Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-18 / 14. szám

2010. január 18., hétfő KELET NÉZŐPONT Cseke M. Magyar László magyar@inform.hu Megmagyarázhatatlan érzés fogott el, amint autónk vasárnap közeledett Szatmárcsekéhez. Nagyon régen jártam ezen a tájon, valamint a híres csekei kopja- fás temetó'ben. Talán még főiskolás korom­ban lehettem ott, azonban annak is immár három évtizede. A lap munkatársaként megyénk nagyon sok településén megfor­dultam, de valahogy a szatmári táj e szegle­tébe azóta sosem jutottam el. Bánt is e vét­len hanyagságért a lelkiismeret, hiszen ahogy minden muzulmánnak el kell zarándokolnia Mekkába, úgy nekünk, magyaroknak illene akár többször is felkeresnünk a Himnusz köl­tőjének egykori lakóhelyét és sírját. A hely szelleméből meríthetnénk erőt a mindennap­ok erkölcsi tisztaságához, felelősségtudatá­hoz, a nemzetben való gondolkodáshoz. Meglehet, hogy Kölcsey Ferenc a most neki kijáró dicsőség helyett jobban örült vol­na annak, ha már életében megvalósul a job­bágyfelszabadítás, a társadalmi előrehaladás, amelyért oly sokat küzdött. Bár mindnyájan ismerjük a nemzeti himnusszá lett költemé­nyét, azonban az minden korosztálynak mást jelent. A diákoknak kezdetben csupán egy olyan művet, amelyet kötelező kívülről meg­tanulniuk. S ahogy az életkorban előre hala­dunk, úgy kap teljesen más megvilágítást szá­munkra a költő eszmeisége. Az évek múlá­sával döbbenünk rá a szavainak ízére, tartal­mára, gondolatiságának fontosságára, idősze­rűségére. Lett még egy fontos tanulsága Kölcsey Ferenc munkásságának: példát mutatott arra, hogy egy távoli, világtól elzárt helyen is lehet értékeset, maradandót alkotni. Mit jelent önnek a magyar kultúra napja? Jankovics Marcell rajzfilmrendező: - Ez az ünnep, egy nap, nem válthatja ki azt a kötelességet, ami bennünk kell, hogy működjön, a kultúránkkal szemben. A kultúrát tudatosan kell élni, mind a 365 nap alatt. Futaki László pedagógus: - Életemben és mindannyiunk számára követendő példa Kölcsey, Móricz és mindazon klasszikusok, akik eszmei és morális eligazításokat adtak. Fontos ez most, amikor a médiában nemzeti és erkölcsi rombolás indult el. Pazonyi Aranka magyartanár: - Nagyon fontos a kultúra ünneplé­se, és boldog vagyok, hogy itt lehetek. A múltam, a jele­nem, az örömöm, a reménységem és ilyenkor a tanítvá­nyaimra gondolok, akikkel szintén megünnepeljük ezt a napot. Antall István, a Magyar Rádió szerkesztője: - Köl­csey Ferenc számomra a modern európai értelmiségiek Jankovics Futaki Pazonyi Marcell László Aranka Antall Dr. Jánosi Sztankó István Zoltán Gyöngyi mintapéldája, aki küldetésének érezte a protestáns hitet és a nemzet gondolkodását befolyásolni. A Himnuszt nehéz énekelni, egyfajta kihívás, közben van idő elgondolkodni, hogy a Kárpát-medencében hogyan élünk. - Dr. Jánosi Zoltán rektor: - Számomra ez az ünnep az egész magyar kultúrát jelenti, ami hosszú évszázadok folyamán alakult ki. Amit a vidék kultúrája is jelent: itt Szatmárcsekén az egyszerű emberek élete, kultúrája, a munkája. Nem kizá­rólag csak a művészet és a tudomány a része, hanem az egész világ. Sztankó Gyöngyi evangélikus esperes: - Szá­momra ez az ünnep meghatározó jellegű. Szatmárcsekén különösen méltóságteljes és hiteles a rendezvény. Ön szerint kell még Sóstóra egy új szállo­da? Szavazók'száma: 99, 2009. 01. 17. 20 óra Következő kérdésünk: Ön szerint kell még Nyír­egyházára bevásárlóközpont?­__-ji www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Nem 78,79% Igen 21,21% \ HÁTTÉR /3 Tervek az üres telkeken ■ Az értékes belváro­si területeken iskola, út, kereskedelmi egység és iroda épül. Nyíregyháza (KM) - Gyakran és szívesen sétálok a városban és mindig elgondolkodva állok meg egy-egy beépítetlen terü­let előtt, vajon a tulajdonos mit' épít majd ide - tette fel a kérdést olvasónk. Horváth László szerint ezek értékes területek, azonban a városkép, a városlakók közérze­te szempontjából egyáltalán nem mindegy, mi magasodik majd a telkeken. Iskola, áruház Magányosan árválkodik a telek a volt Húsipari Vállalat helyén, a színház szomszédsá­gában vagy éppen az Egyház és Síp utca közötti részen. ff................................................ Az Egyház és Síp utca közötti terület az integ­rált városfejlesz­tési stratégia keretében újul meg. Giba Tamás ...................................ff- A színház melletti terület a görög katolikus egyház tulajdo­nában van - tudtuk meg Giba Tamás alpolgármestertől. A tervtanács január 20-i ülésén tárgyalnak arról a tervről, amely egy 16 tantermes iskola épületét mutatja be. Az egyház Kelet-V@rosvita Nyíregyháza A Húsipari Vállalat egykori területén Lidi áruház épül majd (Fotó: Racskó Tibor) az Észak-alföldi Operatív Prog­ram keretében szeretne pályáza­ti támogatást elnyerni a beruhá­záshoz, az ottani döntés függvé­nyében határoznak majd a meg­valósításról. Az egykori Húsipari Vállalat üresen álló telke a Lidi Magyar- ország tulajdonában van, a terv­tanács korábbi ülésén már tár­gyalták a beépítési tervet. A beruházó egy saját áruházat, valamint több üzlethelyiségből álló épületet álmodott a terület­re. A tanács a tervet jónak tar­totta, azonban a közlekedési terv átdolgozását kérte a befektető­től, mert az nem felelt meg min­den elvárásnak.- Az Egyház és Síp utca közöt­ti terület az integrált városfej­lesztési stratégia keretében újul meg - folytatta az alpolgármes­ter. A tervek szerint a terület egy részét az Egyház utca négy sávossá bővítéséhez használ­ják fel, míg a fennmaradó rész értékesítéséből szeretnék visz- szakapni azt a többszázmillió forintot, amelyet a kisajátítás­ra fordítottak. - Az elképzelé­sek szerint a beépítés közpon­ti vegyesfunkcióknak felelne meg, azaz irodák, üzlethelyisé­gek, esetleg szálloda épülhet a belváros ezen részére. Lakásépí­tés itt nem elsődleges cél. Egy­részt nagyon forgalmas utcáról van szó, másrészt a városképbe egy igényes épület illeszkedne - tette hozzá Giba Tamás. Bár­milyen beépítés is történik itt, a Újra meghirdetik A Mező utca sarkán álló telket a város már több alkalommal meghirdette eladásra. Miután nem volt rá érdeklődő, az idei érté­kesítési tervekben ismét szerepel a terület eladása. gépjárművek parkolását is meg kell oldani, továbbá a város egy jelentősebb zöldfelületet is sze­retne kialakítani. Ésszerű meg­oldásnak tűnik a parkolók szint alatti elhelyezése.- A közgyűlés döntése értel­mében a terület szabályozá­si tervét módosítani kell. A vagyoniroda és a főépítész fel­adata, hogy elkészítsék a műsza­ki és gazdasági elemzést, amely alapján meghatározható, milyen beépítés célszerű ezen a terüle­ten. Az önkormányzat tulajdo­nában van az a terület is, ami a kiskörút Bocskai és Szent Ist­ván utca közötti szakaszának megépítéséhez szükséges. Az idén megvalósuló csaknem 200 millió forintos beruházás új fej­lesztési területeket nyithat meg a befektetők előtt - jelentette ki Giba Tamás. H.JE1EI kmtippekszon.hu •Bővebben. Rendezési terv. A témával kap­csolatos korábbi írások letölthetők. (PDF, 58 KB) A nemzet alapja a magyar nyelv Zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel vasárnap Szatmárcseke református temploma a magyar kultúra napjának megemlékezésén (Fotó: Racskó Tibor) ■ Ma a magyar nyelvért az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell áldozatot hozniuk. Szatmárcseke (KM - MML) - Vasárnap zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel Szatmárcsekén a református templom, ahol a megyei önkormányzat, a Köl­csey Társaság és a helyi önkor­mányzat közösen rendezte meg ünnepségét a magyar kultúra napja alkalmából. Mint közis­mert, 1989 óta magyar kultúra napját január 22-én ünnepeljük annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Kocsis Fülöp görög katolikus püspök és Bölcskei Gusztáv református püspök. A megemlékezést megtisztel­te jelenlétével Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, aki beszédében többek között a következőket mondta:- A magyar nemzet mint kul­turális értelemben vett nemzet alapja a magyar nyelv, s ehhez járul a közös történelem, a közös kultúra, és az identitástudat. Kölcsey is írja a Parainesisben, hogy „haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog”, ahol is a nyelv az első. leginkább azért kell áldozatra készen lenni.- Ma a magyar nyelvért első­sorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell napon­ta áldozatot hozniuk az asszimi­lációs nyomás ellenében - hang­súlyozta Sólyom László. A Kölcsey-emlékplakett tulajdo­nosai: Melocco Miklós szobrász- művész (1995), Szokolay Sándor j zeneszerző (1996), Kányádi Sán­dor költő (1997), Makovecz Imre építés (1998), Csoóri Sándor költő (2000), Vásárhelyi László koreográ­fus (2001), Kő Pál szobrászművész (2002), Kallós Zoltán népzene-ku­tató (2003), Jókai Anna író (2004), Kocsár Miklós zeneszerző (2005), Pérely Zsuzsa gobelinművész (2006), Nagy Gáspár költő (2007), Szilágyi István író (2008), Szabó Dénes karnagy (2009), Jankovics Marcell filmrendező (2010). Szavalat, ének Szatmárcseke (KM) - A templomi ünnepség zárása­ként Csíkos Sándor Jászai Mari-díjas színművész elő­adta a Himnuszt, majd a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar és a máté­szalkai Zenebarátok Kóru­sa énekelt. filmrendezőnek Emlékplakett a ■ Jankovics Marcell filmrendező kapta az idei Kölcsey-emlékpla- kettet. Szatmárcseke (KM) - A Köl­csey Társaság elnöke, Imre Lász­ló a megemlékezés keretében átadta a Kölcsey-emlékplakettet az idei díjazottnak, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmren­dezőnek. Mint az indoklásban elhangzott, Kölcsey Ferenc mun­kásságával, a nemzet megmara­dásáért vívott harcával szoros kapcsolatban áll a díjazott mun­kássága is, hiszen alkotásaiban a magyarság múltját, a népme­sék világát dolgozta fel. S ezek­kel a magyar értékekkel gazda­gította a nagyvilágot is. Jankovics Marcell köszöneté­ben arról szólt, hogy nagy baj­ban van a magyar kultúra. Sokan azt hiszik, hogy ilyen egyszeri ünnepéllyel eleget tettünk a köte­lességünknek. Sajnos, a magyar kultúra külső nyomásnak van kitéve. Az Európai Unió tagja­ként azt várják Magyarországtól, hogy integrálódjon, ezzel szem­ben Jankovics Marcell azt vallja: integráljunk. Hangsúlyozta, hogy mindennek a kultúra az alapja, még a munkának is. Jankovics Marcell filmrendező átveszi Imre Lászlótól a Kölcsey-emlék­plakettet (Fotó: Racskó Tibor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom