Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

2001. szeptember 1., szombat HÉTVÉGI 8. oldal 1A' i-L-A J1 1 A természet szerelmese Bíró Tamás 1938-ban született, saját beval­lása szerint alkotásainak témái a gyerek­korában gyökereznek. A Tisza vette körül, az érintetlen természet és a vadgesztenyék gyakran ihlették alkotásra. Édesapja, aki maga is szépen rajzolt, egyszer egy ezüst töltőtollal ajándékozta meg, ez volt kis­gyerekkori bálványa. Felnőve mérnökként dolgozott, a rajzok, akvarellek és olajfest­mények egész életét végigkísérték. Unoká­ja kérésére a színes fa gyermekjátékok és -bútorok vüágában is kalandozott, egy-két- évente pedig kiállításon mutatja be mun­káit a közönségnek. Nyíregyháza madártávlatból Dózsa György utca Görögkatolikus templom MÚZSA Juhász Gyula Szeptember aranya Pirkad a lomb, nyaram elmúlt, Elmúlt epedve nyaram, A hold bőség-szarujában Szeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb, Mert legszomorúbb nekem. Elmúlt. Most eldalolom majd Szeptember éjjeleken. Mert ez az én sorsom, üdvöm, Tűnőben szép a nyaram, Mikor a holdon, a szőkén, Szeptember aranya van. Királyt alkotni nagy megtiszteltetés Avatás előtti beszélgetés egy Szent István-szobor születésének történetéről Az utolsó simítások ami rajta van, nem egészen a ko­ronázási palást, de emlékeztet rá. Olyan motívumokból áll és olyan a szerkezete, hogy a koro­názási palásthoz hasonlít. Minta a Partiumból ü Az sem jellemző, hogy a palást hajlékony, inkább kimerevített anyag látszatát kelti. Gondolom feladhatta a leckét így elkészíteni..- Több olyan szobrot megnéz­tem, amelyek valamilyen palást­ban vagy köpenyben vannak. Úgy hozta a sors, hogy Romániába, a Partiumba is elkerültem, mert csináltam Tasnádra egy Bíró La- jos-büsztöt. Amikor kivittük a szobrot, elmentem Zilahra és ott megnéztem Fadrusz Jánosnak a Wesselényit ábrázoló szobrát, mert tudtam, hogy a mellékala­kon egy palást van. Igazából a leg­többet nekem ez a Fadrusz-szobor segített abban, hogy hogyan is csi­náljam meg ezt a palástot. A bronzszobor egy három méter magas gránitoszlopon lesz és ez is hozzátartozik a szobor- kompozícióhoz. A 80x80 centimé­ter alapterületű négyzetes hasáb tömör gárnittömb melynek mind a négy oldalán kör alakú dom­bormű lesz. Ez a négy dombor­mű a nagyszentmiklósi arany­kincs kettes számú korsóján lé­vő négy domborítás átvétele. László Gyula szerint ezek a dom- bormúvek magyar mitológiai té­mákat dolgoznak fel. Igaz, a ké­sőbbi kutatások, meg más véle­mények szerint a nagyszentmik­lósi kincs nem magyar, inkább avar eredetű. □ Ha egy ezer évvel ezelőtt szü­letett emberről kell szobrot készíte­ni, ki kell találni, hogy nézzen ki. Szent István jóságos, igazságos, ugyanakkor határozott, sőt ke­gyetlen volt. Miért ilyen a szobor? Elek Emil felvétele lajdonsággal felruházható le­gyen. De, hogy mégis valamilyen kapcsolata legyen az Árpád-há­ziakkal, próbáltam egy olyan embertípust választani, amilyen Szent László is volt. Ezt taurid embernek mondják. Ez egy király Mielőtt megköszönném, hogy avatás előtt láthattam a szobrot, újból körbejárjuk alkotójával. Mintegy összegzésképpen így fo­galmaz:- Ennek a szobornak királynak kell lenni. Egy királyt megmin­tázni nagy megtiszteltetés, Szent István királyt még nagyobb meg­tiszteltetés. Amikor ehhez a mun­kához hozzákezdtem, tudtam, hogy csak megfelelő alázattal kö­zeledhetek hozzá. Most már utó­lag úgy érzem, elég jól sikerült. Ezt nemrég egy vendégünk két- három éves kisfia erősítette meg, aki bejött a műterembe, megállt a szobor előtt és azt mondta: ez egy király. Én nem akartam a szenve­dő, a tipródó, gyötrődő Szent Ist­vánt megalkotni. Egy olyan hatá­rozott fiatalembert szerettem vol­na ábrázolni, aki tényleg tud álla­mot alapítani.- Szent Istvánról egyetlen te­nyérnyi hitelesnek mondott áb­rázolás van a koronázási palás­ton, amit Gizella és a műhelye hímzett, de ez eléggé elmosódott és eléggé stilizált figura. Egy­másnak ellentmondó véleménye­A talapzat négy domborművé­nek egyike két gyűjtöttem össze, sőt meg­néztem sok Szent István-szobrot, hogy korábban hogyan csinál­ták, s végül úgy döntöttem, ez a Szent István olyan legyen, ami­lyen én szeretnék lenni. Jóságos, kegyes, határozott, minden jó tu­Az művész életútja Ha megkérdezik az 52 éves Nagy Lajos Imrét, nyíregyhá­zi-e, azt mondja: nem, gulácsi, pedig gyerekkora óta Nyír­egyházán él. Az általános is­kolát Gulácson kezdte, de Nyíregyházán folytatta, s itt érettségizett a Zrínyi gimná­ziumban. A Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskolán végzett földrajz-rajz-pedagógia sza­kon, aztán már tanítás mel­lett a képzőművészeti főisko­lán is diplomát szerezett. 1982 óta tanít a nyíregyházi tanár­képző főiskolán, 1992-től a rajz tanszék vezetője. Tavaly vették fel a Magyar Iparmű­vészeti Egyetem doktorképzé­sére, most másodéves. Balogh József Ma még csak a helye látszik a főiskola bejáratának jobb oldalán, pénteken azonban egy csodálatosan szép Szent István-szobor áll majd egy háromméter magas gránit- oszlopon. Nagy Lajos Imre alkotását Orbán Viktor mi­niszterelnök leplezi le. Az ünnepi pillanat egészen bizto­san felemelő érzés lesz a művész életében, ám a mű elkészítésének közel két esztendeje kemény pró­batétel volt. És nem elsősorban a bronz megmunkálása miatt. Bár a Gádor Béla utcai ház kicsi udvara nem igazán alkalmas erre sem, mert a cizellálás elég nagy zajjal jár, a kőfaragáshoz még in­kább hiányoznak a feltételek. No­ha még van némi simítani való az embernagyságúnál is nagyobb (5/4-es) szobron, arról faggatom, hogyan jutott el odáig, hogy ma a telefonkönyvben az szerepel a ne­ve mellett: szobrász. A rektor bizalma- Gimnazista, majd főiskolás ko­romban kezdtem rajzolgatni, il­letve kis figurákat faragni fából, de akkor azt gondoltam, hogy történész vagy régész leszek. Iga­zából mégis akkor kezdtem a szobrászattal komolyabban fog­lalkozni, amikor Tóth Sándor 1975-ben megindította a szobrász szakkörét. A képzőművészeti fő­iskolán a gyakorlataimat mint szobrász teljesítettem, de a leg­nagyobb feladat ez a Szent Ist­ván-szobor. Nehezen vettem rá magam, hogy elvállaljam, tulaj­donképpen Balogh Árpád rektor úr bizalma volt az, ami eldöntöt­te, hogy belevágok. A modell A feleség pedagógus, a legidősebb fiú, Kristóf ne­gyedéves a főiskolán an­gol-számítástechnikai sza­kon, a középső fiú a műsza­ki egyetem hallgatója, az ő tartása, kiállása volt a szo­bor modellje, a legkisebb fiú most első gimnazista. □ Milyen tanulmányokat kel­lett ahhoz végezni, hogy a megbí­zásból szobor legyen?- Sok mindent olvastam a tör­ténelmi könyvekből, külön a ko­ronáról, a palástról, a jogarról, az országalmáról, tehát mindent megnéztem, amire lehetőségem volt. Mivel ez a Szent István az államalapító Szent István, fel kellett ékesíteni azokkal a jelvé­nyekkel, amelyek a magyar álla­miság szimbólumát jelenthetik. Ezért van a Szent Korona a fe­jén, ezért van a jogar és az or­szágalma a kezében. Ez a palást, Millenniumi templom A millennium jegyé­ben építették fel Nyíregyháza-Sóstó­fürdőn a református egyházközség új templomát. Az épü­let tervezője Kul­csár Attila Ybl-díjas építész a Kemecsei út mellé megálmo­dott épülete körbe járható, így teljes szépségében tárul a szemlélő elé Elek Emil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom