Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
2000. november 2., csütörtök 15. oldal Kefe** GYERMEKSZEMMEL Folyamatosan közöljük a felhívásunkra a nagymamákról érkezett fogalmazásokat. Olvasóinktól pedig azt kérjük, tegyék el ezeket az oldalakat, vagy jegyezzék meg, melyik tetszett a legjobban, mert a játék végén szavazni lehet arra, melyik három fogalmazás készítője - úgy is mondhatnánk: melyik három unoka - a legérdemesebb arra, hogy átvegye a 15, 10 illetve 5 ezer forintos ajándékcsomagot az Inters- partól. I NTER5PAR Drága Nagymami! Neki mondtam verset Az én nagymamámat Etelkának hívják, de én Eta mamának szólítom. Nagyon jószívű, szeret bennünket és minden kívánságunkat teljesíti, ha teheti. Ő süti a legfinomabb fánkot, sokat játszik velünk, de arra emlékszem a legszívesebben, amikor eljött az óvodai anyák napi ünnepségre. Nyíregyházán lakom és Budapesten a Nemzetközi Pető Intézetbe jártam óvodába. Hatéves voltam, amikor eljött a nagymamám az anyák napi ünnepségre. Édesanyám nem tudott eljönni, mert nem sokkal azelőtt született a kistestvérem. A nagymamám megtette ezt a nagy utat, pedig gyakran beteg és könnyen elfárad az utazásban, de ha rólunk van szó, sohasem beteg, sohasem fáradt. Az ünnepségen minden gyermek előadta a versét. Én egy nagymamáról szóló verset mondtam. Utána átadtuk az ajándékot - amit mi saját magunk készítettünk - és a virágot. Nagymamám nagyon örült és meghatódva, könnyes szemmel vette át az ajándékaimat. Ezután az ölébe ültem és megpusziltam. A vendéglátás után jókedvűen indultunk haza. A vonaton még sokat beszélgettünk. Nagyon boldog voltam, hogy eljött a nagymamám az anyák napi ünnepségre, és fel tudtam köszönteni őt. Hegedűs Hajnalka, Nyíregyháza Szünnapomon nagyival Dédink is van Szerencsés helyzetben vagyunk a testvéremmel együtt, mert nemcsak a nagyszüle- ink, hanem a dédszüleink is élnek. Sok közös programunk van, pl. disznóölés, tengeritörés, szüretelés, szénagyűjtés. A keresztapámnak lovai vannak, így segítünk az élelmezésükben. Kemecsén élünk valamennyien, így naponta találkozunk. Anyukám anyukája bátor is, mert a Hámori tóban vízibiciklizett velem az én kérésemre. Egy vers jut az eszembe. Kicsi voltam, ő etetett, / Sokat játszott velem, Én ezért a nagymamámat / Nagyon szeretem! Pethö ÍAszló és Réka, Kemecse A képen mi vagyunk, Réka és László Én vagyok a segítő kiskuktája Az én szeretett nagymamám Baktalórántházán lakik. Kerezsi Istvánnénak hívják, Ica mamának, ahogy én szólítom. Öt unokája van. Sajnos, két éve már, hogy a nagyapám meghalt, azóta egyedül él. Már nyugdíjas, de még dolgozik a helyi gimnázium konyháján. Ebből kifolyólag már 35 éve főzéssel foglalkozik, nagyon finomakat főz. Ilyen finomsága, amit nagyon szeretek, a gyümölcsös tejberizs és a töltött káposzta. Ha süteményt süt és ha ott vagyunk a tesómmal, megengedi, hogy segítsünk neki, akkor én vagyok a kiskuktája. De nemcsak a főztje finom, hanem nagyon szeretünk együtt kirándulni mindenhová. Voltunk már a Balatonnál, BuA fényképen ők láthatók meg én dapesten, Visegrádon, Nyíregyházán többször is elvitt a McDo- naldsba. Mikuláskor is együtt megyünk el megnézni a Télapót. Ez a mi napunk. Az én nagymamámon nem látszik a kora, mert mindig fiatalos, vidám. Nem is olyan, mint egy nagymama, hanem mint egy jóbarát, akivel lehet bolondozni és komoly dolgokról beszélgetni. Ilyen az én szeretett nagymamám. Van még egy nagymamám. Ő Nyírkércsen lakik. Nagyon szeretem őt is, csak az a baj, hogy néha szoktam látni, de ha nyáron nála nyaralok, nagyon jól érzem magam. Zámbóri Zoltán, Baktalórántháza Hirdetés •0 Csak természetesen Ugye, már első ránézésre látszik, hogy ez oké? Persze, hiszen az Oké! tejtermékek csakis kiváló minőségű természetes alapanyagokból készülnek, a megújult csomagolásnak köszönhetően pedig még étvágy- gerjesztőbbek. Ezért ne lepődjön meg, ha kedvenceit mostantól esztétikusabb külsőben és a már megszokott remek minőségben találja. De minek is cifrázzuk? Az Oké! tejtermékek egyszerűen természetesek.
