Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám

2002. június 8., szombat Kelet** Magyarország HÉTVÉGE /9 A jövőtisztelő történész-igazgató Demecser (Sz. J.) - A napokban megkezdődik a látványos építőipari felvonulás a kemecsei általános isko­la lapos tetős főépülete körül azzal a céllal, hogy újabb tantermekkel bő­vüljön az intézmény. Egyelőre azon­ban csak a falon gondosan bekerete­zett tervrajzban gyönyörködhetünk... A demecseri Lucza János igazgató 1974 februárjában került tanítási gyakorlatra a mai iskola elődjébe, s mivel hamarosan a fia is ott született, meg jól is érezte ma­gát, semmi oka nem volt arra, hogy ne a településen legyen első és utolsó munka­helye. Nem csak a történelem szak az ok arra, hogy a kezdetektől aktív szervezője legyen a társadalmi ünnepségeknek, s szív­ügyévé váljék minden, ami helytörténet, ami hagyomány- és tárgygyűjtés. S már so­rolja is Kemecse historikus emlékeit egé­szen a legkorábbi időktől, Krasznay Péte­ren, Juhász Margit költőnőn át Répássy honvédtábornokig. A szülőföld és a múlt szeretete, az ez­zel átitatás vezérli abban, hogy a diá­kok számára is értéket jelentsen a tradíció. Személyes ismerős Lucza János azonban nemcsak gyűjt, s arra ösztönöz, hanem tíz évig volt igazga­tóhelyettes és nyolc éven át a Rétközi Is­kolaszövetség szakmai vezetőjeként is pub­likált. A képviselő-testület tagjaként, a szo­ciális- és családügyi bizottság elnökeként a szülők-gyerekek-családok személyes is­mertségét jól ki tudja használni. De beszél­getés közben folyton visszatérünk az is­kolára. Nem győzök jegyzetelni: űj könyv­tár, hat tanterem, a régi szárny bővítése, bázisjellegű iskolaotthon rendszer, új szo­bák a számítógépeknek. Az informatikai képzés alapját különben két komputer ké­pezte, ma 23 van, internethez kapcsolva, hálózatba kötve. Az idegennyelv-oktatás- ra is nagy súlyt fektetnek - a következő tanévtől újabb angoltanárt alkalmaznak. A múltról vallanak a tárgyak - ezt tartja Lucza János Szőke Judit felvétele Hogy az iskolát még hatékonyabban me­nedzselhesse, elvégezte a Budapesti Műsza­ki Egyetem közoktatásvezetői szakát. így persze könnyebb nemcsak megvalósítani, hanem megfogalmazni is, hogy mit takar a belső tartalmi minőségfejlesztés. És a fő .kér­dés persze az, hogyan lehetne a pedagógu­sokat erkölcsileg is jobban megbecsülni. 570 gyerek 30 tanulócsoportban, 44 pe­dagógus - a munkának, a törődésnek nem a nehézségét látja Lucza János, hanem a felelősségét és a szépségét. S hogy ne csak ebben gyönyörködhessen, csinált a község­nek egy hétszobás falumúzeumot. A hely- történeti kiállítás a Rétköz kiemelkedő közgyűjteménye, melyet említ a Szabolcs megyei útikönyv is. A tudatos propagan­dának köszönhetően egyre több csoport lá­togat el oda és kéri az igazgatótól a szak­avatott kalauzolást. Termenként el lehet­ne költeni a felújításra vagy százezer fo­rintot, mert pillanatnyilag, noha az önkor­mányzat minden tőle telhetőt megtesz a védelemért, az állagmegóvásért, nem oda kerülnek a tárgyak, ahová valók, hanem oda, ahol épp eltakarják mondjuk a ned­vességfoltot, a vakolathullást a falon. A tetőtér nyolc plusztanterme jó lehe­tőséget biztosít majd a csoportbontáshoz, a tehetségistápoláshoz és ahhoz, hogy le­gyen további mód pótolni a Kemecsén hiányzó közösségi házat. Mert Lucza Já­nos pártolója a kultúrának, a képzőművé­szetnek és a zeneoktatásnak. De minden másnak is, ami fejlődés. Ezért is támogat­ja a középtávú közoktatásfejlesztési terv­ben szereplő (regionális) halászati szak- középiskola megvalósítását. A kemecsei is­kolaigazgató nagy pályázatíró hírében áll. Hogy a rutint kamatoztathassa, projekt­író team létrehozását tervezi. Jól lehetne szerepeltetni a negyedik éve már műkö­dő, a Kemecsei Gyermekekért Alapítványt is, mely egyelőre csak a jótékonysági bá­lok 3-400 ezer forintos bevételét tudja visszaforgatni a gyerekek hasznára-javára. Mert szerinte a múlt mellett egy tisztelet­reméltóbb van: a jövő. Iskolapadban a lángész és a többiek A tanárokat nyugtalanítja, ha a tanulók kérdeznek, ha váratlan megoldásokat adnak Az írás megtanulása az egyik legnehezebb feladat Balázs Attila felvétele Nagy István Attila A tehetség törékeny érték: korai azonosítása, nevelése és megbecsülése nemzeti ér­dekünk. A tehetséges fiata­lok felismerése, speciális gondozásuk rendszerszerűen egymásra épülő feladatokat jelent. Az Oktatási Minisztérium és az MTA Pedagógiai Bizottsá­ga által támogatott kutatás célja a tehetségazonosítás szakmai szempontjainak, illetve az ilyen irányú tevékenység gya­korlati tapasztalatainak és prob­lémáinak az elemzése, majd hasznosítható eredményeinek a közzététele.- A kutatást 2002. május-de­cember közötti időszakban 10 is­kolára kiterjedően, 300 pedagó­gus és 3000 gyerek bevonásával kívánjuk elvégezni - mondja Ferku Imre, a megyei Pedagó­giai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Központ osztályve­zetője, a kutatás vezetője. * A tehetségkép jellemzői- Mit vizsgálnak valójában?- A kutatásunk során azt vizs­gáljuk az iskolai gyakorlatban, milyen tehetségkép él a pedagó­gusokban, hogyan sikerül időben megismerni, feltárni, megérteni a tehetség megjelenési formáit valamennyi társadalmi rétegben. A tudomány eddig 96 féle képes­ségfaktort írt le egzakt módon, s ennek csak a 20 százalékát dí­jazzuk osztályzatokkal az iskolá­A tanulókép A pedagógusok „tanuló­képe” esetenként egyoldalú, így a kreativitás iskolai fo­gadtatása ellentmondásos. Számos külföldi és hazai szerző egybehangzóan állít­ja, hogy egész oktatási rendszerünk inkább a kon­formista gondolkodás- és vi­selkedésmódot részesíti előnyben, azt a tanulót, aki jól tud magolni, elfogadja, amit a tanár mond, konven­cionális módon gondolko­dik és viselkedik. ban. Ha ebben a széles képesség­sávban keressük a tehetséges gyerekeket, akkor egyre több és nagyobb körre terjed ki a foga­lom. Segítenünk kell a tehetség­ígéreteknek abban, hogy ők ma­guk felismerjék az adottságaikat és - előbb az általános, majd spe­ciális - képességeiket, hogy kialakítsák az önfejlesztő straté­giájukat, amivel felnőtt koruk­ban egyénileg sikeresek és tár­sadalmilag hasznosak lehetnek.- A szülőket bizonyára érdek­li, hogy melyek a kritikus pon­tok?- Kritikus pont az érdemi dif­ferenciálás a tanítási órákon, a tanulási stratégiák megtanítása azért, hogy tudjanak tanulni a gyerekek, s az egyéni érdeklő­déshez igazodó iskolai tevékeny­ségrepertoár a tanórán kívül is. A változatos szervezeti és tartal­mi sokszínűség szolgálná igazá­ból a minőségi gazdagítást a gye­rekek igényeihez és egyéni fejlő­dési üteméhez igazodva. A tehet­ségfejlesztést nem szabad leszű­kíteni a képességek „edzésére”, sok más tényezőre oda kell fi­gyelnünk, az iskolai tehetségne­velő munkában. Kiindulópontok- Mi a kutatás kiindulópontja?- A mai iskolai szervezeti ke­retek és a „jó közepes átlagra hangolódott” pedagógusi attitűd az elvárható minőségben nem képes szolgálni a tehetségígére­tek korai felismerését és saját ütemű fejlődését; inkább gátjai, mint segítői a kreatív személyi­ség kialakulásának. A gátló té­nyezők sorában talán nem ér­demtelen megjegyezni: a tanár­központú oktatás nagyobb hang­súlyt helyez a tanár irányító sze­repére, mint a tanuló ismeretel­sajátító tevékenységére. A taná­rokat nyugtalanítja, ha a tanu­lók kérdeznek, ha váratlan megoldásokat adnak vagy java­solnak. A „tehetségfogalom”- A tanárok továbbképzési programjába milyen korszerű formákat és tartalmakat szüksé­ges beépíteni annak érdekében, hogy ezt a munkát még sikereseb­ben végezhessék? ..............................*.................V A tehetségfej­lesztést nem szabad leszüki teni a képessé­gek edzésére. Ferku Imre n ................- Feltételezésünk szerint a gyakorló pedagógusok gondolko­dásában a „tehetség-fogalom” négyféle értelmezésben érhető tetten: a hierarchia legmagasabb fokán a zseni (genius), a lángész, a virtuóz áll; a következő kate­gória az általános tehetség, aki mindenből kiváló, akinek kitű­nőek az alapképességei: gyorsan tanul, mindent tartósan megje­gyez, szorgalmas és kreatív, ő az igazi eminens; újabb kategóriát alkotnak az egy-egy területen kiemelkedő tehetségek, lehet va­laki elsőrendű matematikus, ze­nész, remek sportoló, de közepes tanuló vagy gyenge történész; a tehetség legáltalánosabb kategó­riájához tartoznak a többiek mindannyian. A „mindenki tehetséges” ösz- szemosó elmélet másik pólusán megjelenhet a „senki sem tehet­séges” leszerelő általánosítás; ez azt a veszélyt rejti magában, hogy ismét a nagy átlagra sza­bott differenciálatlan pedagógiai gyakorlat lehet úrrá. „Elrendezem viszonyomat a világgal” Egy csésze keserédes cappuccino Kiss Gábor volt képviselővel Szőke Judit Az interjú napján horoszkópja (Mérleg jegy) arra biztatta: váltson, ha tud. „Ringbe kell szállnia még az ellenségeivel is, bár­mennyire is nehezen megy ez önnek. A saját érdeké­ben meg kell tennie...” De nem volt harcias tűzben. Ahogy szokott, bölcs, kedves mosollyal fogadta el meghívá­somat a cappuccinora. Önös ér­dekekről pedig végképp nem esett egy szó sem. Felszabadultabban Pedig oka épp lehetne az ön- zőségre, mert évtizedekig politi­kai-közéleti személyiség, nyolc évig országgyűlési képviselő volt. Egészen április 21-ig. Abban a beregi körzetben, melyhez kö­römszakadtáig ragaszkodott, s mely nem őt választotta. Kavargattuk a langyos italt dr. Kiss Gáborral, s én arról kér­deztem, stílusosan szólva, hogy­ha az életet ilyen kéjesen szür­csölgethető italnak fogjuk fel, ak­kor mi a fehér, mi a fekete és mi benne számára a tejszínhab pil­lanatnyilag.- Kudarcot, keserűséget, csaló­dást, cserbenhagyást érzett az eredmény hallatán?- Nem, mert az eredmény az előjelek ismeretében nem volt meglepetés. Csak az esett rosszul, hogy négyévi munkám, erőfeszítésem, energiabefekteté­sem nem volt arányban a fon­tos választói adatokkal. Erre nem számítottam. Hogy mi a fe­hér, vagyis mi a jó a képviselőt- lenségemben? Hogy felszabadul­tam a mások, a térség szegény­sége, elesettsége miatt érzett folytonos lelkiismeretfurdalás alól, amit nyilván a képviselői felelősségérzet táplált. Ezek a személyessé váló gondok ráadá­sul megoldhatatlan természe­tűek. Az előző kormányzat ideje alatt az is zavart, hogy az ellen­zéki visszaszorítottság miatt még a legtisztességesebb kezdeménye­zések sem vezettek célra.- S mi a fekete, vagyis a hiány­érzet? Mi miatt rossz (ha rossz) a közérzete?- Az, hogy megfosztattam bi­zonyos lehetőségektől. A közha­szonná váló személyes kapcso­latoktól. Az életritmusom gyor­san megváltozott, s hirtelen fel­merült a kérdés: mit kezdesz a maradék életeddel? Nincs külön­ben bennem sem harag, sem sér­tődöttség. De hadd beszéljek in­kább a tejszínhabról! A helyzet visszaadott a barátaimnak. S az életnek ez a szférája mindig na­gyon fontos volt nekem. Nem vállalta volna- Hallani lehetett államtitkár­ságról. Felkérték?- Konkrét ajánlat nem érke­zett. És csak felajánlásra illik reagálni. De nem vállaltam vol­na el.- Az írás nem vonzza?- Nem érzek elhivatottságot, az összegzéshez pedig nem va­gyok elég fontos. Ha az íráskész­ségem meg is lenne, nem értéke­lem ennyire túl a személyisége­met. A kertemben, ami nem tű­ri a rohanást, nagyon jó. Egye­dül vagyok, átgondolhatok jót és rosszat, elrendezhetem a világ­gal való viszonyomat. Nem kér­tek fel konkrétan semmire, úgy látszik, a kiválásomat a Szocia­lista Párt nem tekinti veszteség­nek. Engem nem is a rang, a po­zíció érdekel, nem várok gesz­tusokat. Elég ha megkérdezik: hogy vagy, kedves Kiss Gábor? Kiss Gábor A szerzi felvétele A megyei közgyűlésbe szívesen bekerülnék, pusztán azért, mert kedvem lenne még területfejlesz­tési politikával foglalkozni. Ha saját pártomba nézek, akkor azért a kérdés felmerül bennem: mennyi a becsülete az elvégzett munkának? A szolidaritás mint érték működik-e? Megvannak a magam válaszai. Ahogy a kese­rű következtetéseim is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom