Kelet-Magyarország, 2003. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-27 / 122. szám
2003. május 27., kedd HÁTTÉR / 3 0 Az egészséges életmódról. A Nőszövetség előadás-sorozatának részeként Az egészséges életmód alapvető feltételei címmel rendeznek összejövetelt kedden 18 órától a Centrál Hotel klubjában. 0 Véradó rendőrök. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete kihelyezett véradást tart ma a nyíregyházi rendőrfőkapitányság dolgozóinak 8—13-ig, a ti- szaadonyi általános iskolában 9—12-ig, a vásárosnaményi kórházban 14-16.30-ig és a kömörői művelődési házban 8-12-ig. NÉZŐPONT Szent szabvány Pusztai Sándor e-mail: pusztasa@inform.hu Szeretem a focit, és sajnálom Thomas Sowunmit, mert a válogatott játékos egy edzőmérkőzésen a pályáról kicsúszva a vaskorlátnak ütközött, és eltörte a lábát. A klubja perli is a pálya üzemben tartóját. ^/lár megkezdték a tervezést, hogy a pálya széléhez túl közel lévő vaskorlátot szivaccsal vegyék körbe, elkerülendő a hasonló sportsérüléseket. Vidéken, (ahol szinte csak könyöklős korlát van a pálya szélén, és amit a pesti ember gyakran és tévesen azonosít a libalegelővel) ezt többnyire úgy oldják meg, hogy szólnak az ottani pályamunkásnak, „Józsikám a csíkot beljebb húzza!" Ez akkor jutott eszembe, amikor a múlt héten egy szintén töréssel járó közlekedési baleset történt, és a közelben, lakók elmondták: nincs járda, sem kerékpárút, így akinek nem telik autóra, az úttesten kénytelen közlekedni. Tudjuk, a járdát, kerékpárutat kiépíteni komoly pénz. Elnézve az aszfalt szélességét, azt gondoltam: talán lehetne ezt mégis, úgy vidékiesen csinálni, hogy odébb festve a vonalakat, az úttestet három részre oszthatnánk. Két sáv megmarad az autóknak, egyik oldalon, egy keskeny sávon pedig haladhatna kerékpáros és gyalogos. Figyelemfelkel- tőnek esetleg fényvisszaverő, billenő jelzőkkel egészíthetnék ki. Néhány napig ápoltam magamban a nagy ötletet, egészen addig, amíg egy másik baleset kapcsán «nem találkoztam egy, a témában tőlem tájékozottabb szakemberrel, aki felvilágosított: a gondolat szép, de az utak méretét, padkaszélességét szabvány rögzíti, abból pedig nem lehet engedni. Igaz beszéd, a focipálya méretét is leírják a szabálykönyvben. Csakhogy mindkettőt emberkéz alkotja, azaz nem ártana az élethez igazítani - legalább amíg igazi gyalogjárdára nem telik. No coment Rajz: Ferter János Halastó a határban Máriapócson a bazilika mellett egyre több látnivaló vonzza a közelebbről és távolabbról érkező vendégeket. Pár éve a város határában szabadidőpark létesült, amelynek egyik igen fontos része a négy hektár nagyságú halastó. A szép környezetben található horgászparadicsom egyre kedveltebb a természetet szeretők számára. Öregbítik a város hírnevét azok a horgászversenyek is, amelyeket a szépen gondozott tónál rendeznek meg. Fotó: Elek Emil. Az első páciens már súlyzót emel Svéd professzor Nyíregyházán végzett és tanított műtéteket nyaki gerincsérülteken CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - Nyaki gerincsérülést szenvedett betegeknek jelenthet reménysugarat az a műtéti eljárás, amelynek köszönhetően a felső végtag bizonyos funkciókat ismét képes lesz elvégezni. A Svédországban, Göteborgban tevékenykedő Jan Fridén professzor immár másodszor járt Nyíregyházán, és végzett el műtéteket betegeken - visszaadva ezzel a lehetőséget arra, hogy magukat elláthassák, vagy akár munkát vállalhassanak. Köztudomású, a magyar kézsebészet világszínvonalú, ezt ismerik el azzal is, hogy jövőre Budapesten rendezik a kézsebészeti világkongresszust. A Jósa András Megyei Kórház Ortopédiai Osztályának sebésze, dr. Turcsányi István egy bolognai rehabilitációs kongresszuson ismerkedett meg a svéd professzorral. A svéd statisztika szerint egymillió lakosra 15 nyaki gerincsérült jut évente - tudtuk meg a professzortól. Egyharmaduknál válik szükségessé a fogásjavító műtét. A becslések szerint egy évben 30-40 új beteg életminőségén lehetne javítani ezzel a beavatkozással. Ezek a betegek a sérülés után elveszítik munkájukat, így viszont sikerülhet visszavezetni őket a munka világába. Vagy, ha oda nem is, képesek lesznek magukat ellátni - és ez nagy dolog a családnak. Magyarországon az övéhez hasonló műtétet még nem végeztek. Turcsányi István kézsebész ezért is tartja fontosnak a tapasztalt szakember segítségét, aki mellett elsajátíthatja a beavatkozás gyakorlati teendőit is. Fridén professzor egy olyan centrumban dolgozik Göteborgban, amelyhez 2,5 millió lakos éjjel-nappali ellátása tartozik. Jan Fridén novemberben járt először Nyíregyházán, akkor három műtétet végzett el, az elmúlt napokban tett látogatása során pedig újabb hár-_ mat, illetve tájékozódott korábbi betegei állapotáról. Örömmel látta a javulást, az új életminőséget. KM: Mi a műtét lényege? Jan Fridén: - Nemcsak a kéz fogóképességét állítjuk helyre a műtéttel, hanem az egész felső végtag stabilitását is kontrolláljuk. így jön létre a kéz finom mozgása. Együttműködésünk célja, hogy a műtét Magyarországon elfogadott eljárás legyen a nyaki gerincsérültek rehabilitációjában, megadva itt is az esélyt az élhetőbb életre úgy, aho» ..............................................“ Alkalmassá tehetjük a jobb kezét írásra, finomabb mozgásra, mig a balt szorításra. Jan Fridén .....................................................M gyan azt megkapják a betegek a fejlettebb nyugati országokban. A műtét után drámai változás következik be a beteg életében: mobilitása, függetlensége, önellátó képessége fokozódik, lehetővé válik visszailleszkedésük a társadalomba - ez mindenki számára fontos.- Akinek nincs semmi, annak a kicsi is nagyon sok! Ráadásul nincs időkorláthoz kötve a műtét, tehát függetlenül attól, mennyi idővel korábban történt a baleset, elvégezhető. KM: Kik a szerencsések, akiken elsőként hajtották végre a műtétet Magyarországon? J. F.: - A kiválasztáshoz meg kell felelniük a betegeknek különböző szempontoknak. Bizonyos izomtartásnak lennie, bizonyos izmoknak működniük kell a felső végtagon. Nagyon fontos, hogy a beteg ragaszkodjon ahhoz a protokollhoz, amelyet javaslunk számára a műtét után. Fel kell készülnie mentálisan is arra: néhány hétre még az a kevés funkció is megszűnik a felső végtagjában, ami korábban volt. Egy ideig gipszben marad, így védjük az áthelyezett inat a szakadástól. A beavatkozás lényege az ínáthelyezés. Megkérdezzük a beteget, mely mozgásfunkciót szeretné visszakapni. Mindet visszaadni sajnos, nem tudjuk. KM: Meg tudja-e fogalmazni a beteg, mit szeretne? J. F.: - Tudunk egyeztetni. Például alkalmassá tehetjük a jobb kezét írásra, finomabb mozgásra, míg a balt szorításra. Első betegünk, akit Turcsányi doktorral novemberben közösen operáltunk, kitűnően érzi magát. Korábban két kézzel tudta megfogni az almát, most egy kézzel 3 kilós súlyzót emel, aláír, borotválkozik, fogat mos, kenyeret vág. M.D. Phd. Jan Fridén a kézsebészet professzora született: 1953. Umea munkahelye: Göteborg, Sahlgren- ska University Hospital (Göteborg, kézsebészeti kilinka) Család: nős, egy lánya és két fia van . .—I Jan Fridén KM: Az első hat műtétet mikor követheti a többi? J. F.: - Turcsányi István már alkalmas arra, hogy ilyen műtéteket elvégezzen. Azért jöttem most is, hogy a tapasztalatomat átadjam. Jó úton járunk, együtt ki tudjuk kerülni a buktatókat... Ha viszont egymaga próbálna valaki a saját hibáiból tanulni, úgy végigjárni az utat, elbukna. El kell ismertetni az orvostársadalommal és a társadalommal, hogy ezeknek a betegeknek is joguk van ehhez az ellátáshoz. Ők egy elesett betegcsoport, amelyik nem tudja elég hangosan képviselni az érdekeit - nekünk kell ezt megtennünk helyette. A világon 10 ilyen központ van, a tizenegyedik lehetne a nyíregyházi. KM: Költségek? J. F.: - Nyilván, mert új dologról, gerincvelő-sérültek rehabilitációjáról van szó, ez is pénz kérdése. Teammunkát igényel, képzést, eszközöket, gyógyászati segédeszközöket. De, mint mondtam, a betegek életminősége változik meg a beavatkozás után. MEGKÉRDEZTÜK A TEJ VILÁGNAPJÁN: SZERET-E „TEJBEN-VAJBAN FÜRDENI”? O t esztendeje még jóformán nem volt olyan nap, hogy ne igyák meg minimum egy pohár tejet. Azóta egyszerűen kimaradt az életemből, és nem is hiányzik. Bezzeg a fiam a mai napig is kakaóval kezd reggelente! A szívem csücskének számító nyíregyházi kézilabdacsapat felkerült az élvonalba, remélem, hogy a legmagasabb osztályban lesz mit a tejbe aprítanunk... Kardos László TECHNIKAI VEZETŐ S zokássá vált nálam, hogy a reggelente elmaradhatatlan kávét tejjel iszom. Én imádok mindenféle tejterméket, legyen az kefir, joghurt, vagy éppen Túró Rudi. Általában délelőtt fogyasztom ezeket, de azért néha este is be- csusszan a szervezetembe. Ma már külön-külön mindegyikből nagyon színes a paletta, lehet választani, és azokból vannak kedvenceim. Szabó Szilvia PR-menedzser V elünk jól jár a tejipar, ugyanis olyan családban nőttem fel, ahol nagy sikere volt a különböző tejtermékeknek, és a vonzalom a mai napig megmaradt. Egyformán szeretjük a tejet és a kakaót, a túróból a házit sósán, a boltit cukrozva fogyasztjuk. A tejen kívül kedvenc italom a pezsgő, ugyanis a bajnoki címnél és a kupagyőzelemnél ez fontos kelléke az ünneplésnek. Nataua Papizsanszkaja róplabdázó N agy tejfogyasztók vagyunk a párommal, azonban a konkrét fogyasztás kimerül a tejeskávézásban. Mi a tégladobozos csomagolá- súakat vásároljuk. A tej fontos táplálékkiegészítő, legfőképpen a fehérjetartalma miatt. Örömmel venném, ha Nyíregyházán nyílna egy tejivó reggelizőhely, biztos, hogy sűrűn betérnék oda. Szerintem lenne rá igény! Ludvig Zsolt SZÖVETSÉGI KAPITÁNY A míg hegesztőként dolgoztam, az ipari üzemben védőitalként kortyoltuk a tejet. A nagy melegben felfrissített bennünket az akkor zacskós csomagolású ital. Manapság a tejtermékek közül a sajtok mindegyik fajtáját válogatás nélkül kedveli a családunk. Kimondottan imádjuk a pöttyös Túró Rudit, függetlenül attól, hogy natúr, vagy gyümölcsös ízesítésűről van szó. Igaz László VÁLLALKOZÓ Kelet* Magyarország HÍREK
