Kelet Magyarország, 2009. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-31 / 203. szám

2009. augusztus 31., hétfő FÓRUM n ÜZENET . j ym „ v v/J 99 Kozma Lászlóné, baktalórántházi olvasónktól Aki nem jobb napról napra, az megszűnik jó lenni. Oliver Cromwel Szakács Ferenc Szobor Feri bácsinak A legutóbbi érettségi találkozónkon merült fel az ötlet, hogy a tiszalöki Teleki Blanka Gim­názium, Szakközépiskola és Kollégium egykori alapítója, kiváló igazgatója, néhai Szakács Ferenc emlé­kének egy bronz mellszobrot kellene állítani, közadako­zásból. Szakács Ferenc 1953- tól 1981-ig vezette az akkor I kitűnő hírű gimnáziumot. A számos magas kitünte- " .ħ| tés mellett Tiszalök Város Díszpolgára posztumusz-dí­ját is megkapta. A közel­múltban megjelent Pedagó­gusok Arcképcsarnoka című országos kiadvány­ban is helyet kapott Feri bácsi, aki 1995. ápri­lis 10-én, Budapesten hunyt el, s a Farkasréti temetőben alussza álmát. A mellszobrot Krisz- tiáni Sándor szobrászművész, a Képzőművésze­ti Egyetem tanársegédje készíti, avatása pedig szeptember 26-án, szombaton 11 órai kezdettel lesz a tiszalöki gimnázium bejáratánál. Verset mond Ráckevei Anna színművész. További ado­mányozásra még szeptember 20-ig van lehetőség a következő számlaszámon: OTP - Halász Kata­lin 11773030-00332196. Ezúton is köszönjük a volt diákok eddigi adományait. Az avatásra távo­labbról érkezőknek szálláslehetőség is adódik a református egyház közösségi házában. Erről bővebb tájékoztatást telefonon adok a 06-20/912- 9392-as számon. Kérünk benneteket, adjátok tovább a hírt az egykori diáktársaknak! Az 1965-ben végzett Rozgonyi Szabolcs és osztálytársai JÓKÍVÁNSÁGOK . . . . * y. . . . . . t . L'ty Születésnap: Levelekre Szabó Józsefnek hetvenedik születésnapjára! Azt kívánjuk e szép napon, ragyogjon Önre fény, legyen boldog nagyon! Szíve sose fájjon, bánat sose érje, min­den útját a jó Isten kísérje! Boldog születésnapot, jó egészséget, hosszú életet kíván Ernő és Olgi: 20/249-4195 ________________________________ Névnapmenü: 01., kedd: Egyed, Egon _______________________________________ 02., szerda: Rebeka, Dorina __________________________________ HfJókívánságait születésnap, névnap, évfordu­ló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 13 óráig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarország- ban megjelenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűkkel kell kezdeni! Szépítse velünk otthonát! Mindent, ami egy kandalló vagy kályha felépítéséhez szükséges egy helyről, a Takács Kerámia újfehértói telephelyéről! Újdonság! Köiponti fűtésre köthető cserépkályhák és kandallók. Kézi gyártású csempék széles választéka: 35 féle minta, 40 féle szín. | A közel 300 féle idom lehetővé teszi, hogy bármilyen formájú és típusú kandallót építhessünk. — Takács Kerámia - Újfehértó, Gyár ú. 13. Tel.: 42/291-455, 30/9580-364 E-mail: info@takacskeramia.hu www.takacskeramia.hu HIRDETÉS VENDEGSOROK OLVASÓINK ÍRJÁK Dudálva tiltakozunk Újabb hetven munkavállaló kerül az utcára? Egy záhonyi kft. jogutód nélküli megszű­néséről döntött a napokban az alapító. Figyelemfelkeltésként „hangjelzéssel” tiltakozunk a határozat ellen. A dolgozók és a velünk szolidárisak ennek megfelelően augusztus 31-én (hétfőn) 10 órakor hangos jel­zéssel - legyen az duda, vonat­kürt vagy bármi más - emel­jük fel „hangunkat”. A KOLLEKTÍVA Eltűnt a fekvőrendőr Segítséget szeretnék kér­ni önöktől abban, hogy meg­tudjuk, hova tűnt el Nyíregy­házán, a Benczúr tér végéről a fekvőrendőr. Tolvajok vit­ték el, vagy valami más oka volt eltűnésének? Óriási fék- csikorgatások vannak azóta itt. Kezdődik az iskola, és ez valamennyire még az iskolá­soknak is védelmet nyújtott a száguldozó autók ellen. Mi lett vele? Kitől lehet megtud­ni? Segítenének? Egy in lakó ember. Huszárok és hősök Hiába sütött a nap tized- magával, nem vette kedvét a huszároknak, és az ünnep­lő közönségnek a nemrégi­ben tartott sóstói huszárün­nepségen. Az ünnepi beszédek­ben, a visszaemlékezésekben a múltra, a dicső huszárokra, a hősökre emlékeztek. Több­ször elhangzott, hogy Nyíregy­háza katonaváros volt (sajnos volt), most hiányzik a katona az ünnepségről, a katonadalok stb. Könnyes szemmel néztem a fiatal és vén huszárokat, a sisakban, a meleg, de gyönyö­rű ruhákban, és a szép lovak Tisztelt Olvasóink! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország- hoz érkező olvasói leveleket, fényképe- ketközöljük.Lehetőségeinkhezmérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik ér­vényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogo­kat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részlete­ket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szer­kesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasha­tóság érdekében általában rövidítjük, mm mm mm Rengeteg volt a látnivaló Váratlan találkozás Erdélyt járó barátaim­mal Szent István ünnepét a Gyergyói havasokban és a Hargitán töltöttük. Bekéredz­kedtünk Erdély kapuján, a Király-hágón, majd Kolozs­várt érintve végigkalandoz­tunk Wass Albert imádott vidékén, a Maros völgyén, a Kelemeni havasok között, meghajolva előtte és Isten széke előtt. Vendéglátóink a gyergyószárhegyi Kozma Mária és csodálatos család­ja (Julika, Emil és Zsombor) szeretetével és főztjeinek ízé­vel eltelve, naphosszat jártuk a környéket. Felkerestük a klasszikus (Gyilkos-tó, Békás­szoros, Tolvajos-tető, Kossuth sziklája, Mádéfalva) látnivaló­kat. Lovas szekérrel behatol­tunk a Szármány-hegy renge­tegébe, átnéztünk a Pricske- tetőről a fenséges Hargitá­ra, megpihentünk a „bájos” Ivó völgyében, erőt gyűjtöt­tünk Csíksomlyón és indul­tunk újabb és csodásabb látni­valók felé. Hargitafürdőn jár­va, idős aktatáskás, simléder- sapkás bácsi kéredzkedett fel az autóbuszra, csendesen elhe­lyezkedett a stopposok hátsó (Fotó: olvasónktól) helyén, és szerényen hallgat­ta Horváth Aranka, „örökös” kísérőnk ismertetőjét, majd előrejött és szót kért. Mi, bíz­va abban, hogy helyi anek- dotázást hallunk, átadtuk a mikrofont. Az öregnek tűnő, megviselt, fájdalmas tekinte­tű bácsi levette a sapkáját, és bemutatkozott. Kányádi Sán­dor vagyok. A hegyi darázs csípése volt ez. Fel kellett vol­na ismernünk őt. („S megha- tódva-szégyenkezve néztem ...”) Áhítattal hallgattuk. Az a húsz-harminc perc belénk ivódott, letapadt, mint sziklá­ra a hargitai moha. Örökre. Rákosi Katalin, Záhony tűrték a nagy meleget. Ezek a hagyományőrzők tudják iga­zán, mi az emlékezés, és mi a hazaszeretet. Az Isten éltesse őket sokáig! Soha nem fogom megérteni a megyei és városi vezetést, (és még sokan) hogy engedték a nagyon szép Damja- nich-laktanyát, a sok szép épü­letével elpusztítani. Ez a lak­tanya egy szimbóluma volt a városnak, a katonáival együtt, most egy szépen felújított lak­tanya lehetne ott, katonákkal. Ma az ünnepségre „importál­ni” kell a katonát, sajnos. Tisz­az azonos mon dandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemé­nyek számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha sze­mély szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasó­ink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, termé­szetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, tele­fonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval ren­delkező leveleket közöljük. telettel emlékszem a múltunk­ra, mikor e sorokat írom. Nevelös Sándor, Nyíregyháza Becsapós Már sokszor írtak a nyíregy­házi KGST-piac fonákságairól. Engem személy szerint nagyon zavar, hogy rengeteg a kisgye­rek ott, akik a piacon töltik napjaikat. Nem járnak isko­lába, életveszélyes módon, az autók között ugrálnak. Az is zavaró, hogy sok külföldi árus már teljesen itt él. Ha jön az ellenőrzés, már tudják merre, hova meneküljenek. így soha­sem buknak le. Ők nem fizet­nek adót, nyugdíjat. Csak élve­zik a magyar állam szolgálta­tásait. Figyelni kellene arra is, hogy rengeteg a hamis, bóvli áru. Újabban motoros fűrészt kínálnak kedvező áron (kit, hogyan lehet becsapni). Meg­veszik olcsón, aztán duplájáért, vagy háromszorosáért adják tovább. A vevő csak les, ha a „komoly” készülék egy hét múl­va megadja magát. Egy piaci árus VELEMENYEK A SZ0N-R0L SÁRGALÁZAS CSÓKJELENET Valamilyen pártalapon kinevezett okos­ka szeretne bizonyítani nagylelkű jótevő­inek! Az eddig biztonságosan, mindenki által használt, elfogadott, és nem utolsó­sorban begyakorlott KRESZ szerinti tör­vényt felrúgná! Miért akarnak bármi áron, bárhonnan behajtható pénzforrást, tud­juk! A mi költségvetésünk ezen nem fog múlni. A korrupción kellene módosítani! Megszüntetni a haverizmust, a köz vagyo­nát kétmarokkal szórók kiszűrésével! DVSC-TEVA-NYÍREGYHÁZA SPARTACUS LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉS Igazad van, de a csapat (Löki) nem érdemli meg, hogy ne szurkoljunk nekik, mert szerintem a vezetők, és nem utol­sósorban a Löki- és a Szpari-játékosok is jó kapcsolatban vannak egymással, mert egyre inkább jellemző már a focis­tákra is, hogy normálisan gondolkodó, egyre okosabb srácok. Minden szurko­lótáborban vannak bunkók, most ezen a fórumon is vannak ezekből, pl. azok, akik itt tirpákoznak, ahelyett, hogy a saját csapatukkal foglalkoznának. _________________________________EGY BALEK ELKÉSZÜLT A SÓSTÓI ÉTTEREM LÁTVÁNYTERVE Szánalmas, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város számára két fejlesztési terü­let létezik. A Sóstó, egy pénznyelő és a Kossuth tér. Nos, javaslom, a Kossuth tér alá mélygarázs építését! A Sóstóra pedig egy tó alatti étterem építését! PeriotOI www.szon TŰT rá' További hírek, fotók és videók. WWn > j /j fi 3 Lóg a lába, lóga... Angyal Sándor kelet@kelet.szon.hu Kemény munka helyett lábló- gatással telt a munkások első nap­ja a felújítás miatt lezárt Margit-ní- don. Azt látták, hogy az oda kiren­delt dolgozók a híd szélén üldögél­nek, kedélyesen csevegnek, vagy épp az ott áthaladó csinos lányo­kat „stirölik" a drága munkaidő- ben. Igaz, ahol mi élünk, ott nem folyik a Duna, csak egy kis csa­torna van, mely a Gangesz név­re hallgat, s egy parányi híd visz át rajta a KGST-piac felé. Ennek elle­nére gyakran megfigyelhettünk itt is téblábolókat, akik szintén a sekély víz felé lóbálták a lábu­kat. Amikor egyikőnk megkérdezte tőlük, mire várnak, azt válaszolták, a teherautóra, amely majd elviszi azokat a gallyakat, amelyeket ők a magasfeszültség alatt levágnak. De még benne a feszültség is a veze­tékben, késnek a lekapcsolással, hát a rosseb megy annak a közelé­be... Valami hasonló eset történhe­tett a pesti hídfőnél is: a lazsálással vádolt kétkezi dolgozók azt mond­ták, nekik ma még semmi dolguk, mert egyelőre a mérnököké a terü­let. Felmérik a hídnak azt részét, ahol ők majd lefektetik az ideigle­nes vágányokat. Mint már fentebb jeleztem, mife­lénk nem újdonság mindez. Azt is látni kellene, miként heverednek le a dús fűre órák hosszát azok az emberek, akik pedig éppen fűnyí­rás céljából érkeztek igencsak tete­mes késéssel a környékre, hogy a városháza költségére levágják az elvadult, helyenként derékig érő zöldet, parlagfüvestől. Nincs itt semmi probléma - világosítja meg a rejtélyes helyzetet Laci szom­széd -, ezek szófogadó gyermekek. Kicsi korukban ugyanis az édes­anyjuk nagyon sokszor énekelte nekik, hogy „lóg a lába lóga, nin­csen semmi dolga", hát ők ezt egy életre megjegyezték, s most hasz­nosítják az akkor tanultakat. De. Miért csak ó'ket veszi észre a tisztelt publikum? Önök még nem láttak másutt is lábakat lóbálni? Mondjuk például a nagyforgalmú hivatalban, ahol Nellike kisasszony az asztalon ülve úgy kivillantja hosszú combját, miközben kereszt­be dobálja lábait, hogy férfiember azt nem tudja gerjedelem nélkül észrevenni. Vagy miért nem teszik szóvá, hogy Dezső munka helyett százszor is elmeséli a műhely­ben, miként durrantott a Szpari- csatár a kapu fölé ordító helyzet­ben. A szakember meg mondja a rádióban, hogy jó néhány vasútvo­nalon három-négy óránként emeli fel palacsintasütőjét a forgalmista a mozdonyvezetőnek és három uta­sának, közben jól kialussza magát... Netán az sem tűnik fel senkinek, hogy bizonyos utcák kövezésénél, bitumenezésénél vagy csőtörésnél négyen megszakadnak a munkától, s ezt nyolcán csak nézik? Ráadásul, amíg a hivatali lábló- bálók bizony ügyintézhetné­nek, mert csak rajtuk múlik, hogy fogyjon a hosszú sor, addig a ter­melői szférában sokszor való­ban tétlenségre van ítélve a kék overálos ember. Mert fentebb nem a lábbal, hanem a kézzel van a baj: vagy mind a kettő bal, vagy nem tuaja a bal, hogy mit csinál a jobb. Ezért aztán nem jön az anyag, a sóder, de megy az idő és az óra­bér, ami milliókra is növekedhet, sőt, a Margit-híd esetében máris milliárdos pluszkiadásról vizionál­nak, meg napi ötvenmilliós kötbér­ről rebesgetnek. Ezek után mond­ja nekem valaki, a magyar ember már annyira bús, hogy elfelejtette, milyen a jókedv. Pedig mi így (is) mulatunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom