Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-16 / 139. szám

2001. június 16., szombat Kelet** hétvégi 8. oldal KM-TÁRLAT Bronzművészet Bronzba öltözött Nyíregyházán a Városi Galéria, szokás szerint itt nyitották meg ugyanis a 25. Sóstói Nemzetközi Éremmű­vészeti és Kisplasztikái Alkotótelep záró­kiállítását. Az idei, jubileumi tárlaton 23 művész több mint száz alkotása látható. A zárókiállítás megnyitóján Nyíregyháza polgármestere köszöntötte a vendégeket, felidézte az eltelt 25 év eredményeit, és ki­nyilvánította: a város büszke arra, hogy házigazdája egy ilyen rangos nemzetközi alkotótelepnek. Ezt követően a város aranyérmét adta át Györfi Sándornak, aki sokat tett a tábor sikeres működéséért. Marián Polonsky (Szlovákia): Vlagyimir Gazsivicsnak II. Marián Polonsky (Szlovákia): Sóstó Krasimir Trifonov (Bulgária): Idő Elek Emil felvételei MÚZSA Dsida Jenő Június Kis szekrényemen sorakoznak, és seregszemlét tartok én: Lázmérő, jódos géztekercsek, kininporok és digalén. Nyitott ablakon június száll, madár csiripel, csacsog egyre, s a betáncoló napsugár aranyport szór az üvegekre. A régi tüzes kacagások - a nyarak hite, jaj, mivé lett? De most künn azért harsány e dal, és kicsordul a győztes élet. Júniusok szent hevülése a kórházig is fel-felárad, de mit akar itt, menjen innen, mikor itt minden olyan fáradt. 1926 Tízéves a Mandala, a mobilteátrum A zenés színház életében egy dolog fontos: a produkció, a teljesítmény, a taps Szőke Judit Mi a Mandala? Tíz éve meg­született Nyíregyházán vala­mi, ami talán színház, talán szemlélet, talán Mandala. Mert épp ezt a nevet is kapta a kezdeményezés. Telitalálat, hiszen dallamos, tar­talmilag meg mindenképp pozi­tív, elgondolkodtat. Mi is vissza- révedtünk Dobos Lászlóval, a Mandala Dalszínház igazgatójá­val, „motorjával” az elmúlt tíz évre. Június 16-án felgördül a képze­letbeli függöny (a helyszín a sza­badtéri) a jubileumi évadot nyitó előadáson. Honnan, miért, ho­gyan? És hogyan tovább? Erre próbáltunk közösen fényt deríte­ni. Először számoltunk: több mint 2200 fellépés, egy-egy alkalommal átlag 500 nézővel (kis faluban, nagyvárosban egyaránt, szerte az országban), az annyi mint 1 mil­lió 100 ezer ember. Vagyis min­den tizedik magyar legalább egy­szer részese volt/lehetett a Mandala előadásának. Sokan voltak kíváncsiak- Lassan, de megyünk előre - fo­galmazódik meg a lakonikus (ne leplezzük el, a folyamatos táma­dások miatti csipetnyi keserűség­Dobos László A szerző felvétele gél vegyülő) összegzés Dobos László szájából. A tömörség tőle fenemód szokatlan, hiszen rop­pant kommunikatív, beszélgetős, de merengő típus. Az volt akkor is, amikor nyugtalan, de roppant kreatív főiskolás korában panto- mimfesztiválokat szervezett. Az­tán néhány barátjával - ez egy év­tizede volt - elvállalta az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Or­szágos Turisztikai Találkozója) előkészítését és lebonyolítását. A kiadás és a bevétel között keletke­zett nyereséget nem személyes hasznukra fordították (el is fecsé­relhették volna), hanem kulturá­lis vállalkozásba fogtak. Az akko­ri Zig Singers-szel színpadra vit­ték a Macskák című musicalt. A darab születésének helyszíne a Dobos-lakás volt. Oly sokan voltak kíváncsiak a produkcióra, ami már szöget ütött a fejükbe. Hiányozna Nyír­egyházán a fiatalos, felszabadító zenés színház? Nosza, rajta, készí­tettek egy közvélemény-kutatást, ami azt válaszolta: igen. De mi le­gyen a tetszetős mondatokba ön­tött gondolatiság? Most mosoly- gunk rajta, de bizony, akkor a fiúk (zömmel humán érdeklődé­sű, kezdő pedagógusok) nekifog­tak körmölni, mi a nevelési cél (így tanulták), de hát mi is lenne más a dolga minden színháznak, minthogy valami efféle, ha nem is ezekkel a szavakkal. Azt már ak­kor is tudták, ami később be is igazolódott: csak sikeres teátru­mot szabad csinálni, aminek mű­ködési elvét a nézők szeretete, a taps, a siker és mellette persze ezt a pénz nyelvén kifejező bevétel je­lenti. Feledni a harcokat- Akkor, tíz évvel ezelőtt (a rend­szerváltáskor az értékek felbom­lása, átrendeződése járta) álmod­tunk egy nagyot: fel tudunk-e mu­tatni itt, a keleti régióban lelkese­désből, hitből egy zenész társula­tot? Azzal tisztában voltunk, hogy egy-egy eredményt összehozni még könnyű is, de aminek értel­me van, szóval százas szériákat, hát... A száz körüli előadás terme­li meg a bekerülési költséget. Si­került megcsinálnunk. Ha Szom­bathelyre elmegyünk például, hi­szen sokat tájolunk, mozgunk az ország legkülönbözőbb pontjain, ott nem érdekel senkit, van-e rak­tárunk, kinek mennyi a fizetése, és kik vagyunk mi egyébként. Egy fontos van: a produkció, a tel­jesítmény. A művészeti életben a néző dönt: tetszik vagy nem tet­szik. Mi tetszünk, erről szól a tíz év. Sokszor begördül Vas megyé­be (is) a kamion, oldalán a felirat­tal: Mandala Dalszínház, Nyíregy­háza. Azért jutott eszembe pont ez a dunántúli város, mert ott 1997-ben a közönség a Madách Színház után a második helyre a mi István, a királyunkat sorolta az évad legjobb előadásai között. Ez még azokat a harcokat is elfe­ledteti átmenetileg egy kicsit, amiket idehaza kell vívnunk. Hogy merészelnek ezek színházat csinálni? El akarták a Mandalát sokszor taposni. De még élünk, vagyunk. Hogy nem tudnak ve­lünk mit kezdeni? Nem fontos. Majd tud a közönség! A tehetségkutatás is cél volt kezdettől fogva, ennek is megvan­nak a maga mutatói. Közülük ki kell emelni azt, hogy Pankotai Pé­ter, aki mandalás volt, most kap diplomát a Színház- és Filmművé­szeti Egyetemen, de többen ma­radtak a színpad, a film közelé­ben, kaszkadőrök, táncosok... Ez a színház kísérletképpen, némi­képpen szellemi kalandból fogant, s örömmé lett. Nézőnek, szereplő­nek egyaránt. Magabiztosságot, önkifejezési lehetőséget, motivá­ciót, teljes emberré válást, bizta­tást a tanuláshoz, kedvet a diplo­mához (mert az egy más gondol­kodási minőséget ad) nyújtottak összesen több mint ezer fiatalnak- ők azok, akik valamilyen kap­csolatba kerültek a dalszínházzal. Arra kérem az igazgatót, sorol­ja fel a legemlékezetesebb pro­dukciókat. Valami csoda folytán (ezt ő mondta) Webberéktől megkapták a jogot a József és a bűvös kabát­hoz (ez miről is szól? arról, hogy higgyünk álmainkban és valósít­suk meg őket). 91—92-től aztán jött egymás után a Légy jó mindhalá­lig!, a Kőmíves Kelemen (hiszen hit nélkül nem lehet élni), A pad­lás (hol van a navigátor?), a Kép­zelt riport (ezt az ISM megrendel­te a kábítószer-ellenes megmoz­dulásaihoz), a Dr. Herz, a Sztár- csinálók, a Ludas Matyi, a Süsü, A szabin nők elrablása, az Apá­cák, a Páratlan páros, az Alice Csodaországban... s számtalan ne­ves művész, akik vendégszerep­lést vállaltak: Haumann, Vikidál, Hegedűs D. Géza... Vajon miről álmodnak még, hi­szen tervezniük nehéz? Saját rak­tárról, olyan színházteremről, amit legalább a bemutató előtt egy hétre birtokba vehetnének, talán egy-két státusról, de stabili­tásról nagyon. No és arról, hogy ne kelljen évről évre hadakozni, mert az rengeteg energiát emészt fel. Meg talán egy színi tanoda, esetleg, egy-két év múlva, ha a Mandala köré szerveződhetne, az jó lenne... Keleten nélkülözhetetlen Nos tehát, mi a Mandala? Alter­natív színház, amatőr utazótársu­lat, mobilteátrum? Rockenbauer Zoltán miniszter nemrég írt ne­kik egy válaszlevelet, amiben megfelelő szakmai nyomozást kö­vetően értékkonzervatív színház­nak minősíti őket, tevékenységü­ket pedig nélkülözhetetlennek a keleti régióban. Hogy mi a Mandala? Döntsék el Önök, nézzék meg őket! A meditációs eszköz A mandala Egy különleges eszköz, amit a tibeti lámák hasz­nálnak ellazulásra, imádko­zásra, meditációra. Jelképe­sen szólva nem más, mint út a világ megismeréséhez. A mandala a gondolat em­lékműve. ? % \ ifsi Nevezetes­ségeink Alig egy hónapja szentelték fel a határ mentén elterülő település, Ömböly új templomát, melyet az ökocentrum, az egyházak és a hívek összefogásának eredmé­nyeként építhettek meg. Az egy­szerű formájú, fehér falú, belül tetszetős gerendázatú templom oltárát a régi templomból hozták át új helyére. A falu közepén ta­lálható új templom első szent li­turgiáján Keresztes Szilárd görögkatolikus püspök prédikált, s ekkor adta át a falu lakóinak Mikola István miniszter is a mil­lenniumi zászlót. Képünkön az új ömbölyi templom oltára Elek Emil felvétele József és a bűvös kabát - ezzel tették le a névjegyüket Amatőr felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom