Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-06 / 260. szám
2009. november 6., péntek KIÜT ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II A levegő országútján Dr. GyÜRE PÉTER egyetemi tanársegéd DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék A darvak őszi vendégeink (Fotó: Archív) Mostanában benépesül a légtér, hiszen az ősz a madárvonulás ideje. Augusztustól gyülekeznek és indulnak ez európai vándormadarak telelőhelyeik felé. A vonulás fő oka a téli táplálékhiány, ezért a madarak nappalok rövidülésével vándorútra kelnek. Szinte kivétel nélkül minden madárra jellemző valamiféle vándorlás, egyes fajok csak kisebb távolságokat tesznek meg, esetleg élőhelyet váltanak, más madarak több ezer kilométert megtéve érik el téli szálláshelyüket. Legfeltűnőbbek a nagyobb csapatokban vonuló fajok (pl. darvak, ludak, récék, fecskék, seregélyek). Októberben számos madarunk nagy tömegben látogatja a fontosabb gyülekező és táplálkozóhelyeket. Külön említést érdemelnek a darvak, melyek októberben a Hortobágyon akár százezret meghaladó mennyiségben éjszakáznak a sekély vizű halastavakon és mocsarakban, napközben pedig a térség kukoricatarlóin táplálkoznak. A vadludak is több tízezres csapatokban láthatók október végétől. A gyakori nagy lilik mellett a ritka és fokozottan védett kis lilik és vörösnyakú lúd is megjelenik a libacsapatok között. A vonuló darvak krúgatása és a vadlibák gágogása gyakran a városokban is hallható, amint „V” alakzatban húznak a levegő országútján. Borz-olják a kedélyeket? Dr. Kozák Lajos egyetemi adjunktus DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Legalábbis egyes területeken pl. a csemegekukorica termesztőkét feltétlenül. A borz a menyétféle ragadozók közé tartozik, és bár a tévhittel ellentétben a ragadozók általában véve sem csak hússal táplálkoznak, ez a faj különösen sok növényi eredetű táplálékot fogyaszt, melyek közül az egyik kedvence az érésben lévő kukorica. A borz korábban védett volt, néhány éve azonban már vadászható faj. A változás oka, hogy az elmúlt 15 évben országos szinten stabilizálódott, sőt, jelentős mértékben nőtt az állománya. Napjainkban elvétve már a kertvárosi részeken is előfordulnak táplálékkereső egyedek. A Debrecen környéki Erdőspusztákon, és A korábban védett borz, a Nagyerdő várost néhány éve vadászható övező területein is (Fotó: Archív) számos helyen él Főleg éjjel aktív, ezért nehéz vele összefutni, de az általában sok kijáratú, jellegzetes földalatti járatrendszerei, a borzvárak elárulják a jelenlétét. Téli álmot nem alszik, de ilyenkor aktivitása csökken. Nagyon tiszta állat, területén belül latrinákat ás és használ ürülékgödörként, és a szintén kotoréklakó rókával ellentétben száraz fűből és levelekből álló almot halmoz fel a földalatti lakóüregeiben. Güzülnek a güzük! Dr. Bihari Zoltán egyetemi docens DE AMTC Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Az autóval, vonattal járó embernek szemet szúr, hogy október-november időszakában jókora dombocskák láthatók a tarlókon. Vakondtúrástól jóval nagyobb földkupacok ezek, melyek átmérője akár a 2 métert, a magassága pedig a fél métert is elérheti. Egy nagyobb táblán akár több száz ilyen rejtélyes halmot látunk, melyek egyenletesen 10-15 méterre helyezkednek el egymástól. Ezek a güzü hordások! GÜZÜ hordás (Fotó: Archív) gon gyomnövények kalászait, de akár kukoricaszemeket is felhalmoznak, melyet 20 centiméternyi földdel fednek be. így alakul ki a „hordás”. Egy megásott hordásban akár 75 ezer db muhar kalászt is összegyújthetnek, ami elképesztő munkát követel meg ezektől a piciny egerektől. Ez akkor is nagy teljesítmény, ha nem egyedül dolgoznak életük főmúvén, hanem a 6-8 példányos nagycsalád kezd az építésbe. Miután elkészült a hordás, pontosan az alatt ássák ki a fészküket, amit száraz fűvel bélelnek. A biztonság kedvéért több kijáratot is létesítenek, ha menekülni kellene. V « A güzük apró kis rágcsálók, a házi egérhez hasonlítnak legjobban. Ősszel kitakarítanak néhány négyzetméternyi földfelszínt, és arra 20 cm vastaDr Szabó Zoltán, a tanár ■ Sok hazai és külföldi egyetemmel, kutatóintézettel alakult ki jó munkakapcsolatunk. Avar László „Tolna megyében, falun töltöttem gyermekéveimet. Már óvodás koromban részt vettem nagyapám kertjében a szőlő és gyümölcs telepítésében és ápolásában. Kertészeti Egyetemet végeztem Budapesten 1984-ben. A Gyümölcstermesztési Tanszéken harmadéves koromban bekapcsolódtam a kutatási munkába, ahol dr. Nyéki József irányította a gyümölcs- fajták honosításával kapcsolatos munkát, vele ma is együtt dolgozunk a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában. A Siófoki Állami Gazdaság területén kialakított fajtagyújtemény- ben európai és japán szilvafajták termesztési- és áruérték tulajdonságainak értékelésével kezdtem kutatói pályámat. Eredmények A Kertészeti Egyetem elvégzése után a Gyümölcstermesztési Tanszéken helyezkedtem el. Az összes csonthéjas gyümölcsfaj virágzási- és termékenyü- lési viszonyait, fagytűrését és gyümölcstulajdonságait vizsgáltam. Elsősorban a gyakorlatban is hasznosítható eredményekkel kecsegtető témák érdekeltek. Foglalkoztam a különböző koronaformák kialakításával és termőkori metszésével, vegyszeres termésszabályozással és a termésbiztonság fokozásának lehetőségével. Munkásságom eredményeként 50 új gyümölcsfajta terjedt el a termesztésben, bevezettük a kajszi kompakt váza koronát és egy a tavaszi fagyok elleni új védekezési módszert (para- fin kannák kihelyezése). A Kertészeti Egyetemen 10 évig dolgoztam. Debrecenbe, az Agrártudományi Egyetemre, Dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár kettő év keszthelyi és három év szarvasi oktató-kutató munka után éppen 10 éve, 1999-ben jöttem dolgozni. Debrecen - sokan nem is gondolnak rá - kivételesen jó helyzetben van a zöldség- és a gyümölcstermesztés tekintetében. A magyar gyümölcs 50-60 százalékát, a zöldségnek is több mint felét az ország északkeleti térségében termelik meg, így a Debreceni Egyetemre az oktatás-kutatásban ebben a témakörben kiemelt szerep hárul. A kutatás mellett természetesen részt veszek az egyetemi oktatásban, a graduális és posztgraduális képzésben is. A Kerpely Kálmán Doktori Iskolán belül a kertészeti programot vezetem. Örömmel tapasztalom, hogy az Agráron minden évfolyamon akadnak olyan hallgatók, akik fontosnak tartják a tudásukat bővebb kertészeti ismeretekkel kiegészíteni. Innen nagyon sok, a kertészet iránt elkötelezett szakember került már ki. Magam is termelem Debrecenben, az Agráron a Kutatási és Fejlesztési Intézetben dolgozom. Új fajták és technológiák adaptálása és fejlesztése az Intézet fő tevékenysége. Nagyon sok hazai és külföldi egyetemmel, kutatóintézettel alakult ki jó munka- kapcsolatunk. Olyan élenjáró magyarországi cégekkel dolgozunk együtt különböző kutatási témákban, mint a Havita TÉSZ, a Tedej Zrt. vagy a boldogkőváraljai Gyümölcsért TÉSZ. Az oktatás-kutatás mellett évente rendszeresen 8-10 előadást, szakmai bemutatót tartunk, közel 100 publikációt jelentetünk meg. Eredményeinket rendszeresen ismertetjük hazai és nemzetközi tudományos rendezvényeken. Júniusban a Nemzetközi Őszibarack termesztési Szimpóziumon, (Fotó: Avar) Spanyolországban léptünk fel több előadással és poszterrel, most novemberben Chile-ben a Nemzetközi Cseresznye- és Meggytermesztési Szimpóziumon veszünk részt. Feleségem szintén kertész, két egyetemista lányom már nem követte a szülők példáját. Az egyik közgazdász hallgató, a másik bölcsész. Viszont nagy zöldség- és gyümölcsfogyasztók, s amire büszke vagyok, hogy a lányaim és a feleségem is kitűnően tudnak gyümölcsfákat metszeni. Nemcsak hirdetem az'igét, hanem, magam is termelem a kajszit és az őszibarackot, kell az oktatáshoz a gyakorlati ismeret. A tanítványaim közül szívesen említem azokat, akik maguk is a kedvenc gyümölcseimmel, a csonthéjasokkal foglalkoztak. Tóthné Dani Mária Nyíregyházán dolgozik. Nemcsak a szakmát szerette, hanem ért a pályázatkészítéshez is.” Tóth-Dani Mária, a tanítvány ■ A tanulás mellett a kapcsolati tőke építésében adott sokat a debreceni Agrár. Avar László „A természet és a biológia gyerekkorom óta érdekelt. Pályaválasztás előtt körülnéztem a debreceni Agráron, s megfogott az ottani családias hangulat, a bensőséges légkör. Úgy ítéltem meg, hogy az agrármérnöki diploma sokoldalúbb képzettséget és lehetőséget ad számomra, mintha csak biológiával foglalkoznék, ezért kizárólag az Agrárra adtam be jelentkezésemet, s ott több szakot jelöltem meg. Végül az általános agrármérnöki képzést választottam. Nagyszerű lehetőségek Körösszegapátiban nőttem fel és mint vidéki lánynak a mező- gazdaság soha sem volt idegen. Az általános iskola elvégzése után a debreceni Irinyi János Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Gimnáziumot választottam, melynek az élelmiszeripari szakán végeztem. Már akkor tanultam mikrobiológiát és élelmiszer kémiát, ami a későbbiekben hasznosnak bizonyult az egyetemen is. A Debreceni Agrártudományi Egyetemre 1998-ban vettek fel. Bekerültem az egyetemi kollégiumba, ami igazi élmény volt, hiszen mi kollégisták szinte valamennyien személyesen ismertük egymást. Azon belül a kisebb-nagyobb társaságok nagyon összetartóak voltak, s ez a baráti kapcsolatokban, az ismeretségekben a mai napig megmaradt. A tanulás mellett számos lehetőség nyílt a szabadidő hasznos eltöltésére. Jártam a Kartács utcába lovagolni és „fotószakkörösként” sok szép hazai túrán gyűjthettem témát és élményeket egyaránt. A tanulás kemény volt, de - ahogy mondani szokás - az idő megszépíti az emlékeket. Az első időszakban - mint sokan mások - kemény harcot vívtam a kémiával és a növényélettannal. Az Agráron több tantárgy is tetszett, vagy a témája, vagy az előadó stílusa miatt. Később a vadgazdálkodás és a növény- termesztés kötött le leginkább. A vadgazdálkodásban sokat tanulhattam Plavecz János és Szendrei László tanár uraktól, míg a növénytermesztésen belül annak alternatív irányzatai, például az ökológiai gazdálkodás keltették fel a figyelmemet. Pepó Péter tanár úrnak köszönhetően lehetőségem nyílt több hazai és külföldi biogazdaság megismerésére is. Téveszme, hogy mindent meg lehet termelni ökogazdálkodásban, de vannak területei, amelyekről ma is vallom, hogy az a jövő útja. Az egészséges életmód és a fenntartható fejlődés kapcsán bízom benne, hogy egyre fontosabb szerephez jutnak majd az így előállított termékek és ez a gazdálkodási mód. Előbbieken kívül üde színfolt volt számomra Vinczeffy tanár úr gyógynövény ismeret című tantárgya. Kapcsolati tőke A mostani barátaim többségét is az egyetemen ismertem meg. Leginkább a kollégiumi szobatársak azok, akikkel rendszeresen tartom a kapcsolatot. A tanulás mellett a kapcsolati tőke építésében, hazai és nemzetközi szinten is sokat adott a Debreceni Agrártudományi Egyetem. Agrármérnöki diplomámat 2004-ben kaptam meg, s ezt követően nappalin folytattam tanulmányaimat PhD ösztöndíjasként. Az akkori Szaktanácsadási és Fejlesztési Intézetben találkoztam Szabó Zoltán tanár úrral. Témám az őszibarack gyümölcsminősége és termésbiztonsága volt. A gyakorlati életet egy pályázatíró cégnél kezdtem, de a szakma hamar visszacsábított az eredeti agráros pályára. Így kerültem a nyíregyházi székhelyű ABO Holdinghoz, azon belül is a takarmánygyártással foglalkozó ABO MIX-hez. Ez nemcsak Magyarország egyik legnagyobb gabonaipari vállalata, hanem jelen van Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában is. Férjemet, Tóth Árpádot is az Agráron ismertem meg, aki a KITE-nél dolgozik fejlesztőmérnökként. Lányunk, Zsuzsanna 3 hónapja született, így természetesen minél több időt igyekszünk hármasban eltölteni!” Tóth-Dani Mária (Fotó: Avar)
