Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-05 / 104. szám

2009. május 5., kedd hírcsokor Mwmmi • Támogatnák... Jeruzsálem - Izrael zsi­dó lakosságának kétharmada támogatná, ha az izraeli haderő csapást mérne az irá­ni atomipari létesítményekre - derült ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet a Háárec című napilap közölt hétfői számában. • Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány és a kormányról szóló törvény értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. • Befogadás? Mintegy tíz guantánamói foglyot kellene befogadnia Németország­nak - értesült kormányforrásokból a Frank­furter Allgemeine Zeitung. A konzerva­tív német újság hétfőn arról számolt be, hogy az erre vonatkozó hivatalos kérést Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter terjesztette elő elmúlt heti berlini tárgyalá­sai során. JEGYZET Csúszda Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Az emberiség évezredes problémája a szegénység, hangzott el a tegnapi konfe­rencián. És hogy még ma is az, egyáltalán nem megnyugtató. Szociológusok, társa­dalomkutatók, civil szervezetek és egyhá­zak képviselői tanácskoznak annak érde­kében, hogy megtalálják a megoldást. No, nem a szegénység megszüntetésére (úgy tűnik, egyelőre ez lehetetlen feladat), hanem a szegénység enyhítésére. Sorjáznak a számok, az adatok, az összehasonlítások, az okok. Kiderül: hazánk, de azon belül is az északkele­ti régió nagyon rosszul áll. A tanácsko­zás résztvevői számára persze nem most derült ez ki, ők rnár régen tudják, és saját területükön azon dolgoznak, hogy javul­jon a helyzet. Ki lesz szegény? Erre is választ kapunk. Aki nem dolgozik (de van-e elég munka­hely?), akinek alacsony az iskolai végzett­sége (baj lehet az oktatási rendszerünkkel), aki kistelepülésen, elzárva él (az itt élők­nek munka nélkül esélyük sincs nagyvá­rosba költözni), számít az etnikai hovatar­tozás (a romák 20 százaléka az általános iskolát sem fejezi be) és végül annak is a szegénységgel kell megküzdenie, aki több gyermeket vállal. Javulás pedig nem vár­ható, mert az előrejelzések szerint nem a szegények fognak felemelkedni, hanem a középréteg kezd lecsúszni. Devizaárfolyam (2009. os. 04.) PÉNZNEM árfolyam változás HM Euró 287,95 || A +0,33 IB— USA dollár 216,67 i] A +1,12 Q Svájci frank 190^60 || A +0,15 IHÜ Angol font 322,32 A +1,47 ! Román lej 68,64 Y -0,08 Ukrán hrivnya 27,25 A +0,05 □C Horvát kuna 38,86 A +0,07 :: További információk a vaIutapiacróI:S-a?s2p^n.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB MINDENFELŐL /2 Szegények és szegényebbek ■ Felmérések szerint az emberek tizenhat száza­léka él szegénységben hazánkban. Miskolc (ÉKN - KHE) - A gaz­dasági válság miatt egyre több ember él majd a létminimum alatt. A munkahelyek elveszté­se és a bedőlő hitelek pedig azt eredményezik, hogy a középré­tegből egyre többen csúsznak le a szegény rétegekbe. Nagy veszélyt jelent számukra, hogy ők nem ismerik a túlélés technikáit - hangzott el a „Szegények min­dig lesznek veletek” című kétna­pos, nemzetközi konferencia teg- ......... Minél több gyer­mek van egy- egy családban, annál nagyobb a szegénység koc­kázata. Szabó-Tóth Kinga ...............................................M napi nyitónapján, melyet Miskol­con rendeznek a szegénység prob­lémájának bemutatása céljából. Háromszor annyi A tanácskozás, melyet Kele­men Didák atya halálának 265. évfordulója alkalmából szer­veztek, a szegénység kezelésé­nek lehetséges módszereire is Rendszeres szociális segélyben részesülők 40 35 30 25 20 15 10 5 Borsod-Abaúj- Hajdú-Bihar Szabolcs- Zemplén megye Szatmár-Bereg megye megye Grafika: ÉKN, forrás: KSH Lyukóban polgárőrök vigyázzák a rendet választ keres. Kit nevezünk szegénynek? - kérdeztük Sza- bó-Tóth Kinga főszervezőtől, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatójától, aki lapunknak nyilatkozva kifej­tette: általában azokat, akik a szegénységi küszöb alatt élnek. És bár ez a küszöb többféle lehet, de az átlagbér 60 százalé­kánál kevesebből élőket tekint­hetjük szegénynek. Az intézet- igazgató hozzátette: ezt hazánk­ban az emberek 16 százalékára mondhatjuk, ami tulajdonkép­pen megegyezik az uniós átlag­gal. Azt azonban, hozzá kell ten­ni, hogy az északkelet-magyar­országi régióban háromszor annyi szegény ember él, mint az ország más régióiban. Felmé­rések azt is kimutatták, hogy a tartós szegénységben élő embe­reknek csak kétötöde roma szár­mazású, tehát a szegénység nem etnikai kérdés. Az intézetigazga­tó felhívta a figyelmet: hazánk­ban a gyerekek 5-6 százaléka él mélyszegénységben, és minél több gyermek van egy-egy csa­ládban, annál nagyobb a sze­génység kockázata. Nem tudja leküzdeni A konferencia nyitóelőadását Vukovich Gabriella, a DEMO­(Fotó: ÉKN-archív) STAT Szakértő Iroda igazgató­ja tartotta, aki többek között rámutatott: a szegénység koc­M ................... A magyar isko­larendszer nem tudja leküzde­ni a családi hát­tér egyenlőtlen­ségét. Vukovich Gabriella .......................................... kázatát növeli a munkanélkü­liség, az alacsony iskolai vég­zettség, a családban nevelke­dő gyermekek száma, a lakó­hely jellege, valamint az etni­kai hovatartozás. Hangsúlyoz­ta: a magyar iskolarendszer nem tudja leküzdeni a csalá­di háttér egyenlőtlenségét. Az európai országokban az ala­csony iskolai végzettségű szü­lők gyerekeinek 23 százaléka szerez diplomát, hazánkban ez csupán 2,9 százalék. Megdöb­bentő adat az is, hogy hazánk­ban a gyerekek 40 százaléka, azaz 850 ezer gyermek él a lét­minimum alatt. wmmmssm Dobos Marianne, a konferencia egyik szervezője: „Korunk legégetőbb problémája a szegénység, de a meg- . ,7» -yu oldást nem a segélyezésben látom, hanem abban, hogy a szegény emberek munkához juthassanak. Az adófize- "'Aj tők számára óriási nehézséget jelent, hogy a társada- lom egy része nem dolgozik, nem viseli a közterheket. Ráadásul azok az emberek, akik évek óta nem dolgoz­nak, gyakran az alkohol, a drog fogságába kerülnek, egészségük romlá­sa pedig újabb terheket ró a társadalomra. Nem megengedhető az úgyne­vezett megélhetési bűnözés. A szegénygondozásban már több száz évvel ezelőtt is jelentős szerepet játszottak az egyházak, tevékenységük ezen a téren ma is jelentős." Fidesz: „Nem sokat ér..." ■ A Fidesz szerint nem sokat ér a Büntető Tör­vénykönyv tervezett vál­toztatása. Budapest (FH) - A Fidesz sze­rint nem jelentenek valódi meg­oldást a jelenlegi közbiztonsági helyzet kezelésére azok a javas­latok, amelyeket az igazságügyi tárcavezető fogalmazott meg hét­főn a kormányszóvivői tájékoz­tatón. A Btk. tervezett változta­tásai között szerepel a visszaeső erőszakos bűnözőket és a fegy­veres támadókat fenyegető szigo­rúbb büntetés, a nagyobb pénz­bírságok. Draskovics Tibor igaz­ságügyi és rendészeti miniszter elmondta, a Btk. módosításával bevezetnék például az erősza­kos többszörös visszaeső fogal­mát, ez azokra vonatkozik, akik legalább háromszor erőszakos bűncselekményt követnek el. Őket az ítéletnél kizárnák min­denféle kedvezményből, példá­ul a büntetésüket nem lehetne felfüggeszteni. Draskovics Tibor szerint van közös eleme a terve­zetnek a Fidesz „három csapás” elnevezésű kezdeményezésével, de ez meghagyja a bíráknak a mérlegelés lehetőségét. „Csak maszatolás.. ” Lázár János (Fidesz) reagá­lásban azt mondta, hogy ezek a Btk. módosítások csak masza- tolásnak minősíthetők, a hely­zet nem fog változni. A Fidesz továbbra is ragaszkodik az úgy­nevezett három csapás törvény- módosításhoz, amelynek érdeké­ben aláírásokat is gyűjtenek. Az ellenzéki párt úgy véli, hogy a helyzet megoldásához a kulcs a kormány kezében van, mégsem tesz semmit. PARLAMENTI FRAKCIÓK AZ EU-TAGSÁGRÓL Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője:____________________ „2004 májusa óta olyan folyamatok indultak el itthon, amelyek miatt az emberek kétharmada azt mondja: csalódtak az Unióban, és az ország kezd lecsúszni. A német statisztikai hivatal adatai alapján Csehország az elmúlt 5 évben 25,6, Lengyelország 23 százalékos növekedést produkált, míg Magyar- ország alig 10 százalékosat ebben az időszakban. Ehhez hozzájárult az, hogy kevés uniós támogatást fizettek ki eddig, illetve a kormány nem tudta az uni­ós forrásokat a gazdaság növekedésének szolgálatába állítani." Firtl Mátyás, a KDNP frakcióvezető-helyettese: ________________ „Míg 2002-ben a lakosság 67 százaléka vélte úgy, jó lesz az EU-tagság, addig 2008-ban már csak 31 százalékos volt ez az arány. A 2004. május elsején csatlakozott államok közül Magyarország minden gazdasági mutató szem­pontjából utolsó helyen áll, a nemzeti fejlesztési tervekben megfogalma­zott célokat sem tudták igazán teljesíteni eddig." Eörsi Mátyás, az SZDSZ országgyűlési képviselője: ________ „A 2004-ben csatlakozott 10 ország közül 9-ben liberálisok, szociáldemok­raták és kereszténydemokraták együtt ünnepük az ötéves évfordulót, félre­teszik a politikai csatározásokat, Magyarország azonban még nem tart itt. Lelombozódva figyelem azt a munkamegosztást, hogy a kormány csak az eredményekről beszél az EU-csatlakozás kapcsán, a Fidesz és a KDNP csak a negatívumokról, pedig a magyar gazdaság mostani állapotában része van minden pártnak, az SZDSZ-nek is." Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője: _________ „Minden EU-tagországban vannak olyanok, akik nem támogatják a közös­séget. Itthon hirtelen csodát reméltek az emberek a csatlakozástól, vala­mi hasonló várakozás volt bennük, mint '89-ben. Végső mérleget korai még vonni ugyan, de az integrációt egyértelműen sikernek lehet elköny­velni, mert Magyarország intézményes formában is Európa része lett, bár mindig is az volt." Varga István és Sólyom László (Fotó: MTI) Kinevezték... Átvette a miniszteri kineve­zéséről szóló okiratot az állam­főtől hétfő délelőtt a Sándor- palotában Varga István, aki a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárcát irányítja majd a Bajnai- kormányban. Az új miniszter a Parlamentben tette le eskü­jét hétfőn kora délután, 2/3 A franciák mintegy két­harmada, 65 százaléka csa­lódott a két évvel ezelőtt megválasztott államfőben, s csak a megkérdezettek 24 százaléka elégedett Nicolas Sarkozy eddigi tevé­kenységével - derül ki a TNS Sofres Logica felmérésé­ből, amelyet a Metro című napilap ismerte­tett hét­főn. Draskovics Tibor (Fotó: archív) Jogtipró díj... A Szabadság kör nevében jogtipró díjat adományo­zott a parlamentben hétfőn Balog Zoltán fideszes képvi­selő Draskovics Tibor igaz­ságügyi miniszternek. A díjat jelképező bakancsot az igaz­ságügyi tárca államtitkára nem vette át. Bért emeltek A távozó cseh kormány 3,5 százalékkal emelte a közszfé­rában dolgozók havi bérét - jelentették be a kormány hétfői ülése után Prágában. A cseh közalkalmazottak fizetését utoljára 2007-ben javították. Petr Necas mun­kaügyi és népjóléti minisz­ter szerint a béremelés mint­egy félmillió embert érint. A hivatalnokok, az állami egészségügyi dolgozók, taní­tók, katonák, a rendőrség és a papság tagjainak fizeté­se július elsejével emelkedik. A mintegy félmillió közal­kalmazott közül 220 ezer az oktatásban dolgozik. A megrongálódott gépjárművek maradványai (Fotó: epa) Újabb pokolgépes merénylet Az iraki olajipari minisztérium épülete közelében Bagdad­ban kettős pokolgépes merényletet követtek el, amelyben négy ember életét veszítette és heten megsebesültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom