Kelet-Magyarország, 2000. szeptember (60. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-09 / 212. szám
2000. szeptember 9., szombat Kelet« HÉTVÉGE 8. oldal Svájcból Rápoltra Schorno Heini szobrászművész 1966-ban született Svájcban. A St. Gallen-i iparművészeti főiskolán járt, majd 1982-84 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat. 1992 óta Rápolton él és dolgozik. Több csoportos és egyéni tárlaton vett eddig részt Svájcban és Magyarországon. Lovas Tégla A barátom elhajtja fejét Balázs Attila felvételei MÚZSA Juhász Gyula Szeptember Fázik az ujjam s lantom húrja Egy kissé megereszkedett, Elfog szeptember mélabúja S veszem überciheremet. A nyári vendéglői terasz Oly elhagyott, mint a babám. Remény és falevél elhervad és tetszhalott a Pán, a Pán! De bezzeg éled ám a város! A primadonna és diák Határidőre jött, mely záros S jönnek szekundák s kritikák! Viszont elmennek már a fecskék és elmegy a pénz is, ha van. Ó szeptember, 6 őszi esték Hány verset ír most hány alany! Kizárás helyett összezártak Tizenegy dühös ember és egy csalódott vállalkozó • Mikor költözhetnek be? Szőke Judit Ahelyett, hogy az első adandó alkalommal összevesztek volna, vagy a nem fizetőket kizárnák, összezártak, védés dacszövetséget kötöttek. Pedig nem ismerték egymást annak előtte. Élethelyzetüket, tehetősségüket, életkorukat, a családnagyságot tekintve különböznek egymástól, de egyben hasonlítanak: valamennyien jól szituált értelmiségiek. Az időszámítás kezdetének tekintsük azt az időt, amikor társasházépítésre szövetkeztek ők tizenegyen. 11 nyíregyházi család, aki a tél beállta előtt kész lakást szeretne átvenni (az eredeti vállalt befejezés 1999. november 30-a volt). Akad, aki már ott lakik, akinél a festők dolgoznak, s olyan is, aki lemaradt, mert a kivitelezés körüli kötélhúzás miatt elakadtak a támogatások. Augusztus 7-ei számunkban már írtunk a történetről, de azóta a szálak kisebb részben ki-, nagyobb részben még jobban össze- bogozódtak. Akkor ott tartottunk, hogy birtokvédelmi okok miatt a városháza hatósági szakembereinek is be kellett avatkozniuk az ügybe, a vállalkozó ugyanis a lakók ellenében őrzővédő céget bízott meg. Mondván: neki tartoznak a közösség tagjai. Ők persze viszont: az építési fő- vállalkozó késedelembe esett, igaz, hogy néhány család valóban tartozik, de nem a vállalkozónak, hanem saját építőközösségének. Az építőközösség állítja: összességében nincs tartozásuk, mert egyes lakók előfinanszíroztak, ők - mondják - többet fizettek, mint amennyit a vállalkozó beépített. Szerződésszegésről beszélnek itt is, ott is... Van tartozásuk? A lakók is hivatásos védelmet kértek (szerencsére, noha egyszer a rendőrség is beavatkozott, tűzharcba nem keveredtek), mert féltették a már beépített értékeket, a munkával azonban (kárenyhítés címén) immár más, saját szakipari csapattal, önállóan haladni akartak. A többség albérletben lakik, egyetlen családnak sem mindegy, mikor foglalhatják el jogos tulajdonukat. Tavaly egész télen állt az építkezés, aztán a fekete ruhások kontra fekete ruhások fejezete jött, az eljárások fékeztek... Ki van kinek a birtokán, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak, és ki forduljon bírósághoz? Most már ugyanis ez utóbbi téma is napirenden van, tekintettel arra, hogy a lakóközösség a vállalkozóval a kivitelezési szerződést augusztus 21-én felbontotta... Részese voltam hatósági birtokvitának, olvastam hol az Már mindenki dühös egyik, hol a másik szereplőt igazoló birtokvédelmi dokumentumokat, meghívtak építőközösségi közgyűlésre, most az érdek- és vitapartnerek jogi képviselőit kértem arra, foglalják össze álláspontjukat. Napról napra nő a kár Dr. Prekub János, az építőközösség ügyvédje: Az ügyfeleim által megbízott cég még a vállalkozó anyagait, eszközeit is óvta, számára a bejutást nem gátolták. Azon lakástulajdonosok, akik elérték a nyolcvan százalékos készültségi fokot, természetesen kulcsra zárták a tulajdonukat, mert itt a szerződés már teljesült. Mi csak a munkát szeretnénk folytatni, majd befejezni. Ha azért kért volna a vállalkozó birtokvédelmet, hogy építsen, magunk is segítettünk volna ebben, de itt időhúzásról volt szó - nem világos, milyen céllal. Nekünk az az érdekünk, hogy folytatódjék a munka. Mi az építésre koncentrálunk. Nem vagyunk arra kötelezhetőek, hogy tűrjük azt a vállalkozói magatartást, amely az építtetőknek napról napra növekvő kárt okoz azzal, hogy a beköltözés a bizonytalan jövőbe tolódik el. A lakóközösség a számításaink szerint túlfizetésben van, ezt a másik oldal nem ismeri el, ő 15 millió forintot követel, de hogy ez miből tevődik össze, azt felszólításunk ellenére sem mutatták ki. Mi már nullamegoldást is felajánlottunk: felmérve és rögzítve a pillanatnyi helyzetet kölcsönösen tekintsünk el a kártérítéstől, illetve a követeléstől. De mindhiába. Tarthatatlan az, hogy a szerződést nem teljesíti az építő, de azt sem hagyja, hogy a cél megvalósuljon. Kikényszeríteni a nem bizonyított kártérítés megfizetését - cserébe a békén hagyásért? Nagyon sajnálatos lenne, ha ez lenne a szándék, pedig csak erre tudunk következtetni. A megrendelő ugyanis bármikor indoklás nélkül elállhat a vállalkozási szerződéstől. Ez megtörtént. Ezért a vállalkozó nyilván nem fogja az építkezést folytatni, hiszen élő szerződés nélkül kinek számlázna. Egyetlen törvényes megoldás, hogy ha anyagi követelése van a szerződés felbontása miatt, forduljon bírósághoz. Ez azonban nem érinti a tulajdonosok azon jogát, hogy az építkezést más módon befejezzék. Késedelmesen fizettek Dr. Berényi Levente, a vállalkozó ügyvédje: Álláspontom szerint ügyfelemet a késedelmes fizetéssel egy ideje folyamatosan akadályozzák a lakók abban, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségét. Amíg a munka teljesen el nem készül, a ház kizárólagos birtokosa ő. Azért őriztettük az építkezést, mert az veszélyes üzem, megengedhetetlen, hogy laikusok, idegen, illetéktelen személyek ott tartózkodjanak. Az őrzés a vállalkozó jogszabályi kötelezettsége. Ellenőrzési jogukban a lakók nem voltak korlátozva. Kié a felelősség, ha netalántán baleset történik? A felek közötti elszámolást tisztázni kell. A tény, hogy a ház áll, megmásíthatatlan. Nem építőanyaghalmazra vállaltunk szerződést, hanem egy többlakásos társasházra. Ez a ház valamiből, valakinek a pénzéből felépült... Nem zárkózunk el az elől, hogy független szakértő állapítsa meg, mekkora összeget ruházott a vállalkozó a már álló ingatlanba. De akinek lakás kell, az fizesse meg az árát! Van befektető, aki megvenné ezeket az ingatlanokat, de ők a felkínált összeget kevesellték, ami azt bizonyítja, hogy ezek értékesek, forgalomképesek, nem véletlen, hogy ragaszkodnak hozzájuk. A vállalkozó számításai szerint a lakók - még a károkkal együtt is - 76-80 ezer/ m2 áron jutnak a lakásokhoz... Az építettők nem várhatják el azt, hogy a közösség fizetési késedelme miatt megdrágult ingatlanok többletköltségét a vállalkozó fizesse meg. Mi is keressük a megegyezés lehetőségét. A mi nullamegoldásunk az, hogy a lakók fizessék meg az általuk késedelem miatt okozott többletköltséget (az ingatlanba ténylegesen beruházott anyag és munka árát)! Mit tehet hozzá ehhez az eseményeket személyesen követő újságíró, hiszen az igazságosztás nem az ő dolga (szerencsére)? Felhívja az egyik érintett család tinijét, akinek meghallgatja szomorúsággal vegyes kíváncsiságát. Az albérlet nem otthon- Anyáék már húsvét óta ígérgetik, hogy most, majd most, már mindjárt költözünk. Előbb arról volt szó, hogy a szülinapomat már az új helyen fogjuk ünnepelni, az februárban volt, aztán a nyári szünet... aztán majd az iskola- kezdésre reméltük. Nem jó más ágyán aludni, nagy a felfordulás, rossz az állandó bizonytalanság, az átmenetiség. Mindennap azt látjuk, hogy a felnőttek idegesek. Nevezetességeink Kicsit kopottan álldogál Nyírtasson az itt látható régi épület, amelyben most tanítanak, szükség tantermeket képeztek ki benne. Hajdan a Vay család tulajdona volt, akárcsak a környékén fekvő birtok évszázadokon keresztül. A kastély egyébként a múlt század elején épült klasszicista stüus- ban. Az épületet bizonyára több alkalommal is toldozták-, foldozták, ám mihamarabb ráférne egy komolyabb felújítás Elek Emil felvétele
