Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-01 / 204. szám
Sipeki Péter felvétele 2001. szeptember 1., szombat Kelet«* HÉTVÉGE 9. oldal HOGY MIK VANNAK! Autói viselkednek Iskolateremtők értékei Kisvárdán Idén kilencven éves a hagyományait őrző Bessenyei György Gimnázium Szőke Judit Bodor Levente matematika tagozatos volt világéletében - ez pontosan 18 évet jelent. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium végzős tanulója számos reáltárgyból rendezett versenyt megjárt már, még programozási és alkalmazóit is. Érdeklődése szakköri foglalkozások során fordult teljesen a természettudományok felé. Kiélhette ott kísérletező kedvét, kreativitását, felfedezői, újítási hajlamát például az elektronika és az elektrosztatika terén. Oly mértékű rutint szerzett a pályaművek kidolgozása és előadása terén, hogy ti- zedikes korában már jöttek a sikerek, még külföldön is szerepelhetett. De a szűkebb pátria is honorálta ambícióit, tehetségét, alkotókedvét. Az idén kapja meg második alkalommal a megyei Közoktatási Közalapítvány Porzsolt István Ösztöndíját. Az intelligens kisautók már első hallásra is sok szakember érdeklődését felkeltették. Ez a pályamű, modellje legóalapra épített, több tudományágat kapcsol össze: biológia, számítástechnika, elektronika. A pályázat a neuronok, az emberi idegsejtek működésének megértését könnyíti. A kisautóknak önálló - kezdetleges - idegrendszerük van, amely néhány döntéshozó és számláló elektronikus kapuból áll. így minden kisautónak van saját, fényinger hatására kiváltott „viselkedése”. A rajongó típus például szertelenül és szinte szenvedélyes hévvel körbejár egy tárgyat. Levente ezzel a munkájával, amik hónapjait kötötték le, a Természet Világa diákpályázatán harmadik helyezést ért el és különBódor Levente intelligens kisautóival díjban részesült. Az innovációs versenyen kidolgozásra alkalmasnak találták a pályázatot. Többször járt Budapesten ennek a versenynek a konzultációja során, amikor- is megtanulhatta azt is, hogyan kell egy találmányt bejegyeztetni. Az ELTE által szervezett Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciájának válogató versenyén a legjobb öt közé került, így kínálkozott a lehetőség arra, hogy Hollandiában egy nemzetközi verseny zsűrije előtt is bemutathassa okos kisautóit. E biokibernetikai tanulmány különdíjat kapott és több fórumon is megfordult még, így vehetett részt például Levente egy németországi kiállításon, s Belgiumban, négy másik magyar fiatal társaságában, a 2000. évi Expo Sciences-on. Forradalmasította a nyomtatást A nyelvvizsgára készülés és az iskolai tanulmányok közben az Olimpia évében az izgatta a fiatalembert: vajon mi rejlik a sportteljesítmények mögött, különösen azokban a sportágakban, amelyek eredményei jól mérhetők (úszás, futás). Nem tétovázott, gondolkozott, kutatott. Rájött, hogy lehet Jósolni”. Az emberi teljesítőképességet befolyásoló tényezők összefoglalásával a Természet Világa diákpályázatán első helyezést ért el. Szenvedélyei az elektromosság és a számítástechnika. Ezért élénkült meg lelkesedése a háromdimenziós nyomtatás iránt. Úgy döntött, forradalmasítja a számítógépes printelést. Sikerült egy kis működő makettet összebarkácsolnia, amely a számítógépről adott jel alapján működik, azt „rámásolja” valamilyen könnyen megmunkálható anyagra. Segítségével például egy fénykép alapján kimunkálható a térbeli alakzat. A TIT Diákalkotó Pályázatáról a szoftveres ötlet Brüsszelbe, egy nemzetközi tudományos kiállításra került. A vakáció alatt Franciaországban egy hasonló rendezvényen is megismerhették Bodor Levente nevét. A demonstrációkat természetesen angolul tartja. Környezete most már elég jól tűri, hiszen megszokhatta fura és értékes másságát, biztatják, csak így tovább. Most a házi hologramkészítésen töri a fejét, s készül az érettségire, meg a felvételire: talán villamosmérnök lesz. Úgy véli, megyénknek sok ilyen szakemberre lenne szüksége. A gimnázium tanári gárdája 1912. június 16-án, az az első tanév végén: középen Mayer György igazgató, balján ül Császy László, balján áll Bartha Sándor. Az ellenkező oldalon Olariu Terentius, (aki egyébként Ady Endrét is tanította Nagykárolyban) és Molnár Rezső Archív felvétel Kisvárda napjainkban négy középfokú iskolával, hat általános iskolával, és egy művészeti tanintézménnyel rendelkező iskolaváros. A rétközi város egyik legfontosabb oktatási intézménye, a Bessenyei György Gimnázium éppen 90 esztendeje kezdte meg működését. Kisvárdán 1899-ig csak elemi iskolák működtek, ezek az intézmények azonban nem elégíthették ki a település és a környék lakosainak oktatással szemben támasztott magasabb igényeit, ezért 1895. november 17-én egy algimnázium felállításáról döntöttek. Képviselővel az élen A teendő intézkedések megtételére egy négyfős testületet választottak, melynek élén dr. Farkas Balázs, a kerület országgyűlési képviselője állt. Több sikertelen kísérlet után, amit a kijárással nem tudtak elérni, csak megalapozni, azt a politikai változás beérlelte. Az 1910-es országgyűlési választásokat követően, mivel a kerületben a későbbi kormánypárti ember, Liptay Béla győzött, újult erőre kaptak a gimnáziumért folytatott harc sikerében bízók. Június 20-án beadványt nyújtottak át, ebben az 1908-as kérésükre hivatkozva kérték, hogy a megyében létrehozandó második főgimnázium Kisvárdán legyen. A kérésre augusztus 3-án válaszolt a minisztérium, amikor a debreceni tankerület főigazgatója útján értesítették a kisvárdai képviselő-testületet, hogy a kis- várdaiak óhaját nem ellenzik, elvben hozzájárulnak az új oktatási intézmény megszervezéséhez. Kisvárda a mandátumért cserébe gimnáziumot kapott. A helyi lap jól érzékelteti a döntés keltette hangulatot: „Tengernyi csalódás, évtizedes meddő remény után végre-valahára gyönyör: a főgimnázium felállításával egy beláthatatlan méretű horizont tárul elénk. ” Ahhoz, hogy a horizonton a gimnázium épületének körvonalai is látszódjanak, az 1910. szeptember 18-án kelt főigazgatói rendeletet kellett teljesíteni, amelynek lényege szerint a községnek a főigazgatóval kellett megállapodnia arról, hogy Kisvárda mivel járul hozzá a gimnáziumhoz. 1910. október 21-én a községben rendkívüli képviselői ülést tartottak. Ezen kimondták, hogy a főgimnáziumhoz 150 000 koronával hajlandók hozzájárulni, kötelezték magukat, hogy a főgimnázium felépítéséig az ideiglenes elhelyezésről a község gondoskodik és biztosítja annak felszerelését, s végezetül a felépítendő új épület részére legalább háromholdas, jó fekvésű telket ad. Csak az első osztályt Arról is döntöttek, hogy az addigi kéréssel ellentétben, amely a főgimnáziumnak egy osztállyal való megnyitását javasolta, most két osztállyal, az I.-vel és az V.- kel, vagyis az alsó és felső fokozattal nyissák meg az iskolát, így a tanoda négy év alatt a teljes évfolyammal feltöltődik. Ezt a határozatot a debreceni főigazgatóság közbejöttével terjesztették a minisztérium elé, amely 1910. december 15-én kelt rendeletével a kérést részben elfogadta, a főgimnázium megnyitását az 1911/12-es tanévtől jóváhagyta, de csak az első osztályt engedélyezte. Az, hogy az V. osztályt később mégis beindíthatták, Liptay Béla országgyűlési képviselő érdeme volt. Az épület Ezzel azonban még nem ért véget a teendők sora, hiszen az ideiglenes elhelyezésre alkalmas épületet is ki kellett választani. A kinevezett igazgató, dr. Mayer György és a község vezetői előtt két lehetőség volt. A község tulajdonában lévő Kossuth Szálloda és a Petőfi utcán lévő ún. Fried-féle 14 szobás épület közül választhattak. A szálloda mellett tették le a voksukat, noha a szálloda megváltozott funkciójából eredő évi 3400 korona bevétel- kiesésből fedezhették volna a Fried épület évi 2600 koronás bérleti díját. Az sem elhanyagolható szempont lett volna, hogy ha másként döntenek, akkor nem a zajos Flórián téren, a piac zsivajgásától hangos területen tanulhattak volna a diákok. 1911. szeptember 15-én évtizedes remények váltak valóra, amikor a magyar királyi állami főgimnázium I. és V. osztályainak megnyitási ünnepélye történt. Az első tanévében 121 tanuló tett vizsgát. A tanulói létszám évről évre szaporodott, igy szükségessé vált a gimnázium építése, mely munka 1913 nyarán megkezdődött. A világháború azonban közbeszólt, az építkezés félbemaradt. A tanárok és tanulók 1921 novemberében költöztek be a gimnáziumi épületbe, amely azonban csak 1929 őszére készült el teljesen. Az intézmény az 1922/23-as tanévben vette fel a Bessenyei György nevet, s ezt azóta is viseli. Néző István helytörténész, Kisvárda VENDEGSOROK A korfa tetején Mottó: Milyen kínos dolog megöregedni: Pedig hát ez az egyetlen módja annak, hogy sokáig éljen az ember. (Anatole France) „Ha egy öregember egy másikkal találkozik, elsőnek azt kérdi magában: vajon ennek még mennyi ideje van hátra? .... Bármennyire szeretem és tisztelem is, mögötte kívánok besorolni abba a menetbe, mely a Paradicsom felé tart” - olvashatjuk Déry Tibor: Kedves bópeer...! című regényében. Talán azért is, mert a magyarok a fejlett vüág polgáraihoz képest igen rövid ideig élnek. A magyar férfiak és nők születéskor várható átlagos élettartama 66 illetve 75 év, megközelítően hét évvel kevesebb, mint pl. a franciáké. Az öregedés világjelenség A magyar lakosság egyötöde legalább 60 éves, mintegy egyti- zede 70 éves vagy idősebb. A közel 2 millió hatvan éven felüli az 1949. évinek kétszerese. Az öregedés vüágjelenség, ennek ellenére sem állítható, hogy az öregedés és az idősek a társadalom- tudomány hagyományos és ál(A szerző egyetemi docens, a KSH megyei igazgatója) landóan kutatott területei közé tartoznának. A nyugat-európai országokban alacsony ugyan a termékenység, de az öregedésben ott sokkal nagyobb a súlya a halandóság csökkenésének, az élet meghosszabbodásának. Hazánkban az idősek arányának folyamatos növekedését sokkal inkább (eltekintve az elmúlt másfél évtől) a romló termékenység, mint a javuló halandóság okozza. A jövő egyik sokat vitatott kérdése: meddig nőhet a várható élettartam, van e az emberi életnek felső határa? A természettudósok inkább a korlátokat, a társadalomtudomány képviselői inkább a további tehetségeket hangsúlyozzák. Génállományunk szerint nem vagyunk sem túl hosszú életre, sem halhatatlanságra programozva. Statisztikai tény, hogy az élet negyedik évtizedétől kezdve a halálozási ráta 8-9 évenként megkétszereződik. A szakemberek között vitatéma az egészségben eltöltött élettartam hosszának és a várható élettartamon belüli arányának alakulása. A halál idejének kitolódása sokak szerint növeli a betegségek súlyosságát, vagyis a hosszabb várható élettartam nem jár együtt az egészségesen eltöltött évek számának gyarapodásával. „A biológiai óra meg- bolygatása csak a szenvedés idejét hosszabbítja meg” - állítják. E nézettel szembenállók viszont azt hangsúlyozzák, hogy a betegen leélt életszakasz lerövidíthető, mert az egészségromlás egyre később következik be. Szerintük a születéskor várható élettartam nem fogja meghaladni a 85 évet és a betegségek az élet végének egyre rövidebb időszakára zsúfolódnak. A piacgazdaságra való áttérés együtt járt a munkapiac létrejöttével. Következményeként radikálisan csökkent a foglalkoztatottak száma. A fiatal-idős szakképzetlenek jó része szerencsés esetben korengedményes, elő-, vagy rokkantsági nyugdíjazás révén többnyire végérvényesen kikerült a munkaerőpiacról. Ezzel a státusváltással társadalmi szempontból „egy csapásra” idősek lettek. A társadalom szegényei Az új évezred küszöbén egy olyan modern világban élünk, ahol az innováció, az állandó megújulás képessége, a lendület és az erő az alapvető érték. A tapasztalatra, a múlt értékeinek továbbadására ma kevesebb szükség és igény van. Ennek ellenére szembe kell néznünk azzal a felelősséggel, hogy a munkával töltött élet után a biztos megélhetés mellett értelmet és célt adjunk az időseknek. A nyugdíjak nagysága ugyan a létfenntartáshoz általában elegendő, de nem teszi lehetővé, hogy utazzanak, üdüljenek, vagy költségesebb szórakozást válasszanak. A betegségből adódó növekvő kiadások is erőn felüli megterhelést jelentenek az idős háztartások számára. A társadalom szegényei azonban döntően nem az idősek, hanem a munkaképes háztartásfővel rendelkező sokgyermekes családok azon részéből kerülnek ki, ahol a családfő alacsony iskolai végzettségű és csak nagyon rosszul fizetett állása van, vagy munkanélküli. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idősek szolid anyagi biztonsága átlagos lakáskörülményekkel és szerényen - korszerű tartós fogyasztási cikkekkel alig - berendezett otthonnal párosul. A hetven éven felüliek élelmiszeren, lakásfenntartáson és gyógyszeren kívül alig költenek valamire. Az egyszemélyes idős háztartások egy része arra kényszerül, hogy az élelmiszer- és gyógyszervásárlás után a lakásra már ne vagy igen keveset költsön (pl. ne fűt- sön). Mások a pénz egy részét vásárlás helyett inkább megtakarítják, és gyermekeiknek adják. Bár az idősek is kapnak némi segítséget gyerekeiktől, de a nemzedékek közötti adott és kapott támogatásokat illetően a fiatalabb nemzedék folyamatos deficitben van. Kevesebb jövedelem A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai szerint a megyében élő nyugdíjasok, járadékosok létszáma mintegy 190 ezer fő, ami a népességnek éppen egyharmada (az országos arány 30,5 százalék). Az úgynevezett főellátás megyei átlaga 2000-ben 27.049 forint volt, mintegy 4 ezer forinttal kevesebb mint az országos átlag (31.157 forint). A nyugdíjazás előtti kisebb munkajövedelmek miatt a megyében igen kevés a magas nyugdíjjal rendelkező személy, 80 ezer forint feletti nyugdíja a 2000. évi adatok szerint 266 személynek volt és mindössze 5 főnél haladta meg a 100 ezer forintot. Hajnal Béla L V
