Kelet-Magyarország, 2003. március (63. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-24 / 69. szám
2003. március 24., hétfő Kelet* Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK A nőkről. A Nőszövetség éves programtervének megbeszélésére várja régi és új tagjait a Central Hotel klubtermébe, március 25-én 18 órától. Baba-mama torna. A Jósavárosi Művelődési Házban baba-mama torna indul. Kellő jelentkezés esetén kedden és csütörtökön 9.45 órától várják közös tornára a kismamákat és 3 hónaposnál idősebb babájukat. NÉZŐPONT Stoptábla Bagdadnál? Sispos Béla Bombazápor hull Bagdadra az egyik oldalról, a másik oldalról tiltakoznak a háború ellen. Kinek (kiknek) van igaza? Ember legyen a talpán, aki eldönti a kérdést. Hiszen a két fél jottányit sem enged valódi, vagy vélt igazából, úgy érzi, ő képviseli a jót. A kérdés eldöntésében pedig csak a tényekre hagyatkozhatunk. Az egyik: megkezdődött. Megkezdődött amitől mindenki tartott, maguk az amerikaiak is. Nem leányálom, háború ez kérem szépen. Méghozzá a javából. Igen, a javából, mert úgy a támogatók, mint az ellenzők, nem ismerik a végső kimenetelt, még azt sem, meddig kell a sivatagban, amerikaiaknak és briteknek embertelen körülmények között harcolniuk. Ahogy az lenni szokott, mindkét fél bízik magában, de hit nélkül mit is érne az élet... A másik: Irak valós veszélyt jelent a világra, s ezt a problémát meg kell oldani, de keresni kell a békés megoldás eszközeit, és csak a legvégső esetben lehet nem békés, katonai beavatkozáshoz folyamodni. Sportnyelven szólva: az utóbbi futott be a múlt héten. Még mindig küzdenek a háborúellenes erők, még próbálják megállítani a félelmetes amerikai hadigépezetet, a haderők előrenyomulását. Azt hiszem, ez már a veszett fejsze nyele, hiszen innen nincs visszaút. A stoptáblát Bagdad állíthatná fel, onnan még visszafordítható lenne a folyamat. De megteszi- e a hivatalos Irak ezt a lépést? Ez most a legnagyobb kérdés. M i itt Közép-Európában nem szeretnénk megérezni még a háború szelét sem, biztonságban szeretnénk tudni szeretteink és a magunk életét, élni a normál hétköznapi életünket. Azt hiszem kevés ' érv szól ez ellen, ha van egyáltalán. És ezért természetes, hogy Magyarország, de az iraki nép és a világ érdeke is egybevág: a háború gyorsan, a lehető legkevesebb emberáldozattal fejeződjön be. Egyszersmind tűnjön el a Föld színéről a terrorizmus, a félelem, a borzalom, az Élet foglalja el bolygónk minden négyzetmilliméterét. Még az ombudsman is tehetetlen A vállalkozás szabadságát sértené, ha a jegyző határozná meg a nyitvatartási időt Ki védi az állampolgárok jogait? Fotó: Elek Emii Nyíregyháza (KM) - A vállalkozó elégedett, a lakosság zúgolódik, az önkormányzat tehetetlen, a közigazgatási hivatal „őrködik”, az ombudsman ajánlásokat fogalmaz, a törvényalkotók pedig lehet, hogy mit sem tudnak az ügyről. Pedig szinte minden településen gond van vele. De, hogy ne csak rébuszokban beszéljünk, egy nyíregyházi példán mutatjuk be, miről is van szó. Több városrészre igaz, ami a Búza téren kialakult: egymás után nyíltak a szórakozóhelyek, a környék tele van egyik helyről a másikra vándorló részegekkel, hangosko- dókkal, a lépcsőházak bejáratát nyilvános vécének használják, a gépkocsikkal érkezők ajtócsapkodásaitól és az üvöltő diszkó muzsikától hangos a környék. Hatáskör nélkül Panaszukkal a nyíregyházi Polgármesteri Hivatalhoz fordultak a lakók és mi történt? A panaszos leyél elküldése után űjabb zenés szórakozóhely nyílt a többiek szomszédságában.- Szó sincs semmiféle tenni nem akarásról a polgármesteri hivatalban, épp ezért igazságtalan, hogy sok helyről azt a kritikát kapjuk: nem tesz semmit a jegyző - válaszol dr. Köteles István a Polgármesteri Hivatal hatósági és okmányirodájának n ........................ Huszonnyolc paragrafusból mindössze három tartalmazza azt, hogy tiltó rendelkezésként mit lehet alkalmazni. Köteles István ..................................... ............w vezetője Nagyon szívesen hoznánk korlátozó intézkedéseket, de csak azt tehetjük, amire jogszabályi felhatalmazásunk van. És ez csak az egyik oldala a dolognak. A másik, hogy nincs olyan jogszabályi felhatalmazása, a jegyzőnek, aminek alapján megtagadhatná egy kereskedelmi, vendéglátóhely működési engedélyének kiadását, illetve jogos panaszbejelentés alapján egyik percről a másikra megszüntethetné a tevékenységet, bevonhatná a működési engedélyt. Mit mondanak a jogszabályok? Dr. Köteles István röviden összefoglalja:- A kereskedelmi tevékenységről rendelkező 4/1997. számú kormányrendelet 28 paragrafusából mindössze három paragrafus tartalmazza azt, hogy szanki- cióként mit lehet alkalmazni, 25 pedig azt, hogyan kell, hogyan lehet kiadni a működési engedélyt. Úgy érzem, nagyon elszaladtunk az elmúlt évtizedben a liberalizáció felé. Természetesen az sem jó, ami a 90-es évek előtt volt, amikor a tanácsi szakigazgatási szerv határozta meg, hány vendéglő, hány élelmiszerbolt, hány akármi lehet a településen, de a jelenlegi helyzet is szinte kezelhetetlen. Kocsma minden házban Ha valaki azt kérdezi, miért nem akadályozzuk meg egy vendéglátóhely létesítését, pillanat- nyüag az a válaszom: ha az ügyfél teljes körűen igazolja, hogy megfelel a feltételeknek, beszerzi a szakhatósági engedélyeket, akár minden egyes házban kocsma lehet a Búza tér környékén, vagy akárhol. A másik oldalról a lakosság azt kérdezi: miért engedik? Nem elég oda öt kocsma? Mi pedig jogszerűen nem tagadhatjuk meg az engedély kiadását. Abban maradunk a hatósági és okmányiroda vezetőjével, hogy nem is a megnyüt vagy a megnyíló vendéglők számával van baj, sokkal inkább az üzemelésükkel. Főleg ebben a mai modern, diszkós világban. A Búza téren is legalább öt olyan vendéglátóhely van, ami vagy diszkóként működik, vagy éppen a zeneszolgáltatás vonzza oda a fiatalokat.- Az elmúlt nyáron és már az idén is többször voltunk kint a Búza téren. Tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy péntek éjjel, szombat éjjel szinte nappali forgalom van a téren. Tele a parkoló, a gépkocsik jönnek-mennek, a fiatalok vándorolnak egyik vendéglátóhelyről a másikra, körbejárják az összes szórakozóhelyet. Ez meghatározóan persze a nyári időszakra érvényes azon a téren, ahol 100 feletti lakás található, mintegy 3- 400 ember lakik ott, akiknek az ablaka jórészt a Búza térre néz. Egyértelmű, hogy péntek-szombat éjjel lehetetlen ott nyugodtan aludni, pláne mikor a hőség miatt éjszakára az ember szívesen kinyitná az ablakot, hogy egy kis jó levegő jöjjön be. Levél az ombudsmantól Az éjszakai üzemelés nem csak nyíregyházi probléma. Köteles István egy ombudsmani vizsgálati jelentést vesz elő, ami azt bizonyítja, hogy igen sok településről jutottak panaszok az ombudsmanhoz. Érthető, az állampolgár keresi a jogorvoslati lehetőséget. Elmegy a polgármesteri hivatalhoz, a jegyzőhöz, ha ott nem ér el eredményt, megy feljebb, legvégső esetben levelet ír az ombudsmannak. Az ombudsman fel is veszi a kesztyűt, és mi a következménye?- Itt van egy húszakárhány oldalas jegyzőkönyv, amelyben az állampolgárijogok biztosa reálisnak és megoldandónak tartja a problémát, és láss csodát, a végén az az álláspontja, hogy kezdeményezni kell a Gazdasági Minisztériumnál az ide vonatkozó jogszabály módosítását. Mit mond a minisztérium? Birtokomban van egy válaszlevél - mondja a hatósági iroda vezetője - amelyet Csabai Lász- lóné, mint országgyűlési képviselő irt a Gazdasági Minisztérium Jogi Főosztályához, s a panaszáradat alapján kéri a jogszabály módosítását. Meglepő módon a válasz az Igazságügyi Minisztérium álláspontjára hivatkozva így hangzik: A Kormányrendeletnek a levélben javasolt módosítása a vállalkozás szabadságának az Alkotmány 9. §. (2) bekezdésében biztosított jogát sértené, illetve korlátozná azáltal, ha a nyitvatartási időt a jegyző határozná meg. ELETKEPEK Két tölgyfa Bállá László vJyere, most megmutatom neked a szüleim sírját! - Piroska csodálkozott. Sír a kórházkertben? Ez kissé hihetetlenül hangzott. Piroska, az ötvenes éveiben járó asszony és Ágnes, túl a hetvenen az onkológián kerültek össze. Piroskának nem volt komolyabb baja, csak kivizsgálásra feküdt be, de Ágnesnek rosszul állt a szénája. Műteni kellene, de hiába az orvosok unszolása, nem adta beleegyezését az operációba. Él, ameddig él, őt ne kaszabolják össze! Piroskának mély tiszteletet ébresztett, hogy szobatársnője ilyen kemény ember, ilyen bátran néz szembe a végzetével. Összemelegedtek, együtt sétálgattak a kertben; Ágnes még fennjáró volt. No, de szüleinek a sírja... Egészen a kerítésig mentek, itt, a telek szélén nőtt az a két nagy tölgyfa. Túlságosan közel ültették őket egymáshoz, ezért ágaik egymásba nőttek; épp olyanok voltak, mintha ölelkeznének. „No hát ez az én apám és anyám. Nagyon szerették egymást. Sokszor láttam őket ilyen szoros ölelésben.” És Ágnes elmondta, hogy szüleit negyvennégyben elhurcolták, végül Auschwitzban pusztultak el. Mindketten betegesek voltak, ezért nyomban kiselejtezték őket: gázkamrában végeztek velük. Ágnes azonban erős volt, fiatal, túlélte a sok megpróbáltatást. Tanárnő lett belőle. Mindig erős indíttatást érzett, hogy tanítványainak elmondja szülei tragédiáját, de ehhez valahogy sohasem volt ereje, pedig érezte, hogy ki kellene beszélnie magából. S ezek a ki nem mondott szavak örökké nyomasztották. De még jobban bántotta, hogy szülei egyszerűen eloszlottak a levegőben, még csak sírjuk sincs. Hogy irigyelte azokat, akik halottak napján virággal mentek fölkeresni elhalt szeretteiket! „Minderről csak most beszélek, és csak neked. Most, hogy az életemet rövidesen befejezem, úgy érzem, nem tarthatom mindezt tovább magamban. Azt is csak neked árulom el, hogy most kiválasztottam magamnak ezt a jelképes sírt. A szüléimre emlékeztető két ölelkező fa alatt.” Piroska rövidesen kikerült a kórházból, de a barátnőjét rendszeresen látogatta. Hanem a sétáik elmaradtak. Ágnes már nem tudott fölkelni. Egy látogatása alkalmával azután Piroskát az a hír várta, hogy Ágnes aznap éjjel meghalt. Persze, elment a temetésére. A zsidó temető csak pár lépésre volt az onkológiától, és Piroska valahogy úgy érezte: igazságtalanság, hogy itt helyezik a földbe, nem pedig ott, a két tölgyfa alatt. A. tölgyek koronája különben oda is ellátszottak. Ősz volt, búslakodva hullatták a leveleiket. Megújuló mérnökök Nyíregyháza (N. L.) - A Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamara kezdeményezésére hagyományteremtő szándékkal a közelmúltban Nyíregyházán közös tanácskozást tartottak a szakmai kamarák képviselői. Megvitatták a közös gondokat, az uniós csatlakozás adta feladatokat is. Elhatározták, hogy a jövőben rendszeresen találkoznak, ezért, de nem csak ezért egy közös kamarai házat, klubot szeretnének létrehozni a megyeszékhelyen. Eisert László, a mérnöki kamara új megyei elnöke azt is elmondta, megyénkben a kamarának 450 tagja van, s közülük százhúsznak nincs tervezői, vagy szakértői jogosultsága. Összesen másfél ezer mérnök dolgozik megyénkben, s a kamara tagtoborzásra is gondot fordít. A közmű- tervezők és a hírközlési tervezők többségének március végén lejár a jogosultsága. A kamara már intézkedett a jogosultságok megújításának érdekében.
