vajon volt-e a családjuk­ban, illetve a közvetlen kör­nyezetükben skizofrén beteg. Mert kétlem. Aki huzamosabb ideig nem élt ilyen beteg tár­saságában, azt hiszem hal­vány fogalma sincs arról, hogy egy ilyen ember mit él át, illetve a közvetlen hozzá­tartozói mit élnek át. (Most itt nem feltétlenül a tv-ben bemu­tatott kirívó esetekre kell gon­dolni.) Először is a betegnek nincs betegségtudata, ezért nagyon körülményes módon és nem időben kerül megfele­lő szakorvoshoz. Pedig az idő ebben az esetben is rengete­get számít. A betegség több­nyire 18-35 év között jelent­kezik, és nincs tekintettel arra, hogy valaki érettségi előtt áll, de lehet valaki egye­temista is, vagy akár végzett diplomás. Minden 100. ember tekinthető ilyen betegnek. Fel­háborítónak tartom, hogy egy ilyen kiállítást bemutat­nak. Áz én hozzátartozóm 20 éve beteg, de hál’ Istennek évek óta - gyógyszeres keze­lés mellett - mondhatom, hogy majdnem tünetmentes. Pedig nem volt ez mindig így. Éve­ken keresztül sok-sok megpró­báltatáson mentünk keresztül. Az egy dolog, hogy pár évvel ezelőtt gyógyításkor milyen módszereket alkalmaztak, mert korábban mások voltak a gyógyszerek és a módszerek. De biztonsággal állíthatom, Szavalóverseny Versmondó versenyt rendez­tek a Himnusz születésnap­ja és a magyar kultúra napja alkalmából a Kertvárosi Álta­lános Iskola könyvtárában. hogy a pszichiáterek segítsé­ge nélkül, a beteg állapotá­ban nem tartanánk itt, ahol most vagyunk. Az orvosnak nem könnyű eltalálni, hogy az éppen gyógyításra szoru­lónak, a többféle gyógyszer­ből melyik az éppen megfele­lő. Ráadásul egy-egy gyógy­szer 2-3 héten belül fejti ki a hatását. És ha az illetőnek nem megfelelő az a gyógyszer, kezdődhet minden elölről. És hogy miért háborgóm, azért, mert azok között a fiatalok között, akik ezt a kiállítást megtekintették lehetett olyan fiatal, aki éppen ilyen beteg­ség előjeleivel küzd és az ijesz­tő képek láttán biztos, hogy nem fog egyhamar orvoshoz fordulni. Név és cím a szerkesztőségben Kimaradunk Azért bátorkodom Önök­nek írni, hátha előrébb tudná­nak mozdítani egy számom­ra, és szerintem más számára Idén negyvenhat gyermek tanulta meg valamely magyar költő egyik szép versét erre az alkalomra. Voltak közöt­tük tehetséges, jó előadá­si képességgel rendelkező alsósok, és testhezálló ver­is nehezményezett dolgot. Ez a dolog pedig a buszközleke­dés. Én Tiszadobon élek. A mi vonalunkon, Tiszalöktől elvet­ték a vonatokat. A faluhoz tar­tozik egy kis tanya, ahonnan az emberek csak vonattal jár­tak be Nyíregyházára, ugyan­is oda csak iskolaidőben megy ki egy busz reggel, egy kicsi­vel 13 óra előtt és egy dél­után fél 5-kor viszi ki az isko­lásokat. Tehát, aki nem tud­ja másképp megoldani, az nem jut be a faluba, az innen akár Nyíregyházára járó buszhoz csak reggel és nem tud haza­jutni csak késő délután. Az a fő problémám, hogy volt ígé­ret a sűrűbb buszjáratokra, de az ígéretből nem lett sem­mi. De nemcsak „vonatpótló busz” nincs, a falu közlekedé­se is nehézkes. Nyíregyházára bejutni viszonylag egyszerű, még ha át is kell szállni, mert Tiszavasváriig elmegy a busz, és onnan maximum 10-15 perc várakozás után indul egy másik a megyeszékhelyre. A set választó, magabiztos fel­ső tagozatos tanulók is. A három kategória első helye­zettjei: Kerekes Péter (2. b), Daneluszki Fanni (3. a), Asz­talos Noémi (6. a). hazajutás azonban nem zök­kenőmentes, ugyanis délután 14.45-kor indul az utolsó busz, ami végig jön Tiszadobig. A következő 18.15-kor közlekedik. Kérdem: a közte lévő időben nem utazik talán senki? Igaz, hogy kis falu, és távol van szin­te mindentől, de nem kellene ennyire semmibe venni. Sze­rintem a Volánnál átnézhetnék a menetrendeket és kiküsz­öbölhető lenne kisebb változta­tásokkal is ez a probléma. Egy olvasó Utazás A Nyírségi Látássérültek Egyesülete utazást szervez Horvátországba, az Isztriai-fél- szigetre, nemcsak látássérül­tek részére május 15-20. között. Jelentkezni lehet az egyesület irodájában (4400 Nyíregyháza, Bercsényi út 4„ 1. emelet) vagy a 42/504-053-as telefonszámon, illetve a www.nyirlategy.hu weboldalon február 4-e 14 óráig. Tarczali Gyula, egyesületi munkatárs Szatmár Zoltán szervező Tisztelt Olvasóinlil Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország- hoz érkező olvasói leveleket, fényképe- ketközöljük.Lehetőségeinkhezmérten minden olyan Írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik ér­vényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogo­kat, jó Ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részlete­ket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szer­kesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasha­tóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mon- dandójüakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemé­nyek számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha sze­mély szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasó­ink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, termé­szetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, tele­fonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval ren­delkező leveleket közöljük. Az influenza világjárványok múltja és jelene cím­mel dr. Farkas Anikó főorvos tart előadást január 25-én 17 órától Nyíregyházán, a Népkert utcai Életmód ház­ban. (Illusztráció: Palicz István) Ő csak tudja. Angyal Sándor kelet@kelet.szon.hu Van nekem egy ismerősöm, akit ha lehet, nagy ívben el szoktam kerülni. Isten ments vele szóba áll­ni, különösen pedig vitatkozni, mert vagy nem hagy szóhoz jut­ni, vagy ha igen, akkor csak azért, hogy ne értsen velem egyet, hogy ellent mondhasson, de minden­ben ám! Néha már azt hisz'em, a politikusoktól lesi el ezt a szokást, de tudom, hogy ő már akkor ilyen volt, amikor a különböző párt­beliek még szóba álltak egymás­sal, sőt, ha úgy jött ki a lépés, leül­tek egy pohár sör mellé s cigaret­tával is megkínálták egymást. Úgy, ahogy egyébként normális embe­rekhez illik. Nahát, az én ismerő­söm lényegesen megelőzte korun­kat, mert ő már harminc-negy­ven évvel ezelőtt is azt monata a tavaszi zöld rétre, hogyha job­ban megnézzük, nem is zöld az, hanem lila. Ha bármi szóba került - mondjuk autómárka, futball, várospolitika, netán biotermesztés- ő mindent jobban tudott, az utol­só szót mindig fenntartotta magá­nak. Meg az elsőt is. Bár aligha tanult róla valaha, de azt érezte, hogy a népek, az emberek mindig az elsőként elhangzott hírt jegy­zik meg, - lásd piár alapismeretek- aztán akörül születnek a pletykák, a legendáriumok. Ezért mindig igyekezett és ma is siet megadni a diskurzus alaphangját, hogy aztán később lubickoljon a maga kavarta zavaros vízben. Ami neki mellékes, azon hezi­tálás nélkül átlép. Te még be sem fejezted a mondatodat, ő máris reagál rá, méghozzá a legtöbbször leintően, nyersen, ami nála olyan természetes dolog, mint a szempil­la rezdülése. Ha mégis sikerül raj­takapnod egy-egy melléfogáson, a legtöbbször azt mondja, félreértet­ted őt, mert nem figyeltél rá elég­gé. Neki mindegy, mi a végkifejlet, a lényeg az ellentmondás. Ezért aztán megesik, hogy az egyik mondatában jobbra húz, a másik­ban meg balra. Ha kell, leteremti a tehetetlen kormányt, amely nem tud biztonságot tartani, aki csak sarcolni tud, meg elvonni, mint a 13. havi nyugdíjat. Aztán ha jön a hír, hogy egy neves angol befektetési ház magyar csodáról beszél, mond­ván „Magyarország költségvetési világbajnok!", akkor átállítja vitor­láját, s idézi az egykori vezért, aki már az ötvenes évek elején meg­mondta, hogy nem ehetjük meg az aranytojást tojó tyúkot, meg nem oszthatjuk szét azt, ami nincs is. Ő már annyiszor elmondta, a hitelből rendezett rongyrázás után eljön majd az igazság órája, amikor a számlát ki kell fizetni. Ha céloznál rá, hogy lám, egyformán gondol­juk, mint akit rajtakaptak, menten kivágja magát azzal, hogy ő soha- ; sem politizál, ő ki nem állhatja a ; keménygalléros forradalmárokat, | akiknek maguk felé hajlik a kezük, j pedig nem is szentek. ik még közelebbről ismerik, azt mondják, otthon van csak iga­zán nagy formában. A feleség szól­ni nem mer, a gyerekek pisszegni sem mernek, ha az apu beszél. Az ; apu pedig csak beszél, csak oszt­ja az észt, míg el nem álmosodik, s ott, a díványon el nem szunnyad picinykét. Azt álmodja, hogy egy kampánygyú'lésen van, szónokol, ; de senki nem figyel rá. És ekkor kezdi el a horkolást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom