Kelet Magyarország, 2009. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-31 / 203. szám
2009. augusztus 31., hétfő KILÉT VIDOR FESZTIVÁL /6 Az oldal támogatója: gas. Gulácsy-képek Nyíregyháza (KM) - ; Szombaton nyílt, s a követ- ! kező szombatig látható Gulácsy Lajos ötven alkotása a Jósa András Múzeumban, a képeket délelőtt 10 és este 11 óra között ; nézhetik meg az érdek- • lődők. Gulácsy, szűkre szabott pályája ellenére is halhatatlan életművet j hagyott hátra. Azon kevesek közé tartozik, akiknek nevét a nagyközönség is i ismeri, akiknek művei a j múzeumok féltett kincsei, az árverések szenzációi. A Nyíregyházán látható • gyűjtemény kiválóan rep- ; rezentálja életművét. Bábelőadások Nyíregyháza (KM) - Mától péntekig a Művész Stúdióban délelőttönként - tíz órától - és délutá- j nőnként - 15 órától - az • elmúlt év legjobb bábelőadásai láthatók. Ma tíztől az Órajátékot mutatja be Pályi János Kaposvárról, • háromtól pedig Zsiga-föstő ; fest látható, kecskeméti Tintaló Társulat előadásában. hu Ba Cissokot ma hallhatjuk Afrikai zenész Nyíregyháza (KM) - Az afrikai kontinens egyik legkiválóbb hangszeres szólistáját, Ba Cissokót hallhatjuk ma a téren este nyolctól. Fergeteges tempójú, különleges hang- szerelésü muzsikája egyedi színt képvisel a világzenei palettán. Tradicionális afrikai hangszerét, a korát, amelyet afrikai hárfának is neveznek, szólógitárként használja elsöprő lendületű muzsikájához. A szaklapok e hangszer kora Jimi Hendrix-ének tartják. A művész csak egyetlen este hallható hazánkban. Oláh Gypsy Allstars. A legkiválóbb hazai roma zenekarok léptek színpadra szombat este, s mindenkit megmozgattak a hűvösebb időben. (Fotó: Sipeki Péter) A soha vissza nem térő (alkalom) Egy-egy jelenet naturalizmusa nem hatott zavarólag (Fotó: sipeki Péter) ■ Pintér Béla Társulata csak azokat hökkenti meg, akik nem ismerik a stílusjegyeket. Nyíregyháza (Nagy István Attila) - A fesztivál első színházi bemutatójaként Pintér Béla Társulatát láthattuk. Pintérék sajátos ízt, műfaji jellemzőket, színházi és valóságfelfogást képviselnek a magyar színházi életben. Éppen ezért vannak állandó motívumaik, visszatérő eszközeik, színpadi megoldásaik. Ezektől a jegyektől (is) lehet őket bármelyik társulattól megkülönböztetni. Ebben nincsen probléma, legfeljebb annyi, milyen mértékben lehet meghaladni a már elért csúcsokat, s meddig lehet ezekből az elemekből építkezni, s mikor kell újakat kitalálni. Pintér Béla színháza nem illusztrál, hanem változásra, változtatásra szólít fel, s nem katarzist akar kiváltani a nézőkből, ami egyúttal feléli szellemi energiáit is, hanem cselekvésre hívja őket. Az évezred ajánlata A történetben egy magyar céghez az évezred ajánlatával kopogtat be az amerikai befektető; az indián-kovbojnak öltözött karvajzsidók egy ázsiai olajkitermelést bíznak a kollektívára. A fő vonulat a cég átalakulása egy csapat gerinctelen patkány- nyá, akik a nagy lehetőség kapujában hajlandók szétcincálni egymást, hogy a végén a nem létező győztesek is koppanjanak. Az első részben csasztuskákat énekelnek a színészek, mai viszonyainkról szólnak a szövegek, ezzel összekapcsolják az ötvenes éveket a maiakkal, s egy idő után az a vélemény alakul ki bennünk, hogy a rendszerváltozás óta az emberi lélekben, a mentális viselkedésben, a kapcsolatokban semmi változás nem történt. A szabadság nem tett bennünket toleráns emberekké, nem bontakoznak ki legjobb képességeink. Vadkapitalizmus mellé, vad erkölcsiség és gerinctelenség társul, amelyben a haszon vagy az egyéni érdek kedvéért mindenki elárulja a másikat. így lesz a darab elején megjelenő markáns közösségből massza, amely már csak önmaga pusztulását várja. Ez bizony eléggé pesszimista látásmód és vélemény. Igaz, tehetnénk úgy is, mint ennek az igazságtartalma a nullával lenne egyenlő. De éppen azért nem tudjuk magunktól távoltartani az előadást, mert alapigazságaival mélységesen egyetértünk. Úgy tűnik, a darabhoz kellett igazítani a színházi teret is, ezért az emeleten nem lehettek nézők, s valamiképpen az elegáns nézőtér is disszonánsán hatott ahhoz a játékmodorhoz és kíméletlen, kegyetlen igazmondáshoz, melyet láthattunk, hallhattunk. Meglehet, sokak ízlését felbirizgálta egy-egy jelenet harsány naturalizmusa. Ezeket más társulattól nem vennénk jó néven (a mértékről ebben az esetben is lehetne vitatkozni), de Pintérék esetében ez nem hatott zavarólag. Egyébként is valószínű, hogy már Nyíregyházán is vannak „pintéristák”, akik tudják, mit várhatnak az előadástól, s zömükben ők foglaltak helyet a nézőtéren is. Tetszettek a színészek: Ro- szik Hella, Szamosi Zsófia, Friedenthal Zoltán és a Nyíregyházán különös szeretettel fogadott Thuróczy Szabolcs is. Jó volt Kemenczy Antal zongorakísérete és zenei összeállítása is. Az viszont tény, hogy A soha vissza nem térő nem igazán illeszkedik a VIDOR vonulatába, hiszen inkább szomorúsággal a szívünkben és a lelkűnkben álltunk fel a tapsrend után, mint vidámsággal és derűvel. A csokoládé elolvad a szájban Térzene. A város terein mindennap délután hallhatunk kellemes muzsikát. (Fotó: Sipeki Péter) l ....„ i. " i , M ,/ A gazembert Vajon van olyan magyar ember, aki Rejtő Jenőt nem ismeri? Nem valószínű. Nyíregyháza (NIA) - Az esti előadás látogatói tele voltak szorongással, hiszen A hős és a csokoládékatona csúszott, s mire sikerült mindenkinek helyet foglalni a kamara nézőterén, végigfutott a hír: fél kettőnél előbb nem lesz vége az előadásnak. ■ A Katona József Színház előadása elmaradt a várakozástól, kevés volt a hiteles mozzanat. Nyíregyháza (NIA) - A Katona József Színház VIDOR-on való jelenléte minden alkalommal izgalmat, igazi művészi élményt jelent. Lehetnek persze kivételek. Ilyen volt a mostani bemutató is, melynek szerzője G. B. Shaw (s még néhányan), rendezője pedig Máté Gábor, aki nem igazán tudta eldönteni, mit akar az alapszöveggel. Az előadás annyira középszerű volt, hogy az ember nem akart hinni a szemének, s főképpen annak, hogy ezt a Katona József Színház követi el. De kit érdekelt ez ebben a pillanatban, amikor Rejtő Jenő klasz- szikusnak számító munkáját, A tizennégy karátos autót láthattuk? Rejtőn nemzedékek nőttek fel, sok-sok mondata szállóigévé vált, s a humora ma is olyan eleven, mint két-három-négy évtizeddel ezelőtt volt. Bensőséges játék A Szkéné Színház és a Picaro Társulat koprodukciójában, a narrátor (Tamási Zoltán) fanyar Az első felvonás színpadképe egy megnyomorított szobácska, melyben először jelenik meg a csokoládékatona (Kocsis Gergely), s a család esküvő előtt álló lánya (Jordán Adél). A menekülő katona és a neki kényszerűségből menedéket nyújtó lány között már az első pillanatokban megindul az érzelmi áramlás, s tudjuk, hogy a kézcsókból még súlyos következmények lesznek.. Kitágult a tér A második és a harmadik részben valamelyest kitágul a tér, változnak a díszletek (Cziegler Balázs munkája), de az egész előadás megmarad a régi Déry- né-társulatok (nem akarom őket megsérteni) színvonalán. S ezen külön története mellett, haladtak is ismert regénybeli események. A jelenetekben sok volt a geg, a kitűnő színészi játék, a Szkéné Színház hagyományos játékmodora most is érvényesült, melynek egyik jellegzetessége a közönséggel való kapcsolattartás. Nekem személy szerint nem Gorcsev Iván volt a kedvencem, hanem Vanek B. Eduárd, aki képes volt a rejtői világkép jellegzetességeit megjeleníteni. bizony nem segítenek a neves színészek sem: Bodnár Erika, Jordán Adél (aki talán a legegységesebb és leginkább kézben tartott alakítást nyújtotta), Haumann Péter, akire mindig felnézünk, s sajnáljuk, ha hozzá méltatlan szerepbe keveredik. Jó volt látni Bán Jánost, aki a szolgalelkű- séget formálta meg kitűnően, és tetszett Pálmai Anna szobalánya is, aki egyszerre ravasz és szenvedélyes, s aki az erkölcsi szabályokat azonnal félredobja, ha az érdekei úgy kívánják. Az előadás görgött szép csendesen, jórészt kedvetlenül és hitelesség nélkül. Pedig, bizony Isten, szeretjük a Katona József Színházat, s örülünk, hogy újra Nyíregyházán láthattuk őket. Regős János rendező kitűnően kihasználta a kis színpadi teret. (Az előadás valószínűleg ekkorára is készült.) Ettől a játék még bensőségesebb lett, s a nézőket átitatta Rejtő Jenő humora, mely nem szarkasztikus, nem akar megváltoztatni bennünket, de tehetségesen mutatja fel életünk egy-egy fonák pillanatát, amelyben a gazembert is lehet kedvelni, mert belül aranyból van a szíve. (Amíg el nem lopja valaki.) is lehet kedvelni, ha aranyból van a szíve Papírkutyák Ma este is lesz filmvetítés: fél tíztől a Papírkutyák című filmet láthatják az érdeklődők. Előzetes letartóztatásba kerül Kuplung és Csumpi, s felidézik a tökéletlen bűncselekmény részleteit... Főszereplők: Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Hajdú Steve, Gesztesi Károly. 6 író A fesztivál ideje alatt a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárban irodalmi kávéház működik: a 17 órakor kezdődő beszélgetéseken a mai magyar irodalom képviselőivel találkozhat majd az olvasóközönség, s tehet fel kérdéseket. Ma Jókai Anna írónő lesz a kávéház vendége. Kőhalmi Zoltán Éjjeli duma A stand up comedy, bár csak pár éves hazai múltra tekinthet vissza, de vannak igazi sztárjai, akiket évről évre láthatunk a VIDOR Fesztiválon. Ma este tíztől a Jósa András Múzeumban Kőhalmi Zoltán dolgoztatja meg rekeszizmainkat. Utcaszínház Ma délután háromtól a Kossuth téren a Nap és a Hold elrablását mutatják be a Langaléta garabonciások. A megható történet földön, égen és levegőben mutatta- tik be, a mímesek arc- és testjátékával, a langaléták gólyalábaival, a lég papírsárkányával, az ostor durrogásával, a muzsika zengésével, s táltos paripák küzdésével kísérve. A nézőkkel közösen felépítünk egy világot, mely közepén ott tündököl a nap és a hold. A gonosz, belerontván ebbe a világba, elrabolja a fényt, az éltetőt... A Nadara zenekart ma este hallhatjuk Hagyományok ötvöződnek Ma héttől a Kossuth tér színpadán a Nadara zenekar, melynek muzsikája igazi kulturális olvasztótégely: székely, román, cigány hagyományok ötvöződnek benne, melyeket a zenészek flamenco hangulatokkal és balkáni ritmusokkal fűszereznek.
