Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

2003. március 1., szombat HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Megmintázott szeretet Győrbíró Enikő, 1999-ben elhunyt ke­ramikus az egyetlen a magyar keramiku­sok között, aki átvette a Kovács Margit ál­tal alkalmazott mázas-terrakotta váltást. Szobrait könnyű felismerni a máztechnika, a díszítés és a téma alapján. Figurális munkáiban báj és finom humor, szépség és naivitás egyaránt megmutatkozik. Együtt Portré Anya és gyermeke Család Fotók: Elek Emil Határok nélkül a zene világában Az ilyen, élő adás nemcsak kitűnő szervezést, de rendkívüli szakmai tudást is igényel Terdlk László a Notturno vidám csapatával Fotók: archív Kovács Éva Budapest (KM) - Zenei vi­lágutazó. Joggal nevezhetjük így Terdik Lászlót, a Bartók Rádió szerkesztőségvezetőjét, aki New Yorktól Párizsig, Rómától Sidneyig járja rend­szeresen a világot azért, hogy zenei műsorokat cseréljen. Nem túlzás azt mondani, nagyrészt tőle függ, mit hallunk akkor, ha a Bartókra kapcsolva rádiónkon megnyomjuk a gom­bot. Terdik László az EBU műsor- csereszerkesztőségének szerkesz­tőségvezetője. Feladata igen sokrétű. Minde­nekelőtt a Magyar Rádióban adásba kerülő valamennyi kül­földi, élő hangverseny szervezé­se, amihez nem kevesebb kíná­latból, mint az Európában mű­ködő összes közszolgálati rádiók teljes készletéből válogathat, de a társult tagként nyilvántartott távolkeleti, dél-amerikai és ausztráliai zenei kínálat is ren­delkezésére áll. Hetvenötből ő nyert Az Eurorádió zenei munkacso­portjának immár harmadik cik­lusban megválasztott tagjaként nagyon gyakran utazik külföld­re. Ahhoz, hogy e feladatának Világjárók A magyar művészek kül­földön történő bemutatása igen fontos feladat, s mi megpróbálunk eleget tenni az elvárásnak. Ez már csak azért sem nehéz, mert na­gyon sok jó zenészünk van, nemcsak itthon, de szerte a világban. Az igazi tehet­ségek már akadémista ko­rukban fellépnek a külföl­di színpadokon, így fiatalon megismerheti őket a világ. nagyságát és jelentőségét érzé­keltessük, talán elég, ha annyit mondunk: a munkacsoportnak egész Európából mindössze nyolc tagja van, akiket a vén kontinens összesen 75 rádiójá­nak munkatársai közül 42 ország képviselői választanak meg, méghozzá nyílt szavazáson, a le­hető legnagyobb legitimitást biz­tosítva számukra. A munkacsoport tagjai öt év­re előre meghatározzák zenei programjaikat, rögzítik a hang­versenyközvetítések időpontjait, ami azért különleges feladat, mert a kiválasztott muzsika akár minden ország rádiójában egyu­gyanazon időpontban is felcsen­dülhet.- Fejünkön a fülhallgatóval ülünk saját országunk rádiójá­nak stúdiójában, s várjuk, hogy megkezdődjön a visszaszámlálás. Még hat perc, öt, négy, három, kettő, egy... és felcsendül a zene. Az ilyen, élő adás nemcsak ki­tűnő szervezést, de rendkívüli szakmai tudást is igényel, hiszen a zeneművek felhangzása közöt­ti, előre meg nem határozható időben sokszor improvizálni is kell - az összekötő szöveget a té­mával kapcsolatos, minél érde­kesebb és színesebb információk­kal kitölteni. Beszélni magáról a darabról, keletkezésének körül­ményeiről, hangulatáról, a ze­neszerzőről, annak országáról is.- Új kezdeményezésünk, - amely négy évvel ezelőtt szüle­tett és öt évre előre meghatároz­za az Eurorádiós hangverseny- szezonokat -, a City of music, ami a gyakorlatban olyan váro­sokat jelent, amelyek az adott időben - az ott zajló programok­nak köszönhetően Európa ze­nei központjaivá válnak. Igen nagy öröm számomra, hogy ez a központ március 31-től április 5-ig a keleti országrészben, Deb­recen lesz, amikor a cívisváros bemutathatja zenei életét. Azt ta­lán mondanom sem kell, milyen nagy harc folyik ezekért a hely­színekért, hiszen a ’’kiválasztot­takat,, megismerheti a világ, és ez most, az európai uniós csatla­kozás küszöbén különösen fon­tos szempont. Arra a kérdésre, mi a kedvenc zenéje annak, akinek a muzsika az élete, Terdik László kis töp­rengés után válaszol.- Nehéz választanom, csak közhelyeket tudnék mondani. Ilyeneket például, hogy Mozartot bármikor szívesen hallgatok, s hogy mindig nagy élmény szá­momra Wágner muzsikája, főleg ha a világhírű Bayreuthi ünne­pi játékokról közvetíthetem, amelyre évekre előre elkelnek a jegyek, s amelyen legnagyobb örömömre már öt alkalommal részt vehettem. Először a Boly­gó hollandit láttam, később két­szer is személyesen a Wagner- unoka, Wolfgang Wagner meghí­vására utazhattam Bayreuthba, ráadásul úgy, hogy mindkétszer az ő saját ülőhelyét engedte át a Magyar Rádiónak, illetve nekem. Aki kicsit is járatos a zene, illetve a zenészek birodalmában, az tudja igazán értékelni a fenti mondatokat. S hogy Terdik László mivel érdemelte ki a sok bennfentes által sóvárgott és so­ha el nem ért elismerést?Nehe- zen bár, de fimondja a választ.- öt éve közvetítettem a Bay­reuthi játékokat, amikor egyszer levelet írtam Wolfgang Wagner úrnak, amelyben a közvetítése­ken túl Wagner és Liszt Ferenc barátságát is megemlítettem. Atyai mesterek A reagálás engem is megle­pett. A válasz, a meghívás azóta is boldoggá tesz, elég, ha csak felelevenítem a Festpilhausban töltött napokat. A jó zenei szerkesztő, akár a jó pap, holtig tanul. Terdik Lász­ló olyan mesterektől sajátíthatta el a szakma alapjait, mint Meixner Mihály és Boros Atti­la, akik atyai szeretettel, minden irigység és szakmai féltékenység nélkül tanították az élő közvetí­tések alapjaira, mesterfogásaira. A technikai fejlődés, az új ki­hívások a zenei világot sem ke­rülik el. Az internet, mint új mé­dium, helyet követel magának a rádiózásban is. Terdik László ed­digi munkái mellett a Bartók Rá­dió internétportáljának felelős szerkesztője, s igen nagy öröm számára, hogy egyre nagyobb igény van erre az újfajta, ma még kísérleti stádiumban lévő rádiózásra. Kedvenc városában Londonban Zene az interneten Másik nagy kedvence az EuroClassic Notturno, amely éj­féltől másnap reggel 6-ig a hét minden napján hallható speciá­lis zenei műsor, amelyben az eu­rópai közszolgálati rádiók anya­gából válogatnak, s a műholdon érkező zenei darabok elhangzá­sa közötti csendben minden or­szág a maga nyelvén mond összekötő szöveget A zene mellett nagy szerel­mem a repülés. Korábban sik- lóernyőztem, ami édesanyám szerint, gyönyörű, de veszélyes szórakozás. Később a MALÉV re­pülőklubjának tagjaként, Czigány Ildikó oktató mellett motoros kisrepülőt vezethettem. Leghőbb vágyam, hogy tanulmá­nyaimat újra folytathassam... Nyírbátorból indult Terdik László Kisvárdán született, de általános iskolá­ba, illetve zeneiskolába már Nyírbátorban járt. Szülei és testvére ma is ott élnek. Terdik László középfokú is­koláit Miskolcon végezte, majd a Debreceni Zeneművé­szeti Főiskola, végül a Buda­pesti Zeneakadémia követke­zett. Három egyetemi szintű - ütőhangszeres tanári, karmes­teri, később rádiós-tévés zenei rendezői—szerkesztői- diplo­mát szerzett. Tíz éve a Ma­gyar Rádió munkatársa, a tíz-tagú etika bizottság tagja. Az elmúlt év december 1-jén, a Rádiózás napján a szakma elismerését, Nívó-díjat kapott. Tóth Árpád Március Március hónapra nem vagyok zavarban: Ibolyadivat lesz a barna avarban, Beljebb az uccákon s kijjebb a tereken Ott is friss csokrait nyitja a szerelem. Drága, szép, vad hónap, mely még hóval csapkod, De félkézzel már a rügyek selymén kapkod, Nyílik a kénytelen hosszú szobafogság, S édes szájjal kurjant az ifjú Szabadság. Petőfi hónapja! közibénk suhanva, Bár lennél szabadság új, tündéri anyja, Anyja szabad szónak s másnak, ami kell még, Ne csüggednének a magyar szívek s elmék! 1928 Nevezetessegeink A Rétköz felesleges belvizei­nek levezetésére megépített csatornához 1896-ban készült a tiszaberceli szi­vattyútelep. Ma is működőké­pes gépei az akkori csúcs- technológiát képviselő Nicholson, Schlick és Láng gépgyárakban készül­tek. Az öntöttvas szer­kezetű zsilip 1873-ból származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom