Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-08 / 132. szám
2002. június 8., szombat Kelet** Magyarország HÉTVÉGE /9 A jövőtisztelő történész-igazgató Demecser (Sz. J.) - A napokban megkezdődik a látványos építőipari felvonulás a kemecsei általános iskola lapos tetős főépülete körül azzal a céllal, hogy újabb tantermekkel bővüljön az intézmény. Egyelőre azonban csak a falon gondosan bekeretezett tervrajzban gyönyörködhetünk... A demecseri Lucza János igazgató 1974 februárjában került tanítási gyakorlatra a mai iskola elődjébe, s mivel hamarosan a fia is ott született, meg jól is érezte magát, semmi oka nem volt arra, hogy ne a településen legyen első és utolsó munkahelye. Nem csak a történelem szak az ok arra, hogy a kezdetektől aktív szervezője legyen a társadalmi ünnepségeknek, s szívügyévé váljék minden, ami helytörténet, ami hagyomány- és tárgygyűjtés. S már sorolja is Kemecse historikus emlékeit egészen a legkorábbi időktől, Krasznay Péteren, Juhász Margit költőnőn át Répássy honvédtábornokig. A szülőföld és a múlt szeretete, az ezzel átitatás vezérli abban, hogy a diákok számára is értéket jelentsen a tradíció. Személyes ismerős Lucza János azonban nemcsak gyűjt, s arra ösztönöz, hanem tíz évig volt igazgatóhelyettes és nyolc éven át a Rétközi Iskolaszövetség szakmai vezetőjeként is publikált. A képviselő-testület tagjaként, a szociális- és családügyi bizottság elnökeként a szülők-gyerekek-családok személyes ismertségét jól ki tudja használni. De beszélgetés közben folyton visszatérünk az iskolára. Nem győzök jegyzetelni: űj könyvtár, hat tanterem, a régi szárny bővítése, bázisjellegű iskolaotthon rendszer, új szobák a számítógépeknek. Az informatikai képzés alapját különben két komputer képezte, ma 23 van, internethez kapcsolva, hálózatba kötve. Az idegennyelv-oktatás- ra is nagy súlyt fektetnek - a következő tanévtől újabb angoltanárt alkalmaznak. A múltról vallanak a tárgyak - ezt tartja Lucza János Szőke Judit felvétele Hogy az iskolát még hatékonyabban menedzselhesse, elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatásvezetői szakát. így persze könnyebb nemcsak megvalósítani, hanem megfogalmazni is, hogy mit takar a belső tartalmi minőségfejlesztés. És a fő .kérdés persze az, hogyan lehetne a pedagógusokat erkölcsileg is jobban megbecsülni. 570 gyerek 30 tanulócsoportban, 44 pedagógus - a munkának, a törődésnek nem a nehézségét látja Lucza János, hanem a felelősségét és a szépségét. S hogy ne csak ebben gyönyörködhessen, csinált a községnek egy hétszobás falumúzeumot. A hely- történeti kiállítás a Rétköz kiemelkedő közgyűjteménye, melyet említ a Szabolcs megyei útikönyv is. A tudatos propagandának köszönhetően egyre több csoport látogat el oda és kéri az igazgatótól a szakavatott kalauzolást. Termenként el lehetne költeni a felújításra vagy százezer forintot, mert pillanatnyilag, noha az önkormányzat minden tőle telhetőt megtesz a védelemért, az állagmegóvásért, nem oda kerülnek a tárgyak, ahová valók, hanem oda, ahol épp eltakarják mondjuk a nedvességfoltot, a vakolathullást a falon. A tetőtér nyolc plusztanterme jó lehetőséget biztosít majd a csoportbontáshoz, a tehetségistápoláshoz és ahhoz, hogy legyen további mód pótolni a Kemecsén hiányzó közösségi házat. Mert Lucza János pártolója a kultúrának, a képzőművészetnek és a zeneoktatásnak. De minden másnak is, ami fejlődés. Ezért is támogatja a középtávú közoktatásfejlesztési tervben szereplő (regionális) halászati szak- középiskola megvalósítását. A kemecsei iskolaigazgató nagy pályázatíró hírében áll. Hogy a rutint kamatoztathassa, projektíró team létrehozását tervezi. Jól lehetne szerepeltetni a negyedik éve már működő, a Kemecsei Gyermekekért Alapítványt is, mely egyelőre csak a jótékonysági bálok 3-400 ezer forintos bevételét tudja visszaforgatni a gyerekek hasznára-javára. Mert szerinte a múlt mellett egy tiszteletreméltóbb van: a jövő. Iskolapadban a lángész és a többiek A tanárokat nyugtalanítja, ha a tanulók kérdeznek, ha váratlan megoldásokat adnak Az írás megtanulása az egyik legnehezebb feladat Balázs Attila felvétele Nagy István Attila A tehetség törékeny érték: korai azonosítása, nevelése és megbecsülése nemzeti érdekünk. A tehetséges fiatalok felismerése, speciális gondozásuk rendszerszerűen egymásra épülő feladatokat jelent. Az Oktatási Minisztérium és az MTA Pedagógiai Bizottsága által támogatott kutatás célja a tehetségazonosítás szakmai szempontjainak, illetve az ilyen irányú tevékenység gyakorlati tapasztalatainak és problémáinak az elemzése, majd hasznosítható eredményeinek a közzététele.- A kutatást 2002. május-december közötti időszakban 10 iskolára kiterjedően, 300 pedagógus és 3000 gyerek bevonásával kívánjuk elvégezni - mondja Ferku Imre, a megyei Pedagógiai, Közművelődési Intézet és Továbbképző Központ osztályvezetője, a kutatás vezetője. * A tehetségkép jellemzői- Mit vizsgálnak valójában?- A kutatásunk során azt vizsgáljuk az iskolai gyakorlatban, milyen tehetségkép él a pedagógusokban, hogyan sikerül időben megismerni, feltárni, megérteni a tehetség megjelenési formáit valamennyi társadalmi rétegben. A tudomány eddig 96 féle képességfaktort írt le egzakt módon, s ennek csak a 20 százalékát díjazzuk osztályzatokkal az iskoláA tanulókép A pedagógusok „tanulóképe” esetenként egyoldalú, így a kreativitás iskolai fogadtatása ellentmondásos. Számos külföldi és hazai szerző egybehangzóan állítja, hogy egész oktatási rendszerünk inkább a konformista gondolkodás- és viselkedésmódot részesíti előnyben, azt a tanulót, aki jól tud magolni, elfogadja, amit a tanár mond, konvencionális módon gondolkodik és viselkedik. ban. Ha ebben a széles képességsávban keressük a tehetséges gyerekeket, akkor egyre több és nagyobb körre terjed ki a fogalom. Segítenünk kell a tehetségígéreteknek abban, hogy ők maguk felismerjék az adottságaikat és - előbb az általános, majd speciális - képességeiket, hogy kialakítsák az önfejlesztő stratégiájukat, amivel felnőtt korukban egyénileg sikeresek és társadalmilag hasznosak lehetnek.- A szülőket bizonyára érdekli, hogy melyek a kritikus pontok?- Kritikus pont az érdemi differenciálás a tanítási órákon, a tanulási stratégiák megtanítása azért, hogy tudjanak tanulni a gyerekek, s az egyéni érdeklődéshez igazodó iskolai tevékenységrepertoár a tanórán kívül is. A változatos szervezeti és tartalmi sokszínűség szolgálná igazából a minőségi gazdagítást a gyerekek igényeihez és egyéni fejlődési üteméhez igazodva. A tehetségfejlesztést nem szabad leszűkíteni a képességek „edzésére”, sok más tényezőre oda kell figyelnünk, az iskolai tehetségnevelő munkában. Kiindulópontok- Mi a kutatás kiindulópontja?- A mai iskolai szervezeti keretek és a „jó közepes átlagra hangolódott” pedagógusi attitűd az elvárható minőségben nem képes szolgálni a tehetségígéretek korai felismerését és saját ütemű fejlődését; inkább gátjai, mint segítői a kreatív személyiség kialakulásának. A gátló tényezők sorában talán nem érdemtelen megjegyezni: a tanárközpontú oktatás nagyobb hangsúlyt helyez a tanár irányító szerepére, mint a tanuló ismeretelsajátító tevékenységére. A tanárokat nyugtalanítja, ha a tanulók kérdeznek, ha váratlan megoldásokat adnak vagy javasolnak. A „tehetségfogalom”- A tanárok továbbképzési programjába milyen korszerű formákat és tartalmakat szükséges beépíteni annak érdekében, hogy ezt a munkát még sikeresebben végezhessék? ..............................*.................V A tehetségfejlesztést nem szabad leszüki teni a képességek edzésére. Ferku Imre n ................- Feltételezésünk szerint a gyakorló pedagógusok gondolkodásában a „tehetség-fogalom” négyféle értelmezésben érhető tetten: a hierarchia legmagasabb fokán a zseni (genius), a lángész, a virtuóz áll; a következő kategória az általános tehetség, aki mindenből kiváló, akinek kitűnőek az alapképességei: gyorsan tanul, mindent tartósan megjegyez, szorgalmas és kreatív, ő az igazi eminens; újabb kategóriát alkotnak az egy-egy területen kiemelkedő tehetségek, lehet valaki elsőrendű matematikus, zenész, remek sportoló, de közepes tanuló vagy gyenge történész; a tehetség legáltalánosabb kategóriájához tartoznak a többiek mindannyian. A „mindenki tehetséges” ösz- szemosó elmélet másik pólusán megjelenhet a „senki sem tehetséges” leszerelő általánosítás; ez azt a veszélyt rejti magában, hogy ismét a nagy átlagra szabott differenciálatlan pedagógiai gyakorlat lehet úrrá. „Elrendezem viszonyomat a világgal” Egy csésze keserédes cappuccino Kiss Gábor volt képviselővel Szőke Judit Az interjú napján horoszkópja (Mérleg jegy) arra biztatta: váltson, ha tud. „Ringbe kell szállnia még az ellenségeivel is, bármennyire is nehezen megy ez önnek. A saját érdekében meg kell tennie...” De nem volt harcias tűzben. Ahogy szokott, bölcs, kedves mosollyal fogadta el meghívásomat a cappuccinora. Önös érdekekről pedig végképp nem esett egy szó sem. Felszabadultabban Pedig oka épp lehetne az ön- zőségre, mert évtizedekig politikai-közéleti személyiség, nyolc évig országgyűlési képviselő volt. Egészen április 21-ig. Abban a beregi körzetben, melyhez körömszakadtáig ragaszkodott, s mely nem őt választotta. Kavargattuk a langyos italt dr. Kiss Gáborral, s én arról kérdeztem, stílusosan szólva, hogyha az életet ilyen kéjesen szürcsölgethető italnak fogjuk fel, akkor mi a fehér, mi a fekete és mi benne számára a tejszínhab pillanatnyilag.- Kudarcot, keserűséget, csalódást, cserbenhagyást érzett az eredmény hallatán?- Nem, mert az eredmény az előjelek ismeretében nem volt meglepetés. Csak az esett rosszul, hogy négyévi munkám, erőfeszítésem, energiabefektetésem nem volt arányban a fontos választói adatokkal. Erre nem számítottam. Hogy mi a fehér, vagyis mi a jó a képviselőt- lenségemben? Hogy felszabadultam a mások, a térség szegénysége, elesettsége miatt érzett folytonos lelkiismeretfurdalás alól, amit nyilván a képviselői felelősségérzet táplált. Ezek a személyessé váló gondok ráadásul megoldhatatlan természetűek. Az előző kormányzat ideje alatt az is zavart, hogy az ellenzéki visszaszorítottság miatt még a legtisztességesebb kezdeményezések sem vezettek célra.- S mi a fekete, vagyis a hiányérzet? Mi miatt rossz (ha rossz) a közérzete?- Az, hogy megfosztattam bizonyos lehetőségektől. A közhaszonná váló személyes kapcsolatoktól. Az életritmusom gyorsan megváltozott, s hirtelen felmerült a kérdés: mit kezdesz a maradék életeddel? Nincs különben bennem sem harag, sem sértődöttség. De hadd beszéljek inkább a tejszínhabról! A helyzet visszaadott a barátaimnak. S az életnek ez a szférája mindig nagyon fontos volt nekem. Nem vállalta volna- Hallani lehetett államtitkárságról. Felkérték?- Konkrét ajánlat nem érkezett. És csak felajánlásra illik reagálni. De nem vállaltam volna el.- Az írás nem vonzza?- Nem érzek elhivatottságot, az összegzéshez pedig nem vagyok elég fontos. Ha az íráskészségem meg is lenne, nem értékelem ennyire túl a személyiségemet. A kertemben, ami nem tűri a rohanást, nagyon jó. Egyedül vagyok, átgondolhatok jót és rosszat, elrendezhetem a világgal való viszonyomat. Nem kértek fel konkrétan semmire, úgy látszik, a kiválásomat a Szocialista Párt nem tekinti veszteségnek. Engem nem is a rang, a pozíció érdekel, nem várok gesztusokat. Elég ha megkérdezik: hogy vagy, kedves Kiss Gábor? Kiss Gábor A szerzi felvétele A megyei közgyűlésbe szívesen bekerülnék, pusztán azért, mert kedvem lenne még területfejlesztési politikával foglalkozni. Ha saját pártomba nézek, akkor azért a kérdés felmerül bennem: mennyi a becsülete az elvégzett munkának? A szolidaritás mint érték működik-e? Megvannak a magam válaszai. Ahogy a keserű következtetéseim is.
