Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-21 / 118. szám

2009. május 21., csütörtök HÁTTÉR /3 Jogos, vagy jogtalan. Ma Magyarorszá­gon kevés az az ember, akinek ne fájna valamije. Vagyis, ha akar, mindenki elme­het táppénzre. De akar-e? Az utóbbi idő­ben két tábor alakult ki: vannak az ún. potyautasok, akiknek könnyen megfájdul a derekuk, felmegy a lázuk. Ők vagy nem szeretnek dolgozni, vagy éppen menekül­nek. Talán nem csoda az össznépi felhá­borodás velük szemben. Elmúlt az a világ, amikor egy cinkos összekacsintás, eset­leg némi hálapénz ellenében lehetett men­ni meggyet, krumplit szedni. Aztán ahogy változott az élet, a munkanélküliség elsza­porodásával egyfajta átmeneti megoldást jelentett az így kicsikart „kényszerpihenő". Valljuk be, ezért talán mi sem háborgunk annyira. Pedig ezt is mi fizetjük! A másik véglet, s bizony ma már legalább annyian élnek vissza az egészségükkel, mint a táppénzzel. Megtanultak félni, az íróasztal, a munkagép mellé könnyen talál­nak másokat. Különösen a kisebb magáncé­geknél nem örülnek, ha valaki „nyavalyog"! Rengetegen inkább szabadságot vesznek ki, csak ki ne derüljön a baj! Ez sem meg­oldás. Az egymásra rakódó, ki nem pihent kórságok később visszaköszönnek. Mind­ez nem érdekli, mert nem érdekelheti őt. Fontos, hogy ma tudjon kenyeret tenni az asztalra, kifizetni a rezsit. így lesz egy idő után beteg az egész ország! M egoldás? Megbízható lét, emberköz­pontú egészségügy. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Ön szerint kockázatos manapság táppénzre menni?-A jelenlegi körülmények között, amikor mindenkit a mun­kanélkülivé válás veszélye fenyeget, bizony, kétszer is meg­gondolandó, hogy betegszabadságra menjen az ember! Sta­bilabb szakszervezeti háttérrel, erősebb dolgozói érdekkép­viselettel nem kellene félnie senkinek - mondta a nyíregyhá­zi Titkóné. Kékesi Miklósné (Nyíregyháza): - Egyik munka­hely, munkaadó sem nézi jó szemmel, ha sokáig táppénzen van egy-egy dolgozója. Az emberek inkább kitartanak, és güriznek tovább. Én ritkán voltam táppénzen, inkább szabad napot vettem ki, vagy a csúsztatással éltem, mikor lerom­lott az egészségi állapotom. A nyíregyházi Kocsis János több mint négy évtizeden át dolgozott a gépészszakmá­ban: -Veszélyes „mulatság" kényszerszabadságra menni manapság, az emberek a munkahelyüket, családjuk meg­élhetését kockáztatják. Élelmes betyárok persze mindig is voltak és lesznek, akik céllal lépik meg mindezt, talán éppen Titkóné Kékesi Kocsis Miklósné János Hagymássy Id. Kékesi Budaházi Jánosné Miklósné Ildikó azért, hogy ne szűnjön meg a munkaviszonyuk. Hagymássy Jánosné (Nyíregyháza): - Közel negyven év alatt alig voltam táppénzen. A lányom és a vejem lelkiismeretesen, sokat dol­gozik, eszükbe sem jut táppénzre menni. Ha beteg a gyer­mekük, a férjem és én örömmel vigyázunk az unokánkra - mesélte a nagymama. - Az én generációm munkához szokott, nem betegeskedéshez. Voltak, és bizonyára most is vannak olyan dolgozók, akik nemcsak élnek, hanem visszaélnek a táppénz lehetőségével, de a többség nem ilyen - felelte Id. Kékesi Miklósné. Budaházi Ildikó sze­rint két dolog rettenti vissza a táppénztől a dolgozókat: az egyik az állásuk kockáztatása, a másik a betegszabad­ság alatti jövedelemkiesés. A gyermekes szülök, ha csak tehetik, inkább a kincset érő nagyszülőkre bízzák csemeté­jüket, amikor kiírja a háziorvos, nem véletlenül... VILLÁMVOKS Ön elítéli, ha valaki kidobálja a cigaretta- csikket az autóból? Szavazók száma: 135, 2009. 5. 20. 19 óra Következő kérdésünk: Ön szerint a táppénz veszélyeztetheti valakinek az állását? Nem 6,67% Igen 93,33% tp Vwww.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Munkahelyükért betegen is I A kevésbé súlyos betegek közül sokan a munkát választják a táp­pénz helyett. Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - Öt százalékkal kevesebben mentek táppénzre az idei esz­tendő első negyedévében, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban, ennek okát sokan a mun­kavállalók hozzáállásában lát­ják: akik dolgoznak, nem szí­vesen mennek táppénzre, mert féltik munkahelyüket. Dr. Koz­ma Ottó háziorvosi rendelőjé­ben az elmúlt időszakban a táp­pénzes forgalom nem változott számottevően, ám azt ő is érzé­keli, hogy a munkavállalók hoz­záállása megváltozott.- Az enyhébb betegségekben szenvedők esetében előfordul, hogy nem mennek el táppénzre, ha például valakinek meghúzo­tt ................... A magáncégek­nél dolgozók nem szívesen esnek ki a munkából. Dr. Kozma Ottó .................................ff dik a dereka, vagy valamilyen mozgásszervi betegségben szen­ved, nem marad otthon, hanem inkább nehezen is, de dolgozik - mondja Kozma doktor. - Koráb­ban ezek az emberek nem biztos, hogy ezt a megoldást választot­ták, de a munkahelyük megtar­tása érdekében most erre kény­szerülnek. A súlyos, lázas bete­gek esetében ez nem fordul elő, tőlem eddig még senki sem kérte, Orvosi vizsgálatra várva: az egészség megőrzését nem szabad a munka mögé helyezni (illusztráció: Racskó Tibor) hogy ilyen állapotban ne írjam ki, az viszont megfigyelhető, hogy a magáncégeknél dolgozók nem szívesen esnek ki a mun­kából, félnek attól, hogy otthon- maradásuk veszélyezteti a mun­kahelyüket. Érdekes a vállalko­zó magatartása is: nekik nincs főnökük, sokan, bár ágyban kel­lene feküdniük, mégis a munkát választják. És még akkor is így dönt, ha tudja, hogy az egészsé­géről van szó, aminek megőrzé­sét nem lenne szabad a munka mögé helyezni - mondja a szak­ember.- A megyében 14 megbízá­sos jogviszonnyal rendelkező felülvéleményező főorvos vég­zi a táppénzes ellenőrzéseket ­tudtuk meg dr. Sebők Tündé­től. A Megyei Egészségbiztosítá­si Pénztár (MEP) táppénz veze­tő-főorvosa elmondta: az összes háziorvosi praxist közöttük osz­tották fel, így egy-egy főorvos 25-30 körzetben végez havonta ellenőrzést. Főorvosi vélemény Ilyenkor nemcsak a dokumen­tációt tekintik át annak érde­kében, hogy kiderüljön, jogos a táppénzen tartás vagy nem, hanem vizsgálatot is végezhet­nek. - Az ellenőrzést végző főor­vosok általában a fekvő-, illetve a daganatos betegeket nem hív­ják be ellenőrzésre - teszi hoz­zá Sebők Tünde. Rajtuk kívül a MEP főállású főorvosai is végez­nek felülvizsgálatot, a házior­vosoktól megkapott heti jelen­tést értékelik, és ennek alapján döntenek az ellenőrzésről. A megvizsgált betegek negye­dét írják ki a főorvosok, ami azt jelenti, hogy a páciens ekkor már keresőképes. Abban az esetben pedig, ha a beteg nem ért egyet a főorvosi véleménnyel, akkor az ORSZI, azaz az Országos Reha­bilitációs és Szociális Szakértői Intézet főorvosi bizottsága elé kerül, háziorvosi beutalóval. A bizottság döntése ellen már nem lehet fellebbezni. kmf/ppek.szon.hu •Táppénz. Háttérinformációk a témában (PDF, 284 kB) Táppénzesek Magyarországon 1995 fel1'59 « Táppénzes ™ esetek száma táppénzen töltött napok száma (millió) 63,1 2000 H 1,41 • 1 .' . 41,1 2005 11,25 I 37,4 * Sr* 2008 : >1,17 ___ 32,8 Passzív táppénzre mennek- A tapasztalatok azt mu­tatják, és ez érzékelhető is, hogy egyre többen használ­ják ki azt a lehetőséget, hogy a munkaviszony megszűnése után passzív táppénzre men­jenek - mondja dr. Sebők Tünde. Ez a főszabály szerint a betegség végéig jelent jogo­sultságot, a maximum időtar­tam 45 nap. Sokszor nem indokolatlan a munkáját elvesztett embe­rek táppénze, mert valóban betegek, mert nem mertek korábban táppénzre menni, vagy a munkanélkülivé válá­suk miatt pszichés betegség alakul ki náluk. ■SZABADSÁG SZÁMOKBAN „Lógósabbak" Nyíregyháza (KM) - Az oszt­rák és magyar dolgozókat foglal­koztató Leiler cégcsoport elem­zése szerint a magyar dolgozók lógósabbak, és tavaly közel 30-40 millió forintos kárt is okozhattak cégüknek azok, akik egészsége­sen mentek táppénzre. Az oszt­rák-magyar cégcsoport összeha­sonlította a két országban dol­gozók 2008-as munkamorálját. Az elemzés szerint: a magyarok lógósabbak, mint a szomszédban dolgozók.- Szabolcs megyében az idei első negyedévben, az előző év hason­ló időszakához viszonyítva a passzív táppénzes napok száma 37 százalék­kal, a táppénzes esetek száma pedig 22,8 százalékkal nőtt, míg a táppénz- kiadás 43,2 százalékkal növekedett - tudtuk meg az Országos Egészség- biztosítási Pénztár (OEP) Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztára pénzellátási osz­tályának vezetőjétől, Dolgos Sándor­tól. (Passzív táppénznek nevezzük azo­kat az eseteket, amikor a munkajogvi­szony megszűnését követő első, máso­dik vagy harmadik napon kerül kere­sőképtelen állományba a beteg - ez esetben 45 napig járhat még a táp­pénz) ___________ Az egyéb táppénzes eseteknél jelen­tős emelkedésről nem beszélhetünk, a növekedés itt 2-3 százalék. Ebből arra lehet következtetni, hogy jelen­tősen megnőtt azoknak a száma a kér­déses időszakban, akik a munkaviszo­nyuk megszűnését követően még 45 napig táppénzes állományba kerülnek, a szakember szerint itt valószínűsíthe­tő a világgazdasági válság hatása, s a foglalkoztatás csökkenése. Dolgos Sándor elmondta: az OEP a keresőképtelenség megállapításá­ra jogosult orvosokat e tekintetben folyamatosan ellenőrzi, általában a 30 napon túli keresőképtelenségek kap­csán, a felülvizsgáló főorvosi hálóza­ton keresztül. __________________ Lehetőség van a keresőképtelen bete­gek munkáltató kérésére történő felül­vizsgálatára is, ez esetben a munkálta­tónak a felülvizsgálandó betegek után 15 800 forint eljárási díjat kell fizetnie - mondta a szakember. Jövőre épül meg a körforgalom ■ Félpályás útlezárás, valamint jelzőőrös vagy jelzőlámpás forgalom- irányítás várható. Újfehértó (KM) - Több olva­sónk is érdeklődött, mikor kez­dődik meg Újfehértón, a 4-es szá­mú főúton, illetve a Nyíregyházi út, a Szent István utca és a Vas­út utca kereszteződésében a kör­forgalom. Kérdésüket továbbítot­tuk Fazakas Orsolyához, a Nem­zeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetőjéhez.- Hadd nyugtassam meg elő­ször is az olvasókat: a körforga­lom meg fog épülni. Jelenleg a kivitelező kiválasztása tart, a szerződéskötés tervezett időpont­ja június 24. Az építés augusztus második felében esedékes. Egy ilyen munka előkészítése nem megy egyik napról a másikra, hiszen területeket is kellett kisajátí­tani, illetve a kisa­játítások jelenleg is zajlanak. A ter­vek szerint a kör­forgalom építése előreláthatólag 2010 tavaszán indulhat a kisajátí­tások befejezése után. Az építés alatti forgalomszabályozás ter­vezése és engedélyezése a vállal­kozó feladata, illeszkedve a vál­lalkozó által alkalmazni kívánt technológiához, ütemtervhez. Az ilyen jellegű csomópont-átépíté­seknél jellemzően alkalmazan­dó a félpályás útlezárás melletti jelzőőrös vagy jelzőlámpás for­galomirányítás. Készülnek. A LADIK-verseny megyei győztesei, a Kodály Zoltán Általános Iskola Főnix csapatának tagjai szorgalmasan készülnek a hét végi országos döntőre. Szer­dán szerkesztőségünkben járva pillantottak a kulisszák mögé Nyéki Zsolt szerkesztő vezetésével. (Fotó: Sipeki Péter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom