Kelet-Magyarország, 2007. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-03 / 29. szám
2007. február 3., szombat KELET KULTÚRA / 5 • Hangverseny. A Zeneiskolai Tanulói Koncertek keretében február 6-án délután öt órától zongora tanszaki hangversenyt tartanak Nyíregyházán, a Vikár Sándor Zeneiskolában. • Kiállítás. Zsadányi Zsolt festőművész kiállításának megnyitóját tartják február 7-én délután négytől Nyíregyházán, a Pál Gyula Teremben. A tárlatot megnyitja Székhelyi Edit festőművész. • Egykor növendékek. „A Vikár Sándor Zeneiskolából indultam ..." címmel volt növendékek hangversenyére várják a zeneszeretőket február 9-én délután öt órától a Vikár Sándor Zeneiskolában. FEBRUÁRI IÁTÉKRENDS^ j .j v -j j j -j j -< j j j -j j > j j j j j j -j -j j j j 1. csütörtök 15.00 FURCSA PÁR - Bérletszünet 15.00 ANTIGONl _____________________Krúdy Kamara - Bérletszünet________ 18.00 ANTIGONÉ _____________________Krúdy Kamara - Bérletszünet 2. péntek 15.00 CSALÁD ELLEN NINCS ORVOSSÁG _____________________Bérletszünet_________________ 19.00 CSALÁD ELLEN NINCS ORVOSSÁG _____________________- Bérletszűnet_____________________ 3. szombat 19.00 AMADEUS - Kelet-bérlet ____________ 5. hétfő 19.00 LILIOM _____________________- Krúdy Kamara Arany „A“ bérlet 6. kedd 19.00 LILIOM ______________________ _____________________Krúdy Kamara - Arany „B" bérlet 7. szerda 19.00 UUOM____________________________ _____________________Krúdy Kamara - Arany „C" bérlet 8. csütörtök 19.00 UUOM ________________ _____________________Krúdy Kamara - Arany „D" bérlet 9. péntek 19.00 MŰVÉSZET - Nyilvános főpróba 10. szombat 19.00 MŰVÉSZET - Bemutató bérlet 11. vasárnap 19.00 MŰVÉSZET - Premier plusz bérlet 13. kedd 19.00 MŰVÉSZET - Móricz-bérlet __________ 14. szerda 19.00 MŰVÉSZET - Kólcsey-bérlet _______ 15. csütörtök 19.00 MŰVÉSZET - Szigligeti-bérlet Újra látható a Család ellen nincs orvosság 16. péntek 19.00 MŰVÉSZET - Vörösmarty-bérlet 19.00 A KÉTFEJŰ FENEVAD ______________________Krúdy Kamara - Nyilvános főpróba 17. szombat 19.00 MŰVÉSZET - E. Kovács-bérlet 19.00 A KÉTFEJŰ FENEVAD Krúdy Kamara - Kamara _____________________Bemutató bérlet____________________ 19. hétfő 19.00 AMADEUS - Krúdy-bérlet ___________ 19.00 JÖVÖRE VELED UGYANITT ______________________Fehérgyarmat______________________ 20. kedd _____19.00 AMADEUS - Zrinyi-bérlet____________ 21. szerda 19.00 MŰVÉSZET - Vasvári-bérlet 19.00 A KÉTFEJŰ FÉNEVAD ______________________Krúdy Kamara - Őze-bérlet _________ 22. csütörtök 19.00 MŰVÉSZET - Benczúr-bérlet 19.00 A KÉTFEJŰ FENEVAD _____________________Krúdy Kamara - Kálmán-bérlet______ 23. péntek 19.00 MŰVÉSZET - Déryné-bérlet 19.00 A KÉTFEJŰ FENEVAD ______________________Krúdy Kamara - Latinovits-bérlet 24. szombat 19.00 MŰVÉSZET - Kiss Mányi-bérlet 19.00 A KÉTFEJŰ FENEVAD _____________________Krúdy Kamara - Dajka-bérlet________ 26. hétfő 19.00 AMADEUS - Jákai-bérlet ____________ 19.00 TRIO-2 SOLO 1 DUET Krúdy Kamara - Bérletszünet _____________________A LA DANCE COMPANY ELŐADÁSA 27. kedd 19.00 AMADEUS - Kossuth-bérlet _________ 19.00 MEGGYESKERT Krúdy Kamara - Bérletszünet A DUNA MŰVÉSZEGYÜTTES ______________________ELŐADÁSA ________________________ 28. szerda 19.00 FURCSA PÁR - Bessenyei-bérlet 19.00 ALICE B-6913 Krúdy Kamara - Bérletszünet A LA DANCE COMPANY ELŐADÁSA (Kép)regényes történelem Kertész Sándor, a napokban megjelent kötetével (Fotó: Racskó Tibor) ■ Hosszú évtizedek csendje után ismét hangos a hazai képregénykultúra. Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - Néhány évtizeddel ezelőtt magyarok százezrei várták a Fülest és a Pajtást, hogy az újságok hasábjain folytathassák az előző héten elkezdett képregényt. Több tucat napi- és hetilap közölt képregényeket, ám a híres hazai alkotók halálát maga a műfaj sem élte túl. Hosszú évekig nem történt Érdemes megfigyelni, hogy minden történelmi korszaknak megvan a maga „képregénye”. Kertész Sándor ...........-............*............ semmi - legalábbis semmi olyan, ami arra utalt volna, hogy a helyzet megváltozik. Van azonban néhány megszállott, aki mindent megtesz azért, hogy a képregényrajzolás és -kiadás újra a régi önmagát idézze. Közéjük tartozik a nyíregyházi Kertész Sándor, akinek a napokban jelent meg a magyar képregény 1939-1989 közötti történelmét feldolgozó hiánypótló műve, a Comics, szocialista álruhában. Nem is tudtam, mekkora fába vágom a fejszémet- Grafikusnak készültem, minden érdekelt, ami a rajzoláshoz kapcsolódik - mesél a kezdetekről. - Másoltam a lapokból a képregényeket, és egyik nap felkerekedtem, s megkerestem a hazai képregényrajzolás legkiemelkedőbb alakját, Zórád Ernőt, s megmutattam neki az alkotásaimat. Nagyon nagy művész volt, s emellett rendkívüli diplomata, aki azt mondta: sokat kell még tanulnom ahhoz, hogy jó képregényrajzoló legyek. Mert ehhez nem elég, ha valaki nagyon jól rajzol. Sok karaktert kell megalkotni, s annyira profinak kell lenni, hogy akár harmincnegyven oldalon keresztül úgy kell ezeket megrajzolni, hogy felismerhetők legyenek, de közben persze mindig más és más arcukat mutassák. A képregénykutatást akkor kezdtem, és nem is tudtam, mekkora fába vágom a fejszémet. Ezt megelőzően ezzel a témával senki sem foglalkozott, így talán nem csoda, hogy a kutatás közel két évtizedig tartott. Az 1993-ban megjelent Szuperhősök Magyarországon című könyv a képregény hazai történetét dolgozza fel, a tervek szerint valamennyi fontos korszakkal külön kötetben foglalkozom majd. A már említett, forrásmunkának számító Comics, szocialista álruhában mellett egy kötet foglalkozna az 1800- as évek és a rendszerváltás közötti időszakkal, egy az 1989 utáni évekkel, külön mű szólna a két világháború közötti két évtizedről és végül érnénk el az előzményekhez. Merthogy vannak: érdemes megfigyelni, hogy minden történelmi korszaknak - legyen szó a mezopotámiaiakról vagy az ókori Rómáról - megvan a maga „képregénye”: mindenhol és mindenkor megvolt az igény arra, hogy képekkel meséljék el az őket leginkább érdeklő témákat. kmf/ppe/c.szon.hu • Remények. Tények a képregény-történelemről, letölthető. (PDF, 58 kB) Az új generáció A néhány évvel ezelőtt létrejött Képregény Akadémia hallgatói az új generáció képviselői. Képregényeken nőttek fel, de önmagában ez a műfaj már nem elégíti ki őket. Ismerik a modern kor minden technikáját, s mivel fantáziát látnak a képregényben, úgy döntöttek, megújítják azt. A képregénynek nem csak a művelői, de a fogyasztói is megváltoztak az elmúlt évtizedek alatt. A mostani érdeklődők azok a 30-as éveikben járók, akik számára Batman és Superman volt az isten. Az évente több alkalommal megrendezett képregénybörzék nagyon népszerűek, az ott lévő több ezer ember azt jelzi, van igény a műfajra. A többség családostól érkezik, és nemcsak nézelődik, de vásárol is. Ez pedig nem olcsó mulatság: egy értékes képregény akár tízezer forintba is kerülhet. ■ A színház a megye, a város, s a szaktárca támogatása mellett saját bevételeiből él. /2.C) Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - A kormány takarékossági, megszorító intézkedései a színházakat is érintik, bár ebben a tekintetben a vidéki színházak helyzete eltér a fővárosiakétól. Tasnádi Csabát, a Móricz Zsigmond Színház igazgatóját kérdeztük.- Számunkra a legnagyobb gondot az okozza, hogy tavaly a vállalkozóként dolgozó színészeket át kellett sorolni főállá- súakká. Ennek minden terhe csökkenti a színház költségvetését az idei esztendőben, körülbelül húszmillió forinttal. A színház három forrásból gazdálkodik: a megye és a város támogatása, a minisztériumi támogatás és a saját bevétel. Ez utóbbi egyre jelentősebb szerepet kap. A helyzet kedvezőtlenül befolyásolja a dolgozók hangulatát, teljesítményét. Azt azért szeretném hangsúlyozni, hogy számunkra az alkotó munka a legfontosabb, nem gyászolunk, hanem dolgozunk. ígéretet kaptunk arra is, hogy a megye és a város költségvetési egyeztetésén még szóba kerül a színház helyzete. Tűzzománc. Aki a napokban a nyíregyházi Pál Gyula Terembe látogat, különleges tűzzománc alkotásokban gyönyörködhet. (Fotók: Balázs Attila) A SZÍNHÁZ IFJÚ KRITIKUSOK SZEMÉVEL J j j J j j j j j j\> ;i.j j J j j j j -J j j j j J 3 J íj'iJ JJJJ J j SjV'jí j J J-uj.Vj.® j jJjSjj j j J-j ->-< J J M Sóvárgás az elveszett paradicsom után rLO<n]'i_aí Örvendetes, hogy a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadásai évek óta élénk érdeklődést váltanak ki országszerte, amellett, hogy a társulat minden évben állandó résztvevője a Pécsi Országos Színházi Találkozónak. Az alábbi írást a Színház- és Film- művészeti Egyetem hallgatói vetették papírra: Hoffmann „univerzális művész, mégis irodalmi alkotásai teszik világhírűvé. Legutóbb a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kamaratermében adták elő Az arany virágcserép című kisregényt, Forgács Péter rendező és Sediánszky Nóra dramaturg átdolgozásában. Interpretációjuk azért is meghatározó, mert ők állították elsőként színre - legalábbis magyar színpadon - e romantikus művet. Kíváncsian vártuk, hogy az előadás miképpen jeleníti meg az egyhangú hivatalnoki közeg mellett az érzék feletti csodavilágot. Már az első pillanatban, Anzelmus diák (Feliinger Domonkos) monológjának előadásmódjából kiderül, hogy a színes mesevilág kizárólag az elhangzottakból tárul elénk, azaz a szöveg nagyobb hangsúlyt kap, mint a színészi játék, és ez erős koncentrációt igényel. Forgács Péter szövegközpontú rendezése fegyelmezett és visszafogott játékra ösztönzi a színészeket. A rendezői koncepció nem törekszik az eljátszásra, inkább az elmesélésre. Lindhorst levéltárnok (Avass Attila) és Anzelmus diák játéka a visszafogott előadásmód ellenére is kitűnően láttatta és eleveníttette meg a történetet. A koncepció feszített keretbe sűríti a szerteágazó művet, mégis könnyedén köti össze a jeleneteket. Ez az elgondolás szépen működik, kivételt képeznek azok a részek, melyek magasabb érzelmi hőfokot kívántak volna: pl.: a szerelem ábrázolása Anzelmus és Serpentina között, valamint a konfliktus megjelenítése Lindhorst és az Almáskofa (Széles Zita) között. Míg Veronika (Molnár Mariann) vonzalma érezhető, addig Serpentina (Losonczi Katalin) és Anzelmus földöntúli szerelme hangsúlytalan. Ezért tűnik úgy, hogy Lindhorst - önmegváltás céljából - csupán eszközként használja fel lányát, Serpentinát. Lind- horst és az Almáskofa összecsapása csak verbálisán jelenik meg, ami kevésnek bizonyul - ezen a ponton a rendezői elképzelés elhalványította a színdarab egyik csúcspontját. Füzér Anni díszlete valóságos remekmű, mely bravúrosan érzékelteti a darab poláris világát. A színpadot kettészelő plexifal, áttetszőségével és tükröződésével remek teret ad a színészeknek. A fegyelmezett játékmód emelkedetté teszi az előadás hangulatát. A közönség együtt virraszt a pislákoló csillagok (mécsesek) alatt Anzelmus boldogságáért, melyet Atlantiszban talál meg, hiszen az elveszett paradicsom sóvárgás tárgya minden emberben és minden időben. Gerő Szandra és Kompár Valéria I Kevesebb pénzből
