Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
2002. március 30., szombat Ute« !ia8farörszé§ HÉTVÉGE /9 Előbb jól összecsípték a méhek Heuer Ferenc egyike azon keveseknek, akik egy munkahelyen, egy beosztásban dolgozik a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóság kisvárdai szakaszmérnökségén immár harmincnégy éve. Ez az első munkahelye, s egyben vélhetően az utolsó is, hiszen már betöltötte hatvanadik életévét. A vizes szakma amolyan családi hagyomány, hiszen édesapja hajóács volt. Kisvárdán laknak most már csak kettesben a feleségével, mert a gyermekek az ország más táján próbáltak szerencsét, nevezetes a jogi egyetem elvégzése után mindketten Budapesten maradtak. Többszörösen elismert szakember, abból a fajtából, aki szívvel-lélekkel műveli, amire - még hatvanas években - elkötelezte magát. Emellett, persze, neki is van hobbija, amiben egyre több öröme telik. A kezdet nem mindennapi.- Volt nekem egy nagyon jó erdésztechnikus barátom, aki nagy méhész hírében állt, és mindenáron be akart vezetni a mesterség rejtelmeibe. Akkor azonban erre engem még nem lehetett rávenni. De milyen az élet! Ez a kedves barátom tizenöt éve meghalt. Az édesanyja arra kért, hogy segítsek eladni kaptárait. A szomszédom is méhészkedett, felajánlottam hát neki, hogy vegyen belőle. Családostul elmentünk De- mecserbe, nézegettük a kaptárakat. Akkor az egyik valahogy elmozdult, a méhek kirepültek, és egykettőre ellepték a fejemet, a hajamat. Gondolhatja, mit éreztem. Az ég tudja hány csípést kaptam. Mikor ezt látja a szomszédom, mondja: lassan indulhatnánk a kórházba, mig nem késő, mert biztosan be fog dagadni a fejem.- És akkor - láss csodát! - nem dagadtam be, semmi probléma nem lett. Azt mondja erre a szomszéd: „Te, Feri, téged az isten is méhésznek teremtett, ha így bírod a csípést. Van, aki egy-két méhcsípés- be belehal, neked meg kutyabajod!” Ha már így van, hogy méhésznek születtem, gondoltam, itt az ideje, hogy belevágjak. Ott, akkor egy perc alatt eldöntöttem: én is veszek öt kaptárt. Hát így kezdődött... Sokszor mézet ajándékozok- A kaptárakat aztán hazavittük Kisvár- dára. A többi már próza: a szomszédom betanított. Azóta felfejlesztettem a méhészetemet, átlagban huszonöt családdal foglalkozom. Megszerettem a mesterséget. Beléptem a méhészegyesületbe. Igaz, csak hobbi szinten űzöm. Jelenleg a rétközbe- rencsi erdőben vannak a kaptáraim, nem vándorolok velük. Sok mézet ajándékozok barátaimnak, ismerőseimnek. Általában csak annyit értékesítek belőle, hogy a kész- pénzkiadásaim megtérüljenek.- Nagyon sok szépséget találok a méhészkedésben, mely ráadásul igen jó ki- kapcsolódás. Már alig várom, hogy tavasszal kirepüljenek. Elnézem ahogy fejlődnek, hordják a virágport. A legnehezebb munka a pergetés. Szerencsére van két kollégám, akikkel az ilyen munkák idején segítünk egymásnak. Természetesen nem kerülhetjük meg a tavalyi árvizet.- Kilencvennyolcban közvetlenül ott voltam a badalói töltésmegcsúszásnál, amelyet akkor megfeszített munkával meg tudtuk védeni. A tavalyi védekezésnél azonban hiába tettünk meg mindent. Olyan hirtelen és akkora tömegben jött a víz, hogy a tarpai gátszakaszon képtelenség volt megállítani. Sajnos, a pályafutásom vége- felé ezt is meg kellett érnem. Nagy trauma volt ez az egész szakmának, s azt hiszem, minden kollégának külön-külön is. Azóta nagy fejlesztéseket végeztek el, és örömmel tölt el, hogy a szakasz szépen kiépült. Bízom benne, hogy az utódaimnak már nem lesznek a tavalyihoz hasonló gondjaik a beregi részen. 0) o 9 ffl o UJ A pergetés a legnehezebb... Heuer Ferenc Amatőr felvétel Ünnep, vallási gyökerű szokásokkal Beszélgetés a húsvétról Bölcskei Gusztávval, a református egyházkerület püspökével Bölcskei Gusztáv Racskő Tibor felvétele Balogh József Holnap húsvét. A mai nap még a gyász napja, de holnap az öröm ünnepe lesz. Mit jelent a ma emberének a húsvét? Erről beszélgettünk Bölcskei Gusztávval, a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspökével.- Közhelynek hangzik, mégis újra és újra el kell mondani, a húsvét a keresztyénség legnagyobb ünnepe, nem a karácsony. Azt mondja Pál apostol, ha Krisztus nem támadt volna fel, akkor hiábavaló a ti hitetek, hiábavaló a mi prédikálásunk, akkor Jézus története egy tragikus hős története, aki szépeket mondott, jóra próbálta nevelni az embereket és elbukott. Ezzel szemben húsvét az a hatalmas fordulópont, amikor kiderül, hogy amit Jézus a kereszten mond: elvégeztetett, azaz befejeződött az, amiért az Isten a világot teremtette, és az ő egyszülött fiát küldte, annak mégiscsak van értelme.- Én azt gondolom, hogy nagypéntek és húsvét üzenete a ma emberének egyfajta lehetőség az élet és halál nagy kérdésein való elgondolkodásra is. Kicsit olyan a mi korunk, hogy nagyon sok részletkérdéssel foglalkozik, és szereti elhanyagolni az úgynevezett nagy kérdéseket, vagy egyszerűen átteszi a reklámok világába. A húsvéti fordulat- A húsvét alapvetően örömünnep. Ehhez kapcsolódnak1 az egyházi szokások, a népszokások, a már vallási gyökerüket elvesztett szokások is, hogy ez egy olyan ünnep, amikor lehet örülni az élet diadalának, lehet örülni annak, hogy Isten hadat üzent a halálnak és nem a halálé és nem a halál erőié a végső szó. Mit jelentenek most a halál erői? A halál a kapcsolatok felbomlásának a ténye. Minden olyan, ami akár egyének között, akár a családban, szülő és gyermek, vagy házastársak között a kapcsolatok lezárását jelenti, az halál szolgája. Egy közösségben - legyen az egy kisebb közösség, egy falu, egy nép, az ember, a család -, amelyik szembe fordít, amelyik a másikban vetélytár- sat, ellenfelet lát, az mind a halált szolgálja. H^ld idézzem az első gyilkosság történetét a bibliából: Káin megharagszik az Istenre és agyonüti Ábelt, mert benne vetélytársat lát. A húsvéti fordulat tehát valami ilyesmit jelent, az ember igyekszik megőrizni, megtartani azokat az életében meglévő kapcsolatait, amelyben emberek vannak, mert az élet olyan érték, amit az Isten egyszer adott, és amelyiket erre a célra adta. Én azt gondolom most is a húsvét nagyon fontos üzenetének, hogy tudjunk együtt lenni, tudjunk örvendezni azon, hogy az életnek van végsőképpen értelme és van olyan célja, amelyiket Isten egyenként és egy közösségnek is ad. Élmények Szatmárból- Hogyan emlékszik vissza püspök úr a Szatmárban töltött gyermekkor húsvétjaira, s hogyan éli meg ma az ünnepet egyházi vezetőként?- Nekem két meghatározó élményem van. Az egyik, hogy gyerekkoromban tanultam meg édesapámtól a hittanórán az iskolában, hogy a legszomorúbb nap a világon a nagypéntek. Gyermekfejjel, gyérmekésszel mást jelent a szomorúság, de az megmaradt bennem, hogy van egy ilyen szomorú nap a világ történetében és ez Jézus kereszthalálának a napja. A másik - ennek ellentéte -, hogy a húsvét valóban az öröm ünnepe, a lo- csolkodással, a tojásgyűjtéssel, azzal a vetélkedéssel együtt, hogy kinek mennyi hímest sikerült összegyűjteni, hány helyre sikerült eljutni. Megtanultuk, mikor mennek a kisfiúk, a nagyfiúk, a felnőttek locsolkodni, vagy azt is, hogy hús vét harmadnapján a lányok-asszonyok visszaadják a kölcsönt és az arra járó gyanútlan legényt lelocsolják egy vödör vízzel. Ezek azok a meghatározó élmények, amelyek mutatták és mutatják, hogy ünnepelni igazán közösségben lehet. És talán a legnagyobb változás az, hogy ezek a közösségi együttlétek bomlottak, szakadtak meg, s azt fájlalom, hogy ezek sok esetben eltűntek a falu életéből.- Később számomra a húsvét mindig olyan ünneplést jelentett, amiben az embernek feladata is van. Teológus koromban mindig más gyülekezetben, ismeretlenek között prédikáltam, az utóbbi esztendőkben hagyományosan a saját gyülekezetemben, a nagy- templomi gyülekezetben prédikálok és ott ünnepelek. Élmények a közösségben- Többen ünnepeljük a húsvé- tot a rendszerváltozás óta?- Nagy ünnepeken megtelnek a templomok, és az, hogy az elmúlt 10-12 esztendőben közel száz új templomot építettünk a Magyarországi Református Egyházban, azt mutatja, hogy van igény rá. Virágvasárnap volt a legutóbbi templomszentelés Bi- harkeresztesen, ahol egy új kis templomot építettük. Azt gondolom, hogy az emberek szívesen visszatérnek abba a gyülekezetbe, ahol jó közösségi élményt tudnak számukra kínálni. Ennek többféle formája van. Kellenek az együttlétek a nagy ünnepeken, kellenek a különböző kisebb körű összejövetelek és foglalkozások. Én azt látom, ott maradnak meg akár a fiatalok, akár az idősek, ahol azt érzik, hogy figyelnek rájuk, komolyan veszik őket. Épp tegnap hallottam, hogy közgazdászok megfigyelése szerint azok a népek haladnak előre és maradnak meg, akik megbecsülik az időseket, törődnek az öregekkel, ahol nem csak a nyereség meg a profit számít. Ahol nem törődnek velük, az mindig visszaüt. Nem véletlenek ezek a figyelmeztetések és parancsok, ezért ilyen értelemben kell változni egy gyülekezet stílusának, munkájának. Az már nem elég, hogy megtartunk egy istentiszteletet, aztán mindenki mehet haza. Az emberek igénylik a beszélgetést, a találkozást és joggal várják el az egyháztól, mutassa meg, hogy amit prédikál, amit hirdet, azt meg is tudja élni. Egy idősek otthona, a gyerekekkel való foglalkozás nem igazán sikerágazat, de ezek hitelesítik azt, ami elhangzik a szószéken. Ahol ilyen gyülekezet van, ott azt látom, hogy maradandóan nő a gyülekezet ereje és létszáma. Szükségletünk a tartalmas színházi élmény Rokonszenves az a világ, melynek háza fedelét Barta Lajos szemünk előtt leemelte Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban Komáromban és Győrben is bemutatták Barta Lajos Szerelem című darabját. Az író nagy érzékenységgel a kispolgári, a kishiva- talnoki életből merít. Napjainkban ismét eleven ez a probléma, így aztán minden aktualizáló szándék nélkül lehet izgalmasat, érdekeset mondani. Az előadást Tóth Miklós rendezte. Jelképes díszletek A játék néhány apróságtól eltekintve nagyszerű teljesítményeket hozott. Felüdülésnek hatott az a realizmus, ami a színpadon, a szereplők játékában megjelent, mert minden kitalá- ció ellenére maga volt az élet. Úgy gondolom, hogy az utóbbi időben ritkán tapasztalt telitalálat volt a szereposztás is. Talán if). Biky szerepét súlytalanitotta egy kicsit Szabó Zoltán, amikor kamaszos álmodozónak mutatta meg az Ady-sorsot magáénak követelő pályakezdő költőt. Annál is inkább, mert a vidéki életet elhagyó fiatalember nagyon is meghatározza Lujza, a középső lány sorsát. Ugyanígy egy kicsit eltúlzottnak tűnt Kövér Judit alakítása, aki a cseléd megformálásában engedett meg magának a szükségesnél harsányabb megoldásokat. Szabó Tünde és Hetey László kettőse a színházi élmény egyik meghatározó forrása. Az ő megjelenésük egy pillanat alatt olyan légkört teremt, amely állandóan ott lebeg a játék fölött. Játékuk tele van emberséggel, bölcs élet- tapasztalattal, aggodalommal és szemérmességgel. S közben arra is képesek, hogy a háttérben maradjanak, megmutatva a lányoknak, milyen sors vár rájuk. „ A három lány: Nelli, Lujza, | Böske sok szempontból hasonlít S a Három nővérre. Csehov hősei 1 is szeretnének elmenekülni ab- bői a bezártságból, amelyben él- E nek, de megfogalmazódó vágyaik sorra kudarcra vannak ítélve. Reménytelen, hiábavaló a sorsuk, kétségbeesetten vergődnek. Lehet, hogy Barta Lajos ismerte Csehov munkáját, de az tény, hogy a Három nővér ősbemutatója 1922-ben volt a Vígszínházban, a Szerelemé pedig 1916-ban ugyanitt. A Szerelem lányai is belebi- csaklanak a sorsukba, hiszen a helyzetükből csak egy házasság menekíthetné őket. De nincsenek a környezetükben olyan férfiak, akik megfelelő támaszt nyújtanának, s a lányok is elfogadnák őket. így aztán marad a kényszerűség. Gosztola Adél formálta meg Nellit, a legidősebb lányt. A reménytelenség és a kétségbeesés őt jellemzi a leginkább. Ezt Gosztola kitűnően megformálja, játékából nem hiányzik a visszaszorított szenvedély rajza, de a kétségbeesés, majd a küzdelem érzelmi ereje sem. Árnyalt jellemrajz Horváth Réka Lujzát alakította. A középső lányban még kevesebb a lemondás, mint a nővérében, bízik benne, hogy neki minden sikerülhet. Horváth Réka a lélektani hitelességre, az árnyalt jellemrajzra törekszik. Kuthy Patríciának a legkisebb lány alakja jutott. Az ő játékában Böske még könnyen veszi az életet, de aztán a fiatalsága sem tudja feltartóztatni a komor sorsot. A reménytelenség nem válogat, s ezt Kuthy Patrícia játéka tökéletesen megfogalmazza. Ko- moróczy, a hivatalnok, mindhárom lány tervei között szerepel. A Horváth László Attila által megformált figura sodródik a lányok között. Nincs igazi, saját szándéka, inkább irányítják. Vígjátéki helyzetben van, s ezt Horváth László Attila nagyszerű alakítása meg is mutatja. Kissze- rűsége a férjhez menők szándékának komikus ellenpontja. Végül Nelli mégis „kihalássza”, s nem menekül meg a házasság kisszerűségeitől ő sem. Róbert Gábor katonatisztje, illetve Gyuris Tibor Kocsárdja egy-egy lehetőséget villantottak fel. Megszokottan jó volt Csorba Ilona Fuchsné szerepében. A» h Kuthy Patrícia, Horváth László Attila, Szabó Tünde és Hetey László
