Kelet-Magyarország, 2002. június (62. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám

2002. június 8., szombat HÉTVÉGE / 8 TÁRLAT Festőművész Ibrányban Zsadányi Zsolt festőművész 1964-ben született Hajdúnánáson. Tanulmányait Bu­dapesten végezte. A Moholy-Nagy Képzőmű­vészeti Körben kezdett rajzolással foglal­kozni, majd két szabadiskolába járt raj­zot tanulni. 1985-89 között a nyíregyházi tanárképző főiskola földrajz-rajz szakán tanult. Tanárai Balogh Géza és Bodó Ká­roly voltak. Végzés után Sátoraljaújhelyen tanított porcelánfestőket és kerámiaformá­lókat. 1996-tól az ibrányi Alapfokú Művé­szeti Iskolában tanít. Több csoportos és egyéni kiállításon vett részt. Kertem növényei Aranyló kavicsok Kövek V. Elek Emil felvételei MÚZSA Dsida Jenő Június Kis szekrényemen sorakoznak, és seregszemlét tartok én: Lázmérő, jódos géztekercsek, kininporok és digalén. Nyitott ablakon június száll, madár csiripel, csacsog egyre, s a betáncoló napsugár aranyport szór az üvegekre. A régi tüzes kacagások - a nyarak hite, jaj, mivé lett? De most künn azért harsány e dal, és kicsordul a győztes élet. Júniusok szent hevülése a kórházig is fel-felárad, de mit akar itt, menjen innen, mikor itt minden olyan fáradt. 1926 „Cigány vagyok, ez nekem nem szégyen" Az országban elsőként indított nyírbátori romaosztály tanulóinak reményei és a valóság Kovács Éva Micsoda? Gimibe járnak a romák? Azt mondd már meg, minek? - kérdezett vissza is­merősöm, amikor megtudta, a nyírbátori romagimná­ziumról szeretnék írni. Or. Dámné Dr. Rácz Magdolna- Általánosban jó tanuló vol­tam, mindig négyes fölött volt az év végi osztályzatom. Mégsem ta­nultam tovább. Beiratkoztam a szakmunkásba, de félbehagytam, mert szüksége volt rám a család­nak. Én vagyok a legidősebb, anyánk betegeskedett, segíteni kellett neki. Hogy miért iratkozott a gim­náziumba? Erzsiké úgy fogalmaz­za a választ, hogy abból kiderül: nem először felel a kérdésre.- Nem akarok életem végéig betanított varrónő maradni. Amúgy meg soha nem árt, ha az ember okosabb annál, mint ami­nek látszik. Most még bírom a munkát, fizikailag erős vagyok, de honnan tudjam, hogy mi lesz később? Elkezdtem, végig is csi­nálom. A kollégák biztatnak, azt mondják, az adottságom megvan, sikerülni fog. Ha a kitartásom is megmarad, eljutok az érettségiig. Sok dolog kell ahhoz, hogy a reményből valóság legyen. Mert munka mellett tanulni senkinek nem könnyű, különösen nem azoknak, akik az iskola mellett dolgozni is kénytelenek. Erzsi­ké maga is bevallja: este hat után tud csak a könyvek mellé ülni, s mivel az idő mindig ke­vés, igyekszik minden tantárgy­ra figyelmet fordítani.- Én nem tehernek érzem, hogy munka mellett tanulok, in­A kérdés csak tovább fokozta érdeklődésmet: most aztán már igazán akartam tudni, miért is jár­nak, mivégből tanulnak a romák? Az iskola hivatalos neve: Bu­dakalász Gimnázium Nyírbátori Tagiskolája. Az oktatás a Phare- program keretében indult, még­pedig hátrányos helyzetű 16-45 év közötti személyek számára. Az országban elsőként megyénk­ben indítottak romaosztályt, há­rom tanulócsoportban, összesen 96-an kezdték el a tanulást. Első félévi bizonyítványt azonban már csak 32-en kaptak. Közülük néggyel beszélgetünk. Négyen vannak, és egy család­ba tartoznak. Balogh Erzsébet 25 éves, a Bá- tortext Kft. betanított varrónője. .................................................ff „Százszorta érzékenyebbek, és jóval ragasz- kodóbbak” „Nekem muszáj leérettségizni és továbbtanulni...” kább annak örülök, hogy van munkám. Igaz, nem az a nagy szám, de nekem most jó, és igyekszem is megbecsülni. Nem akadok fenn azon se, ha csodálkoznak, amikor megtudják hogy gimibe járok. Micsoda, a cigányoknak van gimi? Nem törődök velük, nem érdekelnek. Cigány vagyok, és ez nekem nem szégyen.- Nem tanultam tovább, akkor az iskola nem érdekelt - mond­ja mosolyogva a 19 éves Balogh Piroska, aki joggal nyerhetne bármelyik szépségversenyen. Csinos, szép arcú, és szinte min­dig mosolyog.- Szép húgom van, ugye? - szól közbe Erzsiké, akiről a be­szélgetés alatt mindinkább kide­rül: a saját öröménél sokkal job­ban örül testvérei, a mások örö­mének. Konokul a cél felé- Amikor hallottam, hogy in­dul ez a gimi, azonnal döntöttem, én ide jönni fogok, és min­denáron ott leszek az érettségizők között, - folytatja Piroska. Aka­rom vinni valamire az életben, ez pedig nem megy tanulás nélkül. Most még csak közepes a bizo­nyítványom, de szeretnék ennél jobb is lenni. Jelenleg közhasz­nú munkás vagyok. Ha elvégzem a gimnáziumot, lehet, hogy fod­rásznak jelentkezem. A 16 éves Rézműves Andrea ugyancsak Nyírvasváriban él, a két Balogh lány unokatestvére. - Annak idején felvettek a Beth­len Gábor Szakképző Iskolába, de nem mentem el, anyagi okok miatt. Amikor kiderült, milyen sokba vannak a könyvek és fü­zetek, rájöttünk anyukámmal, mi azt nem tudjuk kifizetni. Miből is tudták volna, amikor a családban egyetlen ember, az anya dolgozik, közhasznú munkás.- Nem akarok úgy élni, mint a szüleim, akik rengeteget dol­goztak, mégsem jutottak semmi­re. Ezért is biztattak nagyon, folytassam a tanulást, ők min­denben segítenek. Nekem muszáj leérettségizni és továbbtanulni, mert én nem akarok Vasváriban megöregedni. Ha elképzelem ma­gam harmincévesen, csupa szé­pet látok. Férjem és gyerekeim vannak, rendes megélhetésem, munkahelyem. Andrea nehezen, szégyenlősen kezdte a beszélgetést, de ahogy belejön, szinte ömlik belőle a szó. Mintha csak bizonyítani akarná, hogy az ő esetében máris meny­nyit segített az iskola.- Gondolok-e arra, hogy ci­gány vagyok? Nem gondolok rá, nekem ez természetes. Engem emiatt nem bánt senki, legfel­jebb kiskoromban, az általános iskolában bántottak, szerencsére ott is csak szavakkal. Szőcsi Dániel a rokonság egyetlen férfitagja, aki nemcsak nemével, de magasságával és csendes természetével is kitűnik a cserfes lányok közül. Különbö­zik abban is, hogy a jelenlévők ka és a tanulás. Nekem munká­val nem sikerült, most megpró­bálom a tanulással. Tessék nyu­godtan lenni, én ott leszek az érettségizők között - nyugtat meg lelkesen, majd közli azt is, ha minden sikerül, érettségi után a Színház- és Filmművé­szeti Főiskolára jelentkezik.- Nagyon szeretem a verseket, eddig én is írtam tizenkilencet. Rólam, a szüléimről, szerelemről szólnak. Éjfél után írtam szinte mindegyiket. Petőfi a kedven­cem. Szeretnék olyan híres len­ni, de nem olyan korán meghal­ni, - zárja szavait ösztönösen rí­mekbe szedve.- Harmincketten kaptak félé­vi bizonyítványt, közöttük tizen­nyolcán teljesítettek 3-as átlag fö­lött. Volt egy kitűnőnk is - mu­tatja be büszkén tanítványait dr. Dámné dr. Rácz Magdolna, aki a kezdetektől lelkes híve és kol­légáival együtt fáradhatatlan mo­torja a romagimnáziumnak. Négyen a romaosztályból között egyedül ő az, aki vallja: hátrányos számára, hogy cigány­nak született.- Az általános iskola után gép­lakatos szakmunkásbizonyít­ványt szereztem, de hiába volt szakmám, nem vettek fel seho­vá, mivel cigány vagyok. A lá­nyok túl szépen látják a helyze­tet, pedig a dolog nem ilyen egy­szerű. Szerintem a magyarok kö­zül sokan nem akarják, hogy mi felemelkedjünk. Én tudom azt is, hogy a felemelkedés útja a mun­A szerző felvételei A romagimnazisták hetente háromszor járnak iskolába, dél­után 2-től fél 7-ig, ráadásul úgy, hogy akinek munkahelye van, közben még dolgozik is. A tan­rend ugyanaz, mint a rendes gimnáziumokban, könnyítésben a romák nem részesülnek.- Nagyon nehéz, de nagyon szép munka romákat tanítani - fogalmaz dr. Dámné dr. Rácz Magdolna. Érzékenyek, ragasz- kodóak, nemcsak az eszükre, a szívükre is figyelni kell. Nevezetességeink Mivel a jelenlegi mándoki re­formátus templomot nem a régi helyén építették, lehet, hogy 1790-ben, esetleg 1812- ben vetették meg az alapját, amihez Bodrogkeresztúrból hozták a követ, s arra építet­ték téglafalait. A templom 1823-ra lett készen, a déli homlokzat előtti tornyát azonban csak 1858-61 között emelték. A 9x22 méteres bel­ső térben csehboltozattal fedett mennyezete van. Kapu­ja 1820-ból való. Orgonáját Kerékgyártó István építette 1904-ben kilenc változattal Elek Emil felvétel r m llÉÉtifl' * éliBt* £ **/4*V'í - O.BŰ Süti " Jk ÁjgtäMk f . i

Next

/
Oldalképek
Tartalom