Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-24 / 223. szám

EPA-felvétel 2001. szeptember 24., hétfő 2. oldal I« MINDENFELŐL □ Lehetséges célpontok Még nem tud­ni, hogy a kilátásba helyezett amerikai kato­nai csapások csak a feltételezett terroris­tavezér, Oszama bin Laden támaszpontjait érik-e, avagy az őt rejtegető táljbok hadsere­gének létesítményeit is. □ Pilóta őrizetben Egy algériai pilótát is őrizetbe vett a brit rendőrség az Egyesült Ál­lamok elleni terrortámadások kapcsán a hét végén Londonban és Birminghamban letar­tóztatott négy személy között. □ Putyin a következményekről A vár­ható amerikai hadműveletek következmé­nyeiről és a közép-ázsiai FÁK-tagállamok eh­hez való viszonyáról tanácskozott vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz vezér­kar főnökével és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatóhelyettesével. □ Az angolok lőnek A brit hadsereg kü­lönleges egységeinek, az SAS-nek a katonái a hét végén Kabul körzetében fegyveres harcba keveredtek tálib katonákkal - jelen­tették egybehangzóan a vasárnapi brit napi­lapok védelmi forrásokra hivatkozva. □ Stratégia a terror ellen Az Öböl menti Együttműködési Tanácsban (GCC) tömörült államok külügyminiszterei vasár­nap ülésezni kezdtek a terrorizmus elleni új közös stratégia kidolgozására. A GCC tagja Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, Omán, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek. A szervezet 1981-ben alakult mint politikai és katonai szövetség. papa Nurszultan Nazarbajev kazah el­nök (jobbra) üdvözli a háromnapos látoga­tásra Kazahsztánba érkezett II. János Pál pápát Asztanában 2001. szeptember 22-én Kdei«» Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg megye független napilapja Főszerkesztő: Angyal Sándor (angyal0inform.hu) Szerkesztők: Aktuális: Cservenyák Katalin (4240-es mellék, cservenyak0inform.hu) Belpolitika: Balogh József (4210-es mellék, balogh©inform.hu) Gazdaság: Galambos Béla (4260-as mellék, galambos0inform.hu) Sport: Mán László (4250-es mellék, man©inform.hu) Társadalom: Marik Sándor (4230-as mellék, marik©inform.hu) Térség: Sipos Béla (4220-as mellék, sipos0inform.hu) Szerkesztőség: Nyíregyháza, Dózsa György utca 4-6. Telefonközpont: (42)501-510. Fax (szerkesztőség): 501-973, (hirdetés) 501-970. Postafiók: 47 (4401); hirdetés: 25 (4401). Interneteim: http://www.kelet.hu Regionális szerkesztőségek: 4600 Kisvárda, Szent László utca 25. Tel./fax: (45)415-955. 4700 Mátészalka, Kálvin tér 1. Tel./fax: (44)500-455. E-mail -szerk.: kelet0inform.hu -hird.: kelethird0inform.hu Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI), European Press Agency (EPA). Kiadja az INFORM MÉDIA Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: 52/526-626 Ügyvezető Igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Angyal Sándor Hirdetési vezető: Némethné Fórizs Erzsébet Marketingvezető: Kereső Magdolna Technikai vezető: Csonka Zsolt Terjesztési vezető: Szerbina István (telefon: 06-20/9589-906, e-mail: szerbina©inform.hu) Kézbesítési problémáikat az informacio0inform.hu E-mail címen jelezhetik Lapunk eladott példányszámét rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az INFORM MÉDIA Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Árusításban terjeszti az INFORM MÉDIA Kft., fax: 501-970 Előfizethető az INFORM MÉDIA Kft. hírlapkézbesítőinél vagy átutalással az INFORM MÉDIA Kft. Bank Austria Creditanstalt 10911004-00000002-01580060 számú pénzforgalmi jelzőszámra, személyesen az INFORM MÉDIA Kft.-nél, Nyíregyháza, Dózsa György utca 4-6., és a vidéki kirendeltségeiben: Kisvárda, Szent László utca 25., Mátészalka, Kálvin tér 1. Előfizetési díj egy hónapra 890 forint, negyedévre 2590 forint, fél évre 4990 forint, egy évre 9790 forint. Az áruspéldányok ára hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton 54 forint, pénteken a TV Plusszal 59 forint, (Az árak az áfát is tartalmazzák.) Az előfizetés lemondása/30 napos határidővel, írásban történhet. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nyomtatás: INFORM MÉDIA Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szilágyi László INDEXSZÁM: 25059 HU ISSN 0133-2058. L ^AATESZ A World Trade Center füstjében Munkatársunk beszámolója a New York-i tragédia helyszínének közvetlen közeléből A tragédia helyszínének közvetlen közelében: bontják az épület maradványait a szerző felvétele Marik Sándor New York (KM) - Több, mint tíz nap telt el a New York-i merénylet óta, de az Egye­sült Államok változatlanul a hatása alatt áll, a keleti part nagy metropoliszában a helyszíntől sok kilométerre is rendkívüli állapotok ural­kodnak. Washingtonból csütörtökön vo­nattal mentünk át egy napra New York-ba, hogy láthassuk a merénylet színhelyét. Már a fő­városban érződött a történtek hatása: több és hosszabb szerel­vény indult, mégis hosszú sorok kígyóztak a reggeli expresszek- nél: repülővel egyszerűen nem éri meg utazni, a fokozott bizton­sági intézkedések annyira meg­növelik a menetidőt. Védőmaszkban New York-ban már a metróba menet érzékelhettük a változást: röplapokat osztottak és plakáto­kon tudatták: ezen a napon tíz metróállomás nem fogad - Man­hattan déli része, lényegében a teljes belváros. Mi a Brooklyn- hid - City Hall (városháza) állo­másig tudtunk utazni, mintegy öt utcányira a World Trade Cen­ter épületétől. Többszörös kor­don vonta körül a lerombolt épü­lettömböt: katonák, rendőrök, köztük sokan gázálarcban, má­sok védőmaszkokban. A látvány már itt is minden képzeletet fe­lülmúlt: gomolygó füst amelynek szaga semmivel össze nem té­veszthető. A parázsló tűzfészkek­ben minden volt, ami egy élő épületben található: műanyag, papír, textil, étel és sok minden más - emberi tetemek is. Három tömbnyire a helyszín­től, a Nassau utcán különböző mértékben sérült épületeket, üz­leteket láttunk, köztük olyano­kat is, amelyeknek betört üvege mögött ujjnyi vastag porréteg lepte a pultokat, az árut - talán még nem mérték fel a károkat. Néhány emelet roncs A rendőrök végtelen türelemmel terelgették az embereket, akik elsősorban a szomszédos épül­tekben dolgoztak, oda igyekez­tek. Bár ezen a napon reggeltől estig zuhogott az eső, mégis sok volt az érdeklődő, helybeliek és vendégek egyaránt saját szemük­kel akarták látni a televíziókból már ismert képeket, ami a 110 emeletes ikertoronyból, New York büszkeségéből megmaradt: néhány emeletnyi roncs. Renge­teg tűzoltókocsi - köztük sok speciális mentőjármű - állt a szomszédos utcákban, a mentés- hez-bontáshoz ember, technika szemmel láthatóan bőséggel volt. Végül is sikerült egy tömbnyi­re megközelíteni a World Trade Center hajdani épülettömbjét és a Broadway-Fulton utca kereszte­ződéséből néhány felvételt készí­teni, amelyek a körülmények és részben a zuhogó eső miatt nem elég jó minőségűek, de talán mégis mutatják a tragédia nagy­ságát. És láttuk az embereket, a közelben élőket-dolgozókat és az érdeklődőket egyaránt. Az eltelt viszonylag hosszabb idő ellenére is a döbbenet és a keserűség lát­szott az arcokon. A mentési munkákból - már amit mi láthattunk - jól kivehe­tő volt a szervezettség. A hatósá­gi emberek lakókocsikban köz­vetlen a helyszín mellett fogad­ták a bejelentéseket, utánfutókra szerelt mobil telefonállomások­kal pótolták a tönkrementeket, véradókat toboroztak, adomá­nyokat gyűjtöttek. Feszült hangulat Az egyébként is mindig zsúfolt utcák forgalma azonban szinte kaotikussá fokozódott. Szinte mindig hallatszottak a gyorsabb előrehaladást sürgető rendőrsé­gi-, tűzoltó- és mentőautók sziré­nái, amelyek meglehetősen fe­szült hangulatot teremtettek. Az élet azonban folytatódott a tragédia közvetlen közelében is: a legtöbb bolt kinyitott, az hiva­talok fogadták az ügyfeleket, a néhány tömbnyire lévő Pace Egyetem diákjai is folyamatosan érkeztek, hogy újra birtokba ve­gyék a már kitakarított, üzemké­pessé tett iskolájukat. Több he­lyen lehetett hallani latolgatáso­kat: vajon újra építik-e a tornyo­kat. Ami külön feltűnt: az embe­rek rendkívül fegyelmezetten vi­selték a korlátozó intézkedéseket- holott rengeteg ilyen van, pél­dául minden magas épületet le­zártak és az ott dolgozók is kü­lön igazoltatás után léphetnek be - és nem annyira az elkesere­dés, mint az összefogás, a segítő- készség érződött szinte minden­kin. Ennek külső jelei is voltak: rengeteg amerikai zászlót tűztek ki a középületekre, a házakra és az autókra, nagyon sokan visel­tek az első napokban gyász­szalagot, amit később az Egye­sült Államok nemzeti lobogójá­nak színeiből összeállított kék- fehér-piros szalagokkal váltottak fel. Sok feliratot láttunk, ame­lyek kisebb része a terrorizmus ellen emelt szót, a többi Ameri­kát éltette. Washingtonban másként érez­hető a külsőségekben a tragédia. A Fehér Ház kerítése köré beton­kordont vontak és hatalmas a ké­szültség: nagyon sok egyenruhás autós-, motoros- és lovas rendőr látható az épület körül és sok a civil ruhás közeg is. A fontosabb középületek, a nemzeti jelképek- mint például a Washington- és a Lincoln-emlékmű - szintén kü­lön kerítést kapott, s mindenütt látható a hatósági jelenlét. A hatás kiszámíthatatlan A tragédia pszichológiai és gaz­dasági hatása ma még kiszámít­hatatlan. Hazajövetelünkkor, pénteken szinte kongott az amúgy forgalmas washingtoni nemzetközi repülőtér - annak el­lenére, hogy a másik, a lezárt belföldi légikikötő forgalmát is ide irányították. A járatok törlé­se, összevonása miatt mi is hat órát várakoztunk, amelynek egy részét azonban a biztonsági előírások miatti sorban állások kitöltötték. Csak az utazik, aki­nek feltétlenül szükséges. A re­pülőtársaságok már 20 százalé­kos létszámleépítést jelentettek be, de a kereskedelem, a szállo­daipar is megsínyli a történteket - rövid távon mindenképpen. A Pentagon nem látható Elmentem a Pentagonhoz is. Nem sok mindent láthat­tam. A Pentagon metróállo­más előtt bemondják, csak az szálljon ki, akinek külön belépője van, ezt a kijára­toknál ellenőrzik. A híres épületet könnyű elzárni a külvilágtól: autópályák há­romszöge határolja, ame­lyekről most nem lehet le­hajtani. így csak a hídlábak között vethettünk pár pil­lantást az épületbe. Itt azon­ban már katonák álltak te­repszínű ruhákban, külső, ideiglenes parkolókba irá­nyították az érkezőket, aki­ket igazoltatás után mikro­buszokkal vittek a Penta­gon épületéhez. A tévéállo­mások munkatársai is kí­vül rekedtek: csupán közve­títőkocsijaik speciális, ma­gasra emelhető részei segít­ségével próbáltak felvétele­ket készíteni. Harcok Afganisztánban Kabul (MTI) - Abdul Rasid Dosztum tábornok, az tálibel- lenes Északi Szövetség egyik ka­tonai parancsnoka vasárnap be­jelentette, hogy csapatai a Mazari-Sariftől 100 kilométernyi­re nyugatra elterülő Szaré körzet elfoglalásával jelentős stratégiai sikert értek el. Az üzbég hadvezér, a Dzsum- bus-i-Milli ellenzéki csoport ve­zére szerint ugyanis ezen a kör­zeten haladnak át a Balh, Sza- mangán és Dzsozdzsan tartomá­nyokat összekötő fő útvonalak. Az AP hírügynökségnek tele­fonon nyilatkozva a tábornok azt mondta, hogy katonái megöltek 80 tálib fegyverest, és elfogtak mintegy 200 ellenséget. A tálibok szóvivője Kabulban megerősítet­te az üzbég hadvezérnek a har­cok hevességéről szóló közlését, de azt állította, hogy az arcvona­lon nem történt változás, az Északi Szövetség alakulatai nem tettek szert területi nyereségre. Az Északi Szövetség mindig is a nemzetközi terrorizmus elleni harc élvonalában küzdött, ezért elégtétellel veszi tudomásul, hogy most az egész világ, így az Egyesült Államok is meghallgat­ta szavunkat - jelentette ki az Északi Szövetség külügyminisz­tere. Abdullah, aki a tálibok ál­tal elkergetett, de az ENSZ által még mindig törvényesnek elis­mert Burhanuddin Rabbani tá- dzsik nemzetiségű afganisztáni elnök rendszerének megbízottja, az ITAR-TASZSZ szerint kijelen­tette: a feladat nem egyszerűen a tálib rezsim megbuktatása. Afga­nisztánból el kell kergetni min­den nemzetközi terroristát, vé­get kell vetni a vérontásnak, vé­gül pedig széles alapokon nyug­vó koalíciós kormányt kell létre­hozni. Eltűnt Oszama bin Laden Washington (MTI) - Con- doleezza Rice fehér házi nem­zetbiztonsági tanácsadónő sze­rint az Egyesült Államokat nem téríti el célkitűzéseinek megvalósításától az a bejelen­tés, hogy az Afganisztánt kor­mányzó tálibok úgymond nem találják a Washington szerint terrorcselekményekért felelős Oszama bin Ladent, akinek a kiadatását az ameri­kaiak a legkeményebb hangon követelik a táliboktól. Rice a Fox tévécsatornának nyilatkozott vasárnap, miután a tálibok közölték: kézbesíteni akarták a szaúdi származású férfinak az afgán papság fel­szólítását, hogy önként hagyja el Afganisztánt, ám Oszama bin Laden szőrén-szálán el­tűnt. A nemzetbiztonsági tanács­adónő egy korábbi nyilatkoza­tában azt ecsetelte, hogy Wa­shington önvédelemből folytat küzdelmet a terrorizmus el­len, és hogy a fellépéshez nincs szükség további ENSZ- szentesítésre. Most ezt kiegé­szítette azzal, hogy az Oszama bin Ladent nem találó tálibok már kezdik megérteni, müyen súlyos választás előtt állnak. Condoleezza Rice leszögez­te: egészen egyszerűen nem hi­szi el, hogy nem találják Oszama bin Ladent. Az Afga­nisztánt kormányzó táli- bokról megjegyezte: az afgán nép sokkal jobban meglenne nélkülük, és meg kell néznük, milyen eszközök állnak a ren­delkezésünkre, hogy e tekin­tetben léphessünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom