Kelet-Magyarország, 2001. augusztus (61. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-25 / 198. szám

2001. augusztus 25., szombat fiélttP HÉTVÉGE 8. oldal to;: Ezüstmunkák Julius Dietrich 1848-ban alapította arany- és ezüstműves cégét Bécsben, fia Oscar Dietrich 1881-ben vette át az irányítását. A Dietrich-cég gyártási programja az évek so­rán folyamatosan gazdagodott, széles áru- választékot kínált (sétapálcák, női ernyőfo­gantyúk, botgombok, övzárak, gyűrűk, nyakláncok, ajándékok, serlegek, kupák, fi­gurális és más műtárgyak.) Nemesfémből készült tárgyai drágakövekkel, féldrágakö­vekkel gazdagon díszítettek. 1888-tól sikere­sen szerepelt különböző kiállításokon (az 1900. és 1925. évi párizsi világkiállításon is), számos kitüntetést kapott. Unokáját, Johan­na Dietrichet a megyénkből elszármazott Ilosvay Ferenc író, újságíró vette nőül. Jo­hanna asszony révén a nagyapai hagyaték­ból számos szép darab került a nyíregyházi Kállay Gyűjteménybe; az itt láthatók is. Gyöngyöstarsoly - ezüst Szt. György- medaillon fedőlappal Venus-figurák - trébelt ezüst díszítőelem MÚZSA Reményik Sándor: Hegedű sír Hegedű sír, magányos hegedű A roppant csillag-kupola alatt. Oly kristálytiszta üveghangokon Jajául a végtelenbe valaki; Úgy ostromol Istent és éjszakát, Könyörög, lázad, adja meg magát, Hogy lehetetlen meg nem hallani. És mennyi ilyen kristály-hegedű - És mennyi ilyen harmat-tiszta hang - És megváltásra méltó mennyi bánat Az örök csillag-kupola alatt. Ha ezeket nem hallja senki sem, Ha ezeket nem bánja senki sem: Mért hallaná meg az én hangomat? 1931. augusztus 31. Mentőötlet négy kerékre írva Mihálku Elek velocipéddel kezdte, Bugatti-modellel folytatta, hintókkal tetézte passzióját Ladányi Tóth Lajos Mobiltelefon-inváziós vilá­gunkban behálózzák életün­ket a tenyérbemászó szerke­zetek. Vannak viszont olyan mobilok, amiket különösen nagy becsben tartanak, a tenyerükön hordoznak a gazdáik, mivel négy keréken mementói egy letűnt kornak. Alapvető „kelléke” a szenvedély­nek az élénk fantázia, máskülön­ben ugyan kinek jutna eszébe velocipédet, hintót, vagy éppen automobilt készítenie, bütyköl­nie. Nem feltétlenül kell erre születni: Mihálku Eleknek a ke­mény kéménymunka velejárója volt a hóbort kibontakoztatása. Gázos kezdet- Régen is érdekeltek a kocsik, a vasszerkezetek, hiszen géplaka­tosként végeztem, majd hosszú évekig sofőrként jártam az uta­kat - révedt a múltba a járgá­nyok szerelmese, aki huszonegy esztendeje került Mátészalkáról Nyíregyházára. - Amikor felszá­molták az ÉPFU-t, kényszervál­lalkozó lettem, és minekután a szomszédom „gázos” volt, a gáz­program beindulásával célszerű­nek tartottam, ha a gázkémé­nyek és a szellőzés világában próbálok elhelyezkedni. Az Ady Endre utca egyik garázsában lát­tam munkához, aztán a műhely miatt megvettük az Orosi úti in­gatlant. Mihálku Elek közismert sze­mélye a megyeszékhelynek. Ki­terjedt a baráti köre, izgő-moz­gó típus, ráadásul hetedik éve üzemeltet egy szórakozóhelyet, ahol igencsak sokan megfor­dultak már. A családi életük­höz szorosan hozzátartozik a klubhelyiség, ugyanis a lakóhá­zuk mellé építették az élőzenés bulitanyát.- Volt egyszer egy velocipéd, aztán jött a többi... Megtetszett a nagykerék-kiskerék variáció, majd amikor meglátták a proto­típust a haverok, sorban meg­rendelték tőlem. Egy sóstói gye­reknapra vonultunk ki közösen, tíz velocipéddel, amelynek olyan lett a sajtóvisszhangja, amitől Budapestre, Bajára és Szekszárd- ra is meghívtak mindannyión- kat. Egyiknek sem voltunk elle­ne, kellemes hosszú hétvégéket töltöttünk el ott - teljes ellátás­sal... A „velocipédes korszak” után elhatároztam, hogy egyesí­tem a kelet- és a nyugatnémet autóipar termékét egy Bugatti- modellben. A verda eleje a Wart­burgéval egyenértékű, a hátsó része pedig a Volkswagent idézi. A közepe „tiszta Amerika”! Haveri alapon A lóerők után az „egylóerőre” specializálódott. Fellángolás volt Mihálku Elek elöl, fia, Ádám hátul feszit a Delaunay Belleville modellben Balázs Attila felvételei ez részéről, mert ma már az is­tálló sem magasodik a telkén.- Drága mulatság a lótartás. Egykori lótulajdonosként jártam a Kékesnél lévő hintómúzeum- ban, ahol ötleteket gyűjtögettem, majd az élmények alapján kom­bináltunk az ismerősökkel két hintót. Egyik sem másolat, mű­szakilag teljesen más megoldáso­kat kellett alkalmazni a száz éves mintákhoz képest. Most Akár kilencvennel is lehet vele robogni érintetlenül állnak a hintók, de eszem ágában sincs túladni raj­tuk. Sok munkám van benne, kö­tődöm hozzájuk. Nem igényelt horribilis pénzmennyiséget az elkészítésük, például a kárpitos, vagy a fényező ismerőseim nem kértek semmit, mert tudták, hogy valamilyen formában úgyis visszaadom a jóságukat. Pihen a velocipéd, kikötötték, a hintók szintén nyugalmi álla­potban, ellenben az 1909-es Delaunay Belleville-modell moz­gásban van, előszeretettel nyüs­töli a gazdája. Az élénk érdek­lődést jelzi, hogy a sűrűn for­gatott, Az autó című színes szak­könyv lapjai majdhogynem egyenként hullanak ki a borító mögül.- Csakis alvázas autóban sza­bad gondolkozni, ezt már megta­nultam - közli, Elek. - Ennél a modellnél az alapot a régen men­tőként használt NYSA jelenti, a motort és a futóművet egy az egyben átvettem, így aztán az elérhető sebesség is kilencven kilométer/órás. Legutóbb a RabócsiRingen mutattam meg az autót, ahol érdekes dolgokat ta­pasztaltam. Amíg a mustrálok azt hitték, hogy régi a kocsi, ide­genkedtek tőlem, ám amikor megtudták, hogy ez nem pénz­kérdés, hanem saját kezű munka eredménye, máris barátságosab­bak lettek velem. Dzsipet alkotna Ahol felbőgnek a motorok, ott a „kelet-nyugatnémet, amerikai” Bugattival, vagy éppen az átala­kított NYSA-val bukkan fel. Most azt vette a fejébe, hogy megalkot egy speciális dzsipet. Két fia (Ádám és Balázs) kö­zül a kisebbik érdeklődik az apai hóbort iránt, Ádám sűrűn meg­fordul a műhelyben. Lakásának belseje sem min­dennapos, hiszen már a be- és a kijáratnál a Sylvester Stal- lonnét ábrázoló fafaragással szembesül a látogató. A Rambo- fej mozdulatlansága békés össz­hangban fér el Mihálku Elek ka­landra éhes, (auto)mobü életfor­májában. Fújják a homokot- Eleinte nem nagyon hittem abban, hogy valóra váltja Elek az álmait, ám amikor megláttam a kész autót, kife­jezetten örültem a sikerének- idézte fel a benyomásait Mihálkuné Biri Ildikó. - Újab­ban van egy közös munkánk: a homokfúvásos technikával készülő kép. Először az üve­ges felületen alakítom ki az általam elképzelt formát, mégpedig úgy, hogy az önta­padós réteget kiszikézem, az­tán a férjem mindezt befújja homokkal. Még gyerekcipő­ben jár mindez, de komolyan gondoljuk, hiszen pontosan most csinálunk egy dekorá­ciós műhelyt. Nagyon is közel áll hozzám a tevékenység, el­végre kirakatrendező a szak­mám. Nemrég felsőfokú mar­keting-menedzseri diplomát szereztem, ezeket összevetve a lakástervezés területén sze­retnénk kamatoztatni az alko­tásvágyunkat. Nevezetes­ségeink A Móricz Zsigmond Színház legú- jabbkori történetében két évtize­den át szolgálta a megye szín­házszerető közönségét. 1981. október 17-én Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mese­játékával nyitotta meg kapuit. Az előadást Bozóky István rendezte, aki a társulat első igazgatója volt. A két évtized elhasználta az épületet, s a tavalyi évad végétől egy éven át a kivitelezők azon dolgoztak, hogy megszépüljün, korszerűsödjön a színház. Mostanra elkészült a munka, s a régi színházlátogatók aligha ismernek a régi nyomaira. Elek Emü felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom