Kelet-Magyarország, 2000. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

2000. július 8., szombat Uet$> HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT Főiskolások tárlata /Íz életkor is magával hozza, ezért a tanárképző főiskolások év végi tárlata min­dig izgalmat jelent. Ezek a munkák a meg­szerzett tudás színvonaláról is árulkodnak, amellett, hogy megmutatják, mennyire kra- tív a hallgatók szemlélete, mennyire mozog­nak otthonosan a különféle anyagok világá­ban. Ezúttal az üvegmunkák közül muta­tunk be néhányat. Érsek Anna munkája Kovács László munkája Szkiba Enikő munkája Elek Emii felvételei MU2SA Batsányi János A franciaországi változásokra (Kassán, 1789) Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! ■■ Ötcsillagos párkapcsolat Svájcban A modern love story születésének helyszíne egy elitképző vendéglátóipari főiskola Szőke Judit- Olyan vicces nyelv a magyar! De nagyon jól főz Zoltán nagyija, jó csípősen, fűszeresen... Nyilván nem az édes-savanyú keleties, azaz az otthoni ízekre gondolt, amikor ezt a számunkra is hízelgő véleményét kifejtette Jine (ejtsd: Csdzsini), ez a bájos fiatal maláj lány, aki a nyíregy­házi Gucsa Zoltán családjának vendégszeretetét élvezte néhány napig Oroson. Kemény feltételek A modern love story Svájcban kezdődött, mindketten a luzerni híres-nevezetes vendéglátóipari és turisztikai főiskola hallgatói ugyanis. A Domino Carlton Ti­voliban most végez Jine, Zoli pe­dig, akire a Sipkay Barna Szak- középiskola lehet igazán büszke, másodéves. Azért jelentkezett ebbe az ismert hotellánc ötcsilla­gos szállodájában működő intéz­ménybe, mert ott igaz, nagyon kemény feltételek mellett, kima­gaslóan magas követelmények között, de két év alatt lehet dip­lomát szerezni. S ha újabb két évet tanul még a diák, akkor egy másik felsőfokú szakmai végzett­séget is mellétehet. Nem beszél­ve a máshol megszerezhetetlen tapasztalatokról, a nemzetközi egyetemi csoportban szerzett életre szóló barátságokról, a nyelvtanulásról. Zoli jobban be­szél németül, mint angolul, sőt Jine is így van ezzel (noha anya­nyelvén kívül háromféle kínai nyelvjárást is ismer), mégis felfi­gyeltem arra, egymással angolul kommunikálnak. Kíváncsivá tett, miért. Egyszerűen gyakorol­ni akarják az angolt. Azt állítják, nagyon sokat fejlődött máris a tudásuk. Azt is figyelemre méltónak ta­láltam, hogy Zoli úgy fordított, ahogy a tolmácsok szoktak, soha nem válaszolt Jine helyett, pedig nyilván tudott volna, s a saját re­agálásait, a neki szóló kérdése­ket is azonnal „áttette” angolba. Nem rekesztette ki őt a társal­gásból, nem vette át a főszerepet. Pedig itt akár ő is lehetett volna a sztár. Hiszen karrierlehető­ségei nem mindennaposak, szor­galma, tehetsége, s szülei nehéz munkával megteremtett anyagi támogatása keveseknek adatik meg. Mégis Jine az extra, a kurió­zum, aki egyébként ezt meg is je­gyezte: nem érti, miért számít olyan különlegesnek ő itt, ná­lunk. Visszakérdeztem: miért, Zolit nem bámulták meg a te ha­zádban? Összenevettek: jaj, de­hogynem! Első pillantásra látható Ji- ne-n, hogy hazája valahol Ázsiában van, de nézhetnénk akár kínainak is. Kimentek a KGST-piacra, de nem tudott vol­na elkeveredni a kínai árusok között, más a bőrszínük, eltérőek a szemek - magyarázza, s meg is mutatja, milyen különb­ség van „mandula és mandula között”. Szerinte jobban nyithat­nának a befogadó magyarok felé a kínaiak, úgy látja, túlzottan összezár a kolónia, s elbújnak. Japánnak nem nézhetnénk őt, mert nekik jóval fehérebb a bőrük, habár az egyik metszőfo­ga - s már mutatja is. Tényleg... Jine szeret a japánokhoz hason­lóan modernül öltözködni, keve­sebbet ad a tradíciókra, ettől sem túl kínaias. A Malaysiában születettek bőre a naptól barna - magyarázza. Jine sokáig fázott is Európában, a klímát még most is nehezen viseli. Sokszor jó lenne, ha nem egy harmadik nyelvet kellene igény­be venni ahhoz, hogy megértsék egymást, de ezen elég nehéz már segíteni. Jine modern nő, meg­vannak a céljai - mondja róla a szeretettel ránéző, a beszélgetés közben hol a kezét simogató, hol a másik ölelését hálásan fogádó fiatalember, aki elmeséli, hogy mielőtt a vonzó maláj lányt meg­ismerte, úgy gondolta: befejezi sikeresen az iskolát, s becsület­tel dolgozni fog. Kettőjük álma Elképzelései nem sokat változ­tak a nagy találkozás óta, csak átragozódtak többes szám máso­dik személybe: elvégezzük az egyetemet, s lehetőleg ugyana­zon a helyen fogunk dolgozni. Közös életük színhelye, most leg­alábbis úgy néz ki, Malaysia lesz. Az az álmuk, hogy saját szó­rakozóhelyet nyitnak. Ahol eset­leg magyaros paprikás ételeket is lehet enni, s helyben, frissen főznek, az utcán. ínycsiklandó il­latok terjengenek, be se kell menni, hogy tudja az ember, itt valami istenit ehet, már a leve­gőben van a menü... Jine ezt ugyánis nagyon értékeli a ma­gyar éttermekben.- Együttesen szövögetitek a terveket, de mi lesz, ha mégis szétválnak útjaitok? - csakis Zol­tánhoz intézem a privát kérdést.- Akkor is tanulok, dolgozom majd, s jó barátok maradunk. Majd a hangulathoz valóban nem illő feltételezés komor pók­hálóját elfújva homlokáról átte­relem a szót a tanulmányokra. Kedvenc tantárgyai az italisme­ret és a számvitel. Az előbbi tu­domány kelti fel főként az érdek­lődésemet, de mint kiderül, nem a kóstolgatás vonzza benne, ha­nem az ízharmónia. A képzés gyakorlatorientált, s noha hotel­menedzsereknek képezik ki a svájci elitképző intézményben a fiatalokat, Zoli is dolgozott bár­ban, tud mixelni, s csak azért nem mutatta még be tudomá­nyát a családban, mert speciális eszközök kellenek a shakeléshez. Diplomáját összehasonlító elemzésnek tervezi, a Balaton és valamely más külföldi, de a ma­gyar tengerhez hasonló adottsá­gú tájegység turisztikai stratégi­áját veti majd össze. Ritkán tud hazajönni, hiszen nem olcsó a vonatjegy. Hálóko­csiban utazik oda s vissza, az expresszel is 13 óra, ajtótól ajtó­ig a menetidő. Hol van ez persze ahhoz a kettesben töltött 15 órás Balázs Attila felvétele repülőúthoz képest, mely Kuala Lumpurig tartott!? Malaysia lenyűgözte a nyíregyházi fiút. Szakmailag is nagy lehetősége­ket lát benne. Ott a hotelipar fejlődő ágazat, sok külföldi be­fektető kacsingat a látogatók számára ezer izgalmas élményt, imponáló profitot termelő egzoti­kus kincsesbánya felé. „Lapos" kisváros Amikor a maláj lányt, aki életé­ben Svájcon kívül csak Ausztriá­ban töltött egy rövid időt, haza­hozta, azt olyan látvány fogadta, amire nem számított. Budapes­tet olyannak találta, amilyennek a tévé náluk mutatja, de Nyír­egyházát is hatalmas tornyokkal képzelte el, s ehhez képest szem­be találta magát egy érdekes, no­ha „lapos” kisvárossal.- Nem is tudtam, hogy Euró­pában ilyen típusú városok is vannak - vallotta be. Jine élvezte, mikor fotósunk ráirányította a kamerát, nem hogy nem jött zavarba, még tet­szett is neki a dolog. Kiderült: azért, mert maga is szenvedélyes fotós, s az sincs ellenére, ha őt fényképezik. Zoli különben hét hónapig udvarolt neki. Időköz­ben még kosarat is kapott tőle. Már majdnem feladta a hódítást, mikor... (Úgy látszik, a nők és a férfiak ebben a tekintetben a vi­lágon mindenütt egyformák.) Hát nem fura, hogy ezt az egyet­lenegy, súgva mondott, cinkosan szemcsippentős gondolatot nem fordította le a szerelmének? Biz­tosan nem jutott hirtelen eszébe a kifejezés. Vagy netán az angol nem ismeri a kikosarazni igét? Malaysia varázsa A délkelet-ázsiai ország ha­zánknál háromszor nagyobb területen fekszik, de a lakos­ságszám körülbelül megegye­zik. A két országrészen van kétezer méter magas hegyvi­dék, mocsaras síkság épp úgy, mint trópusi erdő. Éghajlata egyenlítői, egyenletesen forró, 26-27 fokos átlaghőmérséklet­tel. A lakosság fele maláj, s majdnem ugyanannyian van­nak a kínaiak, kisebb a hánya­da az indiaiaknak, és a pakisz­tániaknak. Az ásványi kin­csekben is gazdag ország főleg a kaucsukból, rizsből, pálmao­lajból ps az ónból él. Nevezetes­ségeink Andrássy Gyula külügymi­niszter építtette 1860-ban ko­ra eklektikus stüusban, a francia kastélyok mintájára. Ő létesítette az épület háta mögötti angolkertet is, amelynek buxus-labirintusa az országban egyedülálló. A történelmi kert védett, az épület műemlék jellegű. A kastély könyvtártermének pannója Péli Tamás alkotá­sa. A kastély egykori életé­nek mindennapjait Károlyi Mihályné (Andrássy Katin­ka) idézi fel visszaemlékezé­seiben Elek Emil felvétele­--­n.M ......... . .... . .......... ....... .... . . .. ... . ............ ; . ............ '

Next

/
Oldalképek
Tartalom